Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-22 / 44. szám, szerda

8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com Szereti a rejtélyt és nem érzi magát mindentudónak Bodor Ádám hetvenéves JUBILEUM Hetvenedik születésnapját ün­nepli ma Bodor Ádám, a kortárs magyar irodalom egyik meghatá­rozó alakja, a Sinistra körzet és Az érsek látogatása című regény, va­lamint számos kiváló novella, el­beszélés szerzője. Munkásságát rangos díjak sora fémjelzi, leg­utóbb 2003-ban a Kossuth-díjat vehette át. A kolozsvári születésű író első kötete, a novellákat közreadó A tanú 1969-ben jelent meg, ezt to­vábbi elbeszéléskötetek követték (Plusz-mínusz egy nap, 1974. Megérkezés északra, 1978, A Zan- gezur hegység, 1981, Milyen is egy hágó?, 1980). Novellák gyűj­teménye az 1985-ben megjelent Az Eufrátesz Babilonnál című könyve, ez azonban már nem Er­délyben, hanem Magyarországon jelent meg, ahová az író 1982-ben települt át. Az irodalmi elismerést az 1992-ben megjelent Sinistra körzet hozta meg számára, amely „a metafizikusán totalitárius rendszer hátborzongató és végér­vényes világában játszódik, vala­hol a Kárpátok között, valamikor a közelmúltban”. Következő regé­nyét, amely Az érsek látogatása címmel látott napvilágot 1999- ben, Parti Nagy Lajos „szép, szá­raz, szenvedélyesen és takaréko­san reménytelen” műként jel­lemezte. Az érsek látogatása ugyancsak valahol a Kárpátok­ban, a Bogdanski Dolina nevű he­gyi faluban játszódik, s különös hangulatú világa a kelet-európai rendszerváltások furcsaságait is az olvasók elé vetíti. A börtön sza­ga című, 2001-es kötet azt az in­terjút adja közre, amelyben az író pályatársának és földijének, Balia (Képarchívum) Zsófiának vall életéről, pályájáról. Műveinek fő jellemzőiként elem­zői a tárgyilagos, érzelemmentes környezetleírást, a szűkszavú dia­lógusokat, a rejtély, a titokzatos­ság atmoszféráját és a finom hu­mort emelik ki, s a mágikus realiz­mus és a kafkai parabolikus ab­szurd sajátos ötvözetét is emlege­tik vele kapcsolatban. A Bodor Ádám-i titokzatos világ és rejtélyes alakjai a filmeseket is vonzzák. írásai alapján Fábri Zol­tán és Gothár Péter készített fil­met. Az érsek látogatása című re­gényének a közelmúltban Ka- mondy Zoltán készítette el a film- változatát. Szövegeinek érzelemmentessé­ge kapcsán az író a következőket mondta egyik inteijújában: „Na­gyon erős érzelmi beállítottságú ember vagyok, de a fesztelen sze­mélyesség ellenkezik természe­temmel. Ami a prózát illeti, ott is az érzelmeimet elfedő személyi­ségemet követem. Azért is, mert nem érzem magam mindentudó­nak. Vannak olyan írók, akik bele­látnak alakjaik leikébe és érzései­be. Számomra azonban egy alak a maga rejtélyességében sokkal iz­galmasabb és hitelesebb is.” (m) Egy évtized gyűjtőmunkájának eredményéből nyújt áttekintést a Vermes-villában megtekinthető kiállítás Kortárs képzőművészeti alkotások Nem kis munkát vállaltak fel a dunaszerdahelyi Kor- társ Magyar Galéria mun­katársai, amikor lerakták a határ innenső és túlsó ol­dalán alkotó képzőművé­szek munkáiból összeállí­tott gyűjtemény alapjait. Az idő őket igazolta - alig egy évtized leforgása alatt bebizonyosodott, hogy a kortárs alkotásoknak van közönségük. LŐRINCZ ADRIÁN A gyűjtemény művészettörténe­ti szempontból legjelentősebb és legérdekesebb alkotásaiból össze­állított kiállítás nyűt február 17-én a KMG-nek otthont adó Vermes­villában. A kiállított festmények, grafi­kák, szobrok és plasztikák legko­rábbi darabjai az 1980-as éveket megelőző időszakra nyúlnak visz- sza, ám legtöbbjük a 80-as, 90-es évekből származik. Az ezt követő időszak munkái stílusukban, esz­meiségükben is a kilencvenes évek törekvései felé mutatnak, amiből akár arra is lehet következtemi, hogy az új ezredelő nem feltétle­nül egy új szemlélet, látásmód ki­alakulásával köszöntött ránk. Ta­lán jól is van ez így, hiszen ponto­san a kilencvenes évekhez fűződik a végső, nagy kitörés a „regresszív passzivitásból” - ami a társadalmi hazugságok előli kitérés útjaként egyebek közt a kultúrával való szembehelyezkedést hozta magá­val. A tagadástól, kirekesztettség­től meghasonlott művészek a (A szerző felvétele) szubjektivizmusban kerestek me­nedéket, mely újból az őt megillető helyre emelte a látványt, az eszté­tikumot, az ideológiamentes narra- tívát, és visszahozta a művészetbe a humort, az iróniát és az erotikát. Különösen érdekessé teszi ezt a művészettörténeti korszakot a ra­dikális eszközváltás, az a mód, mellyel a képzőművészek az új mű­szaki eszközökhöz - a fénymásoló­hoz, a videóhoz, majd a számító­géphez - nyúltak. Új technikák je­lentek meg, az alkotók felfedezték maguknak a műanyagot, a tollat, a szivacsot és számos más, korábban nem használt anyagot, és igyekez­tek ezekhez speciális tulajdonsága­ik felől közelíteni. Ez persze a vizu­ális és plasztikai hagyományok új­raértelmezését, a műnek a hagyo­mányos formáktól való függetlení- tését vonta maga után. Ennek az expanzív progresszió­nak is köszönhető, hogy a mai fia­tal művészek számára a tömegmé­dia vizuális nyelve és a számítógép már a mindennapi kommunikáció, a valóságot demisztifikáló képi megjelenítés természetes eszköze. Ezen nyitottság számlájára írható az is, hogy sem korhoz, sem stílus­hoz, sem irányzatokhoz, sem pedig mesterekhez nem kötődnek; az új látásmód, kép megteremtése érde­kében a valóságot könyörtelenül elemeire szedve tálalják. A Kortárs Magyar Galériában ki­állított művek a leírt művészettör­téneti irányzatokon túl sokkal töb­bet láttatnak - az ennél is újabb tö­rekvések, például a „nőművészeti’ és a társadalompolitikai irányultsá­gú művészet létjogosultságát, illet­ve a magyar képzőművészet fejlő­dési tendenciáit. A kiállítást megnyitó N. Mészá­ros Júlia, a Győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója elmondta: a dunaszerdahelyi galéria neve már ma is jól cseng a magyar képzőmű­vészeti berkekben; ez adjon lendü­letet munkatársainak a további gyűjtőmunkához. A kiállítás a Kortárs Magyar Ga­lériának otthont adó Vermes-villá­ban március 25-ig tekinthető meg. DUNASZERDAHELYI JÁRÁS GALANTAI JÁRÁS E3K Mi újság, Dunaszerdaheiy? Márciustól dunaszerdahelyi Új Szó! Mi újság, Galánfa? Márciustól galántai Új Szó! U HÉ IRQ POZSONY SZENCI JÁRÁS Mi újság, Pozsony? Márciustól pozsonyi Új Szó! Mi újság, Szene? Márciustól szenei Új Szó! Minden szerdán változatlan áron, plusz nyolc oldalon hírek, érdekességek régiója életéből, Új Szóban az újság! Kérje a standokon, vagy rendelje meg! Új Szó - az élet lapja! Játék!!!!! Az Új Szó minden új előfizetője emléktárgyat kap. iJÜÜ WmmMi inden ötödik közülük visszakapja az előfizetési díj teljes összegét. Minden tizedik új előfizető megduplázva kapja vissza az előfizetési díjat. I—i A nyertesek nevét folyamatosan közöljük az Új Szóban. A játékban akkor vehet részt, ha be is fizette az előfizetési dijat! Megrendelőlap Megrendelem □ az Új Szót □ az Új Szó szerdai kiadását Előfizetés módja: □ havonta □ negyedévente □ félévente □ évente Név:...................................................................................................... .............................................................. Ut ca/házszám:.............................................................................................................................................. Postai irányítószám: ....................................Település:...................................................................... In kasszó (SIPO szám):...................................Bankszámlaszám:............................................... Al áírás:....................................................................... Ké rjük a szelvényt olvashatóan kitöltve, a kívánt előfizetési móddal megjelölve 2006. április 30-áig elküldeni a PETIT PRESS, a. s., odbyt, Nám. SNP 30, 811 01 Bratislava címre vagy a 02/592 33 339- es faxszámra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom