Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-21 / 294. szám, szerda
Top Agro ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 21. Két út áll előttünk... Hajavul a helyzet, jobb, ha mások nem tudnak róla? Akár ezzel a vélekedéssel is summázhatnánk az idei TopAgro versenyt, hiszen a megmérettetésbe bejelentkezett résztvevők száma idén nem érte el a 100-at. Pedig az ágazat összesített eredményei alapján 2004-ben csupán az agrárvállalkozások egy hatoda nem zárta nyereséggel a 2004-es esztendőt, s az ágazat egésze 1990 óta a legjobb gazdasági eredményt produkálta. Egy év elteltével már nekünk is megvannak a saját tapasztalataink az uniós tagsággal, s elmondható, hogy nem teljesültek be a katasztrófával fenyegető jövendölések, amelyek közvetlenül a belépés utáni időszakra vonatkoztak, ugyanakkor nem jutottunk a paradicsomba se. A gondok továbbra is szorítják az agrártermelőinket, de a mezőgazdászoknak hol nincsenek gondjaik? Ha az eredmények konkrét okaira keressük a választ, az a legszembetűnőbb, hogy az uniós tagság nyomán a pénzintézetek napjainkban már teljesen másképp ítélik meg a hazai mezőgazdasági vállalkozások helyzetét és életképességét, mint például a közösségbe való belépés előtti időszakban. Az agrártermelő ma már elfogadott ügyfele a banknak, s a pénzintézet már gyakran arra sem nagyon kíváncsi, hogy milyen a vállalkozó bonitása. Elegendő számára az, hogy jogosult az európai dotációkra. Az adatok önmagukért beszélnek. A jogi személyként működő társaságok egy hektárra átszámítva átlagosan 1395 koronával több támogatást kaptak, mint az előző időszakban. Egy átlagos mező- gazdasági vállalatra egy egész háromnegyed millió koronával több támogatás jutott (1,727 milliárd Sk), mint egy évvel azelőtt, noha az is igaz, hogy a bemeneti árak is emelkedtek, de mindez a költségek alakulásában nem mutatkozott meg ugyanolyan mértékben, mert az egész év folyamán a gazdálkodók maximális mértékben takarékoskodtak. Sok gondot okozott a tavaly gabonafelesleg, az ezzel kapcsolatos árcsökkenés, és az intervenciós felvásárlás nehézkes beindulása. Sajnos, az idei árak alakulása sem éppen kedvező. Az Agrárkifizetési Ügynökség adatai alapján idén júliusban Szlovákiában a gabona piaci ára 3200 korona volt tonnánként. Ha megnézzük az EU 15-ök országaiban ezeket az árakat, látjuk, hogy Spanyolországot és Portugáliát kivéve, ahol a hiány megemelte az árakat, a többi tagországban az intervenciós felvásárlási ár szintjén mozogtak, vagy magasabbak voltak. Franciaországban átszámítva 4 067 Sk, Németországban 3960 Sk, Olaszországban 4901 Sk, Szlovéniában 4527 Sk. Mi ennek az oka? Vélhetően az, hogy Szlovákiában felborultak a piaci működés szabályai, nincs kellő versenyhelyzet a felvásárlók, vagyis a kereskedők és a raktározók között, kevésbé elterjedt a tőzsdén való üzletelés, például a határidős üzletkötések révén stb. így a közös piacokon való üzletelés lehetősége által biztosított árkiegyenlítő hatás Szlovákiában nem megfelelően érvényesül. A belépés utáni csalódás okai, amelyet főleg a növénytermesztési termékek árszintjének alakulása váltott ki, elsősorban a 2004-es túltermelés okozta túlkínálat, valamint piaci és intervenciós mechanizmusok a nem megfelelő működésére vezethetők vissza. Csak hozzátesszük, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban ezen a téren továbbra sem történt változás. Ugyanakkor a belépés előtti ár- szint-becslések az állattenyésztési termékek esetében az előrejelzések szerint alakultak. Az U minősítésű vágott sertés tormájáért 2005 első felében átlagosan 4266 koronával többet fizettek a termelőknek, mint az előző esztendőben. A tej esetében ez a havi adatok alapján számított átlagos érték 265 koronát tett ki, ami 2,5 százalékkal haladta meg az előző évi összeget. Májusban például a tej árának emelkedési indexe az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva 103,5 % volt. Nagyon jelentős változások történtek a marhahús árának alakulásában. 2005 júniusában az U kategóriájú hízóbikákért a statisztikai hivatal adatai alapján már 84 253 koronát fizettek tonnánként, ami 3 225 koronával, vagyis 4,8 százalékkal magasabb az előző évinél. Ismeretes, hogy a tej és a marhahús a leggyakrabban exportált termékek közé tartozik, ez bizonyítja a kereskedelem hatását az árak alakításában. Az agrárágazatban gazdálkodók és vállalati vezetők az európai támogatási rendszerrel és piaccal kapcsolatos eddigi tapasztalataik birtokában minden bizonnyal felteszik a kérdést, vajon milyen irányba tart majd unió agrárpolitikája. Alapjában véve két út létezik. Az Európai Unió teljesen nyíltan felkínálja a termelés külter- jesítését (extenzifikálását), ami gyakorlatilag a lehető legalacsonyabb bemeneti költségekkel való termelést és annak visszafogását jelenti, s ez egyúttal a környezetre gyakorolt minimális hatásokkal és alacsony intenzitású termeléssel jár. Mindezt stabil kiegészítő jövedelemmel ellensúlyozza az egyes területalapú kifizetések révén. A másik út a versenyképesség növelésének útja, vagyis intenzív termesztési rendszerekkel megtermelt versenyképes termékek előállítása, amely további tőkét és szakmai ismereteket követel. Ez a második út az, amihez a mi vállalkozói szféránk egy részének megvannak az előfeltételei és adottságai, és kétségtelenül ez hoz számukra magasabb jövedelmeket is. Nincs kétségem afelől, hogy a TopAgro-ban szereplő agrárvállalatok közül számtalan cég és gazdálkodó ezt az utat választja majd. Gejza Blaas, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója Dumet Kft., Izsa Naponta meg kell vívni a csatákat Tíz évvel ezelőtt, amikor Sámson Ferenc és társa Izsán önálló mezőgazdasági céget alapítottak, sokan nem jósoltak nagy jövőt a minimális tőkével és gyakorlatilag egy öreg traktorral induló vállalkozásnak. Nem lett igazuk, hiszen a vállalkozás röpke tíz év alatt a szlovákiai agrárvállalatok élvonalába küzdötte fel magát, s a 2004-es eredményei alapján a legjobb agrárcégek összesített rangsorában a második helyre került úgy, hogy saját kategóriájában is fölénnyel szerezte meg az első helyet. A 355 hektáros gazdaság udvarán ma már modem traktorok, vetőgépek, trágyaszórók, tápanyagadagolók, permetezők állnak, közülük némelyik már a GPS rendszerű műholdas irányítási rendszer utasításai alapján végzi a pontosságot és precizitást követelő műveleteket. Talán sokaknak meglepő, de a gépek nagy részét állami támogatás nélkül, megfontolt és pontosan kiszámított beruházási stratégia alapján vásárolták meg. Sámson Ferenc szerint ugyanezen elv érvényesült a termékszerkezet kialakításában is. A Dumet Kft. ugyanis egyelőre kifejezetten növénytermesztéssel foglalkozik, fő terménye a cukorrépa, amelynek termesztésében szintén a legmagasabb célokat tűzték ki. S hogy nem kergetnek délibábokat, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a cukorrépa-termesztők tavalyi országos rangsorában például a negyedik helyre rangsorolták a Dumetet. A közösségi cukorpiac tervezett reformja várhatóan jelentős változásokat hoz majd ebben az ágazatban is, de Sámson Ferenc meg van róla győződve, hogy a hatékony és gazdaságos cukorrépa-termesztésnek továbbra is lesz jövője Szlovákiában. Ha mégis nagyarányú leépítések lennének ezen a területen, a cukorrépa helyett olyan alternatív termények vannak a gazdaság tarsolyában mint a szója vagy a vetőmag kukorica. Ráadásul ezekhez a meglévő gépparkot is ki tudják használni. A cukorrépa mellett a Dumet Kft. a Komáromi járás harmadik legnagyobb korai burgonyatermelője. Sámson Ferenc azt állítja, a burgonyával csak azért foglalkozik, hogy az alkalmazottainak egész évben munkát tudjon adni, ugyanakkor a 20-40 tonnás hozamok azt is tanúsítják, hogy ezen a területen is kellő magasságúra tették fel azt a bizonyos lécet. Akárcsak a gabonaféléknél, amelyeket a fennmaradó területen termesztenek, itt búzából 6,6 t/ha, árpából 5,5 t/ha áüaghozamokat értek el. Sajnos, tárolási kapacitások hiányában ezen a területen gyakorlatilag a kombájnoktól kénytelen eladni a gabonát, ami köztudottan nem a legjobb megoldás a termelő szempontjából. Sámson Ferencnek számtalan terve, elképzelése van, amelyeket a közeli vagy távolabbi jövőben szeretne megvalósítani. A szalma energetikai célokra való kihasználását vizsgáló tanulmányok már megtöltöttek egy polcot irodájában, a tervek megvalósítása egyelőre még várat magára. Az agrárturizmusban rejlő lehetőségeket szintén szíve csücskében dédelgeti. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy a könyörtelen piaci versenyben elsősorban a folyamatos termelés és a beruházások révén kell tartani a lépést a versenytársakkal, s naponta meg kell vívnia a maga kis csatáit a fennmaradásért. Agromix Kft. Sedliská A gyümölcstermesztésnek is van jövője A Varannói járásban levő Sedliská településen régi hagyományai vannak a zöldségtermesztésnek. Ezekre épített az Agromix Kft., amelyet termelői-értékesítő társaságként hoztak létre. A hazai zöldségtermesztés azonban a fogyasztásjelentős mértékű csökkenése nyomán az ezredforduló után az ágazati termelés fokozatos leépült, a folyamatot az olcsó külföldi behozatal is felgyorsította. Ennek hatására az Agromix is a fokozatosan a gyümölcstermesztésre, s elsősorban az apró gyümölcsfajták termesztésére tért át. 2004-ben a terméshozamokat tekintve az egyik legjobb évét zárta a kft. Pavol Vagaský a társaság ügyvezető igazgatója szerint a legjobb eredményeket a szamócatermesztésben érték el, 130 tonnát szedtek le és értékesítettek belőle. A málna is szép hozamokat adott, hektáronként 5 tonna volt az átlagos hozama. A 280 hektáron gazdálkodó társaság a gabona- és repcetermesztéssel is foglalkozik. A tavalyi kedvező időjárási viszonyok eredményeként a repcéből a társaság történetében a legmagasabb hozamot érték el, hektáronként 3,8 tonnás hozammal. Az Európai Unióba való belépésünket követően a társaság azonnal élt az ágazati operációs program által nyújtott támogatási lehetőségekkel, s a beruházás eredményeként modern technológiát szereztek be a bogyós gyü- mölcsűek közül a szamóca termesztéséhez. A kétsoros fólián termesztett szamócaültetvény sorközeit szalmával takarják, ezáltal tisztán tartják a gyümölcsöt, egyúttal a sorok gyommentesítését is megoldják. Nem véletlen, hogy a Top Agroval párhuzamosan zajló Legszebb határ versenyben a kedvezőtlen adottságú területek kategóriájában az első helyen végeztek. A termés értékesítésére további fejlesztéseket terveznek. Az elképzelések szerint arra összpontosítanak, hogy jelentősen megnöveljék a termesztett gyümölcs hozzáadott értékét, például az által, hogy gyümölcslét készítenek belőle. Illetve a legjobb minőségű gyümölcsöt az áruházi láncokban közvetlenül értékesítenék, a gyengébb minőségűt pedig feldolgoznák. A szamóca-, málna- és ribizli- ültetvényeken a szezonban mintegy 200 alkalmi, főleg roma származású munkást is foglalkoztatnak, s az igazgató véleménye szerint eddig elégedettek a munkájukkal. A társaság vezetés már az uniós tagság első évében leszűrte a legfontosabb piaci tapasztalatokat, nevezetesen hogy a termék minősége az értékesítés egyik legfontosabb tényezője. Meggyőződhettek róla, hogy a minőségi gyümölcsöt nálunk is el lehet adni. így tehát fokozatosan áttérnek a kiskereskedelmi forgalomban értékesíthető kisebb méretű csomagolásra, olyan termékkínálat kialakítására, amellyel megszólítják a fogyasztókat. Agrolet Kft.. Pozsony A levegőből a földre Eredetileg a mezőgazdasági termelőknek nyújtott légi szolgáltatásokra hozták létre az Agrolet Kft.-t az egykori Slov-Air állami vállalat dolgozói. Az 1991-ben történt megalakulás óta a kezdeteknél még jól indult és ment a dolog, hiszen a a nagyüzemi gazdaságoknak volt igényük a gyors és hatékony légi tápanyagpótlás valamint permetezés iránt, nem beszélve arról, hogy a fajlagos költségeket tekintve még olcsóbb is volt, mint a hagyományos földi permetezés vagy trágyázás.'Az Agrolet felség- területét egész Nyugat-Szlovákiára kiterjesztette, s számtalan légi bázist alakított ki, ahonnét a püó- tái felszállva elvégezhették a megrendelt szolgáltatásokat. A helyzet azonban fokozatosan megváltozott, s a mezőgazdasági termelők gépparkjuk felújítása után egyre kisebb igényt mutattak a légi szolgáltatások iránt. A cég vezetői szerint főleg két tényező befolyásolta ilyen kedvezőtlen irányba a folyamatokat. Egyrészt a környezetvédelmi előírások megszigorítása, amelynek nyomán már az első vízvédelmi körzetben történt légi permetezéskor külön engedélyt kell kérni ennek a tevékenységnek a kivitelezéséhez, amely a termelő számára meghosszabbítja és megdrágítja a szolgáltatást. A másik tényező a műszaki fejlődéssel magyarázható, a modern nagyteljesítményű szárazföldi gépek ma már megközelítik a légi szolgáltatás nyújtotta színvonalat, s noha a gyorsaságban még mindig tízszeres a különbség a repülő „méhecskék” javára, az igények egyre csökkennek. Elsősorban a termelők pénzhiánya miatt. Pedig amint azt Daniel Svrček a társaság igazgatója elmondta, óránként 45 hektár műtrágya kiszórására képesek kisgépeikkel. Az ismertetett tényezők hatására a társaság arra kényszerült, hogy fokozatosan több lábra állva próbálja meg állni a versenykihívásokat. Ezért 780 hektár mezőgazdasági területet bérelve a klasszikus mezőgazdasági termelésbe is belefogtak. A fő profil a gabona- és repcetermesztés. 2004-ben búzából 6,7 t/ha, repcéből 3,96 t/ha volt az átlagos eredményük. A termék értékesítésével nem volt gondjuk, hiszen búzából a malmok gyakorlatilag az összes mennyiséget megvásárolták tőlük. A növénytermesztés mellett az állattenyésztés speciális ágazatával a csirkeneveléssel is megpróbálkoztak, turnusonként 70 ezer csirkét nevelnek. Terveikben a mezőgazdasági termelés területén további bérelt területekkel, a modern szántás nélküli termesztéstechnológiák fokozatos bevezetésével számolnak. A címben megfogalmazott tényállás tükrözi azt a helyzetet, amelyben az Agrolet Kft. jelenleg van, ugyanakkor a levegőből a földre való leérkezés ebben az esetben nem jelent zuhanást, hanem inkább jól megfontolt lépéseket, amelyekkel a változó piaci feltételekre a mezőgazdasági termelésre való áttéréssel reagálnak.
