Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-11 / 35. szám, szombat

12 Családikor ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 11. www.ujszo.com MINDENNAPI KENYERÜNK Az a fekete doboz HAI1KO JÓZSEF A nemrég történt szörnyű légi baleset után a sajtóban gyakrab­ban találkozhattunk a fekete do­boz kifejezéssel, mint máskor. Mely fekete doboz egyébként nem is fekete, hanem narancs- sárga, a könnyebb megtalálás vé­gett. Ez a nem fekete fekete szer­kezet olyasmi, mint az emléke­zet, vagy inkább lelkiismeret, igen, a repülőgép lelke: minden fontos adatot megjegyez, eléghe- tetlen, így aztán segít kikövetkez­tetni, mi történhetett a gép fedél­zetén. Az egyén életútjának is meg­van a maga fekete doboza, mely következetesen jegyzi a lét repü­léseit, a késztetéseket, örömöket, kudarcokat, süllyedéseket és fel- emelkedéseket, nyugalmi állapo­tokat, no meg a navigációs ku­darcokat is. Mert ugyanis műi­den ilyen mélyen belevésődik az isteni emlékezetbe. Hiszen a Te­remtő nem hagyott el minket, ki­tartóan figyeli valamennyiünk minden lépését. „Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem - ujjongott már az ószövetségi zsoltáríró -, szemmel tartod akár já- rok-kelek, akár pihenek..., még nyelvemen sincs a szó, és te már érted egészen..., ha fölmennék az ég magasába, te ott vagy..., ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső hatá­rára szöknék, ott is a te kezed ve­zetne, és jobbod tartana engem.” (Zsolt 139,1-10) Tehát az emlí­tett műszaki fekete doboztól el­térően, Isten a mi életutunkat nem száraz információként jegy­zi egy későbbi rekonstrukció cél­jából, ő azonnali segítséget kínál a bajban, jobbját ajánlja fel, mely megtart vészhelyzetekben. A tragikus sorsú repülőgép negyvenhárom utasának egyet­len túlélője sajtótájékoztatóján olyan újságírói kérdést is kapott, hogy mivel magyarázná csodás megmenekülését. Ő mosolyogva tett említést arról a négylevelű lóheréről, melyet az egészség- ügyi igazolványában hordott, de azt is megvallotta, hogy a baleset bekövetkezte után imádkozott. Minden bizonnyal a döbbenet imája volt az, hogy egyedül ő maradt életben. Elismerte, min­den bizonnyal hatással lesz ez a további életére is. Talán átérezte, micsoda ereje lehet az imának. Talán úgy kezdi majd észlelni a vüágot, hogy az bármikor kial­hat. Hiszen az ember nem ismeri sem a napot, sem az órát. A hittel töltött ima erejéről vall az e vasárnapi evangélium is. Fő­szereplője Jézus, akihez a leprás fordul segítségért: „Ha akarod, meg tudsz tisztítani engem.” (Mk 1,40) Ha akarod - tehát a te akaratodnak és a te szavadnak teremtő ereje van, felemelhet, megmenthet, életre kelthet. Ab­ban a fent említett isteni emléke­zetben, a lét fekete dobozában jegyezve van minden életrezdü­lés. Ha Isten akaratával kinyi­tom, Mindenek ura elkezdheti áldásos tevékenységét, kinyújt­hatja jobbját, hogy érintésével átadja korlátlan hatalmát. „Aka­rom, tisztulj meg!” - válaszolt Jé­zus, és mind a mai napig ezt vá­laszolja mindenkinek, aki hatal­mas hittel és bizalommal hozzá fordul. Jelképes az a tény is, hogy a lé­gi katasztrófa előtt pár perccel a pilóta küépett az irányítótorony hatásköréből, s maga vette át az irányítást. Hogy ez volt-e a repü­lőgép lezuhanásának oka, nem tudni, ám azt biztosan tudni, hogy a vallásos életben az Isten­nel való kapcsolat meg­szakítása egyértelműen oka bárminemű esésnek. Ha valaki megszünteti a kapcso­latot Jézussal, mint ahogy azt a kétkedő Péter tette a Genezáreti tó hullámai közepette. A kapcso­lat megszüntetése után nem vég­ződhet másként, mint a magas­ból való zuhanással. Igen, min­den keresztény navigátora az úton Jézus, aki megadja a pontos koordinátákat: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14, 6). Másként fogalmazva, aki nem lép rá Krisztus útjára, az ő igaz­sága által vezérelve, a kísértések és krízishelyzetek sötétjében el­veszíti tájékozódási képességét, és lezuhan. Martin Farkas főhadnagy túl­élte. Azt kívánjuk neki, hogy egyedülálló tapasztalata által ve­zérelve ezentúl még többet imádkozzék, és még inkább Is­tenre támaszkodjék, mintsem a négylevelű lóherére. Hogy cso­dás megmenekülése elmélyítse benne-a természetfeletti igazsá­gok keresésének vágyát, az élet és halál igazságáét, s leginkább azét az egyedenét, aki élet és ha­lál felett - ő most már tudja - va­lóban uralkodik. A szerző római katolikus pap „Az igaz ember hitét, meggyőződéseit nagy katasztrófák sem képesek sarkaiból kifordítani.” (Jókai Mór) A problémamentes kisiskoláskort nagyban elősegíti az iskola és a szülői ház harmonikus kapcsolata Elsős van a családban - 4. rész A kisgyermeknek az a leg­megnyugtatóbb, ha érzi: a szülők és az iskola között jó a viszony. Könnyebben elfo­gadja a számára kellemet­len döntéseket is, ha azt lát­ja: otthon is és az iskolában is ugyanazt akarják. PÉNZES ISTVÁN Ha elfárad, ha elkeseredik, vi­gasztaljuk őt, mondjuk el, hogy tu­datában vagyunk: nem könnyű a dolga. Nap mint nap dicsérjük meg valamilyen teljesítményéért! Ne szidjuk, ne ostorozzuk őt állandóan esetleges iskolai kudarcaiért, mert ezáltal még nagyobb ellenérzése­ket fog táplálni az iskolával, a tanu­lással szemben. Bátorítsuk inkább abban a hitében, hogy képes meg­birkózni az akadályokkal - és ma­gunk is higgyünk benne, hogy gyermekünk képes elfogadható tel­jesítményt elérni! Az iskola is változik Helytelen, ha a kis hétévest már a kezdetek kezdetén megrendítjük az iskolába vetett hitében. A peda­gógussal vagy az iskolai szabályzat­tal szembeni elégedetlenségünket ne éreztessük vele - ő van a legke­vésbé abban a helyzetben, hogy változtatni tudjon a dolgokon. A szülő gyakran összehasonlít- gatja gyermeke iskolás napjait saját iskolás tapasztalataival, az ő gye­rekkorában alkalmazott tanítási módszereket a gyermeke oktatása során tapasztaltaikkal - s a régit, az egykor alkalmazottat véli jobbnak, hatásosabbnak. Túdatosítsuk: az is­kola szerkezete, tanítási módszere megváltozott azóta, hogy mi jár­tunk oda! Mindezek ellenére elő­fordulhat, hogy problémáink adód­nak a pedagógus személyével, taní­tási módszerével, esetieg az iskolá­ban uralkodó légkörrel - ezeket a gondokat semmi esetre se a gye­rekkel beszéljük meg. Keressük fel az osztálytanítót, s négyszemközt próbáljuk egyeztetni az egymással vagy az intézménnyel szembeni el­várásainkat. Előtte azonban illő ér­deklődni az oktatási szünetek rendjéről, hiszen tanítási órát za­varni nem szabad. Olyan dologban viszont, amely nem tűr halasztást, keressük fel az osztálytanítót akár tanítási óra alatt is! Ha a beszélge­tést követően is kitartunk vélemé­nyünk mellett, s van mód más utat választani, akkor minél hamarabb lépjünk arra: gyors elhatározással írassuk át a másik intézménybe, mert a halogatás kellemeden gyer­meknek, pedagógusnak egyaránt. Bízni kell a pedagógusban Az elmúlt időszakban iskola- rendszerünkben gyökeres változá­sokra került sor, felesleges tagad­ni, hogy vannak hibái (pl. a hala­dás üteme, a tananyag összeállítá­sa), az alkalmazott módszerek, a pedagógus felkészültsége, gyer­mekekhez való viszonyulása azon­ban általánosságban nem kifogá­solható. Hinnünk kell, hogy azok a pedagógusok, akik már évtizedek óta a pályán yannak, szeretik mun­kájukat s a gyerekeket; a pályát most kezdők pedig friss ismeretek­kel, bizonyítási vággyal indulnak választott hivatásuknak, s szeretet­tel közelednek a rájuk bízott em­berpalántákhoz. Ne feledjük: oda­haza gyakran egy gyermek is kibo­rít lelki nyugalmunkból - a peda­gógusnak 15-26 izgága ördögfió­kát kell lekötnie négy-öt tanítási órán. Lehetséges, hogy néha ő is téved, de rosszindulatot feltételez­ni nem ülő róla. A szülői értekezlet Feltétlenül jelenjünk meg a szü­lői értekezleteken, hiszen itt közér­dekű dolgokról (az osztály haladási üteméről, az otthon gyakorolandó módszerek alkalmazásáról, az osz­tály tervezett rendezvényeinek is­mertetéséről, a magatartási gon­dokról, eredményekről, mindenkit érintő tervekről) esik majd szó. A szülők sok esetben az értekezleten hoznak döntéseket. Az a szülő, aki távol van, nem fejtheti ki vélemé­nyét, tehát kénytelen elfogadni a tá- voüétében hozott, az esedeg nem ínyére való döntéseket. A legtöbb pedagógus a szülői ér­tekezleten nem jeüemzi az osztály tanulóit külön-külön, hanem álta­lánosságban beszél, mivel egy-két szülő számára a néven nevezés kel- lemetien volna. Ha a pedagógus ezt az utat választja, akkor a sze­mélyes gondokat, kirívó eseteket csak az értekezlet végén, négy- szemközt beszélik meg. Az utóbbi időben viszont a szülők kérik a nyüt beszédet, hiszen egy közösség tag­jai, ismerik egymást és a gyerme­kek megnyüvánulásait, sokak is­meretsége még az óvodáskort meg­előző időszakra nyúlik vissza. Osz­tály- s szülői közösség kialakítása szempontjából ez utóbbi, a nyütság vállalása az eredményesebb út. Részt venni az iskola életében Az iskolát ne csupán szülői érte­kezletek alkalmával keressük fel, hanem úgy ütemezzük programja­inkat, hogy részt tudjunk venni egy-egy nyüt napon, farsangi masz­kabálon, anyák napi ünnepélyen, iskolai gyermeknapon, vagyis min­denütt, ahol a gyermek fellép, ahol fontos neki, hogy a szülő vagy nagyszülő jelen legyen. Neves gyermekpszichológusunk szerint: nem szakad, hogy a szülő számára fontosabb legyen egy megbeszélé­sen való részvétel, mint gyermeke első iskolai farsangja vagy bizonyít­ványosztása! Tudjuk, felgyorsult életünk ko­moly választások elé állítja a felnőt­tet, akadnak esetek, amikor a leg­jobb szándéktól vezérelve sem tud részt venni az iskolai rendezvényen - sok szülő azonban gyakran a munkája mögé bújik akkor is, ami­kor gyermekével lehetne... Alapszabályok Alapszabály, hogy beteg gyerme­ket ne küldjünk az iskolába! Az a gyermek, áld lázas, fülfájós, torok- gyulladással bajlódik, a gyomrát fájdítja - nem tud az iskolai felada­tokra koncentrálni. Sőt, társait is megfertőzheti. Vbit időszak, amikor az anyukák a meghatározott időben beadandó gyógyszert is az iskolába küldték, megkérve a tanító nénit, adja be a beteg gyermeknek... Gyakran előforduló probléma a kis elsősöknél a reggeli hasfájás. Ezek oka általában lelki eredetű: szorongás, feszültség. Izgalom van mögötte, a feleléstől, a számonké­réstől való félelem az előidézője. Ha családi okok (kirándulás, tá­voliét, késői hazaérkezés) miatt gyermekünk nem készülhetett a másnapi órákra: tudassuk az osz­tálytanítóval, ne tegyük ki a gyere­ket elkerülhető idegességnek. Ha az olvasás gyakorlásakor túl hosszúnak találjuk a feladott szöve­get, s a gyerekkel rövidebb szakaszt olvastattunk többször - ezt is jelez­zük szóban vagy írásban. Ha gyerektől trágár szavakat hallunk, s tudjuk, hol, kitől szedte fel - vitassuk meg a szülői értekez­leten. Ha a diákközösségben a többi gyermek fölött basáskodni vágyó osztálytárs is akad, ez szintén a szülői értekezletek témája legyen. Nem biztos, hogy az első nekiru­gaszkodásra találunk megoldást, de mindenképpen kell a jelenség­ről beszélni. Hívás nélkül is keressük fel az osztálytanítót, ha úgy érezzük, sok negatív esemény történt a gyerek körül. Ha azt tapasztaljuk, hogy ceru­zákat, faragót, apró kacatokat hord haza, ültessük le s beszéljük meg vele, hogyan jutottak hozzá ezek a tárgyak. Ne illessük szidalmakkal - attól esetleg megszégyenül, de nem érti az összefüggéseket, nem érzi át a problémát. A hétéves gyermek általában már egyedül tisztálkodik, de leg­alább hetente egy alkalommal für­dessük meg, ellenőrizzük körmeit, haját. Előfordulhat, hogy fejtetőt, serkét találunk a hajzatában - hala­déktalanul vegyük meg a gyógy­szertárakban kapható tetű- és ser- keirtó szert, fertődenítsük vele a haját, és közöljük észrevételünket az osztálytanítóval, hogy ő is figyel­meztetni tudja a többi szülőt. A problémamentes kisiskolás­kort nagyban elősegíti az iskola és a szülői ház harmonikus kapcsolata. (Pénzesné B. Ilona jegyzeteinek felhasználásával) Ha elfárad, ha elkeseredik, vigasztaljuk őt (Somogyi Tibor felvétele) BAUNT-NAPI NYERŐ Illatkalauz szerelmeseknek Korábban az a hiedelem járta, hogy a véletíennek köszönhető, ha egy-egy illat más és más érzéseket vált ki. Az intenzív kutatások során azonban a tudósok rájöttek, szó sincs véletíenről: az illatok hatnak az érzelmekre. Állítják, az illat ösz- szetevőinek hatására szívünk vá­lasztottja a lábunk előtt fog hever­ni, mert parfümünk izgatja a libi­dóját, testében melegség árad szét, ellazult hangulatba kerül és növek­szik a boldogságérzete is. Nézzük meg, mitől miként: Jázmin: a virágok szexisten­nője, a férfiakat és a nőket egyránt rabul ejti. Fahéj: keleti szerelmi elixír, erő­síti az idegrendszert és a szívet. Vanília: tökéletes alapja az eroti­kus, csábító parfümöknek. Bors: a szerelmi étvágy felkeltő­je. Narancs: frissít, erővel tölt fel és jókedvre derít, fokozza a munka­kedvet. Gyömbér: a régi rómaiak ünne­pekkor használt illata felkelti a vá­gyat. Szantálfa: nagyon hasonlít a férfi nemi homonjára, a tesztoszte- ronra. Levendula: megnyugtat, ellazít, biztonságérzetet teremt. Kamilla: csökkenti az agresszi­vitást, édes gyermekkori emlékeket ébreszt. Barackvirág: fájdalomcsökken­tő, jó hangulatot áraszt. Alma: csökkenti a stresszt, pozi­tív emlékeket vált ki. Gyöngéd figyelmesség Ugye egyetért azzal, hogy az állandó rohanás, a fárasztó nap után fontos a lazítás? Hogy kijár nekünk is a gyöngéd figyelmesség, mondjuk, egy kellemes, kényeztető fürdő formájában? Az értők szerint használjunk egzotikus, ázsiai növé­nyeket és illatokat, hiszen újabban Ázsia az egészséges életmód, a ter­mészethez való visszatérés szimbó­luma. Növényvilágát felfedezte a kozmetikai iparág. Megnőtt az illa­tok szerepe, míg a lazító fürdőhöz valaha a jázmin-, levendula-, szan­tálfaolajat ajánlották, szépítő hatá­sa miatt a rózsafa vagy a teafa ola­ja volt a menő, ma a legkedvel­tebb a cseresznye- és lótuszvirág­illat. A legújabb Fa Asia Spa tus­fürdőkben, valamint a tusfürdő ideális kiegészítőjében, az ellazu­lást segítő Fa Cherry Blossom für­dőhabban éppen ezek az illatok dominálnak. Persze, a lazításhoz más is kell. Gyújtsunk gyertyákat, Mely illatok jellemsik a Fa Asia Spa termékcsalád tusfürdőit és fürdőhabját? Három szerencsés olvasónk megnyerheti a Henkel ajándék- csomagját. és vigyünk a fürdő­szobába egy pohár finom italt. Vagy kettőt, a kedve­sünk számára is, aki egészen biz- i tosan szívesen masszírozza meg fájós végtagjain­kat... (erf) CREAM BATH ASIA BEAUTY

Next

/
Oldalképek
Tartalom