Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-29 / 299. szám, csütörtök

Legyen önmaga testőre! 27. oldal egészségünkre 28. oldal 2005. december 31., szombat 3. évfolyam 50. szám Jótékony masszázst jelent a bőrnek, élénkíti a vérkeringést, a szív gyorsabban ver, az erek kitágulnak... Ne csak ma: gyógyuljon nevetve! TUDTA? ♦ A nevetés képessége valószínűleg az emberrel veleszületett, ugyanis még a süketnéma gyerekek is nevetnek. ♦ A nevetés elindítója csak az esetek 20 százalékában a humor. Leggyakrabban banális dolgokon nevetünk. ♦ Más emberek társaságában 30-szor gyakrabban nevetünk, mint egyedül. ♦ A nevetés ragályos. A vidám sorozatok, amelyekben „nevető felvételek” vannak, arra kényszerítik a nézőt, hogy ő is nevessen. Ön milyen társaságban ér­zi jobban magát? Abban, amelyikben csupa jókedvű ember van, vagy abban, amelyikben unalmas, pa­naszkodó emberek veszik körül? Az emberek többsé­ge az első csoportot vá­lasztja. A ok a nevetés cso­dálatos erejében rejlik. Ma, Szilveszter napján ke­ressük a vidám társaságot, mert így apróbb bajainktól is megszabadulhatunk. ÖSSZEÁLLÍTÁS osztályain, hogy felvidítsák a kis betegeket. A fiatalság természetes elixíije A derültség, a nevetés igazi el­lenszere a rossz közérzetnek, a szo­rongásnak, a félelemnek, és kétség­telenül segít megőrizni a fiatalsá­got. Vizsgálatok igazolták, hogy a magas kort megért emberek általá­ban optimista alkatúak, vidám ter­mészetűek. És hogy hogyan kell a vidámságot megfelelően „adagol­ni” - hogy ne legyen belőle se túl sok, se túl kevés? A szakemberek szerint tanácsos szívből nevetni na­ponta legalább háromszor, mint­egy három percen át. Ezért - ha te­hetjük - esténként olvassunk hu­moros könyveket, nézzünk kacag­tató filmeket, járjunk társaságba, ahol nem a mindennapi gondokat, hanem örömeinket osztjuk meg egymással. Napközben is szüksé­ges egy pár jó vicc, úgyhogy olvas­gassunk vicclapokat, s mindenek­előtt igyekezzünk az életet mindig a derűsebb oldaláról szemlélni. So­se szégyelljük a kitörő nevetést, át­ütő vidámságot, és adjunk át belőle másoknak is. Meg fogjuk látni, hogy a jókedv ragadós! És valóban fiatalosan tart! (h-p-k) A gyermekektől sok mindent iri­gyelhetünk, egyebek közt a fékte­len kacagásra való képességüket. Sajnos, az idő múlásával, a gon­dok megszaporodásával párhuza­mosan egyre kevesebb kedvünk lesz a nevetgélésre. Ön például mikor hahotázott utoljára egy iga­zán jót? Ugye, nem is emlékszik már rá? Gondok, feszített életrit­mus, stressz... nincs kedvünk a fel­hőtlen vidámságra, tréfálkozásra. Pedig egész szervezetünknek hi­ányzik, hogy az öröm elárassza testünket, lelkünket... Nem biztos, hogy tudjuk: a de­rültség teljes izomgyakorlatot is je­lent a szervezet számára. Megmoz­gatja egy tucat arcizmunkat - bele­értve a szemhéjét és az ajkakét -, sőt még a járomcsonti és a nyaki iz­mokat is. A nevetés jótékony masz- százst jelent a bőr számára, élénkíti a vérkeringést a hajszálerekben. A szív gyorsabban ver, az erek kitá­gulnak, és élénkül az egész ér­rendszer. A kacagó „sokkhullám” azután a test alsóbb, hasi részeire is kiterjed, olyan izom-összehúzó- dásokat idézve elő, melyek hasz­nosak a székrekedés ellen. Ugyan­is fokozzák az emésztéshez szük­séges gyomornedvképződést és enzimtermelődést. Úgy hat, mint a sport Nevetés közben a rekeszizom - amely elválasztja a mellkasüreget a hastól - emelkedik és süllyed. Ezek az összehúzódások növelik a tüdő­be áramló levegő mennyiségét, és fokozzák a vér oxigénellátását. Fur­csa módon hasonló hatékonyság­Kezdjük mosollyal az új évet gal, mint az intenzív sportolás, vagy akár mint egy szenvedélyes szerelmi aktus során. Ha a „nevető­görcs” hosszan tart, adódik olyan eset, hogy a láb elerőtlenedik, le kell az illetőnek ülnie. Még az is előfordulhat, hogy ha valaki „majd megpukkad” a nevetéstől, akár a húgyhólyagját sem tudja ellenőriz­ni. „Bepisüek a nevetéstől” - tartja a mondás. Ez már szélsőséges eset - de még mindig jobb, mint egy mosolytalan, rosszkedvű délután. A vidámság csökkentheti a fe­szültséget is. Mi erre a bizonyíték? Szinte mindenki volt már olyan stresszhelyzetben, hogy idegessé­gében nagyon erős nevetésben tört ki, (esetleg még a könnye is kicsor­dult). Az üyen belső „vihari’ után a szervezet általában átadja magát az ellazulásnak. A reakcióért a központi idegrendszer felelős, melynek hatására a belső elválasz­tásé mirigyek relaxációt elősegítő anyagok termelésébe kezdenek. Az agy - a köznyelvben örömhor­monként ismert - endorfint szaba­dít fel, amely természetes morfi­umként is szolgál. Nem véletlen te­hát, hogy napjainkban bohócok je­lennek meg a kórházak gyermek­GYÓGYTURMIX Géniusz - megrendelésre Napi 20 perc zene és megvan a géniusz. Bebizonyosodott ugyanis, hogy azok a gyerekek, akik zenét hallgatnak vagy zeneis­kolába járnak, 40 százalékkal jobb eredményeket érnek el a mate­matikai és természettudományi feladatok megoldásában, mint nem zenehallgató társaik. Veszekedés: lassan gyógyuló sebek Amerikai kutatók szerint a házastársi veszekedés jelentősen meg­terheli az immunrendszert is. így például a bőrön keletkezett sebek- ha a pár akár csupán félórányit veszekedett is -, lassabban gyógy­ulnak be. Jan Kiecolt Glaser és munkatársai, az Ohio Egyetem kuta­tói bebizonyították: a bőrön keletkezett sebek sokkal lassabban gyógyulnak a házastársi viták miatt. Ha egy pár akár félórányit ve­szekedett is, már egy egész nappal több időre van szükség a seb­gyógyuláshoz, mint azon párok esetében, akik nem csatáztak. A szerelem kémiája Megoldódott egy szerelmi rejtély - olasz kutatók megfejtették, pontosan mi okozza a szerelmet. Nem, a szempár a jó válasz, nem a perzselő pillantás a megoldás, melynek hatására megremeg a térd is. Természetesen az ok igencsak prózai: a brit The Independet című szaklapban publikált tanulmány szerint a szerelem érzéséért az NGF (nerve growth factor, azaz idegnövekedési faktor) a felelős. Annak, aki e sötét verembe esett, különösen magas a szabadon cirkuláló NGF-értéke - derítette ki Dr. Enzo Emanuele munkatársai segítségé­vel. A Pavia Egyetemen dolgozó kutatók 58 frissen szerelembe esett 18 és 31 év közötti teszt­személy segítségével végezték a felmérést. A kontroli-csoportba hasonló korú szinglik és olyan házasok kerültek, akik nem he- vültek imádottjukért ilyen in­tenzíven. A szervezetben kimu­tatott NGF-érték mértékével egyenes arányban áll a szenve­dély foka - derült ki a kutatás­ból. Egy szomorú tényre azon­ban fel kell hívnunk a figyel­met: a felfokozott NGF-effektus legfeljebb egy évig hat, ezután a magas érték (227 egység) süly- lyedni kezd, és normalizálódik- átlagosan 123 egységnyire. ORVOS METE0R0L0GIA Egyszer fent, egyszer lent ZLATA ČABAJOVÁ Az év utolsó napján átmeneti­leg enyhülnek a kellemetlen egészségi panaszok, ám később, főleg holnap, az időjárás egész­ségre gyakorolt negatív hatása felerősödik, ami abban nyüvánul meg, hogy nagyobb lesz a szív- és érrendszer, a légző- és mozgás­szervek terhelése, gyakoribban lesznek a reumatikus fájdalmak, a sebek és ízületek fájdalma, vala­mint a fejfájás. Megnő az ingerlé­kenységre és idegességre való haj­lam. Csökken a teljesítmény és az összpontosító készség. A hét ele­jén kissé javul a helyzet, de a reumatikus fájdalmak, a fejfájás megmarad, s romlik az ekcémá­ban szenvedők állapota. Az átme­netijavulás után a hétvégén ismét romlik a frontérzékenyek helyze­te. Nehezebben viselik a testi és szellemi terhelést, összpontosító képességük romlik, ami a baleset- veszély megnövekedésében nyil­vánulhat meg. Ezért nagyon fon­tos az óvatosság és a körültekintés főleg a közlekedésben. Elsősor­ban a szív- és érbetegek, a légző- és mozgásszervi betegségben szenvedők, valamint az emésztési zavarokkal küszködök számíthat­nak több panaszra. Elmondható, hogy a jövő héten gyakran váltják majd egymás a jó és rossz idő­szakok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom