Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-21 / 17. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 21. Régió 5 Hétfőig el kell vinni az őrsújfalui iskolából az oda költöztetett roma családokat Lebontották az életveszélyes házat RENDŐRSÉGI NAPLÓ Csonka holttestet rejtett a fészer Komárom. Csonka holttestet talált szerdán egy családi ház mel­lett álló, bontásra ítélt fészerben egy.munkás. A helyszínelő orvos szerint a test körülbelül fél évvel ezelőtt kerülhetett oda. Furcsa­mód az előzetes szakértői vélemény kizárta az idegenkezűséget. A rendőrség jelenleg azt próbálja meg kideríteni, kinek a holttestéről van szó. (ú) Gépészeti üzem létesül a városban 450 új munkahely Zselízen TASR-HÍR BEÍRATÁS Január 21. (szombat) Dunaszerdahely - a Vám- béry Ármin Alapiskolában 9 órától játékos és vidám beha­tás lesz. A szülőket naponta 7.30-tól 16 óráig várják egé­szen február 15-ig. Érsekújvár, Czuczor Ger­gely AI- 14 órától játékos fog­lalkozás a leendő elsősöknek. Január 23. (hétfő) Muz5la, Endrődy János AI - 9 órától. Január 2 3-24. (hétfő és kedd) Csicsó, Gáspár Sámuel AI - naponta 13 és 16 óra között. Január 23-27. (hétfőtől péntekig) Nemeskajal - naponta 8 és 15 óra között Feketenyék - naponta 8 és 16 óra között Sókszelőce, Osztényi Lean­der AI - naponta 8 és 16 óra között Dunaszerdahely, Kodály Zoltán AI - 15 órától, ünnepi műsorral. A további napokon 13.30 és 16.30 között fogadják, a szülőket. Január 24. Megyercs - 12.30-tól Január 24. és 31. (kedd) Érsekkéty, Egyházi AI és Óvoda - mindkét napon 13 és 15 óra között. V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. A napokban lebon­tották azt a nyolclakásos bérházat, amelynek falai január 8-án repe­deztek meg, és emiatt az épület életveszélyessé vált. A lakókat a bérház tulajdonosa, Vojtech Mészáros - a városi hivatal­lal való megegyezés után - ideigle­nesen az őrsújfalui, üres iskolaépü­letbe költöztette. A várossal kötött szerződése azonban csak január 20-ig, azaz tegnapig szólt. A lakók további elhelyezéséről Mészáros­nak kell gondoskodnia, aki lapunk kérdésére elmondta: az idő rövid­sége miatt valószínűleg ismét csak ideiglenes lakhatást tud számukra biztosítani. A költözést tegnap megkezdték, és ígérete szerint a hétvégén műiden családot elszál­lítanak Őrsújfaluról. Hogy hová, azt nem kívánta részletezni. „Ha minden igaz, akkor Kávára, egy családi házba költözünk, ahol négy család kap helyet - tudtuk meg Lakatos Istvántól, az egyik la­kótól. - Már voltunk megnézni, na­gyon megfelelne nekünk. Csak az a baj, hogy a régi lakásból semmit nem hozhattunk el, mert a miénk volt legjobban megrongálódva, és biztonsági okokból nem mehet­tünk vissza összepakolni. A többi­eknek legalább némi bútoruk ma­radt, nekünk viszont tényleg sem­mink. Igaz, ruhaneműt kaptunk a Vöröskereszttől, de még egy ágyunk sincs, ahová lefekhetnénk.” Lakatos Mária örült a felkínált in- gadannak: mint mondta, faluról származik, így állatokat tart majd a ház mellett. „Még jobb is lesz, mint ahol eddig laktunk - lelkendezett. - Közel a buszmegálló, be tudjuk küldeni a gyerekeket iskolába.” Ők egyébként élvezik a meghosszabbí­tott szünidőt; megegyezés alapján addig, amíg nem rendeződik a helyzetük, otthon maradhattak. Hortai Éva alpolgármester el­mondta: a szerződés szerint Voj­tech Mészárosnak hétfőn kell átad­nia az iskolaépületet, mégpedig eredeti állapotában. „Bízunk ben­ne, ez így is lesz” - tette hozzá. Zselíz. Több száz millió koro­nát akar befektetni Zselízen a Lužické strojárne részvénytársa­ság. A vállalat két gyártócsar­nokkal működő gépészeti üze­met szeretne létesíteni a város­ban nagyjából 450 alkalmazot­tal. A tervek szerint még ebben az évben elkezdődne a termelés a kisebbik csarnokban, melyben az autóipar, valamint a vasutak számára gyártanának alkatré­szeket összesen 160 millió koro­na értékben. Legkésőbb az év vé­gén megindulna a munka a tol- mácsi szlovák Energetikai gép­gyár volt csarnokában is, a válla­lat szándéka szerint évi 450 mil­lió korona értékű árut termelné­nek, főként a cseh, a holland, va­lamint a belga piacra. Nagy Gé­za, Zselíz polgármestere szerint egyelőre nem tudni, mekkora lenne a befektetés pontos össze­ge, csak a két épület ára 200 mil­lió koronára rúg. A vállalat je­lenleg a minisztériumokkal tár­gyal, mivel a külföldi cégekhez hasonlóan állami támogatást szeretne kapni a beruházáshoz. A régiónak nagy szüksége van a befektetőkre, a térségben a mun­kanélküliség eléri a harminc százalékot. Az ideiglenes szálláshelyen nagy volt a zsúfoltság (Vas Gyula felvétele) A felsőszeli rész üzemeltetője bírósági döntés alapján ingyen köteles megtölteni a deáki rész medencéit, amit a felsőszeli vállalkozás méltánytalannak tart Termálvízért pereskedik Deáki és Felsőszeli Felsőszeli/Deáki. A két szomszédos község hatá­rában fekvő, 2002 óta kerí­téssel kettéválasztott ter­málfürdő felsőszeli részé­nek üzemeltetője bírósági döntés alapján térítésmen­tesen köteles termálvizet szolgáltatni a területén ta­lálható hévízfuratból a de­áki rész medencéinek megtöltéséhez. GAÁL LÁSZLÓ A döntést a 2003 óta húzódó perben tavaly novemberben hozta meg a Nagyszombati Kerületi Bíró­ság. Habár döntése ellen - amellyel a Galántai Járásbíróság korábbi ha­tározatát erősítette meg - már nem lehet fellebbezni, Dobossy Pál, Felsőszeli polgármestere állítja: nem nyugszik bele a szerinte igaz­ságtalan döntésbe, és a belügymi­niszterhez meg ügyészhez fordul jogorvoslatért. A bonyodalmak azután kezdőd­tek, amikor a korábban Deáki Ter­málfürdő néven üzemelő létesít­ményt 1991-ben az állam delimi- tálta az önkormányzatoknak, és a két község kataszterébe eső fürdő­rész a két község külön tulajdoná­ba került. Több mint tíz évig Deáki üzemeltette az egész fürdőt, és bér­letet fizetett Felsőszelinek. A bérleti díj körül is gondok voltak, míg vé­gül 2002-ben a két község határán kerítéssel elválasztották a létesít­ményt, és a két falu külön-külön kezdte üzemeltetni a kataszterébe eső fürdőrészt. A felsőszeli részt a község által alapított HOSÄL Hor­né Saliby Kft., a deákit a község szolgáltató vállalata üzemeltette. Az önállósulást követően a Felsőszeli kataszterében lévő ter­málfuratból nyert vizet - amelyet addig a Deáki a saját rezsiköltségén használt az egész területen - a HOSAL Kft. csak úgy akarta szol­gáltatni Deákinak, ha az megtéríti a medencevíz előállításával járó költségeit. „Valamikor 2001-ben, amikor a két falu megegyezett, hogy külön-külön fogja működtet­ni a fürdőjét, elkezdtem intézni, hogy Felsőszeli község a saját geotermális furatából vehessen vi­zet - idézi a történteket Dobossy Pál. - Mivel a termálvíz állami tu­lajdonnak számít, az államtól kell kérni engedélyt ahhoz, hogy kinek adhatunk vizet. A határozatban benne volt, hogy adhatunk vizet a deáki félnek is. Akkor megegyez­tünk, a következő nyári turisztikai idényben hogyan fognak működni a termálfürdők. Mivel a mi terüle­tünkön van a furat, mi adunk vizet a deáki félnek, Deákinak pedig van egy kanálisa, amelyen kiengedhet­Dobossy Pál, Felsőszeli polgármesere: „Úgy tűnik, Deáki diktál, a bírónő pedig ír." jük a természetbe az elhasznált medencevizeket. A 2002-es idény­ben eszerint töltöttük a medencéjü­ket. A további működtetésről a HOSAL cég és a deáki fürdőt üze­meltető közhasznú szolgáltató vál­lalat között folytak a tárgyalások, és megpróbáltuk megmagyarázni, hogy a medencevíz előállításával, a víz szivattyúzásával, bekeverésé­vel, hűtésével, klórozásával, a ve­zetékek fertőtlenítésével stb. kiadá­saink vannak. Kiszámoltuk, ezek a rezsiköltségek köbméterenként 6,70 koronát tettek ki. Mi csak ezt akartuk megtéríttetni a deáki féllel, de számukra ez nem volt elfogad­ható. A 2002-es idény után azzal dobták vissza a számláinkat, hogy ők ezt nem fogják megfizetni” - magyarázza a polgármester. Mivel a további tárgyalások sem vezettek megegyezéshez, a HOSAL Kft. ve­zetője kijelentette: nem hajlandó állni azokat a költségeket, amelyek a deáki medencék feltöltésére szol­gáló víz előállításával járnak, és 2003. július 31-i hatállyal leállítot­ta a termálvíz szolgáltatását. Ezután fordult Deáki a bíróság­hoz. Kérte, kötelezzék Felsőszelit, hogy vizet adjon a deáki fürdőnek. Dobossy Pál elmondása szerint a Galántai Járásbíróság furcsa körül­mények között döntött: „Ha jók az információim, a beadványt pénte­ken délután nyújtották be a bíró­ságra, és hétfőn reggel már hívott a bíró, hogy délelőtt szeretne velem találkozni a fürdőben. Ott volt a de­áki polgármester és a mi cégünk vezetője, mindegyikünk elmondta az érveit, aztán három napon belül a bíró futárral küldte a határozatát: kötelesek vagyunk vizet adni.” Felsőszeli fellebbezett a határo­zat ellen, sőt kérték, hogy az illeté­kes bírótól elfogultság miatt ve­gyék el az ügyet. A polgármester a bíróság részrehajlását látja abban is, hogy amikor a Galántai Járásbí­róság által meghozott ítélet kihir­detésének jelzett időpontjára meg­érkezett a bíróságra, be sem akar­ták engedni. Amikor beengedték, kiderült: a bíró a megadott idő­pontnál 20 perccel korábban kihir­dette az ítéletet. Amikor ezt szóvá tette, a bíró őt nevezte hazugnak. Az ügy elkerült a legfelsőbb bíró­sághoz is, ahonnét azonban eljárási hiba címén visszaadták. Végül a fel- lebbviteli szerv, a Nagyszombati Kerületi Bíróság 2005. november 30-án megerősítette a Galántai Já­rásbíróság 2003. évi határozatát. Dobossy Pál azt is elárulta, milyen lépéseket kívánnak most tenni: „Természetesen panaszt teszünk a járásbíróság működése miatt, én személyesen panaszt teszek, és el­járást fogok követeim a bíró ellen, mivel nyüvánosan megsértett és hazudott. Ezenkívül az ügyészsé­get fogjuk kérni, hogy nézze meg, mennyire tartották be a törvényt a határozatok kiadásánál.” A polgár- mester szerint a galántai bíróság részrehajló, sőt a kerületi bíróság határozatában is részrehajlást lát. „Úgy tűnik, Deáki diktál, a bírónő pedig ír” - állítja. A határozatban olyan idézet is szerepel, miszerint ő korábban kijelentette volna, hogy inkább büntetéseket fognak fizetni, mintsem a deáki medencéket víz­zel tölteni. A polgármester cáfolja, hogy üyen kijelentést tett volna. Szerinte elképzelheteden, hogy a bíróság kötelezze a községet: saját pénzéből támogasson egy másik községbeli vállalkozást. Bukovský János, Deáki polgár- mestere azzal érvel, hogy amikor a fürdő kettévált, született egy szer­ződés a két falu között, amely sze­rint Felsőszeli tölteni fogja a me­dencéket, cserébe a elhasznált me­dencevizét a Deáki területén lévő elvezető csatornába engedheti. Az általa szolgáltatott ivóvízért és áramért pedig azt az árat kéri Deá­ki, amit maga is fizet a szolgáltató­nak. „Tudjuk, a medencevíz előállí­tásával Felsőszelinek vannak költ­ségei, de nekünk is vannak kiadá­saink a csatorna karbantartásával kapcsolatban - állítja Bukovský. - Tizenkét évig működtettük az egész fürdőt, tudjuk, mi van ott, és mi mennyibe kerül. Eszerint kiszá­mítottuk a költségeket, és olyan szerződést próbáltunk kötni a széliekkel, hogy csak a tényleges ki­adásokat számláztuk ki a számuk­ra, de ebben sem lehetett meg­egyezni velük. Kihasználták, hogy nekünk szükségünk van a vízre, és feltupírozták az árat. 2003júniusá­ig az áramot is mi szolgáltattuk ne­kik, de még azt sem fizették meg.” Miután a felsőszeliek 2003 júliu­sában leállították a vízszállítást, a deáki termálfürdő a saját területén lévő régi furatot használta, sőt ta­valyelőtt egy új furatot is készíttet­tek - de még ez sem kellő kapacitá­sú. A deáki nagymedence több mint 1600 köbméteres, és ez nem töltődik fel 12 óra alatt a deáki fu­ratokból, ráadásul a víz kisebb hő­mérsékletű, mint a felsőszeli furat vize. Deáki polgármestere úgy véli, Felsőszeli szándékosan próbálja rontani a deáki fürdő hírét. Mással ugyanis nem tudja magyarázni, mi­ért nem adnak vizet, hiszen a szeli furat vizének talán csak a felét tud­ják a saját medencéikben hasznosí­tani, a többi meleg vizet közvetle­nül az elvezető csatornába enge­dik, ahelyett, hogy a deáki meden­cén keresztül eresztenék ki. A Deá­ki számára kedvező bírói határozat ellenére Bukovský János nem tül bizakodó, mert amikor a járásbíró­ság az első határozatában kötelezte Felsőszelit a vízszolgáltatásra, a felsőszeli fél azt a határozatot sem tartotta tiszteletben. A deáki félen lévő több mint 1600 köbméteres medence feltöltésére nem megfelelő kapacitásúak a deáki furatok (Szőcs Hajnalka felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom