Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-21 / 294. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 21. Top Agro Tósnyárasdi Mezőgazdasági Szövetkezet, Kajal Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet A józan paraszti észre alapozva Csak önmagukban bízhatnak Amikor a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációjának eredményeként egymás után hullottak szét a mesterségesen felduzzasztott és összevont mezőgazdasági vállalatok, így a galántai székhelyű Május 9 szövetkezet is, a tósnyárasdi és kajali gazdasági udvarokban a tagok többsége és a vezetés is úgy vélte, hogy az önállósodás eufórikus időszakában is célszerűbb a józan paraszti észre hallgatva nem mindent felrúgni, hanem megtartani a közös gazdálkodásban eddig bevált hasznos elemeket, s így lépni tovább. Ennek eredményeként született meg a két szomszédos település, Tósnyárasd és Kajal közös mezőgazdasági szövetkezete, ahol az egyik település a nevet, a másik pedig a székhelyet adta. A kezdet ugyan nem volt könnyű, hiszen az elemeire szétválasztott galántai közösből jelentős nagyságrendű hiteltörlesztést is örököltek, így nagyon oda kellett figyelniük, hogy a gazdálkodás során ne jussanak olyan helyzetbe, ami az abban az időszakban meglehetősen gyakori menetrend szerint a csődbiztosok kezére juttatta volna a gazdaságot. Ma már elmondhatják, hogy az átalakulás nehéz időszakában is sikerült működőképes állapotban szövetkezeti formában tovább vinni a gazdálkodást úgy, hogy a megalakulástól kezdve folyamatosan pozitív gazdasági mérleggel zárták az eltelt éveket. A nehézségek és buktatók ellenére az elmúlt esztendőben már nyereségrészesedést is fizettek tagjaiknak. S nemcsak az aktív dolgozóknak, hanem azoknak is, akiknek vagyonrészük van a szövetkezetben, hangsúlyozta Fre- nyák Alajos elnök. A gazdálkodást jól bevált elvek szerint az állattenyésztés és a növénytermesztés kiegyensúlyozott viszonyára alapozzák. A növény- termesztési ágazat termékeinek 70 százalékát a saját állattenyésztésben használják fel, amely ez által a rendszeres jövedelmet és a pénzforgalom folyamatosságát is biztosítja. A növénytermesztésben a búza tavaly 6,5 t/ha-os átlaghozamokkal hálálta meg a gondoskodást, árpából 5,4 tonnát takarítottak be hektáronként, a kukoricából pedig 7,5 t/ha eredményt produkáltak. A cukorrépa ebben a gazdaságban is a legjobban fizető terménynek számít, s terméshozamai hosszú évek óta az 50 tonna körüli értéken mozognak, ami jól kidolgozott és végrehajtott termesztéstechnológiát feltételez. Az állattenyésztés három pillérre épül, a tejtermelésre, a sertés- és szarvasmarhatartásra. A tejtermelésben úgy tűnik, hogy a 6800 literes átlagos tejhozammal eljutottak a számukra megszabott kvótamennyiség határértékére. A vágósertések és hízóbikák értékesítési árszintje ugyan stabilizálódott, de például a sertéseknél még alig éri el az önköltségi szintet, s ez egy újabb kihívás a szövetkezet számára, hogy a verseny- képességét ezen a területen is továbfejlessze. Ebben a szövetkezetben, noha őket is sújtja és befolyásolja az ágazat egészének pillanatnyi helyzete, nem a külső körülményekre panaszkodnak, hanem megpróbálnak a saját belső forrásaikat és tartalékaikat kihasználva reagálni az új követelményekre. Józan paraszti ésszel, az ésszerűség határain belül, ügyelve a beruházások gazdaságosságára és hatékonyságára. így már nem is meglepő, hogy fennállásuk óta gyakorlatilag nem volt szükségük arra, hogy működési hitelt vegyenek fel, s ezt az elvet továbbra is szeretnék betartani. A Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet nemcsak a Komáromi járás, hanem az ország legnagyobb és legstabilabb mezőgazdasági szövetkezetei közé tartozik. 6500 hektár termőterületen gazdálkodik, csaknem 150 millió korona évi teljesítményt produkálva a tavalyi esztendőt 9,6 millió koronás nyereséggel zárta. A termelés koncentrációja, intenzitása és hatékonysága ebben a közös gazdaságban eljutott arra a szintre, hogy egyenrangú feltételek esetén méltó versenytársa legyen nemcsak a közép-európai térség, hanem az uniós tagországok agrárvállalatainak is. Gazdasági eredményeiket az említett tényezők mellett a termelés és a termékek finalizá- ciójának magas szintje is garantálja. A gabonát saját malomban őrlik, az állatokat saját takarmánykeverőjükben előállított takarmányokkal etetik, a növény- termesztési termékeket saját raktáraikban tárolják, a gépeik tartályait saját üzemanyagraktárból töltik fel, a termékeiket négy saját üzletükben is értékesítik. A saját célokra történő felhasználás mellett természetesen a növénytermesztési termékek egy részét, így az élelmiszeripari búzából mintegy másfél ezer tonnát, kukoricából 5 ezer tonnát, sörárpából három ezer tonnát hosszú távú üzleti partnereik által értékesítenek. Az állattenyésztésben a tejtermelés, a sertéstenyésztés és a szarvasmarhatartás dominál. A sertéstenyésztésben a tavalyi esztendőben kialakult értékesítési árviszonyok miatt komoly érvágást jelentett a 40 müliós kiesés. A termelés volumene ebben az ágazatban évi 2,5-3 ezer tonna, így itt már a tízkoronás árcsökkenés is jelentős kiesést okoz. S ha ez évente kétszer megismétlődik, bizony nem kicsi a veszteség. Ezen adatok ismeretében a sertésállományt kénytelenek voltak mintegy 20 százalékkal lecsökkenteni, s jelenleg már csak 1800 anyakocát tartanak. A szarvasmarha-állomány 3400 állatot számlál, ebből 1200 darab tehenet tartanak. A szövetkezet a 90-es évek elején beindított transzformációs folyamatban nem az osztódás útját választotta, hanem éppen ellenkezőleg, együtt tartották a gazdaságot, s noha akkoriban a földvisszaigénylésekkel csaknem ezer hektárral csökkent a termőterülete, mára a környéken tönkreme- nésre ítélt gazdaságokat felvásárolva mintegy tíz település határában 6500 hektárt művelnek gépsorai. Sőt, van olyan gazdaság, amelyet a szövetkezet székhelyétől 70 kilométer távolságra vásároltak meg. A tavalyi esztendőben a terméshozamokat tekintve elégedett lehetett Lelkes Péter, a szövetkezet elnöke, hiszen az elért hozamok alapján a növénytermesztési ágazat 9,5 millió korona nyereséget produkált. Sajnos, azonban az értékesítési viszonyok és árak tekintetében már nem lehet ennyire elégedett, hiszen a felvásárlói árak alakulása a termelők szempontjából egyértelműen kedvezőtlenül alakult. Sőt, mi több, az elnök értékelése szerint mintha az egyes szakágazatok felszámolását célozták volna meg velük. Az érvényesülő árszintek legalábbis ezt bizonyítják. Garamkálnai Mezőgazdasági Szövetkezet A nagyüzem stabil hozamokkal Varsányi György a Garamkálnai Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke jellegzetes egyénisége a szlovákiai agrárágazatnak. Ő az, akinek a neve összefonódott ezzel a szövetkezettel, hiszen egész életében ebben a gazdaságban dolgozott. Miközben a szövetkezettel végigjárta a hazai agrárágazat útvesztőkkel, felemelkedéssel és bukásokkal egyaránt terhes időszakait, minden korban megtalálta a fejlesztéshez és modernizáláshoz vezető utat, s ennek alapján elmondható, hogy az általa vezetett mezőgazdasági szövetkezet napjainkban is versenyképes pozícióban várja az uniós kihívásokat. Garamkálnán az egykori nagyüzemi gazdaság hagyományaira építve továbbra is a hatékony és megfelelő nagyságrendű termékszerkezetben bíznak, erre alapozva több mint 150 alkalmazottal működtetik az 5450 hektáros szövetkezetét. A gabonatermesztésből például évente 20 ezer tonnányi mennyiséget kell elraktározniuk, ehhez szerencsére megvannak a saját tárolói kapacitásaik. A terméshozamok hat és fél - hét tonna körüli eredményeket mutatnak, a termelés intenzitása a fejlett nyugati országok szintjén van. Ebben a szövetkezetben már megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek a gabonapiacon való mozgásokról, ezek kihasználásáról. Nyilvánvaló, hogy a nagy tételeket felkínáló termelő előnyösebb helyzetben van, mint a kis mennyiségeket értékesíteni akaró gazda. Nos, ebben a garam- kálnaiaknak évtizedes tapasztalataik vannak, viszont az unióba való belépésünk után kialakult helyzet még a tapasztalt gabonakereskedőket is meglepte. A túlkínálati piac olyan mértékben nyomta le a gabonaárakat, hogy a kiesés akár több mint tíz millió korona veszteséget is jelenthet a számukra. Varsányi György úgy látja, hogy a gabonapiacon egyelőre az intervenciós felvásárlás garantál a termelő számára ilyen-olyan elfogadható. árszintet. A cukorrépa egyelőre ebben a szövetkezetben is a stabü és magas bevételeket garantáló termények közé tartozik, évente 40-45 milliós terményforgalmat bonyolítanak le belőle. Az unió cukorpiacának tervezett reformja várhatóan őket is érzékenyen érinti, de bíznak abban, hogy a tervezett ún. kompenzáció nemcsak a cukorgyáraknak, hanem a termelőknek is jár majd. Az uniós támogatási rendszer két- lakisága, amelyet a hazai termelők egyébként joggal kifogásolnak, komoly helyzeti hátrányt jelent számukra. Az elnök véleménye szerint jobb munkaszervezéssel, ésszerű takarékossággal néhány százaléknyi különbséget még ki lehet egyensúlyozni, de a hatalmas 30-40 százalékos hátrányt már lehetetlen behozni. így még az üzemméret nagysága sem biztosíték arra, hogy ésszerű és hatékony termeléssel versenyképesek maradunk. BP-5-13764
