Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-21 / 17. szám, szombat
30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 21. www.ujszo.com A vérkeringés feladata, hogy a táplálékok folyamatos oda- és elszállításával biztosítsa a sejtek környezetében lévő folyadék optimális mennyiségét és összetételét Nyirokdrenázs: erősíti az immunrendszert MIKOR AJÁNLOTT? ♦ Ödémák kiürítése ♦ Trombózis után ♦ Immungyengeség, visszatérő ♦ Allergiáknál fertőzések esetén ♦ Krónikus fejfájásnál ♦ Gyulladásoknál ♦ Sebgyógyulás serkentésére ♦ Mellműtét után ♦ Alvászavarok, kimerültség esetén ♦ Daganatos betegségeknél ♦ Salaktalanításra ♦ Vénás keringési zavarok, ♦ Cellulitiszkezeléshez visszér esetén ♦ Ráncsimításra (H. P.) A nyirokrendszer aktiválása különösen a téli időszakban ajánlott, hisz erősíti az immunrendszert, segíti a fertőzések, gyulladások leküzdését... MOLNÁR ÁGNES A nyirokdrenázs komplex fizio- terápiás eljárás, mely magában foglalja a manuális drenázst, a kompressziós terápiát és a mozgás- terápiát. A módszer 50 éve alakult ki Németországban daganatos betegségek kezelésére, Kialakulásában az első nagy lépést a szövetifolyadék- keringés és az ödémák közötti kapcsolat felfedezése jelentette. A nyirokerek feladata A megfelelő szövetifolyadék- keringés a vér- és nyirokkeringés függvénye. A vérkeringés feladata, hogy biztosítsa a sejtek környezetében lévő folyadék optimális mennyiségét és összetételét a táplálékok folyamatos oda- és elszállításával. Alapvető jelentőségű, hogy a szövetek közti folyadék állandóan megújuljon és mindig megfelelő mennyiségű legyen. Egy-egy vérrészecske csak néhány másodpercig tartózkodik a kapillárisokban (hajszálerekben). Ezalatt a benne lévő anyagok egy része diffúzió révén kicserélődik a szövet közti folyadékban lévő anyagokkal. A kapilláris fala féligáteresztő hártyaként viselkedik. A kapillárisok első szakaszán a vérnyomásból adódó hidrosztatikus nyomás miatt víz és benne oldott anyagok lépnek ki a szövet közti térbe, „átmosva“ a sejtek közötti teret - a kapillárisok második részén (vénás szárán) pedig a szövet közti térből az ott lévő folyadék szívódik vissza a vérkeringésbe és szállítódik el. A szövet közti térben visszamaradt fehérjét és más nagymolekulákat a nyirokkeringés szállítja el. A nyirokkeringés nyűt keringési rendszer. A nyirokkapü- lárisok kesztyűujjszerűen a sejtek között, a kötőszövetben erednek, vastagabb nyirokerekbe szerveződnek, és a nagy nyirokereken (ductus thoracicus) keresztül jutnak vissza a vérkeringésbe. Nyiroködéma ♦ Az ödéma kialakulhat veleszületett rendellenesség miatt. Ilyenkor az erek esetleg egyáltalán nem, vagy nem elégséges számban, ill. rendellenes érfallal, billentyűhiánnyal fejlődtek ki. A veleszületett rendellenességhez zavarok társulhatnak a kötőszövet más részem is, pl. laza ízületi szalagrendszer, ill. billentyűzavarok. ♦ A primer ödémák nem rögtön születés után alakulnak ki, hanem például balesetet, gyulladást vagy a hormonrendszer változását (pubertás, klimax) követően. ♦ A más jellegű betegségek miatt kialakuló ödémát szekunder lim- födémának nevezzük, ekkor az ödéma oka más szervi betegség. Ilyen szekunder ödéma alakul ki a daganatos betegségeknél is, ha a daganat nyirokeret, szövetet nyom, vagy ha a daganat miatt kiveszik a nyirokcsomókat, de kialakulhat sugárterápia vagy orbánc miatt, balesetek után, gipszelést követően, reumás betegségekkor is (a statika megváltozása, ill. szteroidszedés miatt). ♦ Megkülönböztethetünk vénás, ill. nyiroki eredetű ödémákat. Vénás ödémánál a kötőszövet az ujjbenyomatot megtartja, de rövi- debb ideig, mint a nyiroködémánál, ahol kötőszöveti elváltozást is tapasztalhatunk. A pangás megszűnik Az ödéma kezelésének célja a kötőszöveti folyadék kiürítése a nyirok-, majd a vérkeringési rendszeren keresztül. A kezelés kezdetén a vénás nyirokkeringés egyesülési pontját nyitjuk ki, mely a nyakon, a kulcscsont felett található. Az egyesülési pont ingerlése úgy hat a nyirokkeringésre, mint amikor kihúzzuk a kádból a dugót: erős szívó hatást fejt ki az egész nyirokkeringésre. A következő lépés a kezelt testrész regionális nyirokcsomóinak kiürítése. E nyirokcsomók a karoknál a hónaljárokban, a lábaknál a combhajlatban találhatók. A testhez közeli nyirokcsomók ingerlése után a karon a felkar, a lábon a comb kezelése következik. A comb vagy felkar kezelését követi a térdhajlati, ill. a könyökárokban található nyirokcsomók kiürítése. Ezalatt a lábszár és az alkar regionális nyirokcsomóit értjük, amelyekbe ezután az előbb leírt fogásokkal belepumpáljuk az itt található ödémát. Az alkar vagy a lábszár kezelése után a következő lépés a boka, ill. a csukló környékén található nyirokcsomók, ill. a kéz- és a lábfej kezelése. A törzs kezelésekor a hónaljárokban, ill. a combhajlatban található nyirokcsomókat nyitjuk ki. A mellkasban található ödémát a hónaljárok felé, a hasban, derékban, fenéktájon található ödémát pedig a combhajlat irányában ürítjük ki. Ha daganatos betegségek esetében kiveszi az érintett területen a nyirokcsomókat, akkor is érdemes nyirokmasszázst végezni, mert a nyirokrendszerünk vízválasztó rendszerrel rendelkezik. Ez felületes, billentyű nélküli nyirokerek rendszerét jelenti, amely felosztja, szimetrizálja testünket. A hiányzó nyirokcsomókhoz tartozó terület ödémáját ezen a rendszeren keresztül az azonos vagy az ellenoldali, de más végtaghoz tartozó ép nyirokkeringésen keresztül üríthetjük ki. Ha például mellműtét miatt kivették a jobb oldali nyirokcsomókat, akkor a heg fölötti részt az ellenoldali hónaljárok, míg a heg alatti részt a combtő felé ürítjük ki a vízválasztó rendszeren keresztül. A nyirokerek kezelését követi a kompressziós terápia. Ezt egy speciális kompressziós fásli, a bandázs segítségével végezzük. Lényege, hogy ha a végtag törzstől távoli részén a nyomást 100%-nak vesszük, a törzshöz közelebbi részén már csak 60% lehet, amit a kompressziós fásli speciális felhelyezésével érünk el, ezáltal elősegítjük a folyadék bejutását a vérkeringésbe. A felhelyezett bandázst (fáslit) a betegnek a kezelés elején napi 24 órán át kell viselnie. Később - az ödéma csökkenésével - áttérhetünk a kompressziós harisnya viselésére. A limfödéma kezelése nem csak kozmetikai-szépészeti kérdés, hanem egészségügyi is, mert a szövet közti folyadékban található fehérjék jó táptalajt biztosítanak a különféle fertőzéseknek (gombás, bakteriális), ill. más komoly szövődményekkel járhatnak. Lazít, frissít A nyirokdrenázs alkalmazható rekreációs kezelésként is, mert az egészséges emberekre is pozitívan hat. A kezelést ilyenkor az egész testen végezzük. Az egyik alkalommal a hanyatt fekvő páciens nyakát, karjait, mellkasát, hasát, lábait kezeljük, míg a másik esetben a háti oldalon haladunk végig ugyanilyen módon. A kezelés alatt a pácienst betakarjuk, mert a hőérzése jelentősen megváltozik. Ilyenkor az erős vegetatív idegrendszeri áthangoló hatás, ill. a szöveti keringés fokozásával előidézett felfrissülés érzése dominál. A nyirokdrenázs tehát olyan módszer, amely az ödémákban szenvedőknek enyhülést, a gyulladással, fertőzéssel küzdőknek gyógyulást, az egészségeseknek pedig rekreációs kezelésként alkalmazva felfrissülést nyújt. A panaszok különféle betegségekre utalhatnak. Például keringési, idegrendszeri rendellenességre. Ha hasonló tünetek jelentkeznek, forduljunk szakorvoshoz. Otthon is elvégezhető gyakorlatok szédülés ellen CSALÁDI LAP A szédülés nem csak az ideg- rendszeri zavarok gyakori tünete. A betegek gyakran ezzel a névvel jelölik a legkülönfélébb panaszaikat, elsősorban a kordinációs mozgászavarokat. Szédülésről, egyensúlyzavarról akkor beszélünk, amikor a beteg testhelyzetét és egyensúlyát nem érzi biztonságosnak. A valódi szédülés egyensúlyzavar, amely a szubjektív élményen kívül tartási és mozgási problémákban, a tartást és mozgást biztosító reflexek zavaraiban jut kifejezésre. A szédülés gyakori kísérő tünete a szemgolyó önkéntelen ritmusos („tekéző“) mozgása. Ez a nyugalmi helyzetben megjelenő tünet a külső szemlélőnek ijesztő látvány. Kifogástalan izomerő esetén is előfordul, hogy az akaratlagos mozgások kivitelezése sikertelen. Nem tudunk támasz nélkül megállni, illetve járni, lépéseink bottal is bizonytalanok. Nem tudjuk megfogni azt, amit akarunk, nem tudunk célba mutatni, kézmozgásaink ügyetlenek. Ilyen zavar akkor alakul ki, ha a mozgás összerendezésével van probléma. A panaszok különféle betegségekre utalhatnak. Például vérnyomásesésre, keringési, idegrendszeri vagy egyéb rendellenességre. Ha hasonló tünetek jelentkeznek, illetve többször ismétlődnek, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz. A következő gyakorlatokkal az egyensúlyérzéket és a mozgáskoordinációt fejleszthetjük. Törekedjünk a tökéletes biztonságra, illetve a mozdulatok pontos kivitelezésére. 1. Négykézláb azonos oldali karunkat és lábunkat emeljük törzsünk magasságáig, és nyújtózzunk. Tartsuk meg a levegőben minimum öt másodpercig. Ismételjük tízszer, majd ellenkező oldalra is végezzük el a gyakorlatot. 4. Állva, csípőre tett kézzel emeljük hátra egyik lábunkat, és tartsuk a levegőben legalább öt másodpercig. Ismételjük meg ugyanazzal a lábbal tízszer. 2. Négykézláb azonos oldali karunkat és lábunkat emeljük fel, majd óvatosan forduljunk ki és próbáljuk megtartani néhány másodpercig. Ismételjük tízszer, tartáscserével is ugyanannyiszor. 3. Ülve emeljük el egyszerre karjainkat és lábainkat a talajról, és így egyensúlyozzunk. Nehezíthetjük, ha puha, labilis korongra ülünk. 7. Húzzunk egy hosszú csíkot. Oldalra nyújtott karral „tyúklépésbei menjünk végig a csíkon előre j , és hátrafelé. oldalt tartva hajlítsuk be egyik térdünket, míg a másik lábat emeljük a levegőbe. Tartsuk a helyzetet öt-tíz másodpercig Ismételjük tízszer. 6. Tegyük tarkóra kezeinket, emeljük oldalra az egyik lábat, tartsuk meg, és ismételjük tízszer. Majd a másik lábbal végezzük el a mozdulatsort. 8. Csípőre tett kézzel, lábujjhegyen, enyhén hajlított térddel menjünk végig a csíkon ugyanúgy, mint az előbb. SSSiffiiil
