Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-02 / 27. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 2. vww.ujszo.com RÖVIDEN Fajsúlyosán konzervatív Washington. Az amerikai szenátus kedden este 58 szavazattal 42 ellenében jóváhagyta a konzervatív Sámuel Alito kinevezését a szövetségi legfelsőbb bíróság tagjává. A szavazás kimenetele siker, ajándék volt George Bush elnöknek országértékelő beszéde napján. Előző jelöltjének, Harriet Miers fehér házi jogtanácsadónak a megerősítése a republikánus párti szenátorok ellenállásán bukott meg, mivel súlytalannak találták személyét, és fajsúlyos konzervatív bírát szerettek volna. Alito kinevezésével az elnök kiengesztelte konzervatív bázisát, viszont annál több kifogás érte jelöltjét liberális oldalról. (MTI) Alito és Bush a szenátusban (Reuters) Felfújják a magyarok? Belgrád. James Lyon, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) belgrádi irodájának vezetője úgy látja, nincs arra szükség, hogy nemzetközi intézmények oldják meg a Vajdaság problémáit. Szerinte a helyzet nem olyan komoly, hogy külföldi megfigyelőket kelljen küldeni az észak-szerbiai tartományba. A világ válsággócaival foglalkozó tekintélyes nemzetközi szervezet ü- letékese azt mondta, gondot jelent az, hogy a Vajdaságban egyesek alaptalanul etnikai indíttatásúnak minősítik a jogsértéseket. Az ICG jelentést fog készíteni a Vajdaságról, arra is fényt kíván deríteni, mit tesz a szerb kormány a vajdasági feszültségek csökkentése végett. (MTI) Telefonálni sem tudnak Belgrád. Eddig a folytonos áramkorlátozások keserítették meg a Koszovó középső részén fekvő szerb enklávék lakóinak életét, tegnaptól azonban már telefonszolgáltatás is szünetel a térségben. Nem működnek sem a vezetékes készülékek, sem a mobütele- fonok. A belgrádi média szerint nem lehet fogni a tartományra kiterjedő két szerbiai mobiltelefon-szolgáltató jelét sem, mivel „ismeretlen tettesek a koszovói rendőrség segédletével” leszaggatták a Gracanica melletti susicei átjátszóállomás vezetékeit. Randjel Nojkic koszovói szerb vezető követelte a szerb kormánytól, a történtek miatt azonnal lépjen kapcsolatba a koszovói ENSZ-kormányzat- tal (UNMIK). A térségben a nap ötödrészében van csak áram, de néhol már lassan egy hete nincs villany. (MTI) George Bush kijelentette, reméli, az Egyesült Államok egy napon a szabad és demokratikus Irán legközelebbi barátja lesz Küldetéstudata van az elnöknek Bush érkezése előtt a teremben letartóztatták Cindy Sheenant, az iraki háború ellen tiltakozó megmozdulások országosan ismert alakját. Sheenan asszony az egyik demokrata honatya vendégeként érkezett, és ki akart bontani egy tiltakozó transzparenst. (SITA/AP-felvétel) Washington. A zsarnokság felszámolását nevezte az USA történelmi küldetésének George Bush amerikai elnök az unió helyzetéről közép-európai idő szerint tegnapra virradóra mondott beszédében. AAT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az elnök a kongresszusban hangsúlyozta, van, aki ezt a célt tévelygő idealizmusként elutasítja, a valóságban azonban Amerika biztonságának a jövője függ tőle. A nép megoltalmazásának és a béke biztosításának szerinte az az egyedüli útja, ha Amerika vezető szerepet vállal a világon. A szabadság előretörését korunk nagy történetének nevezte. Kiemelte: 1945-ben még csak két tucat demokratikus ország volt, ma pedig már 122 és 2006-ban a Föld lakosságának több mint a fele demokratikus országokban élt. Figyelmeztetett, hogy a terroristák szívtelen zsarnoki uralmat akarnak az egész Közel-Keleten, és tömegpusztító fegyverekkel akarják felszerelni magukat. Irakban meg akarják kaparintani a hatalmat, hogy onnan támadásokat indítsanak Amerika és a világ ellen. Hangsúlyozta, Irak három év alatt a diktatúrától eljutott az alkotmányig és a választásokig. Leszögezte, hogy bízik a győzelemben. Az amerikai katonák számát annak mértékében csökkentik, ahogyan az iraki erők átveszik a feladatot tőlük. A döntést erről a katonai parancsnokok hozzák meg, nem a politikusok Washingtonban. Az elnök hangsúlyozta, a terrorizmus elleni harc több, mint katonai művelet. Amerika támogatja a demokratikus reformokat. A választások alapvető fontosságúak, de csak a kezdetet jelentik. A demokrácia a törvény uralmát, a kisebbségek védelmét jelenti. A palesztinok szavaztak, a Hamász vezetőinek most el kell ismerniük Izraelt, le kell szerelniük, el kell utasítaniuk a terrorizmust és a tartós békéért kell munkálkodniuk. Iránról szólva úgy fogalmazott, jelenleg egy szűk klerikális elit tartja fogva túszként az országot, a népet elszigeteli és elnyomja. Közvetlenül Irán polgáraihoz szólva Bush kijelentette, reméli, hogy az USA „egy napon a szabad és demokratikus Irán legközelebbi barátja lesz”. Újfent felszólította Teheránt, hagyjon fel a terroristák támogatásával. Azt is hangoztatta, hogy nukleáris ambícióival az iráni rezsim az egész világgal dacol, amely azonban nem engedheti meg, hogy atomfegyverekre tegyen szert. Bush kijelentette, az USA-nak erősítenie kell vezető gazdasági szerepét a világon. A gazdaság egészséges és életerős, gyorsabban növekszik, mint bármely ipari államban. Az elmúlt két és fél évben 4,6 millió új munkahelyet teremtettek, többet, mint Japán és az Európai Unió együttvéve. Amerika azonban nem lehet önelégült, a dinamikus világgazdaságban olyan új versenytársak jelennek meg, mint Kína és India. Az elnök hangsúlyozta, 2025-re 75 százalékkal kell csökkenteni a közel-keleti kőolajimportot egyebek között alternatív üzemanyagok kifejlesztésével, így hat éven belül versenyképessé kell tenni az etanolt. Bush kérte a kongresszust, törvényben tiltsa meg az emberklónozás minden formáját, az embriók létrehozását kísérleti célokra és adás-vételét. Méltányosságot követelnek Gáza/Jeruzsálem. A Hamász visszautasította, Izrael üdvözölte Bush felhívását. Számi Abu Zuhri, a Hamász egyik gázai vezetője azt mondta, a „Hamász ellenállása jogos önvédelmi harc az agresz- szió ellen”. Egy másik illetékes, Musír al-Maszri szóvivő Izrael iránti részrehajlással vádolta az amerikai elnököt, és azt mondta, hogy Bush zsarolni próbálja a palesztin népet. Méltányosabb magatartást követelt Washingtontól és a nemzetközi közösségtől, s azt kérte, „ne büntessék a palesztin népet demokratikus választásáért”, (m) Beindult a diplomáciai nagyüzem, egymásnak adják a kilincset Kairóban Arab nyomásgyakorlás a Hamászra Harcba szállt a Die Welt és a France Soir Karikatúra-botrány S1TA-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/Jeruzsáletn/Kairó. Ellentmondásos hírek érkeztek a Közel-Keletről; úgy tűnik, arab oldalról is erősödik a nyomás a Hamászra. Az egyiptomi kémfőnök azt állította, Mahmúd Abbász palesztin elnök nem bízza meg kormányalakítással a Hamászt, ha nem ismeri el Izraelt, és nem mond le az erőszakról. A hírt egy magát megnevezni nem kívánó palesztin illetékes azonnal cáfolta. Omar Szuleiman, az egyiptomi hírszerző szolgálatok vezetője azután nyilatkozott újságíróknak, hogy Abbász Kairóban Hoszni Mubarak elnökkel tárgyalt. Ha a Hamász nem tesz eleget e követelményeknek, Abbász más pártot bíz meg kormányalakítással, s akkor kisebbségi kabinet fog kormányozni - mondta az egyiptomi kémfőnök, aki már sokszor közveÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Szaddám Húszéin és további négy fővádlott, valamint az őket védő ügyvédek távollétében folytatódott tegnap délután a nyilvánosság előtt a bukott iraki elnök bírósági tárgyalása. Raúf Rasíd Abder-Rahmán főbíró bejelentette, a tárgyalást a vádlottak nagyobb részének távollétében is folytatni fogják, és a védelmüket a bírói testület által hivatalból kirendelt ügyvédek fogják ellátni. A tárgyalás csak három órával a tervezett kezdési időpont után nyűt meg, miután a bírói testület zárt ajtók mögött tanácskozott eljárási kérdésekről. A tárgyalás kezdete előtt néhány órával a Halil ad-Dulaimi vezette ügyvédcsoport közleményt adott ki, bejelentve: mindaddig bojkottálják a pert, amíg az új főbíró, Abder-Rahmán le nem mond, mivel a törvényszék feje szerintük személyes ellenszenvet táplál Szaddám Húszéin iránt. Az tített Abbász és a radikális palesztin szervezetek között. Abbász holnap Hamász-vezetőkkel találkozik. Egy arab diplomata szerint a Hamász-delegációban ott lesz Iszmáil Hanije, aki a radikális szervezet listavezetője volt a választásokon, de nem lesz benne a Hamász damaszkuszi emigrációban élő legfőbb vezetője, Háled Mesaal. Tegnap a Hamász törvényhozóinak küldöttsége is Kairóba utazott, hogy ott találkozzék Mesaallal, és tárgyaljon azokkal az egyiptomi tisztségviselőkkel, akik közvetítenek a Hamász és Abbász között. Abbász Ammán- ban is járt, és kikérte II. Abdalláh jordán király véleményét. A Hamász-vezérek Izraellel kapcsolatos nyüatkozatai is ellentmondásosak. Musza Abu Marzuk, a mozgalom politikai bizottságának az egyik tagja Damaszkuszban kijelentette: a Hamász kész tárügyvédek további tíz feltételt támasztottak a perben való részvételükhöz, ezek egyike, hogy a per színhelyét helyezzék át egy biztonságot nyújtó országba. Dulaimi azt mondta, a főbíró nem tekinthető pártatlannak, mert Szaddám uralma alatt távollétében kétszer is elítélték, és tagja volt egy ellenzéki kurd nacionalista pártnak. A kurd származású Abder-Rahmán szülőfaluja, Halabdzsa ellen Szaddám erői 1988-ban gáztámadást hajtottak végre, amelynek kögyalni a tűzszünetről a nemzetközi közösséggel. „A tűzszünet a Hamász és Izrael között az egyik választási lehetőség, és megtárgyalhatjuk a nemzetközi közösséggel... Megértjük, hogy (a Nyugat) békés térséget szeretne, konfliktusok nélkül, s tudjuk, hogy el lehet érni ezt a célt” - mondta Marzuk, és emlékeztetett rá, a Hamász március óta tartja magát a tűzszünethez. Azt elutasította, hogy bármiféle feltételhez kössék az új palesztin kormány megalakítását. „Nem ésszerű, hogy egy arab vagy palesztin vezető, aki szereti a békét és a demokráciát, feltételeket szabjon a palesztin népnek. Ez azt jelenti, arra kéri a Hamászt, hogy mondjon le az elveiről, és ez nehéz dolog.” Ezzel az egyiptomi kémfőnök bejelentésére reagált. Izrael leállította szerdán a Palesztin Hatóságnak járó vámbefizetéseket. (MTI, ú) vetkeztében mintegy ötezer polgári személy életét vesztette, köztük a főbíró több rokona. A halabdzsai mészárlás az egyik fő vádpont a volt diktátor elleni perben. Nyolc halottja volt tegnap kora reggel Bagdadban egy öngyilkos merényletnek. Egy robbanóanyagokkal teli övét viselő kamikáze repítette magát a levegőbe munkára váró, reggeliző napszámosok között. Kórházi illetékesek szerint a merényletben legalább 65-en megsebesültek. (MTI, t) Berlin/Párizs. Két nagy európai lap, a német Die Welt és a párizsi France Soir is közölte tegnap azokat a Mohammed prófétáról készült karikatúrákat, amelyek előzőleg egy dán és egy norvég újságban is megjelentek, s amelyek felháborították az iszlám vüágot. Több muzulmán ország máris diplomáciai és gazdasági szankciókat hirdetett a két északi ország ellen, az újságok szigorú megbüntetését követelve Oslótól és Koppenhágától. A Die Welt a címlapján közli a karikatúrákat, s vezércikkében hangsúlyozza: Iráni atomprogram Még nem dúsított Teherán/Bécs. Mahmúd Ahma- dinezsád iráni elnök szerint hazája ellenáll a rá nehezedő nemzetközi nyomásnak, és nem adja fel a békés célú nukleáris programját. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítette, hogy Irán felújította atomprogramját. A szervezet kormányzótanácsa elé kerülő bizalmas jelentésben állítólag az áll, hogy Irán megkezdte az urándúsítás előkészítését, de uránt még nem dúsított. A jelentés Teherán szemére veti: megakadályozta a NAÜ ellenőreit abban, hogy Iránban tudósoknak kérdéseket tehessenek fel. (MTI) Katowice/Budapest. A lengyel hatóságok a tegnapra virradó éjszaka értesítették a magyar főkonzulátust, hogy megtalálták a szombaton beomlott katowice-chorzówi kiállítási csarnok romjai alatt azt a magyar férfit, aki eddig az eltűntek között szerepelt. A 39 éves budapesti lakos egy állateledelt forgalmazó cég munkatársaként volt a itt a véleménynyüvánítás szabadsága a tét. „A demokrácia a szabad véleménynyilvánítás intézményesített formája. A Nyugaton nem létezik a szatíra elleni védelemhez való jog...” A német lap azért is bírálta a dán Jyllands-Postent, mert a fő- szerkesztője bocsánatot kért a muszlimoktól. (A dán külügyminiszter az ügy miatt tegnap afrikai útját is lemondta.) A France Soir első oldalán ez áll: „Igen, jogunk van az istennel viccelni”. A kommentár szerint a karikatúrákban semmiféle rasszista szándék nem fedezhető fel, és semmilyen közösséget sem gyaláztak meg. Nemzeti vízum Negyvennégy kérelem Budapest. Románia, Horvátország, Szerbia-Montenegró, valamint Ukrajna állampolgárai január 1-jétől díjmentesen kérelmezhetik az úgynevezett nemzeti vízum kiadását hosszabb magyarországi tartózkodásra. Polgár Viktor külügyi szóvivő elmondta, az eltelt egy hónapban a négy országban 44-en nyújtottak be kérelmet a nemzeti vízum megszerzése érdekében, és közülük 11 személy számára már ki is állították az okmányt. A nemzeti vízum megszerzésének feltételeivel kapcsolatban januárban 2377 érdeklődő jelentkezett, a legtöbben Ukrajnából. (MTI) csarnokban rendezett postaga- lamb-kiállításon, amikor az épület tetőszerkezete beomlott a ránehezedő hó és jég súlyától. Öngyilkosságot kísérelt meg a chorzówi csarnok egyik tervezője, búcsúlevelében a katasztrófát jelölte meg tettének okaként. A rendőröknek - akiket az építész felesége riasztott - azonban sikerült megakadályozniuk, hogy a férfi végrehajtsa szándékát. (MTI, SITA) Ultimátum a németeknek Berlin. Újabb videofelvétel bukkant fel az egy héttel ezelőtt Irakban elrabolt két német mérnökről, az emberrablók 72 órás határidőt szabtak követelésük teljesítésére. Ezt kedden este jelentették a német televíziós állomások. Az emberrablók állítólag azt követelik, hogy Németország szüntesse be együttműködését az új iraki rendszerrel és záija be bagdadi nagykövetségét. Berlinben összeült a mérnökök kiszabadítására alakult válságstáb. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter nagyon súlyosnak nevezte a helyzetet, (m, t) Bojkottot hirdettek az ügyvédek, az új főbíró lemondását követelik Per vádlottak és védők nélkül Öngyilkosságot kísérelt meg az építész Megvan a magyar áldozat ÖSSZEFOGLALÓ