Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-10 / 7. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 10. www.ujszo.corr RÖVIDEN Az operaház fantomjának rekordja New York. Az operaház fantomja című Andrew Lloyd Webber- darab kerül a Broadwayen leghosszabban játszott musicalek listá­jának élére tegnap, amikor a 7486. előadáshoz gördült fel a füg­göny a New York-i Majestic Színházban. Ezzel a második helyre szorult az eddigi első, a Macskák, amely szintén Andrew Lloyd Webber nevét dicséri. (A harmadik helyen. Claude-Michel Schoenberg francia szerző Nyomorultak című műve áll.) A New York-i bemutató 1988. január 26-án volt, azóta csak ott mintegy 11 millió ember látta, 7 Tony-díjjal tüntették ki, és a bevétele elérte a 600 millió dollárt, de emellett a darab 1986 óta fut Londonban, ahol az ősbemutatója volt, és még számos más helyen is. A társu­latban akadnak néhányan, akik az első naptól fogva dolgoznak benne, például a zenekar néhány tagja és a sminkes. A címszere­pet már tíz színész játszotta az évek során. (MTI) Eddig ismeretlen Mozart-portré Eddig ismeretlen Mozart-portrét fedeztek fel a Berlini Galériá­ban. A 80 x 62 centiméteres olajfestmény Johann Georg Edlinger alkotása. Valószínűleg 1790-ben, Mozart utolsó müncheni tartóz­kodása során készült, és így minden bizonnyal az utolsó autentikus portré a rá egy évre elhunyt nagy zeneköltőről. A festményt hetven évvel ezelőtt szerezte meg a Berlini Galéria. Újbóli azonosítását a zenekedvelő Wolfgang Seiller végezte el alapos vizsgálattal és kom­putertechnika alkalmazásával. Az azonosításhoz alapul szolgált Mozart 1777-ben Salzburgban készült arcképe, amelyet ma Bolog­nában, a Civico Museo Bibliografico Musicaléban őriznek. (MTI) Nikola Márová vendégszereplése Pozsony. A prágai Nemzeti Színház neves szólótáncosa, Nikola Márová holnap este a Szlovák Nemzeti Színházban vendégszerepei: Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjében a főszerepet, Odette- Odüiát táncolja. A fiatal prágai prímabalerina 2002-ben - műit az év legjobb cseh balettművésze - megkapta a Balett Virága-díjat. A nagy kiugrást épp a Hattyúk tava prágai előadása jelentette számára. El­táncolta Mária szerepét a Diótörőben, Olgát az Anyeginben, legújab­ban pedig a Giselle címszerepében mutatkozott be. Állandó vendég- táncosa a brünni Nemzeti Színháznak is, ahol a Diótörő főszerepét, valamint Don Quijote Kűrijét táncolja. (TASR) Rembrandt: Apa portréja (AP-felvétel) Rembrandt- és Rubens-képet loptak el Újvidéken Több milliós érték MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrad. Négy nagy értékű fest­ményt, közöttük Rembrandt és Rubens egy-egy képét lopták el az újvidéki Városi Múzeumból. A belgrádi média tegnapi hír­adásai szerint a rablás vasárnap kora reggel történt. A rendőrség szerint két ismeretlen fegyveres sísapkával a fején, fegyverrel ron­tott be az épületbe, amikor az éj­szakai portás beengedte az őt vál­tó portásnőt, aki maga után nyit­va hagyta a bejárati ajtót. A rablók mindkettejüket megkötözték, szá­jukat ragasztószalaggal tapasztot­ták le. Az ellopott képek közül a legér­tékesebb a 2,5 miihó angol fontot érő Rembrandt-alkotás, amelyet saját apjáról festett a németalföldi művész. Az Apa portréja című fest­ményt tíz évvel ezelőtt már egyszer elrabolták, de akkor megtalálták Spanyolországban. Elrabolták Ru­bens Seneca portréja című művét is, illetve Francesko Mola olasz fes­tő egyik tájképét. Lába kélt továb­bá egy ismeretlen, 16. századbeli németalföldi művész Krisztus feje című festményének. A belgrádi média szerint a rend­őrség munkáját megnehezíti, hogy a múzeumban nincsenek biztonsági kamerák, a hét végén jóformán csak egy portás őrizte az értékes gyűjteményt. A Blic című belgrádi napilap úgy tudja, hogy a történtek miatt szigorították az Új­vidék környéki utak és a szerbiai határátkelők ellenőrzését. Fulla, Benka, Galanda, Alexy, valamint további festőművészek munkáiból kínál ízelítőt a lévai Nécsey Galéria A szlovák festészet „legendái” Léva. A vár udvarán talál­ható, a Barsi Múzeumhoz tartozó Nécsey József Ga­lériában január 31-ig lát­ható az a tárlat, mely a hu­szadik század harmincas éveinek szlovákiai festé­szetéből, vagyis a szlovák képzőművészet egyik leg­izgalmasabb, legforron- góbb korszakából kínál kóstolót. FORGÁCS MIKLÓS A Szlovák Takarékszövetkezet Rt. szlovák festészetet feltérképe­ző gyűjteményéből, melynek ge­rincét alkotják az ebben a kor­szakban alkotó művészek képei, harminc alkotás tanulmányozha­tó a galériában. A kiállítás Áz em­ber- és tájábrázolás alakváltozá­sai a harmincas évek szlovák fes­tészetében címet viseli, és a téma feldolgozását a realista szemlé­A kiállítás Az ember- és táj ábrázolás alakválto­zásai a harmincas évek szlovák festészetében címet viseli. lettel készült, objektivitásra tö­rekvő alkotásoktól a himnikus hangvételű idealizáló ábrázolá­sokon át egészen a bensőségesen személyes hangvételű, intim ké­pekig mutatja be. Fullától nem a rá jellemző stili­zált népi motívumokkal operáló kép, de Pozsonyt furcsa szem­szögből, szenvtelen hűvösséggel ábrázoló 1928-as festmény van kiállítva. Martin Benkának két kisebb képe mutatja be a mester akadé­mikus szigort és áhítatos szemé­lyességet ötvöző táj- és nemzet­felfogását. Monumentalitás és emberi lépték, regionalizmus és kozmikus vágy keveredik ezeken a festményeken. A legtöbb alkotás Janko Alexy- től látható, hét olaj- és pasztell­kép vezet át a festő egyes korsza­kain, szemléletváltásain. Folklór és vízió, egzotikum és szociogra- fikusság, részletgazdagság és jel­lé nemesítés, realizmus, szürrea­lizmus és a fauve-ok indulata, táj és geometria mind-mind jellemző erre a stílusok között gátlástala­nul cikázó képzőművészre. Gustáv Maily cezanne-i látás­móddal, de eredetien közelít a szlovák mindennapokhoz, atelier kompozíció és autentikus ember­típusok adják Mallý festészetének sajátos ízét. Jozef Kollár a klasszikus táj­képfestőiskola hagyományaiból indul ki, és szelíden feszegeti an­nak határait. Mikuláš A. Bazovskýt nem zseniális ko­loristaként, de könnyű és biztos kezű grafikusként ismerheti meg a látogató. Felfedezésszámba mennek Ed­mund Gwerk vásznai, hiszen exp- resszív-szimbolista tájképei egé­szen az emberi lélek Van Gogh-i és Edvard Munch-i lélegzetelállí­tó szakadékáig merészkednek. Feltűnik a teremben Mikuláš Galanda kubizmussal és líraiság- gal egyaránt kacérkodó szöglete­sen éteri nőalakja is. Ladislav Čemický, Viktor Hermély, Zoltán Palugyai, Štefan Polkoráb képei is arról tanúskodnak mennyire iz­galmas volt ez a korszak, a tájáb­rázolásba egyaránt belezsúfolha- tóak társadalmi, esztétikai, törté­nelmi, füozófiai célok és üzene­tek, ebben a korszakban nem le­hetett ártatlanul gyönyörködtet­ni, minden gesztusnak a nemzet sorsára kiható jelentősége volt. Ján Dano, a Barsi Múzeum igazgatója elmondta a Szlovák Takarékszövetkezet munkatársai keresték meg őt, hogy Léván is Viktor Hermély: Lúčky, 1928 szívesen bemutatnák a gyűjte­mény egy részét. „Első alkalom­mal ad otthont a gyűjteménynek egy múzeum, ez is bizonyítja, hogy sikerült magunkra fölhívni a szakma és a közönség figyel­mét, terjed intézményünk jó híre” -jegyezte meg az igazgató. A 2006-os év második felében folytatni kívánja a két intézmény az együttműködést és a huszadik századi képzőművészet egy má­sik meghatározó korszakának, a negyvenes éveknek az alkotásai­ból nyílik tárlat a Nécsey Galériá­ban ősszel. Ján Dano a galéria egyik fő feladatát a helyi művé­szek bemutatásában, népszerűsí­tésében, a regionális kultúra élet­ben tartásában látja, de fontos­nak tartja a tisztán művészi szempontokat szem előtt tartó tárlatok megrendezését is. Ilyen csemege ez a kiállítás is. Január 31 -én a pozsonyi Astorka Színházban vendégszerepei Mrozek darabjával a budapesti Bárka Színház Hamarosan itt az elmaradt Mulatság ELŐZETES Pozsony. Január 31-én - a Ma­gyar Kultúra Napja alkalmából - az Astorka Színházban vendég­szerepei Slawomir Mrozek Mu­latság című darabjával a buda­pesti Bárka Színház. A társulat a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete révén látogat el a szlovák fővárosba. Bizonyára jó hír ez mindazok számára, akik már múlt év no­vemberében is jegyet váltottak az előadásra. A Bárka Színház ugyanis akkor az Astorka Szín­ház nemzetközi fesztiválján lé­pett volna közönség elé, ám az előadást az utolsó pillanatban az egyik színművész betegsége miatt kénytelenek voltak lemon­dani. Január végén tehát - és remél­jük, ezúttal semmiféle akadály nem lép fel - mégiscsak lesz Mu­latság. És a három legény elindul a bálba. „Kiöltöznek: öltöny, új cipő, lenyalt haj, virág. A bálte­rem zárva. Betörik az ajtót. A te­rem üres. Most lesz mulatság vagy nem lesz? És ha lesz, kitől lesz? Másoktól? Maguktól? Mit kell tenni, hogy mulatság le­gyen? Hogy muzsika legyen. Hogy igaz legyen. Ez a kérdés. Egy életen át.” B legényt Szikszai Rémusz, S legényt Mucsi Zoltán m. v., N legényt pedig Scherer Péter m. v. alakítja. „A rendező, Bérezés László - akárcsak eddi­ni: ahogy abban a színházban kellett, amiről már majdnem el­feledkezünk.” Az előadás tavaly Lengyelor­szágban, a kaliszi nemzetközi színházi fesztiválon elnyerte a legjobb együttes színészi munka díját. A Bárka Színház előadására az Astorka Színház pénztárában le­het jegyet váltani, (e) gi, jobbára úgyszintén kamara­jellegű munkáiban - hajszálpon­tos szövegelemzőnek és a színé­szekkel tökéletesen összehan­golt játékmesternek bizonyul... Irdatlan sok és véresen komoly aprómunkát gyaníthatunk a késztermék mögött. Pár másod­perces monodrámák, duettek, tercettek bomlanak ki összetett színházi nyelven, s csomózzák B legényt Szikszai Rémusz ala­kítja hozzá magukat a következő röp­ke képhez” - írta a Mulatságról Tarján Tamás a Kritikában. Bu­dai Katalin a Criticai Lapok ha­sábjain a következőképpen érté­kelte a produkciót: „A hihetetle­nül nehéz egyensúlyozás vaskos realitás, poénkodásra csábító humorizálás és a poétizált, filo­zofikus metanyelv-használat kö­zött sikerül. Röhögni kell és sír­N legényt Scherer Péter formálja meg S legény: Mucsi Zoltán (Kassay Róbert felvételei) Vtartin Benka: A Mních alatt, 1926

Next

/
Oldalképek
Tartalom