Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-21 / 17. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Oroszország bünteti az ET-t Moszkva. Oroszország jelentős mértékben csökkenteni készül az Európa Tanács működéséhez nyújtott anyagi hozzájárulását.' Ezt tegnap jelentette be Szergej Rjabkov, az orosz külügyminisztérium európai ügyekkel megbízott illetékese. Moszkva szerint az ET nem hatékonyan használja fel a tagállamok anyagi hozzájárulásait, és sajnálja, hogy az európai szervezet fizetésekre költi költségvetésének felét. Megfigyelők azzal hozzák ösz- szefüggésbe a kurtítás szándékát, hogy az Európa Tanács gyakran bírálja Oroszország emberi jogi gyakorlatát és csecsenföldi politikáját. (MTI) Megvádolta a szomszédokat Ankara. Mehdi Eker török mezőgazdasági miniszter azzal vádolt meg tegnap több szomszédos országot, hogy eltitkolják a madárinfluenza megjelenését a területükön, és ezzel hiábavalóvá teszik a járvány teijedése elleni erőfeszítéseket. A kisázsiai országban már 21 emberről bizonyosodott be, hogy megkapták a betegséget, és négy közülük meg is halt. A járvány 26 tartományban jelent meg, köztük olyan területeken, amelyek csak pár kilométerre vannak az örmény, az iráni, az iraki, a Szíriái és a grúz határtól. „Nem hivatalos forrásokból tudjuk, hogy a betegség jelen van szomszédos országokban, amelyeket zárt rezsimek irányítanak. Ezek az országok nem jelentik be hivatalosan a betegséget.” (MTI) Eker a 81 török tartomány kormányzóival találkozott tegnap (SITA/AP) Ali Agca újra börtönbe került Isztambul. Visszavonta a török legfelsőbb semmítőszék tegnap egy isztambuli bíróság ítéletét, amelynek nyomán feltételesen szabadlábra került a II. János Pál pápa ellen 1981- ben merényletet megkísérlő Ali Agca. A semmítőszék szerint a napokban szabadult Ag- cának egy török újságíró meggyilkolása és más, Törökországban régebben elkövetett bűncselekmények miatt vissza kell térnie a börtönbe. Az ezek miatt reá kirótt büntetési tételek ugyanis nem vonhatók ösz- sze a katolikus egyházfő elleni merénylet miatt kiszabottal. Miután az ügyészség nem emelt kifogást az ítélet ellen, Agcát őrizetbe vették és beszállították Isztambul Kanal nevű kerületében egy rendőrőrsre. A 48 éves Agca eddig 25 évet töltött börtönben. (MTI) Ahmadinezsád újabb tanácsokkal látta el a nyugati országokat - terrorista csúcs Damaszkuszban - Abbász tart a válaszcsapástól Irán a palesztin radikálisokat támogatja Ahmadinezsád tudatosan szítja a feszültséget (Reuters-felvétel) Damaszkusz/Jeruzsálem/ Rámalláh. Tíz radikális palesztin szervezet, köztük az Iszlám Dzsihád és a Ha- mász vezetőivel találkozott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök tegnap Damaszkuszban. ÖSSZEFOGLALÓ „Az iráni elnök hangsúlyozta, országa határozottan kiáll a palesztin nép és annak igazságos harca mellett” - tájékoztatott Máher at-Táher, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért egyik magas rangú vezetője. A találkozóra néhány órával azután került sor, hogy az izraeli védelmi miniszter közvedenül Iránt és Szíriát tette felelőssé az Iszlám Dzsihád által vállalt csütörtöki tel-avivi öngyilkos merényletért, amelyben mintegy húsz ember sebesült meg. A támadást Teherán finanszírozta, Szíriában tervelték ki és a palesztinok hajtották végre - mondta Saul Mofaz. Ez volt az első ilyen palesztin támadás azóta, hogy Ehud Óimért átvette a kormány irányítását a súlyosan beteg Ariel Sarontól. Mofaz közölte: a kabinet utasítást adott a fegyveres erőknek, hogy folytassa a dzsihádisták üldözését, beleértve az aktivisták likvidálását is. Azzal vádolta a Szíriái és az iráni elnököt, hogy igazi terrorista csúcstalálkozót tartottak Damaszkuszban. A Haarec katonai kommentátora szerint hihetőnek tűnik Irán érintettsége az ügyben, de mégis úgy véli, hogy az izraeli választások közeledte miatt óvatosan kell fogadni e vádakat, és amiatt is, hogy Izrael az iráni atomprogram ellen folyó nemzetközi kampány élvonalában van. A damaszkuszi iráni-palesztin találkozót az iráni elnök hivatalos szíriai látogatása alkalmából tartották. Aszad szíriai elnök nem vett részt rajta. Táher szerint a tíz meghívott szervezet azt ígérte, hogy folytatja harcát és az ellenállást. Szolidaritásukat fejezték ki Iránnal, amelynek joga van a békés célú nuldeáris technológiához. A találkozón ott volt Ab- dalláh Ramadán Salah, a Dzsihád főnöke, Háled Mesal, a Hamász, Najef Havatme, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért vezetője, valamint Ahmed Dzsibrü a Népi Front Palesztina Felszabadításáért - Főparancsnokság részéről. Ahmadinezsád tegnap is folytatta Izrael elleni kirohanásainak sorát. Azt ajánlotta a nyugati országoknak, fogadják be maguk közé az izraeli zsidókat, egyben feltette a szónoki kérdést, tényleg befogadnák-e azokat, akik a vüág minden tájáról Palesztinába érkeztek. Kifejtette, szerinte a zsidók nem élnének Izraelben, ha megnyílnának előttük Európa kapui, hozzátéve: az emigránsok befogadása Európában az antiszemitizmus újabb hullámát váltaná ki. Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint a csütörtöki tel-avivi merénylet a január 25-i palesztin parlamenti választások ellen irányuló szabotázsakció volt. Leszögezte: meg kell büntetni azokat a renegátokat, akik megtörik a nemzeti konszenzust. A merényletet olyan súlyos cselekedetnek minősítette, amely megsérti a palesztin-izraeli tűzszünetet, ezen belül a civilek elleni támadások leállítására vonatkozó megállapodást. Hozzátette: kapcsolatban állnak az izraeli és az amerikai illetékesekkel, hogy világossá tegyék álláspontjukat, és megelőzzék az „esetleges következményeket”. Izrael hajlandó tárgyalni a Hamasz radikális palesztin mozgalommal, ha az lemond az erőszakról a parlamenti választások után - jelentette ki tegnap Simon Peresz, az izraeli politika nagy öregje. „A Hamasznak jó esélyei vannak arra, hogy sikert arasson a jövő szerdán tartandó palesztin parlamenti választásokon, és bekerüljön a következő palesztin kormányba. Ez csökkenti az izraeli-palesztin megbékélés esélyeit, mert a szervezet Izrael elpusztítására esküszik, és több tucat véres merényletért felelős.” Peresz kizárta, hogy a jelenlegi körülmények között tárgyaljanak a Hamasszal. (MTI, SITA, ú) Izrael számíthat az USA-ra Washington. Ha Izraelt megtámadnák, az USA támogatná a szövetségesét. Ezt Dick Cheney amerikai alelnök közölte a CNBC televíziónak nyilatkozva. Arra a kérdésre válaszolt, milyen katonai segítségnyújtás várható Amerika részéről, ha Irán vagy egy terrorista szervezet megtámadná Izraelt. „Senki sem kételkedhet benne, hogy támogatni fogjuk Izraelt egy támadás esetén. Bármelyik amerikai kormányzat ezt tenné” - fogalmazott, (m) Moszkva szerint Iran kész részletekbe menően megtárgyalni az orosz javaslatot Teherán menekíti a vagyonát összefoglaló Moszkva/Teherán. Az atomprogramja miatt gazdasági jellegű ENSZ-szankciókkal fenyegetett Irán megkezdte külföldi számláinak kiürítését. .Átutaljuk a külföldi tartalékainkat oda, ahová a legmegfelelőbbnek látjuk. Ezt megkezdtük és folytatjuk” - mondta az iráni központi bank elnöke, Ibrahim Sejbani tegnap egy helyi hír- ügynökség érdeklődésére. Lapértesülések szerint ázsiai bankokba vándorol az iráni vagyon. Irán külföldi vagyonát - annak idején az USA-ban - egyszer már befagyasztották: az 1979-es iszlám forradalom után, a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása és az ottani túszejtés miatt. Irán nagyságra a negyedik olajexportőr a világon, az OPEC-en belül a második számú. Exportbevételének 80 százaléka a kőolajból származik, ez több mint 40 milliárd dollárt érhet el a márciussal záruló pénzügyi évben, független szakértők becslése szerint. Ebből 16 milliárddal dollárral részesedik az állami költségvetés, a többi a központi bank tartalékába kerül. A tartalék ismereden nagyságú részét Irán külföldi számlákon tartja. Szergej Kirijenko, az orosz Szövetségi Atomenergia-ügyi Hivatal (Roszatom) vezetője tegnap kijelentette: Irán kész részletekbe menő tárgyalásokat folytatni a saját urániuma oroszországi dúsítására vonatkozó orosz javaslatról. Kirijenko Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben tartott találkozóján úgy fogalmazott: az iráni fél rendkívül érdekesnek találja az orosz javaslatot, és kész áttérni annak részletes megvitatására. Iráni illetékeseket e célból mihamarabb Moszkvába várnak. A látogatás időpontjáról nem tett említést Kirijenko, de más tisztségviselők korábban február 16-át emlegették. Az orosz javaslat értelmében az iráni urániumot egy vegyes vállalat keretében Oroszországban dúsítanák, készítenének belőle atomerő- művi fűtőelemeket. Az ajánlatnak az a célja, hogy eloszlassa a vitatott iráni atomprogram körüli aggodalmat, vagyis azt, hogy Teherán békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. (MTI, ú) Az Egyesült Államok nem tárgyal terroristákkal, hanem leszámol velük Amerikai válasz bin Ladennek ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Elutasította a tárgyalás bármiféle lehetőségét a terroristákkal - helyi idő szerint csütörtökön - a Fehér Ház szóvivője. Scott McClellan až al-Kaida terrorhálózat vezetőjének, Osza- ma bin Ladennek a feltételes tűzszünetet ajánló hangfelvételével kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolt. Nem sokkal később a CIA szakértői megerősítették, hogy a hang bin Ladené. Bin Laden csütörtökön, áz al- Dzsazírában közzétett üzenetében figyelmeztetett, hogy az al- Kaida újabb támadásokra készül, de hajlandó bizonyos feltételekkel tűzszünetet kötni. „Az al-Kaida vezetői és más terroristák egyértelműen menekülnek és bujkálnak, és nagy nyomás nehezedik rájuk. Mi nem tárgyalunk terroristákkal, hanem kivonjuk őket a forgalomból” - fogalmazott a szóvivő. Bin Laden üzenetei kínosan érintik a Fehér Házat, mivel arra emlékeztetik a közvéleményt, hogy a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokat elkövető al-Kaida vezére még mindig szabadlábon van, ráadásul vagy meginti Amerikát, vagy pedig éppen tűzszünetet javasol, mintha egyenrangú felek állnának szemben egymással. Szakértők szerint a csütörtöki üzenet nem tartalmazott semmi újat, egyedüli célja az volt, hogy bizonyítsa a vüágnak: bin Laden még mindig életben van. (m, s) Bin Laden (SITA/AP-felvétel) Jelentős az előny, de nincs abszolút többség Konzervatív síita győzelem MTl-OSSZEFOGLALO Bagdad. A konzervatív síita lista győzött az iraki parlamenti választásokon, de abszolút többséget nem ért el - közölte tegnap a választási bizottság egyik tagja a december 15-i szavazás végleges eredményét ismertetve. Az Egységes Iraki Szövetség néven tömörült irányzat 128 mandátumot szerzett a 275-ből; a tavaly januári választásokon a szövetség még 146 képviselői helyhez jutott. A konzervatív síita listát a kurdok koalíciója követi 53 parlamenti hellyel, szemben az előző választáson szerzett 75 mandátummal. Ezután a szunniták listája, az Egyetértés Iraki Frontja következik 44 hellyel. Huszonöt mandátumot nyert el a világi síiták listája, amelyet Ijád Allávi volt kormányfő vezet. Az ugyancsak szunnita Szaláh al-Mutlak listája 11 mandátumhoz jutott. Egy rivális kurd választási lista 5 mandátumot, a szunnita Megbékélés és Felszabadulás Blokk 3, egy másik síita mozgalom 2 mandátumot nyert. Egy-egy mandátumhoz jutott egy keresztény lista, az Iraki Turkomán Front, a szunnita Mithal al-Aluszi listája és a Jazidi mozgalom. A végleges eredmények megerősítik a rögtön a decemberi voksolás után közzétett előzetes adatokat, amelyek már akkor a síiták jelentős előnyére utaltak. Ez a szunnita pártok felháborodását váltotta ki, s követelték az általuk vélelmezett választási csalások nemzetközi kivizsgálását. A választási bizottság hétfőn megsemmisítette 227 szavazóurna eredményét a szabálytalanságok miatt, de közölte, hogy ennek nincs nagyobb hatása az eredményekre. Vizsgálat a miniszterelnök-helyettes ellen Újabb román botrány MTl-JELENTÉS Bukarest. Adócsalás és hivatali visszaélés címén indított vizsgálatot a korrupció elleni román ügyészségi főosztály Gheorghe Copos, a Tariceanu-kormány konzervatív párti (PC) államminisztere ellen. Copos 2004-ben néhány hónap leforgása alatt „abszolút törvényes úton” 40 millió euróra tett szert közpénzekből. Miközben egyre dagad a sajtóban egyesek által nagynénigate- nek nevezett botrány a 2000-2004 közötti szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök, Adrian Nas- tase családjának mesés öröksége ügyében, a román közvéleményben bombaként robbant a Copos, valamint a román lottóvállalat vezetője és Copos egyik üzleti alárendeltje elleni vizsgálat híre. Copos a jelenlegi kormány leggazdagabb tagja (vagyona 200 millió eurót ér), a miniszterelnök-helyettesi tisztségnek megfelelő egyik államminisztere. A mostani politikai karrierje kezdete előtti hónapokban ingatianügyletek révén sokmillió eurós összegeket szippantott fel közpénzekből: a román állami lottóvállalat kasszájából. Módszerének lényege: 2004-ben több tucat ingatlant olcsó áron felvásárolt az egyik neki alárendelt üzlettársa cégeinek a közreműködésével, majd pár nap leforgása alatt ötszörös felárral továbbadta őket az egyik barátja által vezetett lottóvállalatnak.
