Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-10 / 7. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 10. www.ujszo.corr RÖVIDEN Az operaház fantomjának rekordja New York. Az operaház fantomja című Andrew Lloyd Webber- darab kerül a Broadwayen leghosszabban játszott musicalek listájának élére tegnap, amikor a 7486. előadáshoz gördült fel a függöny a New York-i Majestic Színházban. Ezzel a második helyre szorult az eddigi első, a Macskák, amely szintén Andrew Lloyd Webber nevét dicséri. (A harmadik helyen. Claude-Michel Schoenberg francia szerző Nyomorultak című műve áll.) A New York-i bemutató 1988. január 26-án volt, azóta csak ott mintegy 11 millió ember látta, 7 Tony-díjjal tüntették ki, és a bevétele elérte a 600 millió dollárt, de emellett a darab 1986 óta fut Londonban, ahol az ősbemutatója volt, és még számos más helyen is. A társulatban akadnak néhányan, akik az első naptól fogva dolgoznak benne, például a zenekar néhány tagja és a sminkes. A címszerepet már tíz színész játszotta az évek során. (MTI) Eddig ismeretlen Mozart-portré Eddig ismeretlen Mozart-portrét fedeztek fel a Berlini Galériában. A 80 x 62 centiméteres olajfestmény Johann Georg Edlinger alkotása. Valószínűleg 1790-ben, Mozart utolsó müncheni tartózkodása során készült, és így minden bizonnyal az utolsó autentikus portré a rá egy évre elhunyt nagy zeneköltőről. A festményt hetven évvel ezelőtt szerezte meg a Berlini Galéria. Újbóli azonosítását a zenekedvelő Wolfgang Seiller végezte el alapos vizsgálattal és komputertechnika alkalmazásával. Az azonosításhoz alapul szolgált Mozart 1777-ben Salzburgban készült arcképe, amelyet ma Bolognában, a Civico Museo Bibliografico Musicaléban őriznek. (MTI) Nikola Márová vendégszereplése Pozsony. A prágai Nemzeti Színház neves szólótáncosa, Nikola Márová holnap este a Szlovák Nemzeti Színházban vendégszerepei: Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjében a főszerepet, Odette- Odüiát táncolja. A fiatal prágai prímabalerina 2002-ben - műit az év legjobb cseh balettművésze - megkapta a Balett Virága-díjat. A nagy kiugrást épp a Hattyúk tava prágai előadása jelentette számára. Eltáncolta Mária szerepét a Diótörőben, Olgát az Anyeginben, legújabban pedig a Giselle címszerepében mutatkozott be. Állandó vendég- táncosa a brünni Nemzeti Színháznak is, ahol a Diótörő főszerepét, valamint Don Quijote Kűrijét táncolja. (TASR) Rembrandt: Apa portréja (AP-felvétel) Rembrandt- és Rubens-képet loptak el Újvidéken Több milliós érték MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrad. Négy nagy értékű festményt, közöttük Rembrandt és Rubens egy-egy képét lopták el az újvidéki Városi Múzeumból. A belgrádi média tegnapi híradásai szerint a rablás vasárnap kora reggel történt. A rendőrség szerint két ismeretlen fegyveres sísapkával a fején, fegyverrel rontott be az épületbe, amikor az éjszakai portás beengedte az őt váltó portásnőt, aki maga után nyitva hagyta a bejárati ajtót. A rablók mindkettejüket megkötözték, szájukat ragasztószalaggal tapasztották le. Az ellopott képek közül a legértékesebb a 2,5 miihó angol fontot érő Rembrandt-alkotás, amelyet saját apjáról festett a németalföldi művész. Az Apa portréja című festményt tíz évvel ezelőtt már egyszer elrabolták, de akkor megtalálták Spanyolországban. Elrabolták Rubens Seneca portréja című művét is, illetve Francesko Mola olasz festő egyik tájképét. Lába kélt továbbá egy ismeretlen, 16. századbeli németalföldi művész Krisztus feje című festményének. A belgrádi média szerint a rendőrség munkáját megnehezíti, hogy a múzeumban nincsenek biztonsági kamerák, a hét végén jóformán csak egy portás őrizte az értékes gyűjteményt. A Blic című belgrádi napilap úgy tudja, hogy a történtek miatt szigorították az Újvidék környéki utak és a szerbiai határátkelők ellenőrzését. Fulla, Benka, Galanda, Alexy, valamint további festőművészek munkáiból kínál ízelítőt a lévai Nécsey Galéria A szlovák festészet „legendái” Léva. A vár udvarán található, a Barsi Múzeumhoz tartozó Nécsey József Galériában január 31-ig látható az a tárlat, mely a huszadik század harmincas éveinek szlovákiai festészetéből, vagyis a szlovák képzőművészet egyik legizgalmasabb, legforron- góbb korszakából kínál kóstolót. FORGÁCS MIKLÓS A Szlovák Takarékszövetkezet Rt. szlovák festészetet feltérképező gyűjteményéből, melynek gerincét alkotják az ebben a korszakban alkotó művészek képei, harminc alkotás tanulmányozható a galériában. A kiállítás Áz ember- és tájábrázolás alakváltozásai a harmincas évek szlovák festészetében címet viseli, és a téma feldolgozását a realista szemléA kiállítás Az ember- és táj ábrázolás alakváltozásai a harmincas évek szlovák festészetében címet viseli. lettel készült, objektivitásra törekvő alkotásoktól a himnikus hangvételű idealizáló ábrázolásokon át egészen a bensőségesen személyes hangvételű, intim képekig mutatja be. Fullától nem a rá jellemző stilizált népi motívumokkal operáló kép, de Pozsonyt furcsa szemszögből, szenvtelen hűvösséggel ábrázoló 1928-as festmény van kiállítva. Martin Benkának két kisebb képe mutatja be a mester akadémikus szigort és áhítatos személyességet ötvöző táj- és nemzetfelfogását. Monumentalitás és emberi lépték, regionalizmus és kozmikus vágy keveredik ezeken a festményeken. A legtöbb alkotás Janko Alexy- től látható, hét olaj- és pasztellkép vezet át a festő egyes korszakain, szemléletváltásain. Folklór és vízió, egzotikum és szociogra- fikusság, részletgazdagság és jellé nemesítés, realizmus, szürrealizmus és a fauve-ok indulata, táj és geometria mind-mind jellemző erre a stílusok között gátlástalanul cikázó képzőművészre. Gustáv Maily cezanne-i látásmóddal, de eredetien közelít a szlovák mindennapokhoz, atelier kompozíció és autentikus embertípusok adják Mallý festészetének sajátos ízét. Jozef Kollár a klasszikus tájképfestőiskola hagyományaiból indul ki, és szelíden feszegeti annak határait. Mikuláš A. Bazovskýt nem zseniális koloristaként, de könnyű és biztos kezű grafikusként ismerheti meg a látogató. Felfedezésszámba mennek Edmund Gwerk vásznai, hiszen exp- resszív-szimbolista tájképei egészen az emberi lélek Van Gogh-i és Edvard Munch-i lélegzetelállító szakadékáig merészkednek. Feltűnik a teremben Mikuláš Galanda kubizmussal és líraiság- gal egyaránt kacérkodó szögletesen éteri nőalakja is. Ladislav Čemický, Viktor Hermély, Zoltán Palugyai, Štefan Polkoráb képei is arról tanúskodnak mennyire izgalmas volt ez a korszak, a tájábrázolásba egyaránt belezsúfolha- tóak társadalmi, esztétikai, történelmi, füozófiai célok és üzenetek, ebben a korszakban nem lehetett ártatlanul gyönyörködtetni, minden gesztusnak a nemzet sorsára kiható jelentősége volt. Ján Dano, a Barsi Múzeum igazgatója elmondta a Szlovák Takarékszövetkezet munkatársai keresték meg őt, hogy Léván is Viktor Hermély: Lúčky, 1928 szívesen bemutatnák a gyűjtemény egy részét. „Első alkalommal ad otthont a gyűjteménynek egy múzeum, ez is bizonyítja, hogy sikerült magunkra fölhívni a szakma és a közönség figyelmét, terjed intézményünk jó híre” -jegyezte meg az igazgató. A 2006-os év második felében folytatni kívánja a két intézmény az együttműködést és a huszadik századi képzőművészet egy másik meghatározó korszakának, a negyvenes éveknek az alkotásaiból nyílik tárlat a Nécsey Galériában ősszel. Ján Dano a galéria egyik fő feladatát a helyi művészek bemutatásában, népszerűsítésében, a regionális kultúra életben tartásában látja, de fontosnak tartja a tisztán művészi szempontokat szem előtt tartó tárlatok megrendezését is. Ilyen csemege ez a kiállítás is. Január 31 -én a pozsonyi Astorka Színházban vendégszerepei Mrozek darabjával a budapesti Bárka Színház Hamarosan itt az elmaradt Mulatság ELŐZETES Pozsony. Január 31-én - a Magyar Kultúra Napja alkalmából - az Astorka Színházban vendégszerepei Slawomir Mrozek Mulatság című darabjával a budapesti Bárka Színház. A társulat a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete révén látogat el a szlovák fővárosba. Bizonyára jó hír ez mindazok számára, akik már múlt év novemberében is jegyet váltottak az előadásra. A Bárka Színház ugyanis akkor az Astorka Színház nemzetközi fesztiválján lépett volna közönség elé, ám az előadást az utolsó pillanatban az egyik színművész betegsége miatt kénytelenek voltak lemondani. Január végén tehát - és reméljük, ezúttal semmiféle akadály nem lép fel - mégiscsak lesz Mulatság. És a három legény elindul a bálba. „Kiöltöznek: öltöny, új cipő, lenyalt haj, virág. A bálterem zárva. Betörik az ajtót. A terem üres. Most lesz mulatság vagy nem lesz? És ha lesz, kitől lesz? Másoktól? Maguktól? Mit kell tenni, hogy mulatság legyen? Hogy muzsika legyen. Hogy igaz legyen. Ez a kérdés. Egy életen át.” B legényt Szikszai Rémusz, S legényt Mucsi Zoltán m. v., N legényt pedig Scherer Péter m. v. alakítja. „A rendező, Bérezés László - akárcsak eddini: ahogy abban a színházban kellett, amiről már majdnem elfeledkezünk.” Az előadás tavaly Lengyelországban, a kaliszi nemzetközi színházi fesztiválon elnyerte a legjobb együttes színészi munka díját. A Bárka Színház előadására az Astorka Színház pénztárában lehet jegyet váltani, (e) gi, jobbára úgyszintén kamarajellegű munkáiban - hajszálpontos szövegelemzőnek és a színészekkel tökéletesen összehangolt játékmesternek bizonyul... Irdatlan sok és véresen komoly aprómunkát gyaníthatunk a késztermék mögött. Pár másodperces monodrámák, duettek, tercettek bomlanak ki összetett színházi nyelven, s csomózzák B legényt Szikszai Rémusz alakítja hozzá magukat a következő röpke képhez” - írta a Mulatságról Tarján Tamás a Kritikában. Budai Katalin a Criticai Lapok hasábjain a következőképpen értékelte a produkciót: „A hihetetlenül nehéz egyensúlyozás vaskos realitás, poénkodásra csábító humorizálás és a poétizált, filozofikus metanyelv-használat között sikerül. Röhögni kell és sírN legényt Scherer Péter formálja meg S legény: Mucsi Zoltán (Kassay Róbert felvételei) Vtartin Benka: A Mních alatt, 1926
