Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-22 / 44. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Keresik a felelősöket Varsó. Kihallgatott tegnap a lengyel rendőrség a katowicei kiállítási csarnokban szervezett postagalamb-bemutató szervezői közül hármat, hogy megállapíthassák, milyen felelősség terheli őket a januári katasztrófáért, amikor az épület teteje beomlott a hó súlya alatt, és megölt 65 embert. Egy forrás szerint a három közül az egyik, az új-zélandi Bruce Robinson az MTK betűjelű cég igazgatóságának elnöke. Az MTK a Londonban bejegyzett Expomedia-csoport leányvállalata, amelynek a fő részvényese a Shashoua- család és a holland Telegraaf médiacsoport. Az első megállapítások szerint az MTK több- rendbeli vétkes mulasztással vádolható. (MTI) Aktivizálódnak a lázadók Kabul. Fokozni fogják támadásaikat a kormányellenes afgán lázadók a következő hónapokban, amikor a NATO kiterjeszti működési területét az ország nyugtalan déli tartományaira. Ezt jósolta tegnap az Afganisztánban állomásozó amerikai erők parancsnoka, Karl Eikenberry altábornagy. A lázadást a tálibok irányítják, a harcokban csak tavaly több műit 1500-an vesztették életüket, köztük 70 külföldi katona. (MTI) Gloria Arroyo nem mond le Manila. Gloria Macapagal Arroyo, a Fülöp-szigetek korrupcióval és választási csalással vádolt elnöke közölte: a felszólítások ellenére sem fog lemondani. Az ellenzék fogadko- zik: az 1986. február 25-i forradalom 20. évfordulóján kiviszi a tömegeket az utcára, és kikényszeríti Arroyo távozását. A Fülöp-szigeteken az elmúlt 20 évben két elnököt is a hadsereg által támogatott tömegmozgalom űzött el: 1986-ban Ferdinand Marcost, 2001-ben pedig Joseph Estradát. (MTI) Parlamenti úton nem tudják eltávolítani (Reuters) Halálra kínzott orosz katona Moszkva. Társai kínoztak halálra egy 23 éves orosz katonát egy ufai kaszárnyában; néhány napja belehalt súlyos koponya- és egyéb sérüléseibe. A hatóságok három katonát őrizetbe vettek. Az elmúlt hetekben ez a második üyen ügy az orosz seregben. Januárban nemzetközi felháborodást váltott ki egy 18 éves újonc esete: társai úgy megkínozták, hogy mindkét lábát amputálni kellett. (MTI) Ellentmondó hírek érkeztek tegnap este Ratko Mladics elfogásával kapcsolatban - a szerb kormány rendre cáfolta a média jelentéseit Elkapták a Balkán mészárosát? (TASR/AP) Belgrad. Elfogták tegnap délután Belgrádban Ratko Mladicsot, a kétrendbeli népirtással vádolt volt boszniai szerb hadseregparancsnokot. A hírt több helyi tévé és nemzetközi hírügynökség tényként közölte, viszont a szerb kormány cáfolta. Lapzártáig semmi sem volt biztos. ÖSSZEFOGLALÓ A Tanjug szerint Mladicsot átszállítják a boszniai Tüzlába, ahonnan a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönébe viszik. A Beta belgrádi hírügynökség azt közölte tegnap este, hogy „folyamatban van az akció” Mladics hollétének meghatározására. A Beta nem közölte a hír forrását, az információból nem derült ki, letartóztatásról van-e szó vagy arról, hogy a hatóságok csupán kapcsolatba léptek a tábornokkal, hogy felajánlják neki az önkéntes feladást. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő szóvivője a hírt egyenesen manipulációnak nevezte, amelynek célja meghiúsítani a Mladics elfogására tett erőfeszítéseket. A legutolsó hír arról szólt, hogy tárgyalnak vele a megadásról. Mladics - Radovan Karadzsics mellett - a délszláv térségben elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai törvényszék által leginkább keresett vádlott. Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnökkel együtt ők tervelték ki az 1992-95-ös boszniai háborút, amelyben 260 ezer ember halt meg és 1,6 millióan váltak földönfutóvá. Mladics 1942. március 12-én született a boszniai Kalinolik faluban, amely akkor a nácik által létrehozott „független” horvát állam része volt. Apját kétéves korában ölték meg a horvát usztasák, ettől kezdve a horvátok, akárcsak a muzulmánok, ellenségek maradtak a szemében. 1991 júniusában Belgrad megbízta, szervezze meg Knin- ben a krajinai szerbek szeparatista mozgalmát, ami utóbb a szerb- horvát konfliktushoz vezetett. Horvátországban azóta háborús bűnösként tariják számon, és azzal vádolják, hogy ő tizedeltette meg a dalmát tengerparton lévő Zára (Zadar) hátországát alkotó kis falvak lakosait. Nagy Szerbia megteremtésének lelkes híveként irányíMladics egy 1992-es felvételen tóttá Szarajevó három és fél évig tartó, több mint tízezer életet követelő ostromát, és őt tartják a srebrenicai etnikai tisztogatás stratégájának is. 1995 júliusában több mint hétezer muzulmánt gyilkoltak le és tüntettek el, amikor a muzulmán enklávé Mladics embereinek kezére került. Mladicsot az ellene 1996júliusában kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján távolították el boszniai szerb erők éléről. Ekkor egy időre a boszniai szerb hadsereg főhadiszállásán húzta meg magát, és a NATO boszniai erőit azzal ingerelte, hogy vérfürdőt ígért arra az esetre, ha megpróbálnák letartóztatni. Begrádban is feltűnt, ahol Müosevics nyűt támogatását élvezve gyakran mutatkozott nyilvános helyeken. Müosevic 2000-ben bekövetkezett bukása után visszatért a Boszniai Szerb Köztársaságba, s annak a hadseregnek a védelme alá helyezte magát, amelynek egykor parancsnoka volt. A hírek szerint hol itt, hol szerbiai laktanyákban, hol belgrádi lakásaiban bujkált a felelősségre vonás elől. Miután Szerbia euroadanti integrációjának ügyét a Hágával való együttműködéstől is függővé tették, addig elveszettnek hitt iratok kerültek elő, amelyek szerint Mladicsot csak 2001-ben nyugdíjazta a jugoszláv államfő és a múlt év végéig nyugdíjat kapott a szerbia-montenegrói hadseregtől. A külföld által a „Balkán mészárosa”, a „Pokol nagykövete” és a „Szerb Napóleon” néven titulált Mladicsot földijei közül sokan még ma is csak zseniális tábornokként emlegetik, aki képes valóra váltani a nagyszerb állam régóta dédelgetett álmát. Teherán pozitívnak értékeli a moszkvai tárgyalásokat, az oroszok nem lelkesek Irán félvállról veszi az uniót ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Teherán. Irán a Moszkvában tegnap befejeződött kétnapos tárgyalások után lát lehetőséget Oroszországgal közös urándúsító vállalat alapítására. Ezzel szemben Moszkva kevésbé optimista. Ali Hoszeini-Tas, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárhelyettese, az iráni küldöttség vezetője előremutatónak és konstruktívnak minősítette az atomválság megoldására tett orosz kompromisszumos javaslatról tartott tárgyalásokat, és közölte, országa folytatja azokat. Hozzátette: az orosz javaslat csak része lehet a moszkvai fordulóban megvitatott szélesebb kereteknek. Hoszeini-Tas szerint a tárgyalások alapvető része a ‘Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) március 6-i kormányzótanácsi ülésére vonatkozott. „Megállapodtunk, hogy valamit tenni kell. Ez persze nem csak Iránt érinti. Megegyeztünk, hogy Oroszország is ebben az irányban dolgozik.” Az iráni televíziónak adott telefonos nyilatkozatában pedig azt mondta, „mindkét félnek az a véleménye, hogy az iráni atomdosz- sziénak az ENSZ BT elé utalása nem lenne konstruktív döntés. „Az ügyet a NAÜ berkein belül, logikus módszerrel kell megoldani.” Többen úgy látják, az oroszországi urándúsításra tett moszkvai javaslat az utolsó esély az iráni atomválság megoldására. Ha ezáltal sem sikerül, akkor a nyugati kormányok büntetőintézkedéseket fognak javasolni Irán ellen. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sajtóértekezletén azt mondta: amíg a tárgyalások be nem fejeződtek, óvatosan kell bánni az olyan kijelentésekkel, mint hogy azok kudarcba fulladtak, vagy hogy visszalépés lenne, ami történt. Előzőleg az orosz atomenergia-ügynökség (Ro- szatom) vezetője arról tájékoztatott, hogy e hét végén Teheránban folytatja a tárgyalásokat a közös urándúsító vállalat létrehozásáról. Szergej Kirijenko, aki holnap kezdi meg négynaposra tervezett iráni munkalátogatását, megjegyezte, megállapodás esetén a közös urándúsító vállalat rövid időn belül megkezdhetné működését. Irán nem tárgyal tovább atomprogramjáról az EU-t képviselő trojkával, Nagy-Britanniával, Németországgal és Franciaországgal, hanem csupán egyes európai országokkal - jelentette ki tegnapi teheráni sajtókonferenciáján Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter. Az iráni diplomácia vezetője értésre adta, nem tekinti fontosnak az EU-val való későbbi tárgyalásokat, hanem mindenekelőtt az orosz földön való urániumdúsításról Oroszországgal folytatandó tárgyalásokra fekteti a hangsúlyt. (MTI, ú) Márciusban folytatódnak a koszovói albán-szerb tárgyalások Bécsben Kerülték a kényes kérdéseket MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Március 17-én folytatódnak a koszovói albán-szerb tárgyalások Bécsben, ahol tegnap befejeződött a Belgrad és Pristina magas rangú képviselői közötti első közvetlen tárgyalássorozat első ülésszaka. Albert Rohan, az első tárgyalási fordulón elnöklő ENSZ-megbízott tegnapi sajtóértekezletén bejelentette, megállapodás ugyan nem született Bécsben, ahol politikai jellegű kérdésekről nem is volt szó, de nézetazonosság alakult ki több technikai kérdésben. Tájékoztatást adott arról, hogy a Martti Ahtisaari volt finn elnök irányította ENSZ- megbízotti csoport nem is tervezte például a koszovói államjogi státus kérdésének a napirendre tűzését. Úgy magyarázta, mindenekelőtt a koszovói decentralizálással kapcsolatos kérdésköröket tűzik napirendre, hogy a mindennapi életet illetően a lehető legszélesebb egyetértési bázisra alapulhasson majd az államjogi kérdés eldöntése. Elmondta, az ENSZ-főtitkár megbízottaiként a lehető legnagyobb mértékű decentralizációt támogatják Koszovóban. E célt szem előtt tartva vitatták meg az egészségügy, az oktatás, a kultúra decentralizálásának lehetőségeit, hozzávéve jogi, rendőrségi és szociális ügyi kérdésköröket is. Szó volt az önkormányzatok finanszírozásáról, egymás közötti kapcsolataik rendszeréről. Az egyetértés példájaként emelte ki: a koszovói albánok és a szerbek is támogatják, hogy a rendőrség összetételében helyi szinteken tükröződjön az adott terület nemzetiségi összetétele. Ahtisaari helyettese nem nyüat- kozott arról, milyennek képzeli el a jövendő Koszovó államjogi státusát, de kiemelte: még ebben az évben szeretnék befejezni a tárgyalássorozatot. Emlékeztetett arra, hogy a tárgyalásokról tájékoztatják az ENSZ-főtitkárt, aki majd a BT elé terjeszti a kérdéskört. A szerb küldöttség képviselői megelégedettségüknek adtak hangot a közvetlen tárgyalások megindulásával kapcsolatban. Leon Kojen, a szerb elnök tanácsadója megerősítette, Belgrad széles körű autonómia biztosításával képzeli el Koszovó „visszaintegrálását Szerbia keretei közé”. Ljufti Hazait, az albán küldöttség vezetője viszont azt hangoztatta, hogy a közvetlen tárgyalások megindulása „a függetlenséghez vezető út kezdetét” jelenti Koszovó számára. Kifejtette: „a többségi albán lakosság fő célkitűzése, vagyis Koszovó teljes szuverenitása és függetlensége a jelenlegi határok között nem képezheti vita tárgyát. Azért persze tárgyalhatunk a helyi önkormányzatok reformjáról is...” Végül hangsúlyozta: „azok az intézkedések, amelyekben most megállapodunk, csak a függetlenség kikiáltása után lépnek életbe”. (MTI, SITA) Óimért reménykedik a békemegállapodásban ENSZ: a pénz a palesztinoké ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. A Hamász radikális palesztin szervezet választási győzelme ellenére sem zárta ki Ehud Óimért ügyvezető izraeli kormányfő tegnap a palesztinokkal kötendő békemegállapodás lehetőségét. Elismerte, csökkentek a gyors rendezés esélyei, miután a Hamász többségbe került a palesztin parlamentben, és vezetésével alakul meg az új kormány. „Egyszerre kell a Hamász ellen és azért küzdenem, hogy fenntartsuk a megállapodás létrejöttének reményét” - hangoztatta Óimért. Az új palesztin parlament beiktatása után az izraeli kormány büntetőintézkedések részeként befagyasztotta a palesztinok nevében beszedett adók - havonta mintegy 50 millió dollár - átutalását a Palesztin Hatóságnak. Bírálta a palesztinok elleni legutóbbi izraeli szankciókat Alvaro de Soto, az ENSZ közel-keleti fő- megbízotija. „Nyilvánvaló, hogy ezek a pénzek a palesztinokat illetik, és semmi esetre sem tarthatók vissza.” De Soto szerint jobb lett volna megvárni az új palesztin kormány megalakulását és a kormány- program előterjesztését. Az Európai Unió hétfőn hangsúlyozta, nem csatlakozik az izraeli szankciókhoz. Brüsszeli állásfoglalás szerint a palesztin hatóság továbbra is kapja az uniós pénzeket, s mihelyst a kormány hivatalba lép, „elemezni fogja a helyzetet”. (MTI, ú) Rengeteg halott és sérült az iraki fővárosban Merénylet egy piactéren ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Legkevesebb 22-en életüket vesztették és 25-en megsérültek tegnap délután a Bagdad déli részén fekvő Dúra negyedben, ahol gépkocsiba rejtett pokolgép robbant egy piacon. Egy iraki belügyi forrás szerint az áldozatok és sérültek többsége civil. Kórházi források harminckettőben adták meg a sérültek számát. Szemtanúk látták, amint egy ismeretlen férfi működésbe hozza az egyik parkoló autóban elrejtett pokolgépet. A tettest megpróbálták elkapni, de sikerült elmenekülnie. (m, t) Brüsszelben lobbiznak a romániai magyarok Kolozsvári elutasítás ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Kolozsvár. Petíciót adtak át tegnap Brüsszelben a romániai magyarság képviselői az EU- bizottság illetékeseinek, segítségüket kérve egy romániai, államilag finanszírozott magyar nyelvű egyetem megteremtéséhez. Egy nappal korábban, hétfőn elutasította az önálló magyar karok létrehozására vonatkozó kérést a kolozsvári Babes-Bolyai Tüdo- mányegyetem (BBTE) szenátusa. A magyar oktatók még november végén beadványban fordultak az egyetem rektorátusához. A dokumentumot aláíró 149 oktató természet-, humán- és társadalomtudományi kar létrehozását kérvényezte. Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes a szenátus ülése után elmondta: a magyar oktatók beadványáról közvetett formában döntött a szenátus. Vagyis nem magáról a beadványról szavazott, hanem két másik olyan dokumentumról, amelyek fenntartják és megszilárdítják a jelenlegi állapotot. A rektor és az akadémiai tanács ugyanis egyaránt előteijesztett egy-egy dokumentumot, mindkettő a jelenleg működő magyar^ tagozat és a multikulturális intézményi struktúra fejlesztésének alapelveit tartalmazza. E dokumentumokat a szenátus 85 igen szavazat és küenc tartózkodás mellett elfogadta, ami gyakorlatilag egyenértékű a három karra vonatkozó beadvány elutasításával. (Mű, ú)