Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-27 / 22. szám, péntek
r/i KERTESZKEDO 2006. január 27., péntek 3. évfolyam 3. szám A téli nyugalmi időszakban a vegyszermentes termesztés hívei készüljenek fel a vegetációs időszakra Ha lehetőség van rá, válasszuk a bio- vagy integrált termesztést Napjainkban egyre többen érdeklődnek a vegyszer- mentes termelés lehetőségei és módszerei iránt. Sokan ugyanis rájöttek, hogy teljes értékű gyümölcsöt és zöldséget kizárólag műtrágyák és vegyszerek nélkül lehet termeszteni. KÖTELES GÁBOR Ma már egyre többen tudatosítják, hogy fel kell hagyni a műtrágyák és növényvédő szerek korlátlan használatával, ha azt akarjuk, hogy unokáinknak nitrát mentes ivóvizük legyen. Mások viszont a műtrágyák és növényvédő szerek egyre növekvő ára miatt fontolgatják a biotermelés valamelyik formájára, vagy legalább az integrált termesztésre való áttérést. A vegyszermentes termeléssel kapcsolatos, több mint két évtizedes tapasztalataim alapján én a biodinamikus, vagy ennek alapján kialakított termesztési módszert ajánlom. Lényege abban rejlik, hogy egységes kölcsönhatásban fogja fel a növényeket, a földet, az állatokat, sőt még az égitesteket is. A vegyes kultúrás termesztésben kihasználhatjuk a növények közötti előnyös kölcsönhatásokat (Fotó: Füssy) Az előnyös kölcsönhatás kihasználása A kezdő biotermelőknek azt ajánlom, hogy első fázisban főleg a növények közötti előnyös kölcsönhatásokat használják ki. Például nagyon kedvezően hat egymásra a vöröshagyma és a sárgarépa, akár egyszerre egymás mellett, akár egymás után elő- vagy utóveteményként termesztve. Egy időben, egymás mellett termesztve kölcsönösen elriasztják egymás kártevőit, éspedig a hagymalegyet és a sárgarépalegyet, így ezek kártétele kisebb. A keresztesvirágú káposztafélékre meglehetősen jó kölcsönhatást gyakorol a zeller vagy a paradicsom, amely a növekedésben jelentkező kedvező hatáson túl a káposztafélék kártevőit is riasztja. A káposztafélék közelébe ültetett zeller vagy paradicsom megzavarja a petézni készülő káposztalepke szagérzékelését, és ennek következtében a kártevő többnyire lemond arról, hogy az odapetézzen. Készítsünk vetési tervet Egyes növények magas növé- sűek, szeretik a napfényt, de monokultúrában ezen igényüket csak viszonylag nagy tőtávolsággal elégíthetjük ki. Vannak növények, amelyek viszont alacsonyak és egy kis árnyékolással növelhető a terméshozamuk. A fenti célok megvalósítására nagyon jól megfelel a vegyes kultúrás termesztési mód. Ezen termelési mód előnyeinek legnagyobb mérvű kihasználásáról most dönthetünk egy jó vetési terv elkészítésével. A vegyes kultúrás termesztés vetési tervének elkészítését előzze meg a rendelkezésünkre álló terület meghatározása és ennek felvázolása 1:50, 1:75, 1:100, vagy más léptékben. Ezen vázoljuk fel a jövendőbeli sorokat a lépték alapján egymástól 0,50 m távolságra, ami az 1:50 léptékű vázlaton 1 cm távolságnak felel meg. A sorok kijelölésénél is figyelembe kell vermi több tényezőt. A napfényt a növények legjobban hasznosítják, ha a sorok észak-déli irányban haladnak. A lejtősebb terepen jobb, ha a sorok nagyjából a rétegvonalakkal párhuzamosan haladnak, mert így csökkentik a talajerózió lehetőségét. Sok kiskertész által megszokott ágyások helyett azért tervezzük a sorokon való termesztést, mert így használhatjuk ki legmegfelelőbben a növények kölcsönhatásainak az előnyeit. Melyik sorba mi kerüljön? A tervezés következő fázisában összeírjuk azokat a növényeket, melyeket termelni szándékozunk, majd ezeket három csoportba soroljuk. A karós paradicsomot, a függőleges támaszra futtatott uborkát, a futóbabot, a csemege-, csípős- és fűszerpaprikát és minden magas növésű, viszonylag hosszú ideig tenyésztett növényt az első sorra tervezzük. A sort nevezzük fő soroknak, a vázlaton jelöljük „A” betűvel, egymástól pedig 2 m-re tervezzük. A hagyma-sárgarépa, fejes saláta-téli karalábé, korai burgonya-fejes káposzta, fokhagyma-endívia és egyéb olyan növények, melyekből egy tenyészidő alatt két termés takarítható be egy sorról, alkotják a termesztésre tervezett növények második csoportját. Ezeket a „B” betűvel jelölhet sorba szánjuk, a vázlaton egymástól szintén 2 Hire tervezzük. A harmadik csoportba soroljuk azokat a növényeket, melyekből háztartásunkban a legtöbb fogy, alacsony növésűek, és egy termelési időszakban akár három termés is betakarítható belőlük (pl. zöldhagyma, korai sárgarépa, hónapos retek, fejes saláta, korai karalábé, zeller). E sorokat a vázlaton „C” betűvel jelölhetjük és egymástól 1 méterre tervezzük. A vázlaton a sorokat az ACBCACBCA kombináció alapján jelöljük ki. A sorokat ábrázoló vonalakra ráírhatjuk a növények nevét abban a sorrendben, ahogyan azokat ott termeszteni fogjuk. A sorrend kialakításakor ügyelünk arra, hogy az egymást segítő növények a lehető legközelebb kerüljenek, értelemszerűen az egymást nem tűrő növények a lehető legtávolabb kerüljenek. Gazdasági és természetvédelmi okokból is ajánlható a vegyes kultúrás termesztés az árutermelő kertészeknek és a nagyüzemi termelőknek egyaránt. Nekik azonban szélesebb sorközöket kell kialakítaniuk. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára Mezei pockok, nyulak károsítják a facsemetéket Télen is van élet a kertben BÁLINT GYÖRGY Itt a tél és a táj, a kert látszólag mozdulatlanságba dermedt. A természetben azonban ilyenkor is van élet. Az utóbbi napokban megnövekedett a forgalom a madáretetők körül. A piros bogyót érlelő madárberkenye és tűztövis bokrok lekopaszodtak, ezért a cinegék és más énekesmadarak rákényszerülnek a nekik juttatott magokra. A madarak tavasztól őszig a kártevő rovarok elleni küzdelemben nagyon hasznos segítőtársaink, ezért télen nekünk kell gondjukat viselni. Az ősszel egyes térségekben veszélyes mértékben elszaporodtak a mezei pockok. Ezek a kis rágcsálók egy ideig elélnek a kerti földben maradt sárgarépán, petrezselyem-gyökéren, karalábén stb., de később kénytelenek ráfanyalodni a gyümölcsfák gyökereire is. Leggyakrabban a fiatal csemeték gyökérnyakát rágják körül, de az se ritka jelenség, hogy a gyökérágakat rágják el. Ezek úgy néznek ki, mintha valaki ceruza módjára megfaragta volna a gyökereket. A pocokcsalád jelenlétét és szaporodását jól jelzik a talajban fellelhető lyukak és a túrások. Ha ilyet látunk, akkor feltétlenül ajánlatos csalétket kihelyezni a lakott lyukak szájához. Az erdőkhöz közeli, bekerítet- len gyümölcsöskertekben fokozottan kell oltalmazni a fiatal gyümölcsfák törzsét a mezei nyulak, az őzek, a szarvasok és a vaddisznók károsításától. A gondos kertész ősszel már körülvette a csemeték törzsét náddal, napraforgószárral vagy a kereskedelemben kapható műanyag törzsvédővel. Ezek ugyan tartós védelmet nyújtanak, ámde aki csomagolópapírral vagy éppen újságpapírral vette körül a fatörzseket, az jól teszi, ha megújítja az időközben széltépte és eső áztatta burkolat anyagát. Egyes kártevő rovarok a kisebb fagyok ellenére még ilyenkor is „korzóznak” a fák ágain. Ilyen például a téli nagy és kis araszoló. Ha a gyümölcsfák törzsére hernyóenyves övét rakunk fel, akkor ezzel igen sok kártevőt tudunk összefogni és ártalmatlanná tenni. Most lehet megszabadulni a darázsfészkektől is. A munkás- . darazsak az első fagyoktól elpusztulnak, de a fészek védelmében áttelel az anya, amely tavasszal majd lerakja sok száz tojását. Most a darázsfészket permetezzük be és szedjük le, majd pedig égessük el. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta _______________Árfolyam Valuta_______________Árfolyam EMU-euró 37,318 Angol font 54,405 Cseh korona 1,314 Dán korona 5,000 Japán ien (100) 26,307 Kanadai dollár 26,367 Lenavel zloty 9,747 Maqyar forint (100) 14,953 Svéd korona 4,033 Szlovén tollár (100) 15,579 Sváici frank 24,073 USA-dollár 30,457 _______ VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,34-38,34 29,64-31,30 1,28-1,34 14,24-15,54 OTP Bank 36,43-38,34 29,71-31,35 1,29-1,35 14,37-15,47 Postabank 36,35-38,29 29,69-31,23 1,28-1,34 13,15-16,75 Szí. Takarékpénztár 36,43-38,30 29,69-31,25 1,28-1,35 14,24-15,58 Tatra banka 36,41-38,35 29,71-31,29 1,29-1,35 14,33-15,51 UniBanka 36,44-38,34 29,75-31,31 1,28-1,35 14,54-15,30 Általános Hitelbank 36,40-38,34 29,71-31,29 1,28-1,35 14,36-15,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa január 25-én január 18-án január 25-én december 28-án január 26-án január 25-én január 18-án sárgarépa 18-20 Sk/kg 12-14 Sk/kg 20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 15 Sk/kg 18-25 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 35 Sk/kg 28-30 Sk/kg 28 Sk/kg 27 Sk/kg 35-55 Sk/kg 44 Sk/kg 25 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 7 Sk/kg 5-7 Sk/kg 9 Sk/kg 7-9 Sk/kg 8-10 Sk/kg tojás 4,00-4,20 Sk Sk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 2,80 Sk/db 2,40-2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16(105) Sk/kg 12-14(60) Sk/kg 15(90) Sk/kg 10 (60)Sk/kg 10-12(88) Sk/kg 14-15(109) Sk/kg 8-17(108) Sk/kg zeller 15 Sk/db 26 Sk/kg 30 Sk/kg 15 Sk/db 26 Sk/kg 28 Sk/kg 25 Sk/kg zöldpaprika 79-88 Sk/kg X X X 79 Sk/kg 23-79 Sk/kg 40 Sk/kg paradicsom 59-69 Sk/kg X X X 55 Sk/kg 50-64 Sk/kg 49 Sk/kg kelkáposzta 36 Sk/db 16 Sk/db 25 Sk/kg 12 Sk/db 20 Sk/kg 28 Sk/kg 16 Sk/kg karalábé 25-35 Sk/kg 8-10 Sk/db 14 Sk/db 12 Sk/db 25 Sk/kg 17 Sk/kg 18 Sk/kg alma 23-33 Sk/kg 18-22 Sk/kg 12-20 Sk/kg 15-17 Sk/kg 12-25 Sk/kg 14-22 Sk/kg 10-17 Sk/kg karfiol 30 Sk/fej X 35 Sk/db X X X X méz (dióbél) 120 (250) Sk/kg 100-120 (150) Sk/kg 130 (x) Sk/kg x (120) Sk/kg X 100 (100) Sk/kg X őrölt fűszerpaprika X 250-300 Sk/kg X 200-250 Sk/kg X X X sütőtök X 15 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/szelet 4 Sk/szelet X X
