Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-21 / 43. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 21. TÉAAA: A SZÜLŐFÖLD ALAP 13 Egy nemzet vagyunk, felelősek vagyunk egymásért; de nemcsak Magyarország felelős a határon túliakért Hogy szülőföldön otthon legyünk A jelenlegi magyar kormány 2004-ben tűzte ki célul a határon túl élő magyarság szülőföldön maradásának támogatását oly módon, hogy elősegítse anyagi és szellemi gyarapodását, s egyúttal bővüljön az anyaországgal fenntartandó sokoldalú kapcsolatrendszere is. E célból létrehozta az ún. Szülőföld Programcsomagot, amelyet a Szülőföld Alap és a Szülőföld Program alkot. NAGY ILDIKÓ Utóbbi a határon túli magyar vállalkozások megerősödését, gazdasági integrációját támogatja, tehát a kisebbségben élő magyarság egzisztenciájának megteremtését és erősödését szolgálja. A program fokozatos bővítése egyre több esélyt teremt arra, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek tagjai szülőföldjükön maradva többes identitást őrizhessenek meg: legyenek anyagi javakban is gyarapodó európai polgárok, és hagyományaikat szabadon és büszkén ápoló magyarok. Ez a program kapcsolódik a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez, amelyben egy 25 milliárd forintos keretprogramban összpontosulnak a határon túli gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési elképzelések. Új pénzügyi források kihasználása kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket biztosít a határon túli magyar vállalkozóknak, amit a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében kihelyezhető hitelek felső határának megszűnése csak tovább bővít. Az Új Kézfogás Közalapítvány kamattámogatási programja új forrásokból gyarapodott, további lehetőséget teremtve a határon túl működő mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásához. Egyéves a jogszabály A napokban volt egy éve, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt. Ennek kapcsán a napokban értékelték Budapesten az elmúlt egy év eredményeit. A jogszabályt a határon túli szervezetek által megfogalmazott észrevételek és konkrét javaslatok figyelembe vételével rövid időn belül módosították. A jelenleg egymilliárd forintos, elkülönített pénzalap működését a tavaly nyáron megalakult, tizenöt főből álló tanács felügyeli. Elnökét, Dr. Kiss Elemért a miniszterelnök nevezte ki, hét tagját a magyarországi szakmai szervezetek delegálták, hetet pedig a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei; így a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a (horvátországi) Magyar Egyesületek Szövetsége, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és az Ausztriai Magyarok Egyesülete. A tanács feladata az alap elvi és stratégiai irányítása, továbbá az országonkénti támogatások fontossági sorrendjének, valamint az egyes országokra jutó támogatási keretösszegek meghatározása. A tanács megalakulását követően azonnal eldöntötte, hogy kizárólag pályázatokat támogat, és meghatározta az egyes régiók részesedési arányát is. Eszerint az erdélyi magyarság 450, a vajdasági 220, a szlovákiai 150, a kárpátaljai 120, a horvátországi 30, a szlovéniai 20, az ausztriai pedig 10 millió forintra pályázhat. Vajdaságot és Kárpátalját kiemelten kezeli a tanács, ezért biztosít nagyobb pénzügyi keretet az ottani magyarság számára, mint amennyit lélekszáma indokolttá tenne. A döntést a tanács tagjai teljes egyetértésben hozták meg. A Szülőföld Alap három kollégiumába a tagokat szintén a MÁÉRT határon túli szervezetei, illetve a felkért magyarországi közigazgatási szervezetek delegálták. Az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium felhívására több mint hatszáz pályázat érkezett be, s eddig ennek kb. a fele meg is kapta a támogatást. A Regionális és Önkormányzati Együttműködési Kollégium a beérkezett 175 pályázatból 164-et talált érvényesnek. A két kollégium döntése alapján 973 millió forint támogatást kapnak a pályázók. A harmadik, a Gazdasági és Területfejlesztési Kollégium felhívására háromszáz pályázat érkezett be. Ezek feldolgozása még folyik, elbírálásukra feltehetőleg március elején kerül sor, kifizetésük pedig a 2006-os keretből történik majd. „A Szülőföld Alap és az oktatási-nevelési támogatás ügyintézése a legfőbb kötelezettségünk" A Határon Túli Magyarok Hivatala új feladatai INTERJÚ A Szülőföld Alap létrehozása új feladatkörrei bővítette a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) tevékenységét. Erről a szervezet elnökét, Komlós Attilát kérdeztük. A mi törvénybe foglalt kötelességünk a határon túli magyar közösségekkel és vezetőikkel való kapcsolattartás, gondjaiknak, bajaiknak, igényeiknek a figyelemmel kísérése. Párbeszédet tartunk fenn ezekkel a közösségekkel, és a magyarországi döntéshozókat felkészítjük a velük kapcsolatos politikai döntések meghozatalára. Közreműködünk e döntések végrehajtásában is. Most is ez történik, csak színesedett az életünk azzal, hogy az anyagi ügyek háborgó vizébe terelődött a sajkánk. Az anyagi támogatás nagyon szövevényes rendszerhalmaz. A Szülőföld Alap és az oktatási-nevelési támogatás ügyintézése a HTMH kötelezettsége. Ez egy újfajta feladatkör, amely miatt a házon belül bizonyos módosításokat kellett kitalálnunk. Nem panaszként mondom. Örvendhetünk neki, mert ezáltal nő a HTMH súlya, tekintélye, megbízhatósága. Egyre több ilyen jellegű feladatot kanyarít errefelé az állam. Ahol pénzről van szó, ott mindig van vita és elégedetlenség. Hogyan lehet ennek elejét venni? Ha a Szülőföld Alapról beszélünk mint a legújabb és egyik legjelentősebb támogatási rendszerről, meg kell jegyeznem, hogy ez egy önálló entitás. A HTMH pedig ügyeinek intézője. Mi nem döntünk, hanem az infrastrukturális hátteret biztosítjuk. A HTMH mindenkori elnöke tagja a tanácsnak a maga egy szavazatával. A lebonyolítás mindazonáltal rendkívül tanulságos, az ellenőrzés pedig nagyon fontos dolog. Szeretném aláhúzni: a határon túli magyarok támogatására szánt pénz a magyar adófizető állampolgárok adóforintjaiból áll össze. Nem úgy általában egy ködbe vesző magyar kormány adja, hanem a mindenkori magyar kormánypolitikának megfelelően a magyar állampolgárok pénzével gazdálkodva juttatja határon túli célokra az összegeket néhány alapítvány; ez az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás, az Apáczai Köz- alapítvány és a Szülőföld Alap is. Ez azt is jelenti, hogy itt mindenkinek nagyon becsületesen kell eljárnia. És senki ne sértődjék meg, ha a törvényes kötelességünknek eleget téve a pályázatokat nyomon követjük, és megvalósításukat figyelemmel kísérjük. Hozzá kell tennem, igazán kirívó probléma alig akadt az elmúlt esztendőben. Gond abból adódik, hogy a különböző országokban eltérő az elszámolási rendszer, más a számviteli terminológia, mások az adókulcsok stb. Nekünk erre szakembert kellett felkészítenünk, aki az adott helyszínen segít az elszámolás rendbetételében. Mindent megteszünk azért, hogy minél több támogatás jusson el oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Stratégiai terület az oktatás és a gazdasági élet segítése, ezért is van kiemelt helyen Kárpátalja és Vajdaság. Az itt élő magyarok problémái teljesen mások, mint pl. a szlovéniaiaké vagy az erdélyieké, akik hamarosan szintén EU-állampolgárok lesznek. Az előbb említett helyeken segíteni kell a gazdaságot, hogy legyen értelme ott maradni. Mert ha nincs miből megélni, akkor nem várható el, hogy a nemzeti önazonosság fenntartása érdekében maradjon meg valaki mindenáron magyarnak. Ezért kardinális dolog a gazdasági és az oktatási-nevelési támogatás. Ennek azonban az ún. felelős partnerség jegyében kell történnie: nem mint támogató és támogatott állunk egymással szemben, nincs alá- és fölérendeltségi viszony. Egy nemzet vagyunk, felelősek vagyunk egymásért. De nemcsak Magyarország felelős a határon túli magyarokért, hanem ők is felelősek egymásért egy országon belül. Ott, ahol nagyok a belső feszültségek, nagy a szembenállás, vajon nem várható el egy jobb együttműködés? Hogy ne osszuk meg magunkat még jobban! Vagy mondhatnám tovább: legyenek a magyar közösségek felelős partnerségben régiónként is, az erdélyiek a kárpátaljaiak iránt, a szlovéniaiak a vajdaságiak iránt és így körbe. De van ennek egy harmadik mozzanata is, amit most látok kibontakozni. Az anyaország is lehet olyan helyzetben, amikor szívesen venné, ha őiránta is éreznének felelősséget a határon túli magyar közösségek. Nekünk is lehetnek bajaink, nehézségeink, meg kell oldanunk ilyen-olyan dolgokat. És jól eső érzés azt látni, hogy a többiek megértők, türelmesek velünk szemben, és támogatnak problémáink megoldásában. (N. I.) Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke (A szerző felvételei) Dr. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap Tanácsának elnöke „Az egymilliárd forinttal minden évben számolunk" Elvi és stratégiai irányítás MEGKÉRDEZTÜK Megkérdeztük Dr. Kiss Elemért, a Szülőföld Alap Tanácsának elnökét, véleménye szerint mi ennek az új elosztási rendszernek a legnagyobb hozadéka. Én a Szülőföld Álap létrehozásában azt látom, hogy ez egy hosszú távú döntés, hiszen törvénnyel hozták létre. A törvényt pedig nem szokás egyik napról a másikra megváltoztatni. Ez az előny kiegészül azzal is, hogy az alapnak meghatározott összegminimuma van - az egymilliárd forint, amellyel számolni tudunk műiden évben. Más támogatási formáknak nincs meg ez a biztosítéka, s így nincs hosszabb távú tervezése sem. A törvénynek széles a támogatási skálája, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben ez az összeg emelkedhessen, ami persze a mindenkori költségvetési lehetőségek függvénye. De az egymilliárdnak biztosan meg kell lennie. Ez a pénz nem kis összeg. A magyar közvélemény hogyan fogadta a döntést? Szükségesnek tartották a félreértések és az utólagos bírálatok elkerülése végett tájékoztatni erről a nyilvánosságot? Nem olvastam, nem hallottam egyetlen disszonáns vagy bíráló hangot sem magyarországi szervezetek vagy emberek részéről. Azt hiszem, általában megnyugvással vették tudomásul ezt a döntést. Mint ahogy azt is, hogy az anyaországnak komoly felelőssége van a határon túl élő magyarsággal szemben. És ez nem magyar specialitás, minden normális európai országban így van ez. Nincs semmi ebben a törvényben, ami borzolhatná a kedélyeket. Ha valami törvény alapján, pályázati rendszer keretében, szerződéses úton kerül felhasználásra, ott megvannak a biztosítékok. A határon túli magyarok és a magyarországi magyarok által közösen is fontosnak tartott célokat lehet így megtalálni. S ha netán egyik-másik esetben ez még sincs így, adott a számonkérés lehetősége. Mi garantálja az elbírálás átláthatóságát, objektivitását? Hogyan tájékoztatják döntéseikről a közvéleményt? A pályázatot a küenctagú kollégium bírálja el: négy határon túli és öt magyarországi véleményt kell tehát egyeztetni. A tagságot nem lehet bővíteni, de valamennyi határon túli szervezet képviselője jelenlétében zajlanak a döntések. Ez biztosítja a tárgyilagosságot. A tanács ülései nyüvánosak, bárki bármikor bejöhet, és meghallgathatja döntéseinket. Továbbá minden lényeges információt felteszünk a honlapunkra. És időnként tartunk sajtó- tájékoztatót is. A nyüvánosság érdekében többet nem tehetünk. Ön fontosnak tartja a határon túli magyar közösségek közötti kapcsolatok támogatását is. Miért? Ez talán egyike a legfontosabb feladatoknak. Főleg ha egy kis konkurenciaharc folyik, hogy melyik közösség mennyi támogatást kapjon, hogyan kapja meg, mire használja fel stb. Ha egymást jobban megismerik az egyes régiók, akkor talán jobban át tudják majd érezni a másik gondját-baját. S jobban megértik a másik álláspontját. Ezért született meg a Vajdasággal és a Kárpátaljával szemben alkalmazott szolidaritási elv is? Úgy gondolom, igen. Nagyon jól eső érzés volt tapasztalni e kérdésben a teljes egyetértést a tanács tagjai részéről. (N. I.)
