Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-04 / 3. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 4. Szülőföldünk 27 Anna Jónásová nyugalmazott könyvtáros-bibliográfus könyve Neufeld Samu első galántai nyomdájáról A „kultúrvihart” okozó nyomdász Galánta. Nem csak hely- történeti szempontból érdekes az a könyv, az első galántai nyomdát bemutató kiadvány, amelyet nemrég mutattak be ünnepélyesen a város reneszánsz kastélyában. GAÁL LÁSZLÓ A helyi illetőségű szerző, Anna Jónásová „Sámuel Neufeld a jeho galantská tlačiareň 1890-1949” című könyve szlovák nyelven íródott, de a neves nyomdász magyar nemzetiségű volt, és elsősorban magyar nyelvű kiadványokat nyomtatott - a héber és német nyelvűek mellett. A mátyusföldi kisváros magyar kulturális és közélete meghatározó személyiségének számított. A könyv háromnyelvű - szlovák, magyar és német - bevezetőjében a szerző munkája céljaként egyebek mellett azt jelölte meg, „...hogy csodálatomat fejezzem ki az iránt a nyomdász iránt, aki tehetségével, elszánt céltudatosságával, szívósságával megmozgatta a galántai kultúra állóvizét”. Majd hozzáteszi: „S azzal a ténnyel, hogy nyomdája a város kultúr- műhelyévé lépett elő, sokáig lelke és kezdeményezője volt Galánta és környéke irodalmi eseményeinek. Olyan fontos tényezővé vált, amely nélkül semmilyen társadalmi, irodalmi vagy kulturális megmozdulás nem valósulhatott meg.” A galántai nyomdával foglalkozó mű egy eredetileg szélesebb körű kutatómunka részeként született. A szerző vérbeli könyvtáros és bibliográfus, nyugdíjas éveit azzal tölti, hogy - mint mondta - több évtizedes bibliog- ráfusi munkássága végére egy nagy művel tegyen pontot, amelyben a Galántai járás könyv- kultúrájának történetét dolgozza fel. Az ehhez szolgáló adatgyűjtés közben jött rá,* hogy Neufeld Samu és nyomdája külön könyvet is megérdemel. Ebben nagyban támogatta őt az 1867 és 1930 között élt neves nyomdász dédunokája, Ladislav Struhár, akinek magánkiadásában - a Galántai Városi Hivatal és a Szlovák Takarékpénztár (Slovenská sporiteľňa) anyagi támogatásával - a könyv megjelent. „Kultúrviharnak neveztem el magamban azt, amit annak idején Galántán Neufeld Samu okozott - beszél a témáról Jónásová asszony. - Képzeljük csak el, hogy egy vidéki kisvárosban, ahol mindenki a gazdálkodással, a kereskedelemmel és a megélhetéssel van elfoglalva, egyszer csak letelepszik egy nyomdász, és lépésről lépésre vezeti rá az itteni értelmiségieket, lakosokat, hogy névjegyet használjanak, nyomtatott esküvői értesítőket küldjenek, hogy a színházi előadásokat, koncerteket már ne csak szájról szájra újságolják egymásnak, hanem plakátok is hirdessék a fellépéseket. A kereskedőknek, iparosoknak reklámokat nyomtatott, amivel a város hírét is messzire eljuttatta. Ez az ember lépésről lépésre szoktatta rá az itteni embereket a nyomtatott szóra.” Neufeld Samu nemcsak egyszerűen nyomdász volt, sokrétű közéleti és kultúrtevékenységet is folytatott, 1892-ben például ő indította el a „Galánta és vidéke” című társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilapot. Az első Csehszlovák Köztársaságban, a trianoni döntés okozta sokk után a régióbeli magyar értelmiség Neufeld Samu körül éledt újjá, tekintet nélkül arra, hogy zsidókról, katolikusokról, reformátusokról vagy evangélikusokról volt-e szó. Szépirodalmat, egyházi irodalmat és szakirodalmat is megjelentetett, kiadványai a Kaszinó, a gazdakörök könyvtárait gazdagították. A köréje gyűlt értelmiségiek kapcsolatot tartottak a Pozsonyi Magyar Ifjúsági Szövetséggel. Irodalmi előadásokra hívták az ottani irodalmárokat, az ő segítségükkel indították útjára 1919-ben a Mátyusföldi Lapokat. Neufeld Samu sikerei abban is rejlettek, hogy képes volt egészséges kockázatot is vállalni. Ha a könyvin«»« Jiínámivň «tűim nMmu a Je*« gMhmtnh» (tartárrá 1800- 101» A könyv címlapja (A szerző felvétele) nyomtatás nem ment úgy, ahogyan szerette volna, akkor a „beszélő gépek”, a későbbi gramofonok eladásával próbálkozott, „fotográfiai műtermet” létesített, és úttörője volt a fényképek újságban való felhasználásának. Négy éven át, 1902 és 1905 közt adta ki a Galántai Naptárat, amelynek egy része mindig a város és környéke történetével foglalkozott. Az ő nyomdájából került ki az Új költők című antológia is, ami igazolja, hogy az irodalmat is pártolta. Nagyobb tervei is voltak, ám ezeket a közönség csekély érdeklődése miatt nem sikerült megvalósítania. Könyvében Anna Jónásová bib- liográfusi alapossággal, de közérthetően kíséri végig nemcsak Neufeld Samu életútját és nyomdai tevékenységét, hanem a régióbeli nyomdászat történetét is egészen a 16. századtól kezdve. Bemutatja a nyomdai termékek széles skáláját, és a kötetet korabeli fényképekkel és nyomtatványok másolataival is gazdagon illusztrálja. ANNA J0NAS0VA Anna Jónásová 1945-ben született Brvnište községben. Vágbesztercén (Považská Bystrica) érettségizett, majd a pozsonyi Komenský Egyetem könyvtárosi és tudományos információk szakán szerzett diplomát 1967-ben. Két évig az érsekújvári, majd 1969 és 1996 között, tehát egészen nyugdíjazásáig a galántai könyvtárban működött, több évig annak igazgatójaként. Jelenleg is Galántán él. Több regionális bibliográfiát, szakmai cikket és tanulmányt írt, de szépirodalmi munkái is megjelentek. Több irodalmi vetélkedőt szervezett, felkarolta az ifjúságot. Például az általa kiadott gyűjteményben jelentek meg először a fiatalon tragikusan elhunyt tehetséges költő és prózaíró, Tálamon Alfonz versei. Iskolákban tartott előadásokat, egyebek mellett a helyi Kodály Zoltán Gimnázium szlovák óráin is előadott. Kitűnő helyezést ért el a Koloman K. Bagala elbeszéléspályázat 3. évfolyamában, idén decemberben pedig Csehország pozsonyi nagykövetétől vehetett át értékes kitüntetést, amelyet egy jegyzetírói pályázaton elnyert második helyezéssel érdemelt ki. (gl) Lépésről lépésre szoktatta rá az itteni embereket a nyomtatott szóra.” Felújított és kibővített iskolát, új tornatermet avattak december 22-én a vágsellyei járásbeli településen Egy fedél alatt Zsigárd oktatási intézményei A felújított iskolaépület (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Zsigárd. Felújított és kibővített iskolaépületet, valamint egy vadonatúj tornatermet adtak át december 22-én a vágsellyei járásbeli községben. Az esemény azért is nagy jelentőségű, mert nemcsak az eddig is ide járó iskolások kerülnek jobb körülmények közé, hanem a bővítéssel a község összes oktatási intézménye (vagyis a magyar és a szlovák alapiskola, valamint a magyar és a szlovák óvoda) egy épületbe kerül, s ez a fenntartó községi önkormányzatnak jelentős megtakarítást jelent. Az ünnepségen jelen volt Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter, akinek Baranyay Alajos polgármester külön köszönetét mondott azért, hogy az általa vezetett tárca hathatósan segített az uniós strukturális alapokból származó támogatás megpályázása terén. Hasonlóképpen köszönetét mondott Szigeti László oktatási államtitkárnak és Hodossy Gyulának, a Közép-európai Alapítvány képviselőjének. Ók ugyan a megnyitón nem tudtak részt venni, de korábban ugyancsak segítséget nyújtottak a támogatások megszerzéséhez. Baranyay beszédében megemlítette, az eredeti iskolaépület alapjait még 1720-ban rakták le. Az iskolával egybeépített tornaterem azonban teljesen új, és nemcsak az iskolásokat, hanem a község lakóit is szolgálja majd. Mielőtt Gyurovszky László miniszter, Baranyay Alajos polgár- mester és Magyar Attila, a kivitelező cég vezetője az iskola újonnan épített bejáratában ünnepélyesen átvágta a szalagot, Gombík Róbert katolikus plébános és Iván István református lelkész szentelte és áldotta meg a megújult alma matert. Az eredeti iskolaépület alapjait még 1720-ban rakták le. Jubilált a dunaszerdahelyi színjátszó csoport A Fókusz harmincöt éve UNDESSER TÍMEA Dunaszerdahely. A Fókusz létrejöttének 35. évfordulóját ünnepelték december 18-án a színjátszó csoport egykori és mai tagjai a városi művelődési központban. Az emlékműsort a Fókusz gyermekegyüttesének előadása nyitotta meg, majd a két műsorvezető amolyan időutazás segítségével tekintett vissza a csapat múltjára képekben és előadások részleteivel - napjainktól haladva egészen 1970-ig, a Fókusz megalakulásáig. Az est vendége volt az egykori „fókuszos” Gál Tamás színművész, aki Kovács Marcell és Zsapka Attila közreműködésével Villon-balladákat mondott és énekelt. A Fókusz Irodalmi Színpad 1970-ben alakult Jarábik Gabriella vezetésével. Egy évvel később már a Jókai Napokon nagydíjat nyertek Erőlködés című összeállításukkal. Később, 1979-től 1988- ig Kis Fókusz Gyermekszínpad néven működtek, ebben az időszakban öt nagydíjat nyertek a szlovákiai magyar színjátszó csoportok országos seregszemléjén. A csapat számos tagja vett részt szavaló- vagy prózamondó versenyeken. A Fókusz javarészt dunaszerdahelyi középiskolák diákjaiból állt össze. Az ünnepségen Jarábik Gabriella köszönetét mondott mindenkinek, aki hozzájárult az együttes által elért sikerekhez. A Kis Fókusz tagjai egy közelmúltbeli képen (Somogyi Tibor felvétele) KÖZLEMÉNY Kárpát-medencei rovásírásverseny 2006 A verseny célja: megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal ősi magyar kulturális örökségünknek e meghatározó bizonyítékát, s általa elmélyíteni a magyarsághoz való tartozás tudatát. A verseny döntője 2006. június 24-én lesz Budapesten. Ezt megelőzően Magyarországon öt körzeti, valamint egy erdélyi, egy délvidéki és egy szlovákiai válogatót tartunk (utóbbi szervezője a Palóc Társaság). A versennyel kapcsolatos tudnivalók és feltételek: a, korosztályok alsó tagozatos (III—IV. évfolyam) felső tagozatos (V-VI. és VII-IX. évfolyam) középiskolások b, feladatok alsó tagozatosoknak: 5 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűsre; 5 sor terjedelmű átírás latin betűsről rovásírásra; 3 sor terjedelmű rovásírásos szöveg hangos olvasása felső tagozatosoknak: 10 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűsre; 10 sor terjedelmű átírás latin betűsről rovásírásra; 3 sor terjedelmű rovásírásos szöveg hangos olvasása középiskolásoknak: 15 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűsre; 15 sor terjedelmű átírás latin betűsről rovásírásra; 3 sor terjedelmű rovásírásos szöveg hangos olvasása c, nem kötelező, választható feladatok (csak a döntőben!) botrovás (eszközszükséglete: 80 centiméter hosszú kérges bot vagy négy oldalára gyalult, 1,5 x 1,5 centiméter széles léc, faragóbicska); rovásírás-történeti áttekintés; összerovás d, a felvidéki válogatón Forrai Sándor ábécéjét használjuk írásban és olvasásban! e, versenyszabályok: a jobbról balra haladó írás fogadható el; a feladatok megoldásához segédeszköz nem használható; a verseny időtartama 45 perc; az eredmény a hibaszámtól, a hibátlanságtól, valamint az időtartamtól függ f, résztvevők a válogatón egy-egy iskolát korosztályonként legtöbb 3 tanuló képviselhet a döntőben kizárólag a válogatón részt vett korcsoportonkénti első három helyezett tanuló vehet részt A jelentkezési határidő 2006. február 28. A jelentkezést név, korosztály, elérhetőségek (levélcím, telefon, e-mail) feltüntetésével a Palóc Társaság címére (991 22 Olováry 132) vagy a z.urban@paloctarsasag.real- net.sk e-mail címre kell küldeni. A felvidéki válogató helyszínéről és időpontjáról a jelentkezőket időben értesítjük. A résztvevők megjutalmazásáról a szervezők gondoskodnak. Sikeres felkészülést kíván a Palóc Társaság!
