Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-02 / 27. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 2. vww.ujszo.com RÖVIDEN Fajsúlyosán konzervatív Washington. Az amerikai szenátus kedden este 58 sza­vazattal 42 ellenében jóvá­hagyta a konzervatív Sámuel Alito kinevezését a szövetségi legfelsőbb bíróság tagjává. A szavazás kimenetele siker, ajándék volt George Bush el­nöknek országértékelő beszé­de napján. Előző jelöltjének, Harriet Miers fehér házi jog­tanácsadónak a megerősítése a republikánus párti szenáto­rok ellenállásán bukott meg, mivel súlytalannak találták személyét, és fajsúlyos kon­zervatív bírát szerettek volna. Alito kinevezésével az elnök kiengesztelte konzervatív bá­zisát, viszont annál több kifo­gás érte jelöltjét liberális ol­dalról. (MTI) Alito és Bush a szenátusban (Reuters) Felfújják a magyarok? Belgrád. James Lyon, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) belgrádi irodájának ve­zetője úgy látja, nincs arra szükség, hogy nemzetközi in­tézmények oldják meg a Vaj­daság problémáit. Szerinte a helyzet nem olyan komoly, hogy külföldi megfigyelőket kelljen küldeni az észak-szer­biai tartományba. A világ vál­sággócaival foglalkozó tekin­télyes nemzetközi szervezet ü- letékese azt mondta, gondot jelent az, hogy a Vajdaságban egyesek alaptalanul etnikai indíttatásúnak minősítik a jogsértéseket. Az ICG jelentést fog készíteni a Vajdaságról, arra is fényt kíván deríteni, mit tesz a szerb kormány a vajdasági feszültségek csök­kentése végett. (MTI) Telefonálni sem tudnak Belgrád. Eddig a folytonos áramkorlátozások keserítet­ték meg a Koszovó középső ré­szén fekvő szerb enklávék la­kóinak életét, tegnaptól azon­ban már telefonszolgáltatás is szünetel a térségben. Nem működnek sem a vezetékes készülékek, sem a mobütele- fonok. A belgrádi média sze­rint nem lehet fogni a tarto­mányra kiterjedő két szerbiai mobiltelefon-szolgáltató jelét sem, mivel „ismeretlen tette­sek a koszovói rendőrség se­gédletével” leszaggatták a Gracanica melletti susicei át­játszóállomás vezetékeit. Randjel Nojkic koszovói szerb vezető követelte a szerb kor­mánytól, a történtek miatt azonnal lépjen kapcsolatba a koszovói ENSZ-kormányzat- tal (UNMIK). A térségben a nap ötödrészében van csak áram, de néhol már lassan egy hete nincs villany. (MTI) George Bush kijelentette, reméli, az Egyesült Államok egy napon a szabad és demokratikus Irán legközelebbi barátja lesz Küldetéstudata van az elnöknek Bush érkezése előtt a teremben letartóztatták Cindy Sheenant, az ira­ki háború ellen tiltakozó megmozdulások országosan ismert alakját. Sheenan asszony az egyik demokrata honatya vendégeként érkezett, és ki akart bontani egy tiltakozó transzparenst. (SITA/AP-felvétel) Washington. A zsarnokság felszámolását nevezte az USA történelmi küldetésé­nek George Bush amerikai elnök az unió helyzetéről közép-európai idő szerint tegnapra virradóra mon­dott beszédében. AAT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az elnök a kongresszusban hangsúlyozta, van, aki ezt a célt tévelygő idealizmusként elutasít­ja, a valóságban azonban Ameri­ka biztonságának a jövője függ tőle. A nép megoltalmazásának és a béke biztosításának szerinte az az egyedüli útja, ha Amerika vezető szerepet vállal a világon. A szabadság előretörését korunk nagy történetének nevezte. Ki­emelte: 1945-ben még csak két tucat demokratikus ország volt, ma pedig már 122 és 2006-ban a Föld lakosságának több mint a fe­le demokratikus országokban élt. Figyelmeztetett, hogy a terroris­ták szívtelen zsarnoki uralmat akarnak az egész Közel-Keleten, és tömegpusztító fegyverekkel akarják felszerelni magukat. Irakban meg akarják kaparintani a hatalmat, hogy onnan támadá­sokat indítsanak Amerika és a vi­lág ellen. Hangsúlyozta, Irak há­rom év alatt a diktatúrától elju­tott az alkotmányig és a választá­sokig. Leszögezte, hogy bízik a győzelemben. Az amerikai kato­nák számát annak mértékében csökkentik, ahogyan az iraki erők átveszik a feladatot tőlük. A dön­tést erről a katonai parancsnokok hozzák meg, nem a politikusok Washingtonban. Az elnök hangsúlyozta, a terro­rizmus elleni harc több, mint kato­nai művelet. Amerika támogatja a demokratikus reformokat. A vá­lasztások alapvető fontosságúak, de csak a kezdetet jelentik. A de­mokrácia a törvény uralmát, a ki­sebbségek védelmét jelenti. A pa­lesztinok szavaztak, a Hamász ve­zetőinek most el kell ismerniük Iz­raelt, le kell szerelniük, el kell uta­sítaniuk a terrorizmust és a tartós békéért kell munkálkodniuk. Irán­ról szólva úgy fogalmazott, jelen­leg egy szűk klerikális elit tartja fogva túszként az országot, a né­pet elszigeteli és elnyomja. Köz­vetlenül Irán polgáraihoz szólva Bush kijelentette, reméli, hogy az USA „egy napon a szabad és de­mokratikus Irán legközelebbi ba­rátja lesz”. Újfent felszólította Te­heránt, hagyjon fel a terroristák támogatásával. Azt is hangoztat­ta, hogy nukleáris ambícióival az iráni rezsim az egész világgal da­col, amely azonban nem engedhe­ti meg, hogy atomfegyverekre te­gyen szert. Bush kijelentette, az USA-nak erősítenie kell vezető gazdasági sze­repét a világon. A gazdaság egész­séges és életerős, gyorsabban nö­vekszik, mint bármely ipari állam­ban. Az elmúlt két és fél évben 4,6 millió új munkahelyet teremtettek, többet, mint Japán és az Európai Unió együttvéve. Amerika azonban nem lehet önelégült, a dinamikus világgazdaságban olyan új verseny­társak jelennek meg, mint Kína és India. Az elnök hangsúlyozta, 2025-re 75 százalékkal kell csök­kenteni a közel-keleti kőolajim­portot egyebek között alternatív üzemanyagok kifejlesztésével, így hat éven belül versenyképessé kell tenni az etanolt. Bush kérte a kong­resszust, törvényben tiltsa meg az emberklónozás minden formáját, az embriók létrehozását kísérleti cé­lokra és adás-vételét. Méltányosságot követelnek Gáza/Jeruzsálem. A Hamász visszautasította, Izrael üdvözölte Bush felhívását. Számi Abu Zuhri, a Hamász egyik gázai vezetője azt mondta, a „Hamász ellenállása jogos önvédelmi harc az agresz- szió ellen”. Egy másik illetékes, Musír al-Maszri szóvivő Izrael iránti részrehajlással vádolta az amerikai elnököt, és azt mondta, hogy Bush zsarolni próbálja a palesztin népet. Méltányosabb magatartást követelt Washingtontól és a nemzetközi közösségtől, s azt kérte, „ne büntessék a palesztin népet demokratikus választásáért”, (m) Beindult a diplomáciai nagyüzem, egymásnak adják a kilincset Kairóban Arab nyomásgyakorlás a Hamászra Harcba szállt a Die Welt és a France Soir Karikatúra-botrány S1TA-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/Jeruzsáletn/Kairó. Ellentmondásos hírek érkeztek a Közel-Keletről; úgy tűnik, arab ol­dalról is erősödik a nyomás a Hamászra. Az egyiptomi kémfő­nök azt állította, Mahmúd Abbász palesztin elnök nem bízza meg kormányalakítással a Hamászt, ha nem ismeri el Izraelt, és nem mond le az erőszakról. A hírt egy magát megnevezni nem kívánó palesztin illetékes azonnal cáfolta. Omar Szuleiman, az egyiptomi hírszerző szolgálatok vezetője azután nyilatkozott újságíróknak, hogy Abbász Kairóban Hoszni Mu­barak elnökkel tárgyalt. Ha a Hamász nem tesz eleget e követel­ményeknek, Abbász más pártot bíz meg kormányalakítással, s ak­kor kisebbségi kabinet fog kormá­nyozni - mondta az egyiptomi kémfőnök, aki már sokszor közve­ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Szaddám Húszéin és to­vábbi négy fővádlott, valamint az őket védő ügyvédek távollétében folytatódott tegnap délután a nyil­vánosság előtt a bukott iraki elnök bírósági tárgyalása. Raúf Rasíd Abder-Rahmán főbíró bejelentette, a tárgyalást a vádlottak nagyobb ré­szének távollétében is folytatni fog­ják, és a védelmüket a bírói testület által hivatalból kirendelt ügyvédek fogják ellátni. A tárgyalás csak há­rom órával a tervezett kezdési idő­pont után nyűt meg, miután a bírói testület zárt ajtók mögött tanácsko­zott eljárási kérdésekről. A tárgyalás kezdete előtt né­hány órával a Halil ad-Dulaimi ve­zette ügyvédcsoport közleményt adott ki, bejelentve: mindaddig bojkottálják a pert, amíg az új fő­bíró, Abder-Rahmán le nem mond, mivel a törvényszék feje szerintük személyes ellenszenvet táplál Szaddám Húszéin iránt. Az tített Abbász és a radikális palesz­tin szervezetek között. Abbász holnap Hamász-vezetőkkel talál­kozik. Egy arab diplomata szerint a Hamász-delegációban ott lesz Iszmáil Hanije, aki a radikális szervezet listavezetője volt a vá­lasztásokon, de nem lesz benne a Hamász damaszkuszi emigráció­ban élő legfőbb vezetője, Háled Mesaal. Tegnap a Hamász tör­vényhozóinak küldöttsége is Kai­róba utazott, hogy ott találkozzék Mesaallal, és tárgyaljon azokkal az egyiptomi tisztségviselőkkel, akik közvetítenek a Hamász és Abbász között. Abbász Ammán- ban is járt, és kikérte II. Abdalláh jordán király véleményét. A Hamász-vezérek Izraellel kap­csolatos nyüatkozatai is ellent­mondásosak. Musza Abu Marzuk, a mozgalom politikai bizottságá­nak az egyik tagja Damaszkuszban kijelentette: a Hamász kész tár­ügyvédek további tíz feltételt tá­masztottak a perben való részvé­telükhöz, ezek egyike, hogy a per színhelyét helyezzék át egy biz­tonságot nyújtó országba. Dulaimi azt mondta, a főbíró nem tekint­hető pártatlannak, mert Szaddám uralma alatt távollétében kétszer is elítélték, és tagja volt egy ellen­zéki kurd nacionalista pártnak. A kurd származású Abder-Rahmán szülőfaluja, Halabdzsa ellen Szaddám erői 1988-ban gáztáma­dást hajtottak végre, amelynek kö­gyalni a tűzszünetről a nemzetközi közösséggel. „A tűzszünet a Hamász és Izrael között az egyik választási lehetőség, és megtár­gyalhatjuk a nemzetközi közösség­gel... Megértjük, hogy (a Nyugat) békés térséget szeretne, konfliktu­sok nélkül, s tudjuk, hogy el lehet érni ezt a célt” - mondta Marzuk, és emlékeztetett rá, a Hamász már­cius óta tartja magát a tűzszünet­hez. Azt elutasította, hogy bármi­féle feltételhez kössék az új palesz­tin kormány megalakítását. „Nem ésszerű, hogy egy arab vagy pa­lesztin vezető, aki szereti a békét és a demokráciát, feltételeket szabjon a palesztin népnek. Ez azt jelenti, arra kéri a Hamászt, hogy mond­jon le az elveiről, és ez nehéz do­log.” Ezzel az egyiptomi kémfőnök bejelentésére reagált. Izrael leállította szerdán a Pa­lesztin Hatóságnak járó vámbefi­zetéseket. (MTI, ú) vetkeztében mintegy ötezer polgá­ri személy életét vesztette, köztük a főbíró több rokona. A halabdzsai mészárlás az egyik fő vádpont a volt diktátor elleni perben. Nyolc halottja volt tegnap kora reggel Bagdadban egy öngyilkos merényletnek. Egy robbanóanya­gokkal teli övét viselő kamikáze re­pítette magát a levegőbe munkára váró, reggeliző napszámosok kö­zött. Kórházi illetékesek szerint a merényletben legalább 65-en meg­sebesültek. (MTI, t) Berlin/Párizs. Két nagy európai lap, a német Die Welt és a párizsi France Soir is közölte tegnap azo­kat a Mohammed prófétáról ké­szült karikatúrákat, amelyek előző­leg egy dán és egy norvég újságban is megjelentek, s amelyek felhábo­rították az iszlám vüágot. Több mu­zulmán ország máris diplomáciai és gazdasági szankciókat hirdetett a két északi ország ellen, az újságok szigorú megbüntetését követelve Oslótól és Koppenhágától. A Die Welt a címlapján közli a karikatúrá­kat, s vezércikkében hangsúlyozza: Iráni atomprogram Még nem dúsított Teherán/Bécs. Mahmúd Ahma- dinezsád iráni elnök szerint hazája ellenáll a rá nehezedő nemzetközi nyomásnak, és nem adja fel a bé­kés célú nukleáris programját. A Nemzetközi Atomenergia-ügynök­ség (NAÜ) megerősítette, hogy Irán felújította atomprogramját. A szervezet kormányzótanácsa elé kerülő bizalmas jelentésben állító­lag az áll, hogy Irán megkezdte az urándúsítás előkészítését, de uránt még nem dúsított. A jelentés Teherán szemére veti: megakadá­lyozta a NAÜ ellenőreit abban, hogy Iránban tudósoknak kérdé­seket tehessenek fel. (MTI) Katowice/Budapest. A lengyel hatóságok a tegnapra virradó éj­szaka értesítették a magyar főkon­zulátust, hogy megtalálták a szom­baton beomlott katowice-chorzówi kiállítási csarnok romjai alatt azt a magyar férfit, aki eddig az eltűntek között szerepelt. A 39 éves buda­pesti lakos egy állateledelt forgal­mazó cég munkatársaként volt a itt a véleménynyüvánítás szabadsá­ga a tét. „A demokrácia a szabad véleménynyilvánítás intézményesí­tett formája. A Nyugaton nem léte­zik a szatíra elleni védelemhez való jog...” A német lap azért is bírálta a dán Jyllands-Postent, mert a fő- szerkesztője bocsánatot kért a muszlimoktól. (A dán külügymi­niszter az ügy miatt tegnap afrikai útját is lemondta.) A France Soir el­ső oldalán ez áll: „Igen, jogunk van az istennel viccelni”. A kommentár szerint a karikatúrákban semmiféle rasszista szándék nem fedezhető fel, és semmilyen közösséget sem gyaláztak meg. Nemzeti vízum Negyvennégy kérelem Budapest. Románia, Horvátor­szág, Szerbia-Montenegró, vala­mint Ukrajna állampolgárai január 1-jétől díjmentesen kérelmezhetik az úgynevezett nemzeti vízum ki­adását hosszabb magyarországi tartózkodásra. Polgár Viktor kül­ügyi szóvivő elmondta, az eltelt egy hónapban a négy országban 44-en nyújtottak be kérelmet a nemzeti vízum megszerzése érdekében, és közülük 11 személy számára már ki is állították az okmányt. A nemzeti vízum megszerzésének feltételeivel kapcsolatban januárban 2377 ér­deklődő jelentkezett, a legtöbben Ukrajnából. (MTI) csarnokban rendezett postaga- lamb-kiállításon, amikor az épület tetőszerkezete beomlott a ránehe­zedő hó és jég súlyától. Öngyilkosságot kísérelt meg a chorzówi csarnok egyik tervezője, búcsúlevelében a katasztrófát jelöl­te meg tettének okaként. A rend­őröknek - akiket az építész felesége riasztott - azonban sikerült meg­akadályozniuk, hogy a férfi végre­hajtsa szándékát. (MTI, SITA) Ultimátum a németeknek Berlin. Újabb videofelvétel bukkant fel az egy héttel ezelőtt Irak­ban elrabolt két német mérnökről, az emberrablók 72 órás határidőt szabtak követelésük teljesítésére. Ezt kedden este jelentették a német televíziós állomások. Az emberrablók állítólag azt követelik, hogy Németország szüntesse be együttműködését az új iraki rendszerrel és záija be bagdadi nagykövetségét. Berlinben összeült a mérnökök ki­szabadítására alakult válságstáb. Frank-Walter Steinmeier külügymi­niszter nagyon súlyosnak nevezte a helyzetet, (m, t) Bojkottot hirdettek az ügyvédek, az új főbíró lemondását követelik Per vádlottak és védők nélkül Öngyilkosságot kísérelt meg az építész Megvan a magyar áldozat ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom