Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-17 / 40. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com Gyengített formában hagyta jóvá az Európai Parlament a szolgáltatási EU-irányelv tervezetét Lassan adagolt szabadság Állásfoglalás karikatúraügyben Brüsszel. Kiáll a szólásszabadság mellett, ugyanakkor elítéli a vallások elleni gyűlöletkeltést az Európai Parlament abban az állás- foglalásban, amelyet tegnap fogadott el a Mohamed-karikatúrák ügyéről. A képviselők szerint „a szabad és függeden média létfon­tosságú feltétele a szólásszabadság teljes tiszteletben tartásának, és erősíti az EU alapját képező demokrácia elvét”. Másrészt „a tiltako­zásokat kiváltó karikatúrák nem mozdítják elő az EU által kezdemé­nyezett, a kultúrák és vallások közötti kapcsolatok kiépítésére irá­nyuló párbeszédet”. Az EP felszólította a szólásszabadságot gyakor­lókat, ne éljenek vissza ezzel a szabadságukkal, (m) Az ABC titkos hangfelvételein a volt diktátor terrortámadásokról beszélt Szaddám figyelmeztette az USA-t Teherán küldöttséget meneszt Brüsszelbe Iráni-francia feszültség ÖSSZEFOGLALÓ Teherán támogatná Caracast Caracas. Nicolas Maduro venezuelai és Golam Ali Hadad-Adel iráni parlamenti elnök közös nyilatkozatban ítélte el az atomfegyve­rek gyártását és felhalmozását, hangsúlyozva ugyanakkor: minden országnak joga van az atomenergia békés célú felhasználására. Hugo Chávez venezuelai elnök kijelentette, Teheránhoz hasonlóan Caracas is szeretne beindítani egy programot „az atomenergia bé­kés célú hasznosítására”. Újságírók megkérdezték, Teherán kész lenne-e ebben segíteni Venezuelát. Hadad-Adel azt mondta, Tehe­rán kész lenne fontolóra venni a dolgot, (m) Törvény az egyneműek hivatalos kapcsolatáról Václav Klaus vétózott Amerikai döntés Befagyasztott segélyek Moszkva/Washington. A Hamász küldöttsége március elején érkezik Moszkvába - közölte teg­nap az orosz külügyminisztérium. Elutasította a Palesztin Hatóság­nak nyújtandó pénzügyi támoga­tást szerda este az amerikai képvi­selőház, ha a Hamász továbbra is Izrael elpusztítását szorgalmazza. A 418 igen és 1 nem szavazattal el­fogadott határozat szerint „semmi­lyen amerikai segítség sem nyújt­ható a Palesztin Hatóságnak, amíg egy parlamenti képviselettel ren­delkező, a képviselői helyek többsé­gét birtokló politikai párt fenntartja az Izrael elpusztítását szorgalmazó álláspontját”. A szenátus korábban már elfogadta a támogatás befa­gyasztására vonatkozó határozatot. Több képviselő indítványozta, az USA függessze fel a palesztinoknak az ENSZ közreműködésével nyúj­tott támogatását is. A Hamász vá­lasztási győzelme előtt az USA 2006-ra 150 millió dolláros támo­gatást irányzott elő a palesztinok­nak, további 84 millió dollárt pedig az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete révén. (MTI) ne az amerikai álláspontot vissz­hangoznia. Nem sokkal korábban a teherá- ni vezetés gesztust tett az EU-nak: Brüsszelben bejelentették, hogy Manusehr Mottaki iráni külügymi­niszter hétfőn a belga fővárosban találkozik az Európai Parlament külügyi bizottságának tagjaival. A testület szóvivője szerint a látoga­tás ötlete az irániaktól jött, s ez azt mutatja, hogy Teherán kész visz- szatérni a párbeszéd módszeré­hez. Bár mások szerint inkább csak taktikáról van szó: Irán tudni szeretné, vannak-e repedések a vele szemben összefogott és az atomprogram ügyét az ENSZ BT elé utaló nagyhatalmak közös frontjában. Az kétségtelen, a láto­gatás az EU sikerét jelzi. A soros osztrák elnökség nevében ugyanis Ursula Plassnik külügyminiszter kedden hosszú telefonbeszélge­tést folytatott iráni kollégájával, leszögezve: a huszonötök pozitív fejleményekben reménykednek, de ez Iránon múlik, s a teheráni vezetésnek reagálnia kell az EU összes aggályára. (MTI, t, ú) RÖVIDEN ............"".. ’ """"............ Tisztázni kell a foglyok sorsát Genf. Egy Genfben kiadott ENSZ-jelentés felszólítja az amerikai kormányt: zátja be a guantánamói fogolytábort, szüntesse be az őrizetesek kínzását, a kegyetlen bánás­módot. A dokumentum a vi­lágszervezet öt szakértőjének vizsgálatait összegzi. Az USA genfi ENSZ-nagykövete mél­tatlankodva fogadta a jelen­tést. Kevin Moley szerint a szerzők nem vették figyelem­be Washington bizonyítékait, ráadásul visszautasították a Guantánamóra szóló meghí­vást. Viszont a fogolytábor megtekintésekor nem kaptak volna lehetőséget arra, hogy beszélgessenek az őrizetesek­kel, ezért utasították vissza a meghívást. (MTI) Amerikai akció Iránban Washington. Az amerikai kormány 75 millió dollárt kér a Kongresszustól, hogy támo­gathassa azt, amit iráni de­mokratikus törekvéseknek nevez. A kérést Bush elnök terjeszti majd elő, ám Con- doleezza Rice a szenátus kül­ügyi bizottságában már jelez­te ezt az igényt. Az összeget Iránba sugárzandó amerikai rádió- és televízió-állomások­ra, illetve programokra fordí­tanák, valamint iráni diákok amerikai ösztöndíjait finan­szíroznák belőle, (mr) René Préval a győztes Port-au-Prince. René Pré- valt hirdették ki hivatalosan a február 7-i haiti elnökválasz­tás győztesének, miután meg­egyezés született arról, hogy figyelmen kívül hagyják a sok érvénytelen szavazatot, így nincs szükség újraszámlálás­ra. A brazil közvetítéssel létre­jött megállapodás elejét vette a fenyegető erőszaknak. Pré­val korábban eh'télte a töme­ges választási csalást, mire hí­vei a nyomornegyedekből az utcákra tódultak, követelve je­löltjük első fordulós győzel­mének elismerését. (MTI) Préval a „szegények bajno­kaként” indult a választáso­kon (Reuters) Százszoros bérleti díj Almati. Százszoros bérleti díjat kér az USA-tól a Biskek közelében fekvő manaszi re­pülőtér használatáért Kir- gizisztán. Kurmanbek Bakijev elnök kijelentette: „Mostanáig a bérleti díj alig haladta meg a kétmillió dollárt. Új számítása­ink szerint 207 millió dollárt kell fizetniük. A mi országunk nem olyan gazdag, hogy in­gyen ajánljuk fel létesítménye­inket.” (MTI) Strasbourg. Jelentős módosí­tásokkal, de megszavazta tegnap az Európai Parla­ment első olvasatban azt az irányelvet, amelynek révén az EU szolgáltatást végző cégei számára lehetővé vál­hat, hogy bármelyik uniós tagországban tevékenyked­jenek. ÖSSZEFOGLALÓ A szavazás során az úgyneve­zett származási ország elvét, amely szerint a külföldön szolgál­tatóra saját hazájának szabályai vonatkoznának, olyan megfogal­mazással váltották fel, amely na­gyobb ellenőrzést biztosít a foga­dó állam számára is. Módosított formájában az irányelv - amely még visszakerül az Európai Bi­zottság, illetve a tagországok kor­mányai elé jóváhagyásra - a je­lenleginél jóval nagyobb szabad­ságot adna a legtöbb szolgáltatás külföldi gyakorlására, de kiseb­Washington. Szaddám Hú­széin volt iraki diktátor 1990 előtt figyelmeztette Washingtont: nagy­szabású terrorista merényletek várhatók amerikai területen. Az ABC televízió rendelkezésére bo­csátott titkos -12 órányi - hangfel­vételek a 90-es években Szaddám irodájában készültek. ,Jóval au­gusztus 2. előtt megmondtam az amerikaiaknak és a briteknek is, hogy a jövőben tömegpusztító fegyverekkel követnek el terrorcse­lekményeket” - mondta az egyik Washington. Dick Cheney amerikai alelnök - helyi idő szerint szerdán - teljes felelősséget vállalt a múlt hét végi texasi vadászbal­esetért. Fütjvadászat közben söré­tes puskával véledenül megsebesí­tette vadásztársát, Harry Whitting­ton 78 éves austini ügyvédet, akit Corpus Christi kórházának az in­tenzív osztályán ápolnak. Az alelnök most jelent meg elő­ször a nyüvánosság előtt a szom­bati baleset óta, amely időközben a Fehér Ház politikai tehertételévé dagadt. A Fox News konzervatív televíziónak az alelnök kijelentet­te: egyedül ő hibáztatható a tör­téntekért, mivel ő húzta meg a ra­bét annál, amilyet a legliberáli- sabb régi uniós tagországok, illet­ve az új tagállamok szerettek vol­na elérni. A vártnál kisebb többséggel - 394 igen, 215 nem szavazattal és 33 tartózkodás mellett - elfoga­dott szöveg közel áll ahhoz a kompromisszumhoz, amelyet még a múlt héten kötöttek a két legnagyobb EP-frakció - a keresz­ténydemokrata és a szocialista - főként régebbi tagállamokból ér­kezett, meghatározó tagjai. A kompromisszum lehetővé teszi a tagországoknak, hogy számos alapon (fogyasztóvédelmi, kör­nyezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi okok miatt) meg­tiltsák külföldiek szolgáltatását területükön, bár a tilalom nem le­het aránytalan és diszkriminatív. Csökkentette az EP azoknak a szolgáltatásoknak a körét is, ame­lyekre az irányelv egyértelműen vonatkozik. Egyébként az irányelv éles megosztottságot váltott ki az uni­óban liberálisok és protekcionis­tábbak, régi és új tagok, munka­felvételen Szaddám. Irak 1990. au­gusztus 2-án rohanta le Kuvaitot. „Ki tudná a jövőben megakadá­lyozni, hogy egy pokolgéppel fel­szerelt gépkocsi atomrobbantást, bakteriológiai vagy vegyi támadást idézzen elő Washingtonban?” Szaddám hozzátette, Irak nem ter­vez üyen lépést. Az ABC szerint a kazettákból az is kiderül, Irak el akart titkolni a tö­megpusztító fegyverekkel kapcso­latos programjára vonatkozó infor­mációkat. A felvételen hallható, amint Szaddám családtagjai arról vitatkoznak, hogyan rejtsenek el vaszt. De elutasította azokat a bí­rálatokat, hogy túl sokáig várt a közvélemény tájékoztatásával. A baleset egy magánbirtokon tör­tént. Az alelnök megfordult, hogy sörétes puskájával rálőjön egy fel­riasztott fütjre, de véletlenül va­dásztársát találta el, aki egy elej­tett zsákmányért indulva mögé került, és nem jelezte, hogy kilé­pett a vonalból. A mintegy 30 mé­terre lévő, narancsszínű kalapot és mellényt viselő Whittingtont ar­cán, nyakán és mellén érték a ső­rétek, amelyek száma akár a két­százat is elérhette. Befolyásos re­publikánus törvényhozók helyte­lenítették, hogy az alelnök nem ’hozta még szombaton nyüvános- ságra a balesetet, amivel eloszlat­adók és szakszervezetek között. Charlie McCreevy biztos a vokso­lást üdvözölve megerősítette, hogy az Európai Bizottság a végle­gesnek szánt következő tervezet­be bedolgozza az EP-ben megsza­vazott legfontosabb módosításo­kat. A bizottság korábban azzal érvelt, hogy a liberalizálás 600 ezer munkahelyet jelenthet EU- szerte, illetve akár 3 százalék gaz­dasági növekedést is hozhat - vál­lalkozói szövetségek szerint az új változattal ezek a számok már nem állják meg a helyüket. információkat az ENSZ fegyverzet- ellenőrei elől. Egy 1995-ben ké­szült felvételen Húszéin Kamel, Szaddám veje, aki a tömegpusztító fegyverekre vonatkozó program fe­lelőse volt, közölte: „Nem beszél­tünk nekik sem a fegyverek típusá­ról, sem az importált berendezések mennyiségéről, sem azokéról, amelyeket mi állítunk elő, sem azo­kéról, amelyeket felhasználunk.” Washington az iraki háborút azzal indokolta, nem hagyhatja, hogy Szaddám terrorszervezeteknek ad­ja át tömegpusztító fegyvereit. Ilye­neket azóta sem találtak. háttá volna a halvány gyanúját is annak, hogy el akarná tussolni a történteket. Azt is kifogásolták, nem követte meg a nyilvánosság előtt is a 78 éves ügyvédet. Ráadá­sul az országos sajtó helyett elő­ször egy helyi texasi lappal közöl­ték vasárnap a hírt. A média sze­rint az alelnök csak megerősítette a róla mint titkolódzó politikusról kialakult képet. Programjait álta­lában nem jelenti be előre, a texasi vadászkirándulásról sem tudott a sajtó. Hillary Clinton demokrata szenátor aggasztónak nevezte, hogy a jelenlegi kormány az alkot­mányos demokrácia szellemével ellentétes módon, minden szin­ten, kis és nagy ügyben egyaránt visszatartja az információkat. A négy visegrádi és a három bal­ti ország jobboldali képviselői teg­nap közös nyüatkozatban csaló­dottságuknak adtak hangot, mondván: a megszavazott irányel­vek kevésbé előnyösek az új tagor­szágok számára. Szlovák részről a dokumentumot Zita Pleštinská (SDKÚ) írta alá. A csoport a máso­dik olvasatban megpróbálja elérni az általa kifogásolt szövegrészek módosítását. Brüsszeli tájékozta­tás szerint a szlovákiai euro- parlamenti képviselők sem sza­vaztak egységesen. (MTI, SITA) Párizs/Teherán/Brüsszel. Phi­lippe Douste-Blazy francia külügy­miniszter tegnap kijelentette: „Most már minden egyértelmű: semmilyen békés célú nukleáris program nem magyarázhatja az iráni atomprogramot. Vagyis az irá­ni atomprogram katonai és titkos.” Először fordult elő, hogy francia politikus egyértelműen utalt volna az iráni atomprogram katonai jelle­gére, amelynek létét Teherán ta­gadja. Douste-Blazy hangsúlyozta: az ENSZ BT-nek kell eldöntenie, „milyen eszközökkel kívánja leállí­tani, kezelni és befejezni azt a ször­nyű nukleáris proliferációs válsá­got, amelyet Irán egyoldalú viselke­dése okozott”. Az iráni atomprogramért felelős Ah Laridzsáni sajnálatát fejezte ki, amiért Franciaország megvádolta Iránt, és hangsúlyozta, Teherán nem akar atombombát kifejleszte­ni. Figyelmeztetett: hasznos lenne, ha a francia külügyminiszter diplo- matikusabban fogalmazna. Larid­zsáni szerint az EU-nak nem kelle­KOKES JÁNOS Prága. A cseh államfő tegnap bejelentette, nem írja alá az egyne­műek kapcsolatát hivatalosan elis­merő, közelmúltban elfogadott tör­vényt. Václav Klaus szerint olyan törvényről van szó, amely „alapve­tő módon beavatkozik az emberek közti, partneri viszonyba”, s ezért határozottan kitart amellett, hogy azt a képviselőház többségének, legalább 101 képviselőnek el kell fogadnia. Klaus ugyanakkor megis­mételte korábbi álláspontját, mi­szerint az egyneműek kapcsolatá­nak hivatalos bejegyzése nem más, mint olyan privilégiumok megszer­zésére irányuló próbálkozás, ame­lyek csak a gyerekeket nevelő csalá­dokat illetik meg. Klaus vétója után a sokat vitatott jogi norma vissza­kerül a képviselőház elé. Az állam­fői elutasítást a 200 tagú testület csak több mint ötven százalékkal, azaz legalább 101 szavazattal bírál­hatja felül. Ezt nem lesz könnyű el­érni, mert legutóbb is csak 86 kép­viselő támogatta a javaslatot, ami azonban akkor elég volt. Nem a mostani, hanem egy 2002-es vadászaton készült ez a fotó Cheneyről. A kis portré a legújabbak kö­zül való. (ČTK/AP-felvételek) MT1-HÍR Dick Cheney teljes felelősséget vállalt - a mostani a legtitkolódzóbb kormány Balesetből politikai botrány MTl-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom