Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-27 / 22. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 27. www.ujszo.com RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 3. számában feltett kérdésre Illár József a helyes válasz; E héten az 500-500 koronát Hunyák Vera tornaijai, Csikó Erzsébet bodollói és Bátky Zita bősi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Eredeti Caravaggiókat találtak Loches. Maga Caravaggio festette az 1999-ben a francia Loches városában megtalált képeket. Az Úr zarándoklata Emmausba, illetve a Szent Tamás Krisztus testébe helyezi ujját című festményekre 1999-ben bukkantak a loches-i Szent Antal-templomban, az orgona karzata alatt. Most a helyi polgármesteri hivatal bejelentette: a szakértői vizsgálat megállapította, hogy a festmények valóban Caravaggio alkotásai. A városháza szerint a képeket minden bizonnyal IV. Henrik minisztere, Philippe de Béthune vásárolta Caravaggiótól. (MTI) A Pátria rádio kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Szombat reggel 7 órától fél 12- ig Hétről hétre című zenés, publicisztikai magazinunkat hallhatják. A tartalomból: Nem kis felháborodást váltott ki a napokban a brüsszeli Eurostat felmérése, amely szerint Szlovákiában az emberek 21 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, s ezzel az ország az Unió egyik legszegényebb államának számít. Műsorunkban 10 óra után Bauer Edittel, az európai parlament képviselőjével beszélgetünk. Szólunk az ipoly- sági és a váci kórház együttműködéséről is, amely példa lehet a többi határ menti kórház számára is. Múlt heti pozsonyi koncertje kapcsán nyilatkozik Skuta Miklós zongoraművész. Miklósi Péter Délidő c. műsorának vendégei Szabó László, a szeptemberben induló dunaszerdahelyi sportgimnázium igazgatója és Jákli László, egy alapiskolai sportosztály főedzője. Téka c. irodalmi magazinunkat 13 órától hallhatják. 15 órakor következik A kultúra világa: a Csemadok pozsonyi székházában a közelmúltban kamarakiállítás nyílt a Királyhelmecen élő, néhány éve kerekesszékbe kényszerült Csótó László képzőművész alkotásaiból. Az új helyre költözött dunaszerahelyi Kortárs Magyar Galéria első nagyszabású kiállítása tavaly decemberben nyílt meg. Két magyarországi művész, Budahelyi Tibor szobrász és Szurcsik József grafikus, könyvillusztrátor mutatta be alkotásait. Népi muzsika című műsorunk 15.30- kor jelentkezik. A 16 órai hírek után Köszöntő, majd nyelvművelő rovatunkat hallhatják, 17.30- tól Napzárta. Vasárnap reggel 7 órakor hírekkel, jegyzettel, eseménynaptárral indul a műsor. A Világosság katolikus félórájában 8.05-kor Horváth Róbert alistáli plébános szól a hallgatókhoz. A Mozart-év alkalmából 8.35-től Operaismertetés című műsorunkban a zeneszerző A varázsfuvola című operáját ismertetjük. Röviddel 9 óra után Randevú: folytatódik Óz, a nagy varázsló története, bemutatjuk a diószegi Magán Szakközép- iskolát, a 10. születésnapját ünneplő Rómeó Vérzik zenekart, lesz Pop-mix és vendégül látjuk Pasztorek Katalint, a Diákhálózat elnökét. 13 órakor Térerő, amely olyan személyeket, eseményeket mutat be, akik, illetve amelyek pozitív hatással voltak a Kárpátmedence jelenének és múltjának alakulására. Szó lesz többek közt a felvidéki Gömörország kikiáltásáról, B. Kovács István révén, valamint a Marosvásárhelyről elszármazott, ma Svájcban élő dr. Szőllősy Árpád, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem egykori elnöke beszél életéről. 14.05-kor Kaleidoszkóp, melyben A Felvidék száz csodája című, Magyarországon megjelent könyvet mutatjuk be. Megszólaltatjuk az ipolybalogi Bukréta hagyomány- őrző csoport néhány tagját, akikkel Szklabonyán, a Mikszáth-em- lékház megnyitóján találkoztunk. Leforgatjuk a most 75 éves Takács András néptánckutatóval és koreográfussal készült hosszabb beszélgetést. 15 órakor Életpályák című műsorunkban bemutatjuk Stirber Lajos nyugalmazott zene- pedagógust, karvezetőt. A fél négykor jelentkező Hazai tájakon című néprajzi összeállításunkban a jókai hagyományőrző együttes Pélé cigányzenekarát ismerhetik meg. A Köszöntő és a Napzárta után 18 órakor fejeződik be közvetítésünk. (Nyit.) Gabriel Mann (balról), Sarah Polley és Fairuza Balk színészek, valamint Wim Wenders rendező pózolnak a fényképészek előtt Wenders Kívül tágasabb című új mozgóképe bemutatóján a Park Cityben zajló Sundance fesztiválon, amely a független filmek legnagyobb szemléje. Az új Wenders-opust már nálunk is vetítik. (ČTK/AP-felvétel) Kétszázötven évvel ezelőtt született a máig nagy népszerűségnek örvendő osztrák zenészóriás Mozart-muzsikában fürdik a világ (Képarchívum) Az egyetemes zenetörténet egyik kimagasló alkotója. Minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. Az európai zene egyik legragyogóbb csillaga. A zseniális osztrák zeneszerző, aki kétszázötven éve, 1756. január 27-én született, s aki mind a mai napig nem ment ki a zenei divatból. Nevét azok is ismerik, akik nem érdeklődnek különösebben a komolyzene iránt. Wolfgang Amadeus Mozart. MISLAY EDIT Vajon mit szólna hozzá, ha egyetlen napra, erre a maira visz- szatérhetne, és tanúja lenne annak a nagyszabású, világraszóló rendezvénynek, amelyet a tiszteletére tartanak? Mit szólna hozzá, ha ezen az egy napon, miután számtalan helyen megfordult, szembesülne a ténnyel: mindenütt az ő művei, halhatatlan, varázslatos dallamai szólnak. Mozart-muzsikában fürdik a világ. S tegyük mindjárt hozzá: a Mozart- világnapon volt miből a rendezőknek, résztvevőknek válogatniuk, hiszen az alatt a 35 esztendő alatt, amennyi Salzburg híres szülöttjének adatott, 626 művet alkotott a komolyzene különböző műfajaiban, s ezzel kivívta „a világ egyik legtermékenyebb zeneszerzője” címet is. Lesz persze mód rá, hogy akár valamennyi művét megszólaltassák, hiszen az egész év Mozarté. „Csakis a te elméden és életmódodon múlik, hogy mint közönséges zenész, mindenkitől elfeledve, vagy mint híres karmester, akiről még könyvekben is olvas az utókor, vagy egy nőszemélytől elkábulván, szűkölködő gyermekekkel zsúfolt szobában egy szalmazsákon, vagy keresztény módra leélt élet végén gyönyörködés, hódolat és dicsőség közepette, családoddal mindennel jól ellátván, mindenki szemében tekintélynek örvendve akarsz-e meghalni” - mondta neki annak idején feddően a szigorú apa, Leopold Mozart, aki „csodagyereknek” tartott fiát nagyon korán elindította a zenei pályán. Az atyai óhajt nem teljesítette az utolsó betűig, hiszen a halál nem „hódolat és dicsőség közepette, mindennel jól ellátván” érte. De a Szöktetés a szerájból, A varázsfuvola, a Cosi fan tutte, a Don Giovanni, a Figaro házassága, a g- moll (K 183-as), az A-dúr, az esz- dúr, a g-moll (K 550) és a C-dúr (Jupiter) szimfónia, a Requiem megalkotójának már életében kijutott a népszerűségből, a dicsőségből és a rajongásból. Bár „szabadúszó” művészként az akkori időkben közel sem vették körül olyan luxuskörülmények, mint napjaink sztárjait. A szigorú Leopold egy másik óhaja is teljesült: fiának nevét könyvekben olvassa az utókor. Állítólag már egy emberöltő sem elég ahhoz, hogy a Mozartról szóló munkákat végigolvassuk. A 20. század utolsó negyedétől datálható Mozart-mánia Á. Peter Brown szerint azonban nem elsősorban az operaszínpadoknak és a koncertpódiumoknak köszönhető. Sokkal inkább Peter Shaffer Amadeus című darabjának, amelyet magyar színpadokon is előadtak (többek közt a Komáromi Jókai Színházban is), a darab alapján készült nagy sikerű, fél tucat Oscar-díjjal jutalmazott Milos Formán-filmnek, vagy éppen Peter Ustinov televíziós Mozart- zenekalauzának. Ö a hőse Lévay Szilveszter és Michael Kunze Mozart! című musicaljének, és valószínűleg ő az egyetlen zeneszerző, aki a könnyű műfajban is sikert aratott kései honfitársa, Falco révén, akivel jó pár évvel ezelőtt egész Európa együtt énekelte: Rock me, Amadeus! Muzsikája halhatatlanná tette a nevét, rövid, ám eseménydús élete legendássá a személyét. Egyes vélemények szerint töretlen népszerűségének titka éppen az a kapcsolat, amely a magánember alakja és a rendkívüli életmű között feszül. Karolíne Pichler, aki Mozart és Haydn kortársa volt, és mindkettőjüket ismerte, azt írja róluk egyik levelében, hogy a személyes kapcsolatban ezekből a zenészóriásokból nem sugárzott az intellektus különleges ereje, inkább egyszerű észjárásúak voltak, akik buta vicceken is jól szórakoztak. „De micsoda mélység, a fantázia, a harmónia, a melódia, a dal iránti érzék rejtőzött a nem sokat ígérő külső mögött.” Salzburgban harminchat opera kerül színre Kihívás a múzeumoknak is MTI - PAN O RÁMA Salzburg mintegy 700 rendezvénnyel emlékezik meg fia, Wolfgang Amadeus Mozart születése 250. évfordulójáról, és ezekre több tízmillió eurót ruház be. „Sehol a világon nem fog elhangzani annyi Mozart-mű azokon a helyeken, ahol komponálta őket, mint a mi városunkban” - jelentette ki Othmar Raus, Salzburg tartomány kulturális tanácsosa a témáról rendezett sajtó- értekezletén. Salzburg városa 2006-ban ezekből a rendezvényekből 50 millió euró bevételre számít, miután 110 millió eurós költséggel újított fel koncerttermeket, köztük annak az egyetemnek a nagytermét, ahol Wolfgang Amadeus Mozart tanult és játszott. „Arra számítunk, hogy a Mozart-év eredményei állandósulnak és városunkban maradnak” - közölte Inge Brodil, a salzburgi Mozart-év rendezvényeinek koordinátora. Tavasszal avatják az új koncertpalotát, a Haus for Mozart-ot. A jubileum alkalmából Salzburgban nem kevesebb mint 36 opera kerül színre, köztük Mozart mind a 22 operája, 260 hangversenyt rendeznek, 55 misét adnak elő. A több száz további rendezvény között lesznek bábszínházi előadások, kortárs zenei koncertek és népi ünnepségek is. Ma, a Mozart-év megnyitásakor szinte az egész város hatalmas koncertteremmé válik, mindenfelé hangversenyek, tudományos tanácskozások, megemlékezések, ballettelőadások zajlanak. Az évfordulóra időzített EU- csúcsértekezlettel párhuzamosan (Ausztria az Unió soros elnöke) itt lesz a Mozart-„világszim- fónia” premierje, amelyet világszerte 25 ezer zenész ad majd elő 1,8 milliárd tévénéző számára. Ma lép fel többek között Nikolaus Harnoncourt, a világhírű karmester, aki a Mozarteum Alapítvány hete keretében sorra kerülő 30 koncert közül az elsőt vezényli. A nyári Salzburgi Fesztiválon előadják a mester valamennyi operáját - a 242 ezer jegy nagy része már elővételben elkelt. A jubileumi év a múzeumok számára is kihívás, a Viva Mozart! kiállítás keretében a néhai zeneszerzőhöz kötődő 309 különböző tárgyat mutatnak be, köztük a Figaro házassága eredeti partitúráját. Mozart szülőháza - amely ma múzeum - kevésbé tisztelettudóan Robert Wilson amerikai díszlettervezőt kérte fel gyűjteményének kissé meghökkentő bemutatására: a nagy komponista bölcsője például kék neonfényben úszik majd. „Normális” években Salzburg 6 millió látogatót vonz - a jubileumra 600 ezerrel többet várnak. Az összköltség meghaladja a 100 millió koronát Mozart-Prága-2006 KOKES JÁNOS Több mint 200 koncerttel, operaelőadással, kiállítással és más kulturális, valamint társadalmi rendezvénnyel emlékezik meg az idén Prága Wolfgang Amadeus Mozart születésének 250. évfordulójáról. „A Mozart-Prága-2006 rendezvénysorozat összköltsége meghaladja a 100 millió koronád’ - közölte Prágában Jiŕí Hubáé, a rendezőbizottság elnöke. Ma ünnepi hangversenyre kerül sor a Rendi Színházban, az egykori Nostic Színházban, amelyben 1787. október 29-én első ízben mutatták be a Don Giovanni című Mozart- operát. A koncertet számos európai televízió is közvetíti. A Don Giovannit számos zenei szakértő az operák operájának nevezi. A Mold- va-partján volt a 38-as D dur szimfónia premiere is, amelyet Prágai szimfóniaként ismer a világ. A zeneszerző prágai tartózkodásait idézi a Bertram villában berendezett Mozart-emlékkiállítás. „Prága nem akar Béccsel és Salzburggal versenyezni a Mozart-év- forduló alkalmával. Bár a két város egymást kívánja túlszárnyalni, Prágának mint a nagy zeneszerző életében meghatározó szerepet játszó harmadik metropolisnak, számos olyan saját témája van, amellyel nagyszerűen kiegészítheti az évfordulós rendezvényeked’ - szögezte le a Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál igazgatója, Roman Belor. Tény és való, hogy bár Mozart nagyon szerette Bécset - életének és művének több ismerője szerint -, legnagyobb művészi sikereit mégis a Moldva partján aratta. 1787 és 1791 között, tehát alkotói munkásságának csúcsán, öt ízben volt rövidebb vagy hosszabb ideig a patinás város vendége. A Don Giovannin kívül még egy másik Mozart-opera szülőhelye Prága. A La Clemenza di Tito című operát a cseh rendek megrendelésére II. Li- pót osztrák császár prágai koronázási ünnepségére írta a már súlyos beteg Mozart. Prágához fűződik sok szállal A varázsfuvola is. A Mozart-év alkalmából Prágába látogatnak a Bécsi Filharmonikusok, valamint a Berlini Filharmónia is. Érdemes megemlíteni, hogy nem véletlenül forgatta Prágában a híres Amadeus című filmjét Milos Forman. Ó állítja, hogy Prága és Mozart ma is elválaszthatatlanok. Mozart minden prágai tartózkodása alkalmával nagyon intenzív társadalmi életet élt. Tény, hogy a prágaiak nagyon kedvelték. Amikor 1791. szeptember 5-én meghalt, a száztornyú metropolis gyászba borult. Néhány nappal később, szeptember 14-én a Szent Mi- klós-templomban megrendezett gyászmisén - a korabeli tanúságok szerint - több ezer ember vett részt. Prágában jelent meg az első Mo- zart-monográfia (1798), s az egykori Egyetemi (ma Nemzeti) Könyvtár területén kapott helyet (1837) az első Mozart-emlékmű is.
