Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-21 / 17. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 21. Régió 5 Hétfőig el kell vinni az őrsújfalui iskolából az oda költöztetett roma családokat Lebontották az életveszélyes házat RENDŐRSÉGI NAPLÓ Csonka holttestet rejtett a fészer Komárom. Csonka holttestet talált szerdán egy családi ház mellett álló, bontásra ítélt fészerben egy.munkás. A helyszínelő orvos szerint a test körülbelül fél évvel ezelőtt kerülhetett oda. Furcsamód az előzetes szakértői vélemény kizárta az idegenkezűséget. A rendőrség jelenleg azt próbálja meg kideríteni, kinek a holttestéről van szó. (ú) Gépészeti üzem létesül a városban 450 új munkahely Zselízen TASR-HÍR BEÍRATÁS Január 21. (szombat) Dunaszerdahely - a Vám- béry Ármin Alapiskolában 9 órától játékos és vidám behatás lesz. A szülőket naponta 7.30-tól 16 óráig várják egészen február 15-ig. Érsekújvár, Czuczor Gergely AI- 14 órától játékos foglalkozás a leendő elsősöknek. Január 23. (hétfő) Muz5la, Endrődy János AI - 9 órától. Január 2 3-24. (hétfő és kedd) Csicsó, Gáspár Sámuel AI - naponta 13 és 16 óra között. Január 23-27. (hétfőtől péntekig) Nemeskajal - naponta 8 és 15 óra között Feketenyék - naponta 8 és 16 óra között Sókszelőce, Osztényi Leander AI - naponta 8 és 16 óra között Dunaszerdahely, Kodály Zoltán AI - 15 órától, ünnepi műsorral. A további napokon 13.30 és 16.30 között fogadják, a szülőket. Január 24. Megyercs - 12.30-tól Január 24. és 31. (kedd) Érsekkéty, Egyházi AI és Óvoda - mindkét napon 13 és 15 óra között. V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. A napokban lebontották azt a nyolclakásos bérházat, amelynek falai január 8-án repedeztek meg, és emiatt az épület életveszélyessé vált. A lakókat a bérház tulajdonosa, Vojtech Mészáros - a városi hivatallal való megegyezés után - ideiglenesen az őrsújfalui, üres iskolaépületbe költöztette. A várossal kötött szerződése azonban csak január 20-ig, azaz tegnapig szólt. A lakók további elhelyezéséről Mészárosnak kell gondoskodnia, aki lapunk kérdésére elmondta: az idő rövidsége miatt valószínűleg ismét csak ideiglenes lakhatást tud számukra biztosítani. A költözést tegnap megkezdték, és ígérete szerint a hétvégén műiden családot elszállítanak Őrsújfaluról. Hogy hová, azt nem kívánta részletezni. „Ha minden igaz, akkor Kávára, egy családi házba költözünk, ahol négy család kap helyet - tudtuk meg Lakatos Istvántól, az egyik lakótól. - Már voltunk megnézni, nagyon megfelelne nekünk. Csak az a baj, hogy a régi lakásból semmit nem hozhattunk el, mert a miénk volt legjobban megrongálódva, és biztonsági okokból nem mehettünk vissza összepakolni. A többieknek legalább némi bútoruk maradt, nekünk viszont tényleg semmink. Igaz, ruhaneműt kaptunk a Vöröskereszttől, de még egy ágyunk sincs, ahová lefekhetnénk.” Lakatos Mária örült a felkínált in- gadannak: mint mondta, faluról származik, így állatokat tart majd a ház mellett. „Még jobb is lesz, mint ahol eddig laktunk - lelkendezett. - Közel a buszmegálló, be tudjuk küldeni a gyerekeket iskolába.” Ők egyébként élvezik a meghosszabbított szünidőt; megegyezés alapján addig, amíg nem rendeződik a helyzetük, otthon maradhattak. Hortai Éva alpolgármester elmondta: a szerződés szerint Vojtech Mészárosnak hétfőn kell átadnia az iskolaépületet, mégpedig eredeti állapotában. „Bízunk benne, ez így is lesz” - tette hozzá. Zselíz. Több száz millió koronát akar befektetni Zselízen a Lužické strojárne részvénytársaság. A vállalat két gyártócsarnokkal működő gépészeti üzemet szeretne létesíteni a városban nagyjából 450 alkalmazottal. A tervek szerint még ebben az évben elkezdődne a termelés a kisebbik csarnokban, melyben az autóipar, valamint a vasutak számára gyártanának alkatrészeket összesen 160 millió korona értékben. Legkésőbb az év végén megindulna a munka a tol- mácsi szlovák Energetikai gépgyár volt csarnokában is, a vállalat szándéka szerint évi 450 millió korona értékű árut termelnének, főként a cseh, a holland, valamint a belga piacra. Nagy Géza, Zselíz polgármestere szerint egyelőre nem tudni, mekkora lenne a befektetés pontos összege, csak a két épület ára 200 millió koronára rúg. A vállalat jelenleg a minisztériumokkal tárgyal, mivel a külföldi cégekhez hasonlóan állami támogatást szeretne kapni a beruházáshoz. A régiónak nagy szüksége van a befektetőkre, a térségben a munkanélküliség eléri a harminc százalékot. Az ideiglenes szálláshelyen nagy volt a zsúfoltság (Vas Gyula felvétele) A felsőszeli rész üzemeltetője bírósági döntés alapján ingyen köteles megtölteni a deáki rész medencéit, amit a felsőszeli vállalkozás méltánytalannak tart Termálvízért pereskedik Deáki és Felsőszeli Felsőszeli/Deáki. A két szomszédos község határában fekvő, 2002 óta kerítéssel kettéválasztott termálfürdő felsőszeli részének üzemeltetője bírósági döntés alapján térítésmentesen köteles termálvizet szolgáltatni a területén található hévízfuratból a deáki rész medencéinek megtöltéséhez. GAÁL LÁSZLÓ A döntést a 2003 óta húzódó perben tavaly novemberben hozta meg a Nagyszombati Kerületi Bíróság. Habár döntése ellen - amellyel a Galántai Járásbíróság korábbi határozatát erősítette meg - már nem lehet fellebbezni, Dobossy Pál, Felsőszeli polgármestere állítja: nem nyugszik bele a szerinte igazságtalan döntésbe, és a belügyminiszterhez meg ügyészhez fordul jogorvoslatért. A bonyodalmak azután kezdődtek, amikor a korábban Deáki Termálfürdő néven üzemelő létesítményt 1991-ben az állam delimi- tálta az önkormányzatoknak, és a két község kataszterébe eső fürdőrész a két község külön tulajdonába került. Több mint tíz évig Deáki üzemeltette az egész fürdőt, és bérletet fizetett Felsőszelinek. A bérleti díj körül is gondok voltak, míg végül 2002-ben a két község határán kerítéssel elválasztották a létesítményt, és a két falu külön-külön kezdte üzemeltetni a kataszterébe eső fürdőrészt. A felsőszeli részt a község által alapított HOSÄL Horné Saliby Kft., a deákit a község szolgáltató vállalata üzemeltette. Az önállósulást követően a Felsőszeli kataszterében lévő termálfuratból nyert vizet - amelyet addig a Deáki a saját rezsiköltségén használt az egész területen - a HOSAL Kft. csak úgy akarta szolgáltatni Deákinak, ha az megtéríti a medencevíz előállításával járó költségeit. „Valamikor 2001-ben, amikor a két falu megegyezett, hogy külön-külön fogja működtetni a fürdőjét, elkezdtem intézni, hogy Felsőszeli község a saját geotermális furatából vehessen vizet - idézi a történteket Dobossy Pál. - Mivel a termálvíz állami tulajdonnak számít, az államtól kell kérni engedélyt ahhoz, hogy kinek adhatunk vizet. A határozatban benne volt, hogy adhatunk vizet a deáki félnek is. Akkor megegyeztünk, a következő nyári turisztikai idényben hogyan fognak működni a termálfürdők. Mivel a mi területünkön van a furat, mi adunk vizet a deáki félnek, Deákinak pedig van egy kanálisa, amelyen kiengedhetDobossy Pál, Felsőszeli polgármesere: „Úgy tűnik, Deáki diktál, a bírónő pedig ír." jük a természetbe az elhasznált medencevizeket. A 2002-es idényben eszerint töltöttük a medencéjüket. A további működtetésről a HOSAL cég és a deáki fürdőt üzemeltető közhasznú szolgáltató vállalat között folytak a tárgyalások, és megpróbáltuk megmagyarázni, hogy a medencevíz előállításával, a víz szivattyúzásával, bekeverésével, hűtésével, klórozásával, a vezetékek fertőtlenítésével stb. kiadásaink vannak. Kiszámoltuk, ezek a rezsiköltségek köbméterenként 6,70 koronát tettek ki. Mi csak ezt akartuk megtéríttetni a deáki féllel, de számukra ez nem volt elfogadható. A 2002-es idény után azzal dobták vissza a számláinkat, hogy ők ezt nem fogják megfizetni” - magyarázza a polgármester. Mivel a további tárgyalások sem vezettek megegyezéshez, a HOSAL Kft. vezetője kijelentette: nem hajlandó állni azokat a költségeket, amelyek a deáki medencék feltöltésére szolgáló víz előállításával járnak, és 2003. július 31-i hatállyal leállította a termálvíz szolgáltatását. Ezután fordult Deáki a bírósághoz. Kérte, kötelezzék Felsőszelit, hogy vizet adjon a deáki fürdőnek. Dobossy Pál elmondása szerint a Galántai Járásbíróság furcsa körülmények között döntött: „Ha jók az információim, a beadványt pénteken délután nyújtották be a bíróságra, és hétfőn reggel már hívott a bíró, hogy délelőtt szeretne velem találkozni a fürdőben. Ott volt a deáki polgármester és a mi cégünk vezetője, mindegyikünk elmondta az érveit, aztán három napon belül a bíró futárral küldte a határozatát: kötelesek vagyunk vizet adni.” Felsőszeli fellebbezett a határozat ellen, sőt kérték, hogy az illetékes bírótól elfogultság miatt vegyék el az ügyet. A polgármester a bíróság részrehajlását látja abban is, hogy amikor a Galántai Járásbíróság által meghozott ítélet kihirdetésének jelzett időpontjára megérkezett a bíróságra, be sem akarták engedni. Amikor beengedték, kiderült: a bíró a megadott időpontnál 20 perccel korábban kihirdette az ítéletet. Amikor ezt szóvá tette, a bíró őt nevezte hazugnak. Az ügy elkerült a legfelsőbb bírósághoz is, ahonnét azonban eljárási hiba címén visszaadták. Végül a fel- lebbviteli szerv, a Nagyszombati Kerületi Bíróság 2005. november 30-án megerősítette a Galántai Járásbíróság 2003. évi határozatát. Dobossy Pál azt is elárulta, milyen lépéseket kívánnak most tenni: „Természetesen panaszt teszünk a járásbíróság működése miatt, én személyesen panaszt teszek, és eljárást fogok követeim a bíró ellen, mivel nyüvánosan megsértett és hazudott. Ezenkívül az ügyészséget fogjuk kérni, hogy nézze meg, mennyire tartották be a törvényt a határozatok kiadásánál.” A polgár- mester szerint a galántai bíróság részrehajló, sőt a kerületi bíróság határozatában is részrehajlást lát. „Úgy tűnik, Deáki diktál, a bírónő pedig ír” - állítja. A határozatban olyan idézet is szerepel, miszerint ő korábban kijelentette volna, hogy inkább büntetéseket fognak fizetni, mintsem a deáki medencéket vízzel tölteni. A polgármester cáfolja, hogy üyen kijelentést tett volna. Szerinte elképzelheteden, hogy a bíróság kötelezze a községet: saját pénzéből támogasson egy másik községbeli vállalkozást. Bukovský János, Deáki polgár- mestere azzal érvel, hogy amikor a fürdő kettévált, született egy szerződés a két falu között, amely szerint Felsőszeli tölteni fogja a medencéket, cserébe a elhasznált medencevizét a Deáki területén lévő elvezető csatornába engedheti. Az általa szolgáltatott ivóvízért és áramért pedig azt az árat kéri Deáki, amit maga is fizet a szolgáltatónak. „Tudjuk, a medencevíz előállításával Felsőszelinek vannak költségei, de nekünk is vannak kiadásaink a csatorna karbantartásával kapcsolatban - állítja Bukovský. - Tizenkét évig működtettük az egész fürdőt, tudjuk, mi van ott, és mi mennyibe kerül. Eszerint kiszámítottuk a költségeket, és olyan szerződést próbáltunk kötni a széliekkel, hogy csak a tényleges kiadásokat számláztuk ki a számukra, de ebben sem lehetett megegyezni velük. Kihasználták, hogy nekünk szükségünk van a vízre, és feltupírozták az árat. 2003júniusáig az áramot is mi szolgáltattuk nekik, de még azt sem fizették meg.” Miután a felsőszeliek 2003 júliusában leállították a vízszállítást, a deáki termálfürdő a saját területén lévő régi furatot használta, sőt tavalyelőtt egy új furatot is készíttettek - de még ez sem kellő kapacitású. A deáki nagymedence több mint 1600 köbméteres, és ez nem töltődik fel 12 óra alatt a deáki furatokból, ráadásul a víz kisebb hőmérsékletű, mint a felsőszeli furat vize. Deáki polgármestere úgy véli, Felsőszeli szándékosan próbálja rontani a deáki fürdő hírét. Mással ugyanis nem tudja magyarázni, miért nem adnak vizet, hiszen a szeli furat vizének talán csak a felét tudják a saját medencéikben hasznosítani, a többi meleg vizet közvetlenül az elvezető csatornába engedik, ahelyett, hogy a deáki medencén keresztül eresztenék ki. A Deáki számára kedvező bírói határozat ellenére Bukovský János nem tül bizakodó, mert amikor a járásbíróság az első határozatában kötelezte Felsőszelit a vízszolgáltatásra, a felsőszeli fél azt a határozatot sem tartotta tiszteletben. A deáki félen lévő több mint 1600 köbméteres medence feltöltésére nem megfelelő kapacitásúak a deáki furatok (Szőcs Hajnalka felvételei)