Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-07 / 31. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com A Dunaszerdahelyi járás három legjobb tejtermelő üzemének két-két képviselője (jobbról): a nagyme­gyeri Dan-Slovakia Agrar, Búslaki Tangazdaság és a kisudvarnoki Istra Kft. A Galántai járásban a sopornyai Agricola végzett az élen (jobbról az első páros), őket a vízkeleti Fyzokol és a nádszegi Agrimpex követte (A szerő felvételei) INSEMAS OPEN - a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás tejtermelőinek versenye. A gazdaságok 7-9 ezer literes tejhozamokkal büszkélkedhetnek Tízezer liter feletti eredmények is születtek A Dunaszerdahelyi és a Galántai járás tejtermelői­nek versenyében immár az ötödik évfolyam eredmé­nyeit értékelték nemrégi­ben a dunaszerdahelyi ATS Danubius cég hagyo­mányos évnyitó rendezvé­nyén, amelyet idén is a vásárúti szövetkezetben tartottak meg. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A tejtermelési versenyben a regi­onális agrárkamarák szervezésé­ben a két járás tejtermelő gazdasá­gainak eredményeit értékelik kü­lön kategóriákban. Emil Lauko a losonci székhelyű kanadai-szlovák vegyesválallat, az Insemas vezető­je, aki a tejtermelői verseny társzer­vezőjeként a hazai tejtermelő gaz­daságok állományainak fokozatos átalakításából a kanadai inszemi- náriós adagok behozatalával és ér­tékesítésével vette ki részét, nem titkolt büszkeséggel állapíthatta meg bevezető beszédében, hogy a két járás tejtermelő gazdaságai a tavalyi évben 7-9 ezer Uteres fejési átlagot produkáltak, s a legjobb te­heneknél már a 15 ezer Uteres ha­tár sem elérhetetlen álom, hanem valóság. Kovács János, az ATS Da­nubius igazgatója azt emelte ki, hogy a hazai tejtermelés sorsának alakulásában fontos momentum volt, amikor a 90-es évek elején a meglehetősen drága üszőbehoza­tal helyett inkább a meglévő állo- mányok folyamatos fajtanemesíté­sére tolódott el a hangsúly, s ennek meg is lett az eredménye. Amint el­mondta, a Dunaszerdahelyi járás­ban már több olyan tejtermelő gaz­daság is van, amely átlageredmé­nyeivel túUépte a tízezer literes ha­tárt (példáid a nagymegyeri Dán Agrar Slovakia, a búslaki farm, a Csilizköz Rt. nyáradi telepe). A je­lenlegi áUapotokat elemezve meg- áUapította, hogy továbbra is szük­ség van az ágazatba irányuló fej­lesztésekre, az új ismeretek és szak­mai tapasztalatok behozatalára, al­kalmazására, ugyanakkor az állo- mányok létszámának további leépí­tését is meg keU akadályozni. A díjátadó ünnepségen részt vett Simon Zsolt földművelésügyi mi­niszter is, aki rövid hozzászólásá­ban elismerően nyilatkozott a ver­senyben elért eredményekről. Hangsúlyozta, hogy a piaci kilátá­sok alapján beigazolódott, ma is jobb a gabonát „bőrben” eladni, s aki gazdaságosan és hatékonyan képes termelni, annak a jövőben sem keU tartania a versenytől. Kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a jelenlegi uniós kvótarendszert, amely az ágazat fejlődésének bizo­nyos mértékig gátat szab, fokozato­san felszámolják, s a hazai tejter­A cég neve 1. DAN-SLOVAKIA - Nagymegyer 2. BÚSLAK - Tangazdaság 3. ISTRA Kft. - Kisudvarnok 4. MM+J - Dunaszerdahely 5. LÚČ NA OSTROVE - Lucs 6. MEDZIČILIZIE - Csilizköz Rt. 7. HOLÍČE - Egyházgelle 8. ŠAM0RÍN - Somorja 9. VEĽKÉ BLAHOVO - Nagyabony 10. DOLNÝ ŠTÁL - Alistól melés koncentrációja, eUátottsági szintje és teljesítőképessége révén a későbbiekben is versenyképes lesz a környező országok tejtermelői­vel, például a kis lengyel családi gazdaságokkal szemben. Pomichal István, a versenybi­zottság vezetője köszönetét mon­dott a támogató intézményeknek, s kifejezte a meggyőződését, hogy az öt évvel ezelőtt elindított szak­mai megmérettetés is hozzájárult ahhoz, hogy a tejtermelés szintje jelentős növekedést érjen el, ugyanakkor hatékonyabbá és gaz­kg/takarmánynap 26,88 23,00 22,29 21,11 20,87 20,73 19,61 19,31 19,03 18,93 daságosabbá is váljon. Az Insemas Open tejtermelői verseny legjobb­jai a rendezvényen vehették át a helyezésekért járó serleget és jutal­makat. A Dunaszerdahelyi tejter­melők versenyében a nagymegyeri székhelyű Dan-Slovakia Agrar megvédte tavalyi elsőségét, s mö­götte a búslald Tangazdaság is megőrizte előző évi második he­lyét. A harmadik helyen az Istra Kft. végzett. A legjobb tehenek ver­senyében is a Dan-Slovakia tehe­nei végeztek az élen, a legjobb eredményt elérő fejőstehén telje­sítménye 16286 kg volt. Galántai járásban az évek óta listavezető sopornyai Agricola továbbra is őrzi vezető helyét, a második helyre azonban meglepetésként a víz­keleti Fyzikol Kft. lépett, a harma­dikra pedig a nádszegi Agrimpex szövetkezet került. A versenyen kí­vül az Insemas egyéb járásokban tevékenykedő partnervállalatai- nak tejtermelő eredményeit is mérlegre tették, itt a sókszelőcei ZooDivízia, a kürti szövetkezet és a nemesócsai Megárt végzett az első három helyen, (sz) Insemas Open 2005 - Galántai járás A cég neve kg/takarmánynap 1. Agricola Šoporňa 22,36 2. Fyzokol Čierny Brod - Vízkelet 21,39 3. AGRIMPEXTrstice-Nádszeg 19,69 4. PD Topofnica v Kajali - Tósnyárasd-Kajal 19,19 5. PD Javorinka 18,94 6. POD Abrahám 18,54 7. Agrostaar Kráľov Brod - Királyrév 17,96 8. Agropeak-Team 15,43 9. Agropenta Váhovce - Vága 15,38 10. PD D.Saliby-Elvíra s.r.o. - Alsószeli 14,85 Insemas Open 2005 - Dunaszerdahelyi járás Az ország mezőgazdasági termelése egyre vonzóbb a külföldi vállalatok és vállalkozók számára, ennek alapján az itteni piacon is szeretnének érvényesülni A nagymúltú dán cég nálunk is partnert keres FARKAS OTTÓ (A szerző felvétele) A napokban tért haza Dániából Németh Attila losonci agrármér­nök, aki a Vitfoss váUalat vendége­ként vett részt egy szakmai gyakor­laton. Az Európa-szerte ismert dán cég mintegy fél évszázados múltra tekint vissza, tagja a Dán Farmerek Szövetségének, erős bázisa van Né­metországban és Svédországban, A dán kormány jó ideje próbálja rábírni a farme­reket, hogy csökkentsék, vagy ne gyarapítsák az állományuk létszámát. üzeme működik Lengyelország­ban, fél évtizede pedig már jelen van a magyar mezőgazdaságban is. Termékei Szlovákiában egyelőre még csak szűk körben ismertek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta egyre több dán vállalkozó jelenik meg a ho­ni mezőgazdaságban. Ön szerint a dán vállalatoknak, vállalkozók­nak miért vonzó Szlovákia? Abban bizonyára hazánk földraj­zi fekvésének is lehet valamilyen szerepe, hogy egyre több dán far­mer kezd nálunk vállalkozásba, de szerintem hozzánk inkább gazda­sági megfontolásból jönnek, hiszen az itteni termőföld kiváló. Dániá­ban ugyanakkor magas az egy hek­tár mezőgazdasági területre eső haszonáUatoknak a száma, és a dán kormány jó ideje próbálja rá­bírni a farmereket, hogy csökkent­sék, vagy legalább ne gyarapítsák az áUományuk létszámát. Szlováki­ában viszont évek óta csökkenő tendenciát mutat a haszonáUatok létszáma, talán ez keltette fel a dán vállalkozók figyelmét hazánk Uránt. Ön mikor és hogyan került kapcsolatba a Vitfoss céggel? Először a termékeikkel ismer­kedtem meg, mégpedig a magyar- országi képviseletükön keresztül. Egy nagy sertéstelep vezetőjeként idehaza és külföldön is kerestem azokat a készítményeket, amelyek­kel növelni lehetett a termelés rentábüitását. A Vitfoss cég termé­kei közül elsőként egy fertőtlenítő­szert próbáltam ki, mivel a rám bí­zott gazdaságban egyik fő felada­tomnak tartottam a rend és a tisz­taság betartását. A por alakú ké­szítményt, amelyet az áüatok jelen­létében is használhattunk, rendkí­vül praktikusnak és hatásosnak ta­láltuk. Azt tapasztaltuk, hogy ma­gába szívja a nedvességet, csökken­ti az ammónium-kipárolgást, ezál­tal csökkenti a szagokat. Később, amikor már volt némi tapasztal­tunk a készítménnyel, és kísérle­tezni is mertünk vele, a született, még nedves kismalacokat is meg­fürdettük ebben a termékben, így a malacok gyorsan megszáradtak. Rövid időn belül azt tapasztaltuk, hogy gazdaságunkban javult a fia­tal sertések és a hízók kondíciója, kevesebb lett a halva született ma­lacoknak a száma, az istállóban nem volt bűz, a szer lekötötte a nedvességet, hatékonynak bizo­nyult a vírusok, a baktériumok, a Az istállóban nem volt bűz, a szer lekötötte a nedvességet, hatékony­nak bizonyult a vírusok, a baktériumok ellen. légylárvák ellen, megakadályozta a bélben megtapadó hengeres fér­gek szaporodását, stb. Az istálló­inkban a pihenőhelyek szárazak voltak és ezáltal lényegesen csök­kentek az elhullási veszteségek. Megszámlálhatatlan mennyi­ségű fertőtlenítőszer, premix, táplálékkiegészítő kapható a ha­zai piacon, és valamennyi gyártó a sajátját tartja a leghatásosabb­nak, a legjobbnak. A honi terme­lők is hozzászoktak már az álta­luk jól bevált és eddig használt márkákhoz. Ön szerint ebből a lépéshátrányból a Vitfoss cégnek sikerül termékeivel betömi a szlovák piacra? Véleményem szerint csak idő kérdése, hogy elfogadják, megked­veljék a hazai termelők is ezeket a termékeket. A Vitfoss a tápokat, a premixeket, a vitaminokat megren­delésre akár egyéni elképzelések szerint is képes előállítani. Mivel kezdettől rugalmasan reagáltak a dán farmerek igényeüe, az elmúlt évtizedekben rengeteg tapasztala­tot szereztek. Csak egy példa. Ami­kor a dán farmerek több gazdaság­ból vásárolták fel a borjúkat, a leg­nagyobb gondot az apró jószágok hasmenése okozta. Erre reagálva fejlesztettek ki egy növényi rostot tartalmazó alapanyagot, amely serkenti a borjúk immunrendszer­ét, és csökkenti a hasmenést. Azóta is bevált szer. Végülis milyen termékeket gyárt a Vitfoss? Nehéz lenne valamennyit felso­rolni, annyira bő a választék. A cég öt kategóriába sorolja termé­keit: elsőként említeném a tejpo­rokat, másodikként a vitaminokat és immunrendszert erősítő készít­ményeket. Ezekből hatalmas a vá­laszték. A harmadik kategóriát al­kotják a speciális készítmények, mint például az antibiotikumos kezelést helyettesítő szerek, ame­lyek a gazdaságokban nagyban csökkentik a gyógyszerkiadáso­kat. Itt említeném meg például a vashiány pótlására szolgáló ter­méket, amelyet az újszülött mala­cok nálunk még nagyrészt injek­ció formájában kapnak meg, Dá­niában már nem. A következő ka­tegóriát a széles választékban kapható ásványi kiegészítők al­kotják, de természetesen gyárt a cég komplex tápokat is. Hogyan kerülnek a cég termé­kei Szlovákiába? A Vitfoss cég exportőröket keres, amelyek behoznák a termékeket Szlovákiába. Az év folyamán min­den bizonnyal megkeresik a hazai tápkészítő üzemeket, illetve az egyes forgalmazókat, s ezek után dől majd el, hogy a jövőben kikkel fognak együttműködni. AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom