Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-10 / 7. szám, kedd
« • f A AGRÁRKÖRKÉP 2006. január 10., kedd______________________________________________________________________________________________________10. évfolyam 1. szám 12. oldal Termőképesség, vízleadás A saját termesztési viszonyainknak leginkább megfelelő kukorica-fajtát válasszunk 13. oldal Új kukorica és napraforgófajták a kínálatban Az állami fajtakísérletekben való elismerés után kap tényleges piaci nevet az adott fajta 14. oldal Tejpiaci előrejelzés 2014-ig Az árak 2008-ig várhatóan csökkenni fognak, s csak ezután indul meg bizonyos növekedés A tárcavezetés szerint sikeres évet zárt a hazai mezőgazdaság, a gazdák nem voltak mindennel elégedettek Betakarítás előtt fertőzik a gabonaszemeket Felkészülés az új időszakra (Illusztrációs felvétel) Az előzetes számítások és a tárcavezetés előrejelzése szerint alapjában véve 2005-ben is sikeres évet zárhat majd a hazai agrárágazat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pontos számok ugyan még nem ismertek, de az már tény, hogy a feltételezett nyereség mellett növekedett a vállalkozások alapva- gyona is. Az ágazat kedvező mérlegét mutatja, hogy 2005-ben 1900 új munkahelyet sikerült kialakítani, egyúttal átlagosan 520 koronával növekedett az átlagfizetés is. Természetesen ebben újra meghatározó szerepe lesz az év végéig kifizetésre szánt mintegy 9,2 millió koronának is, amely a közösségi agrárpolitika elvei alapján az egységes területalapú kifizetések formájában uniós forrásokból juttat támogatást az ágazati termelőknek. Más kérdés, hogy ezek a források a belépéskor elfogadott kikötések alapján a régi uniós tagországokban folyósított támogatásoknak csupán egy részét teszik ki, a fennmaradó részt pedig nemzeti kiegészítő támogatások formájában lehet az ágazatba folyósítani. Nos, nálunk éppen ezeknek a kiegészítő támogatásoknak a mértéke a gondok egyik forrása, hiszen mint ismeretes, a hazai költségvetés már a második esztendőben újra a lehetséges keretszámoktól jóval alacsonyabb szinten juttat költségvetési pénzeket a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatba. Egyesek azzal érvelnek, hogy a mezőgazdaság a maga 5 százalékos részesedésével nem meghatározó a nemzeti bruttó termék előteremtésében, így az őt megillető költség- vetési támogatásnak is arányosnak kell lennie. Nyilvánvaló, hogy ez a mi termelőink versenyképességét kedvezőtlenül befolyásolja, s érthető a gazdák, illetve az agrár- vállakozók aggodalma, hogy a nálunk uralkodó viszonyok miatt egyszerűen kiszorulnak a piacról. Ennek amiatt is nagy a veszélye, hogy a hazai őstermelők gyakorlatilag nem jutottak szóhoz a feldolgozóipar privatizációjában, nem sikerült részesedést szerezniük a hazai élelmiszeripari és feldolgozó cégekben, s bizony ki vannak szolgáltatva mind a feldolgozóipar, mind pedig a kereskedelem nyomásának. Noha egyes vélemények szerint még nincs minden veszve, hiszen a termelői-értékesítő szervezetek révén továbbra is van lehetőség arra, hogy az említett struktúrákban vagyoni részesedést szerezzenek. Tőkebevitellel, ami a jelenlegi viszonyok között nehezebben járható út, vagy a követelések közös érvényesítése révén. Az ágazat vezetése az idei esztendőre igyekszik úgy alakítani a támogatáspolitikai elveket, hogy a meglévő forrásokból az ágazat szorító gondjaira is megoldások szülessenek. A 2006-os hazai támogatások egyrészt az állati hulladékégetők működtetésére irányulnak, másrészt a strukturális alapokból mintegy 105 miihó koronát szeremének átcsoportosítani a kistermelők raktározási gondjainak megoldására. Ismeretes, hogy egyes gazdáknak tárolókapacitás híján gyakran közvetlenül a kombájntól kell eladniuk a termést. Ennek feloldására támogatási forrásokat biztosítanának a kifejezetten 10-20 hektáros gazdáknak, hogy a meglévő raktáraikat átalakítsák vagy újakat építsenek. Az elképzelések szerint várhatóan 1 millió koronás tervezetekre nyújtanának 50 százalékos támogatást. 2006-ban végérvényesen lezárul egy fejezet az unió agrárpolitikájának történetében, s 2007-től már új elvek és új költségvetés szabályozza majd az európai közösség agrár- politikáját. Ennek a költségvetésnek a keretszámait még az elmúlt esztendő utolsó napjaiban jóváhagyták az EU brüsszeli központjában. Az elvek többnyire már ismertek. Az uniós tagországoknak 2009-ig többek között be kell vezetniük az új agrártámogatási rendszer elemeit, amelyek az egységes területalapú kifizetések helyett az ún. farmokra járó támogatások formájában működik majd, ebben a rendszerben juttat forrásokat az ágazatba. Nálunk ez szintén 2009-től kerül majd bevezetésre. A farmtámogatásokra való áttérés várhatóan jelentős változásokat követel majd meg a hazai birtok- szerkezet és birtoknagyság átalakításában is. Várható, hogy a tervezett megkötések alapján, ha meghatározott birtoknagyságig folyósítják majd a kifizetéseket, akkor nálunk ezen a téren lépni kell, hogy a jelenlegi helyzetben előnyösnek tartott birtoknagyság az új időszakban ne a kárunkra legyen. A tárcavezetés tudatában van annak, hogy 2006-ban több feladatot kell majd párhuzamosan megoldani. Egyrészt sikeresen le kell zárni Sapard-programból adódó kifizetéseket, és fel kell gyorsítani a strukturális alapokból 2004-2006 időszakra vonatkozó merítéseket, amelyeket gyakorlatilag 2008-ig teljes egészében ki kell fizetni. Ugyanakkor megfelelően fel kell készülni a 2007-2013 közötti uniós költség- vetési időszakra, s ennek érdekében számtalan dokumentumot és jogszabályt kell kidolgozni és elfogadtatni. Ennek a felkészülésnek a sikerétől függ majd, hogy az újabb költségvetési időszakban hogyan tudjuk kihasználni a felkínált lehetőségeket, (szí) A magyar termelők jártak a legrosszabbul az EU-ban, egy év alatt 19,3 százalékkal esett a reáljövedelmük Csökkent az agrártermelők jövedelme ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az Európai Unió tagországai közül 2005-ben Magyarországon esett a leginkább az agrártermelők reáljövedelme, a legjobban pedig a litván gazdák jártak. Éves összehasonlításban 6,3 százalékkal esett az Európai Unió mezőgazdasági szektorában dolgozók egy főre eső reáljövedelme - derül ki az Eurostat adataiból. Ez az átlag a reáljövedelem 8,4 százalékos mérséklődésének, illetve a mezőgazdaságban dolgozók 2,3 százalékos létszámcsökkenésének a következménye. A mezőgazdasági jövedelmeket a statisztikusok szerint 2005-ben három tényező alakította. Az idei évben 5 százalékkal esett a mező- gazdasági termelés • összvolu- mene, amit valamelyest ellensúlyozott a költségek 1,3 százalékos csökkenése és az agrártámogatások csaknem 2 százalékos emelkedése. A termelés visszaeséséért elsősorban a növénytermesztés a felelős, ez a szektor ugyanis 8 százalékkal zsugorodott, míg az állattenyésztés esetében csupán 1,7 százalékos volt a csökkenés. Európai uniós szinten legrosszabbul az olívaolaj- és a bortermelők jártak, a közösségi kibocsátás ezen termékek esetében több mint tíz százalékkal esett. A gabonatermés szintén jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, Spanyolországban és Portugáliában pedig gyakorlatilag a tavalyi szint felére esett a betakarított mennyiség. Az európai uniós tagországok körében jelentős eltéréseket lehet megfigyelni az agráijövedelmek alakulása kapcsán. Rossz évet zártak a déli tagországok és néhány közép-európai tagállam, az idei év nyertesei pedig egyértelműen a balti termelők voltak. A litván gazdák több mint 25 százalékkal többet vihettek haza 2005- ben, mint az azt megelőző évben, az észtek esetében 23 százalékos volt a bővülés, és még a lettek is csaknem 6 százalékos reálnövekedéssel zárták az esztendőt. A legrosszabbul a magyar agrártermelők jártak. Az Eurostat adatai szerint ugyanis Magyarországon 19,3 százalékkal esett egy év alatt a reáljövedelem, aminél nagyobb visszaesést egyetlen más tagországban sem jegyeztek fel. Több mint tízszázalékos volt a csökkenés Spanyolországban, Portugáliában, Szlovéniában és Franciaországban is. (forrás: NOL) (Illusztrációs felvétel) A Fusarium toxinok szintjét is rendelet szabályozza ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Unióban 2001-től hatályban lévő 466 sz. „Az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról” szóló EK rendelet a miko- toxinok közül eddig csak az aflatoxinok legmagasabb határértékéről rendelkezett, és nem foglalkozott a fuzárium toxinokkal. A közegészség védelmében ugyanakkor fontos, hogy a legmagasabb megengedett értékek a feldolgozatlan gabonafélék esetében megállapításra kerüljenek, annak érdekében, hogy ne kerülhessenek az élelmiszerláncba magasan szennyezett gabonafélék. Úgyszintén fontos annak elősegítése és biztosítása, hogy a termelési láncban, a táblákon, a betakarítás és tárolás során műiden intézkedést megtegyenek a fertőzés megelőzése érdekében (helyes mezőgazdasági, betakarítási és tárolási gyakorlatot alkalmazva). A Fusarium-toxinok élelmiszer útján történő bevitelének legfontosabb forrásai a gabonafélékből, különösen búzából és kukoricából készült termékek. A Fusarium fajok a betakarítás előtt fertőzik a gabonaszemeket. A fertőzésre és a mikotoxin- képződésre számos kockázati tényező hat. A növekedés alatti éghajlati körülmények - különösen virágzáskor - nagyban befolyásolják a mikotoxin tartalmat. Ugyanakkor a helyes mezőgazdasági gyakorlat elveinek betartásával (fémzárolt vetőmaghasználat, növényvédelem, stb.) a kockázati tényezők minimálisra csökkenthetők, ezáltal a Fusarium gombák általi szennyezés bizonyos fokig megelőzhető. Az élelmiszerláncban résztvevő élelmiszeripari vállalatok kellő időt kapnak arra, hogy vizsgálatokat végezzenek ezen mikotoxinok képződésének forrásaira vonatkozóan, illetve arra, hogy meghatározzák azokat a kezelési intézkedéseket, melyekkel jelenlétük a lehető legjobban megelőzhető. A jelenleg rendelkezésre álló adatokon alapuló legmagasabb megengedett értékeket, 2007-től javasolják alkalmazni. Mivel a rizsben alacsony Fusarium-toxin fertő- zöttségi szintet találtak, ezért a rizsre és a rizskészítményekre nem vonatkozik határérték. A fentiek alapján az EU 2005. június 6.-án kiadott 856/ 2005/EK rendelete értelmében, 2006. július 1-től nem lehet olyan gabonatermékeket élelmiszerösszetevőként felhasználni, amik nem felelnek meg a rendelet mellékletében egyes feldolgozottsági szintekhez tartozó határértékeknek bizonyos Fusarium toxinokra vonatkozóan, (eu-info) (Illusztrációs felvétel) Gazdasági növekedés a csatlakozott országokban Számottevő növekedés a következő években ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az Európai Bizottság 2004- 2011-re vonatkozó előrejelzése szerint az új tagországokban jelentős jövedelemnövekedés várható; a 2011-es agrárjövedelem (folyó áron) 116 százalékkal haladja meg a 2003-as szintet, míg a régi tagországokban csupán 1 százalékkal nő a jövedelem tömege. Az egy munkaerő-egységre jutó jövedelemnövekedés mértékét a Bizottság - ugyanebben az időszakban - 126 százalékosra be- - csüli az új tagországokban. Ugyanekkor a régi tagországokban a munkaerő-egységre jutó jövedelem csupán 5 százalékkal gyarapodik. Az új tagországok kiugróan magas jövedelemjavulását a középtávú előrejelzés a azzal magyarázza, hogy bekapcsolódtak a közös piac integrált rendszerébe, és az időszak végén a régi tagoknak járó agrártámogatás teljes mértékben megilleti az új tagországok gazdálkodóit is. A mezőgazdasági termelésük 14 százalékkal bővül, a legtöbb ágazatban stabilizálódik (tejágazat), vagy növekszik a termelés (szántóföldi növénytermelés, húságazat). A jövedelemnövekedés azonban nem lesz fájdalommentes, mert a mezőgazdasági munkaerő 26 százalékkal kevesebb lesz (a régi tagországokban 17 százalékkal csökken a munkaerő), a sertéstartó, a tejtermelő gazdaságok, valamint a húsipar nem lesz köny- nyű helyzetben. Lépést kell tartaniuk a szigorú állat-egészségügyi és higiéniai szabványokkal, miközben termelésüket korszerűsíteni kell. Az előrejelzés szerint bizonyos élelmiszerek pl. cukor, marha-, sertés- és baromfihús, banán, narancs jelentős mértékben drágulni fognak, (ú)
