Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-10 / 34. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Világbank: tartható az eurós ütemterv Pozsony. A Világbank szerint realitáson alapul Szlovákia 2009-re tervezett eurozónás tagsága - közölte tegnap Anton Marcinéin, a washingtoni székhelyű pénzintézet közgazdásza. A szakértő viszont arra figyelmeztetett, hogy a magas energiaárak, továbbá a növekvő belső fogyasztás fokozza az inflációs nyomást, ami problémát jelenthet az országnak. Marcinéin az új kormány egyik legfontosabb feladatát abban látja, hogy a bruttó hazai össztermék 1 százalékának megfelelő pénzmennyiséggel csökkentse az államháztartás hiányát. A Világbank összességében kedvezőnek tartja az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országok gazdasági növekedésének ütemét, az idei kilátás is kecsegtető, ami hozzájárul a munkanélküliség fokozatos visszaszorításához. (TASR) Még nem húzták ki a jegyzékből Pozsony. Lényegesen jobb eredményeket ér el Szlovákia az emberkereskedelem elleni harc terén - áll az amerikai külügyminisztérium jelentésében. „A régió többi országának példaértékű lehet Szlovákia magatartása” - jelentette ki Rodolphe M. Valle, az USA pozsonyi nagykövete. A kedvező értékeléshez elsősorban az áldozatokkal foglalkozó központok bővítése, egy tanácsadó telefonvonal létesítése, a rendőrök iskoláztatása, valamint számos korszerű technikai berendezés vásárlása is hozzájárult. A nyilvánosságra hozott jelentés az USA speciális ellenőrző jegyzékén szereplő országok csupán részleges értékelése. Szlovákia az emberkereskedelem-ellenes harc terén meglévő hiányosságok miatt került a jegyzékre, további 36 országgal együtt. A teljes jelentést 2006 végén hozzák nyüvánosságra. (dem) Elmaradt a Rosta a Markízába Pozsony. A KDH bojkottja miatt nem sugározta tegnap este a szokásos politikai vitaműsort a Markíza. Pavol Hrušovský pártelnök visszautasította a meghívást a Rostába, így a másik tervezett vendég, Mikuláš Dzurinda SDKÚ-elnök egyedül szerepelt volna. A tévé megpróbálta rábeszélni Robert Fico Smer-elnököt, de az sem adta be a derekát, így a Markíza este úgy döntött, elmarad a műsor. A KDH a sajtótájékoztatóira beengedi a tévé stábját. Hrušovský ma tárgyal a bojkottról Václav Mikával, a Markíza új igazgatójával. (1-p-j) Szigeti László az őt ért politikai támadásokról Slota: eszkimó is lehetne ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Nincs menekvés, a szlovák kormány végleg a magyarok uralma alá került - vélekedik Ján Slota, az SNS elnöke. Szerinte ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az új oktatási miniszter Szigeti László lett, és Pavol Hrušovský, a parlament egykori elnöke Bugár Bélának adta át hatásköreit. „Az sem lepne meg, ha a szlovák parlament élén eszkimó állna. A szlovák-magyar lakosság aránya Szlovákiában 9:2, ám a parlamentben 2:1 - ez elfo- gadhatadan. Az elmúlt évben sorra zárták be a szlovák iskolákat, most meg egy olyan miniszter vezeti a tárcát, aki alig tud két összefüggő mondatot mondani szlovákul. Remélem, túléljük a hátralévő időszakod’ - mondta Slota. A nemzeti vezér mindent elkövet, hogy a következő kormányban ne legyenek magyarok - a legjobb szerinte az lesz, ha soha többet nem lesznek. Slota jelezte, pártja a közeledő parlamenti választások előtt „kevésbé agresszív, konfliktusoktól mentes kampányt fog vezetni”. Az újságírók felvetésére, hogy a tájékoztatón elhangzottak nem erre engednek következtetni, csak ennyit mondott: nem konfliktusok előidézése, ha valaki megnevezi a tényeket, és a valóságról beszél. „Sajnos, e kirohanások azt bizonyítják, hogy nálunk még mindig vannak olyan társadalmi és politikai erők, amelyek így vélekednek, s képtelenek elfogadni, hogy Szlovákia multikulturális ország. Szomorú, hogy nem tudják elfogadni azt az elvet, hogy az embereket nem a faji, nemzetiségi vagy vallási hovatartozás szerint kell megítélni, hanem aszerint, hogyan élnek, mit csinálnak, milyen eredményeket tudnak felmutatni” - reagált Szigeti László oktatási miniszter a kinevezése ellen tiltakozó nacionalista pártok és más szervezetek támadásaira. Arra a kérdésre, a SNS-nek kell-e attól tartania, hogy miniszterként most bosszút áll-e azért, ami a nemzeti párti Eva Slavkovská idejében az oktatás területén történt, azt válaszolta: „Nem lehet semmit sem kizárni a politikában. Az én lelkiismeretem tiszta, nem követtem el olyan atrocitásokat, illetve olyan intézkedéseket nem hoztam, és nem is fogok hozni, amilyeneket annak idején ő tett.” Tegnap tudósított a Markíza arról a hivatalos levélről, amelyet még a Fronc-érában az oktatási tárca főosztályvezetője, A. Szabó László a nyelvtörvényt megsértve magyarul út meg. Szigeti László közölte, hogy kivizsgáltatja az esetet. (dp, sza-, ú) Az AUianz-Szlovák Biztosítónál nincs felső határ Már a terrorral is számolnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Allianz- Szlovák Biztosító februártól finanszúozza a terrortámadás okozta egészség- ügyi ellátással kapcsolatos költségeket - közölte tegnap Katarína Janáková, az utazási biztosítási osztály vezetője. A szolgáltatás viszont nem terjed ki a hivatalosan is kockázatosnak tartott országokra (napjainkban ilyen például Irak vagy Afganisztán). A biztosítás felső határa 1,5 millió korona. A külföldi utakon előfordulható egyéb szerencsédenségek esetében viszont a pénzintézet eltörölte a felső határt - ami egyelőre példa nélkül álló a hazai piacon. Ez különösen az Egyesült Államokba utazók számára fontos, ahol hallaüanul drága az orvosi ellátás, azonban Ausztriában is egy műtétet igénylő lábtörés ára több mint 3000 euró. Ilyen szemszögből nézve a napi, alig 40 koronás komplex biztosítás nem tűnik soknak. Az Allianz már a sporteszközöket is biztosítja, ami főleg a drága téli sportokat űzők számára jelenthet könnyebbséget, (shz) A parlament a választásokig megtárgyalja a munka-, szociális és családügyi minisztérium törvénymódosítását Nő a „régi nyugdíjasok” járadéka Pozsony. Átszámítják azoknak a nyugdíjasoknak a járadékát, akiknek még a számukra hátrányos, 2003. december 31-e előtt érvényesjogszabály értelmében állapították meg, bevezetik a minimális nyugdíjat, az özvegy férfiaknak is jár majd az özvegyi nyugdíj, és emelkedik az árvaellátás összege is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A munka-, szociális és családügyi minisztérium elkészítette a nyugdíjtörvény módosítását, mely egyebek közt ezeket a változtatásokat is tartalmazza. A jogszabály módosításáról már tárgyaltak a parlamenti pártok képviselői, mondta lapunknak Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője. „Egyezség született arról, hogy ezt a törvényt még elfogadjuk, jelenleg folyik a tervezet elemzése” - mondta Bárdos. Ajog- szabályt várhatóan márciusban tárgyalja a parlament, augusztusban léphet életbe, és közel 300 ezer embert érint majd. „Meg akarjuk szüntetni az 1988 és 2003 közti időszakban érvényes korlátozásokat, és ezzel kiegyenlíteni a 2004. január 31-e előtt és után kiszabott nyugdíjak közti különbséget" - magyarázta a javaslatot Iveta Radičová munka-, szociális és családügyi miniszter. A 2004. január elsején életbe lépett nyugdíjtörvény kedvezőbb a magasabb fizetéssel rendelkező rétegek számára - eltörölte a nyugdíj felső határára vonatkozó korlátozást (2003-ban 9219 korona volt) -, ezért akár több ezer koronás különbségek is keletkeztek olyan nyugdíjasok járadékai között, akik közel azonos munkát végeztek, azonos bért kaptak, azonos ideig dolgoztak, csak egyikük néhány héttel korábban, még 2003. december 31-e előtt, másikuk pedig 2004. január elseje után ment nyugdíjba. „A Szociális Biztosító 2007 végéig átszámolja minden érintett nyugdíját, aki számára hátrányos volt a 2003 végéig érvényes törvényben lévő korlátozás” - jelentette ki a miniszter. Az átszámítást nem kell kérvényezni, a Szociális Biztosító automatikusan elvégzi azt. Az emelt összegű nyugdíj a törvénymódosítás életbelépésével, 2006. augusztus 1- jétől jár majd mindenkinek, tekintet nélkül arra, hogy a biztosító mikor állapítja meg az új összeget: a különbözetet visszamenőleg kifizeti. A miniszter szerint mintegy 80 ezer olyan személy van, akinek a rendelkezés nyomán emelkedik a járadéka. „Az emelés átlagosan 1000 korona lesz, de természetesen lesznek olyanok, akiknek csak pár száz, de olyanok is, akiknek néhány ezer korona többletbevételt jelent a módosítás” - mondta Radičová. A minisztérium szerint akár 10 ezer koronás különbség is elképzelhető. A módosítás garantálja a minimális nyugdíjat a legszegényebbek számára. „Biztosítjuk, hogy egyetlen nyugdíjas jövedelme se legyen alacsonyabb a létminimumnál” - hangsúlyozta a miniszter. A nyugdíj és a létminimum közti különbséget a szociális hivatalok folyósítják majd a kisnyugdíjasoknak. Megszűnik az özvegyi nyugdíjakra 2003 végéig vonatkozó korlátozás, mely szerint ha az öregségi nyugdíjjal párhuzamosan járt, a teljes járadék összege nem lehetett több 8697 koronánál. Radičová szerint ezzel mintegy 13 ezer özvegy járadéka emelkedik. Jól járnak az özvegy férfiak is, nekik ugyanis 2003-ig csak akkor járt özvegyi nyugdíj, ha kiskorú gyermekről gondoskodtak. A miniszter javaslata alapján a jogosult mintegy 30 ezer férfi egységesen 2960 korona özvegyi nyugdíjat kapna augusztustól. Nyugdíjuk átszámítását nem kell kérvényezniük az özvegyeknek sem, a Szociális Biztosító legkésőbb hat hónapon belül automatikusan átszámítja azt, és augusztus elsejei hatállyal kiszabja a nyugdíj új összegét. Augusztustól változnak, a minisztérium szerint javulnak a rokkantnyugdíjak megítélésének feltételei is. „Ä fogyaték mértékének meghatározásánál a funkcionális rokkantságot veszik majd figyelembe” - mondta a miniszter. Nekik kérniük kell állapotuk felülvizsgálatát, melyet a biztosító az érvényes határidőn belül köteles elvégezni, (lpj) MIT MÓDOSÍTANA IVETA RADICOVA? ♦ eltörölné a 2003. december 31-e előtt (az úgynevezett régi nyugdíjasok esetében) kiszabott járadékokra vonatkozó korlátozásokat ♦ a dolgozó régi nyugdíjasok járadéka is a valós fizetésük arányában emelkedne ♦ megszüntetné a párhuzamosanjáró özvegyi nyugdíjakra vonatkozó korlátozást ♦ a 2003. december 31-e előtt megözvegyült férfiak egységesen 2960 koronás özvegyi járadékot kapnának ♦ garantált a minimális nyugdíj, mely egyedül élő nyugdíjas esetében nem lehet alacsonyabb 4730 koronánál, kétszemélyes háztartás esetében 8030 koronánál ♦ az állam fizeti a nyugdíjjá- rulékot a fogyatékkal élő gyermeket nevelő után a gyermek 18 éves koráig (jelenleg 7 év), a gondozási támogatásban részesülő személy után legfeljebb 12 évig (kivetési alap a minimálbér) ♦ az árvaellátás az elhunyt szülő nyugdíjának 30 százalékáról 40 százalékára emelkedik Bugár Béla mellett szól, hogy ő volt Pavol Hrušovský első alelnöke, s őt bízta meg a törvényhozás vezetésével Kell-e vagy nem parlamenti elnököt választani? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra is megoszlanak a vélemények arról, kell-e új parlamenti elnököt választani. Peter Kresák alkotmányjogász lapunknak elmondta, miután Pavol Hrušovský lemondása előtt megbízta alelnökét, Bugár Bélát a házelnöki hatáskörök gyakorlásával, nem feltétlenül kell új vezetőt választani. Bugár az összes házelnöki kompetenciával élhet. Az alkotmányjogi bizottság azonban nincs erről teljesen meggyőződve, ennek ellenére nem szorgalmazza a házelnök mihamarabbi megválasztását, ugyanis nem tudnak megegyezni, ki legyen az. Egyesek szerint vagy Bugár, vagy a másik alelnök, a HZDS-es Viliam Veteška léphetne elő e tisztségbe. Bugár mellett szól, hogy ő volt Hrušovský első alelnöke, s őt bízta meg a parlament vezetésével is. Csakhogy a Smer számára elfogadhatatlan, sőt többen vannak, akik nem szívesen látnának magyart a parlament élén, noha ez már most is így van, de hivatalosan nem akarják megerősíteni. A házelnöki poszt eredetileg is az MKP-t illette volna, ám hiányzott a politikai akarat. Tibor Cabaj, a HZDS frakcióvezetője tegnap közölte: a pártok megállapodása szerint csak akkor próbálnak új házelnököt választani, ha a jelölést 76 honatya aláíija. A koalíció hivatalosan 53-mal rendelkezik. Az ellenzéknek a KDH-val együtt már van 76 voksa, ám a kereszténydemokraták inkább Bugárt támogatnák, valamint a Smer és a HZDS között sincs egyezség. Meglepetésre Bugár kompetenciáit tegnap egy kereszténydemokrata képviselő is megkérdőjelezte. Jozef Miklušičák a rendkívüli vita keretében elmondta, szerinte még mindig Hrušovský a tényleges házelnök, mert megbízatása csak az új házelnök megválasztásával jár le, azaz még a választások után is tisztségében marad, s az új képviselők előtte teszik le az esküt. „Ezenkívül alkotmányunk nem említi a jogkörök átruházásának a lehetőségét, ezzel szemben ha valamilyen okból hirtelen nincs államfő, alaptörvényünk pontosan meghatározza, ki gyakorolhatja hatásköreit. Ha senkit sem zavar, hogy gyakorlatilag Bugár Béla irányítja most a parlamentet, akkor a jogtisztaság érdekében miért ne választhatnánk meg őt rendesen ebbe a funkcióba?!” - mondta Miklušičák. Cabaj azonnal leteremtette, miért hozakodik elő olyasmivel, amit az alkotmányjogi bizottság már lezárt. Katarína Tóthová (HZDS) szerint az államfőt nem lehet a házelnökkel összehasonlítani. „A köz- társasági elnöknek nincs helyettese, ezért kell külön szabályozni, szükség esetén ki helyettesítheti őt. A házelnöknek viszont vannak alelnökei, ezért fölösleges az alaptörvénybe foglalni, szükség esetén ki gyakorolhatja a kompetenciáit” - jegyezte meg. „A legtisztább megoldás valóban az lenne, ha új házelnököt választanánk. Ha erre lesz akarat, akkor az MKP jelöltje természetesen Bugár Béla lesz” - mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Bugár megbízott elnökként is kihirdetheti a júniusi idő előtti választásokat, erre két felhatalmazása is van: a szerdán jóváhagyott határozat, valamint a tegnap elfogadott alkotmánytörvény. (sza) A rendőrség a főügyészség hosszas nyomására végre visszavonja a kihágási immunitást biztosító rendelkezést Hamarosan a politikusokat is megbírságolhatják ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha a politikusok kihágást vétenek, hamarosan őket is ugyanúgy felelősségre fogják vonni, mint bárki mást. A rendőrség ugyanis a főügyészség nyomására végre visszavonja azt a belső rendeletet, mely a parlamenti képviselőknek kihágási immunitást biztosít. Dániel Lipšic volt igazságügyi miniszter és Dobroslav Trnka főügyész már többször leszögezte: sem az alkotmány, sem a kihágási törvény értelmében a honatyák nem élveznek kihágási immunitást. A rendőrök csak azért nem büntethetik a részegen vezető és balesetet okozó politikusokat, mert ezt egy, a hatályos kihágási törvényt értelmező belső rendőrségi rendelet megtiltotta. Ladislav Orosz alkotmányjogász ezt törvényellenesnek minősítette, és szerinte elég ezt a belső rendeletet visszavonni, nincs szükség alkotmánymódosításra. A kormánykoalíció ugyanis Ján Cuper (HZDS) balesete után előteijesztette a kihágási törvény módosító tervezetét, mely egyértelműen kimondaná, hogy a mentelmi jog az ittas vezetésre nem vonatkozik, sőt ezt az alkotmányba is szeretnék foglalni, amúe máshol a vüágon nincs példa. A főügyész eddig csak szóban marasztalta el a rendőrséget, tegnap azonban végre hivatalosan és írásban is tiltakozott a vitatott rendelet ellen. Svedana Husárová ügyészségi szóvivő közölte: Trnka szerint a 2002. március 2-án kiadott, 5/2002. számú rendelet törvényellenes, ezért kérte megsemmisítését vagy módosítását úgy, hogy összhangban legyen a hatályos normákkal. A főügyészi tiltakozásra az országos rendőrfőkapitánynak 30 napon belül kell reagálnia. Mihelyt a rendőrfőkapitány kézhez kapja Trnka állásfoglalását, módosítja a rendeletet, tájékoztatta lapunkat Martin Korch szóvivő. Hozzátette: főnöke még tavaly találkozott a főügyésszel, s maga kérte, hogy véleményezze a sokat bírált dokumentumot. Vagyis rövidesen visz- szavonja, és utána a képviselőket is lehet majd büntetni, ha részegen vezetnek, vagy bármilyen más kihágást vétenek, (sz. a.) Stop a kihágást elkövető képviselőknek is (TASR-felvétel)
