Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-14 / 288. szám, szerda
10 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 14. Fókuszban a mezőgazdasági termékek kereskedelme Új EU-ajánlat MTI-JELENTÉS Hongkong. Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tegnap kezdődött értekezlete előtt megerősítette: az unió Hongkongban nem tesz új ajánlatot a mezőgazdasági importvámok csökkentésére, ahogyan azt sokan követelik. A WTO egyhetes hongkongi miniszteri értekezletén 150 ország küldöttei vesznek részt. A napirend gyakorlatilag az egész világkereskedelmet felöleli, fókuszban azonban a mezőgazdasági termékek kereskedelme áll, mint a legérzékenyebb téma a fejlett és fejlődő országok számára egyaránt. Ez a 6. konferencia azóta, hogy az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (GATT) 1995- ben felváltotta az immár szervezetként működő WTO. A mostani találkozó legfontosabb témája a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizálása. A fejlődők célja a fejlett országok piactorzító agrártámogatásainak csökkentése, a jelenleginél sokkal alacsonyabb importkorlátozások elérése. A támogatások terén már konkrét számok vannak forgalomban arról, hogy a csökkentéseknek milyen arányúaknak kellene lenniük: az EU 70 százalékot, az USA 60 százalékot ajánlott. Ugyanakkor még számos részletkérdés vár kidolgozásra ezzel kapcsolatban, hogy a felajánlott csökkentéseknek tényleges hatásuk legyen az agrártermékek kereskedelmére. A fejlődők főleg az EU-ra és az USA-ra mutogatnélkül nak, mint amelyek makacs támogatási politikájukkal torzítják a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelmet, de a többi ország sem ártatlan. A külső szemlélő nehezen igazodik el a támogatások rendszerében, amelyeknek egyes elemei rejtve maradnak, illetve a hazai termelők haszna közvetlenül nem számszerűsíthető. Az OECD ismeretei szerint a köztámogatás a gazdálkodók mezőgazdaságból származó jövedelmének 34 százalékát teszi ki az EU-ban, 17 százalékát az USA- ban, 4 százalékát Ausztráliában, 3 százalékát Brazíliában, 2 százalékát Új Zélandon, illetve 30 százalékát az OECD-tagországok átlagában. Az EU és az EU-beli termelők álláspontja szerint azonban ezek a számok félrevezetők, mivel csak a közvetlen támogatásokat tartalmazzák. Az EU szerint különösen Kanadában, Ausztráliában és Új Zélandon fontos az állami exportmonopóliumok szerepe a közvetett támogatásokban, a piac eltérítésében, illetve a veszteség elleni garanciák nyújtásában. Közben Amerikában a közvetlen támogatások az idén várhatóan 9,3 milliárd dollárral nőnek, 22,6 milliárd dollárra. További torzító elem a vám, amely erős közvetett támogatás lehet a hazai termelők számára: ebben valószínűleg Japán jár az élen a rizs 778 százalékos behozatali vámjával. Szinte minden ország nem kereskedelmi jellegű, egészségügyi és minőségi indokú behozatali korlátozásokkal, tilalmakkal is védi saját termelőit. Munkavállalóinak egyharmadát el akarta bocsátani az Irish Ferries komptársaság Az írek először tiltakoztak Dublin. Negyvenezernél is többen tüntettek a múlt pénteken több ír városban az ellen, hogy a legnagyobb ír komptársaság olcsó külföldi, főként kelet-és közép-európai munkaerővel készül leváltani a helybelieket. Csak a fővárosban, Dublinban több mint húszezren vonultak fel zászlókat lobogtatva és dobolva. Az Írországból Nagy-Bri- tanniába és Franciaországba ingázó kompok november óta vesztegelnek: a személyzet megakadályozta a kifutásukat, amikor új munkaerőt vettek fel külföldről két Walesbe tartó járatra. Írországban először tiltakoztak a keleti munka- „Ne legyenek rabszolgahajók az ír vizeken!”, „Szabad piac vagy vállalók ellen, (m, ú) rabszolgapiac” - állt több tiltakozó tábláján (ČTK/AP-felvétel) Egy 1993-as törvény szerint a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát Nem szabtak felső határt Brüsszel. Nem tudtak megállapodásra jutni az uniós munkaidő-szabályozásról az EU munkaügyi miniszterei múlt heti ülésükön. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az EU 1993-as törvénye értelmében az állampolgárok heti munkaideje nem haladhatja meg a 48 órát. Nagy-Britannia, Észtország és Málta ennek nem tesz eleget, mert munkaidő-korlátozás alóli mentességi (opt-out) megállapodásaik vannak, míg Németországnak, Franciaországnak, Ausztriának és Magyarországnak az egészségügyi ágazatban van mentessége. A Franciaország, Görögország és Belgium vezette csoport meg kívánja szüntetni a kivételezéseket, szerintük a 48 órás munkahét a dolgozókat védi a kizsákmányolástól, és növeli a munkahelyek biztonságát, miután a kimerültség baleseteket okozhat. Velük szemben Nagy-Britannia és szövetségesei természetesen hevesen védik a munkaidő-korlátozás alóli mentességet. Az Európai Parlament májusban a munkaidő-korlátozás alóli mentesség megszüntetéséről döntött, de ennek a megerősítésére minősített többségi döntésnek kellene születnie az uniós tagállamok munkaügyi minisztereinek a fórumán, amire ezúttal nem került sor. Azok az országok, amelyek ellenzik a munkaidő-korlátozás alóli mentességet, pontos időpontot szeremének kijelölni arra, hogy mikortól legyen kötelező a mentesség megszüntetésére. A másik tábor, Nagy-Britanniával az élen ugyanakkor ellenzi a végső időpont megjelölését. Ennek a kérdésnek a megoldása is Ausztriára vár, amely januártól veszi át az unió soros elnökének tisztségét. Macedónia várhat Párizs akadályozza a bővítést Brüsszel. Franciaország hétfőn, az EU-külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán ellenezte, hogy Macedónia az EU-bizottság javaslatának megfelelően megkapja a tagjelölti státust. Philippe Douste-Blazy, a francia diplomácia vezetője úgy nyilatkozott, a kérdés eldöntésével meg kellene várni a jövő év első felét. Az EU ü- letékesei ugyanis akkorra eleve beterveztek egy szélesebb körű vitát a bővítésről. A francia külügyminiszter elismerte, Macedónia jelentős előrehaladást ért el az EU-csatlakozásra való felkészülés, a szükséges reformok terén, de kijelentette: Párizs szerint kérdéses, vajon már most, 2005. decemberében meg kell-e adni neki a tagjelölti státust. „Nem az a probléma, hogy Szkopje jelentős előrelépést ért-e el. Hanem az, hogy el kell-e indítanunk a bővítés újabb hullámát.” Ezzel arra utalt, a tagjelölti státus előbb-utóbb mindig elvezetett a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, miközben szakértők az EU-alkotmány franciaországi és hollandiai elutasítását többek között éppen ezzel, a tavalyi tömeges EU-bővítéssel, a nyugat-európai közvélemény ellenérzéseivel magyarázták. „Megadni a tagjelölti státust Macedóniának, ez egyfajta politikai jelzés lenne Szkopje irányában. De egyben jelzés lenne a közvélemény felé is arról, hogy újabb bővítés felé haladunk” - tette hozzá Douste-Blazy. (MTI) NYUGDÍJTANÁCSADÓ Ki fizeti a nyugdíjjárulékot a rokkanttá vált biztosított után? A Szociális Biztosító fizeti tovább a biztosított nyugdíjjárulékát, ha aktív korában, tehát még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt vált egészségkárosodottá. Ajáru- lékot a rokkantság időtartama alatt, legfeljebb azonban a nyugdíjkorhatár betöltéséig fizeti az egészségkárosodott helyett. A járulék összegét a biztosító állapítja meg, összege a rokkantság mértékétől függ. Abban az esetben azonban nem fizet a Szociális Biztosító, ha a biztosított már rokkantnyugdíjasként kötött nyugdíjbiztosítási szerződést valamelyik nyugdíj- pénztárral. Ezt megteheti például minden olyan rokkantnyugdíjas, akinek rendes munkaviszonya van. Ők a többi alkalmazotthoz hasonlóan fizetik a járulékot. Ha azonban munkaviszonya megszűnik, akkor helyettük a Szociális Biztosító már nem fizeti a járulékot a magánnyugdíjpénztárnak. Kaphat rokkantsági nyugdíjat a biztosított a második pillérből is? Az öregségi nyugdíjbiztosításról szóló törvényből kifolyólag a nyugdíjrendszer második pillére csak öregségi vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjat biztosít. A rokkantsági nyugdíj folyósítása továbbra is a Szociális Biztosító hatáskörében van, a rokkantsági nyugdíjjárulékot ugyanis a Szociális Biztosítónak fizetik azok is, akik egyébként a kétpilléres rendszert választották, és öregségi nyugdíjjárulékuk felét már a magánnyugdíjpénztárak kezelik. Válaszolt JUDr. Igor Hvojník, a VÚB Generali Magánnyugdíj- pénztár szakértője Egyeztetni kell az illetékesekkel a helyi szolgáltatások fenntartása érdekében Zöld utat kap a vasúti liberalizáció ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Európa vasúti hálózatának liberalizálását célzó, vitatott új jogszabálytervezetet fogadott el az unió közlekedési minisztereinek tanácsa. A „harmadik vasúti csomag” 2010-ig nyitottá tenné Európa vasúti hálózatát. Jelentős lépésként értékelte a miniszterek tanácsának döntését Alistair Darling brit miniszter, aki a tanácskozás után újságíróknak elmondta: hosszas egyeztetés után született csak döntés arról, hogy mindenképpen haladni kell Európa vasúti piacának liberalizálása felé. Néhány tagország, köztük Francia- ország és Belgium kezdetben aggódott amiatt, hogy az új rendelkezések hátrányosan érinthetik jelentős állami támogatást élvező vasúti szolgáltatásaikat, ám végül elfogadták az előteijesztést, csupán Magyarország ellenezte azt. Darling szerint a döntés nem jelenti azt, hogy örökre befellegzett a profitmentes helyi vasúti járatoknak. A brit miniszter úgy véli, ezen a téren természetesen szoros együttműködésre van szükség az illetékes hatóságokkal a helyi szolgáltatások fenntartása érdekében. „A vasúti piac liberalizációja azt jelenti, ennek az ágazatnak is lehetősége nyílik arra, hogy nagyobb piaci szeletet tudhasson magáénak. Egyensúlyt szeretnénk kialakítani a versenyhelyzet szükséges szintje és a közszolgáltatások fenntartásának szükségessége között” - mondta Jacques Barrot szállításügyi biztos, aki melegen üdvözölte az egyezményt. A vasúti szakszervezetek attól tartanak, a liberalizáció a köz- szolgálati tevékenység visszaszorulásához vezet, a balesetek száma pedig növekedni fog. Ezért Brüsz- szelben a napokban háromezer vasúti dolgozó tiltakozott a tervezet ellen. A miniszterek támogatták, a vonatok késése esetén az utasok kapjanak kompenzációt, s azt is, hogy a mozdonyvezetőknek és a vasúti személyzet más tagjainak szakképzését egységesítsék az unióban, (eurohirek.hu) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0297 Sk 18002 846,78 Sk 0,00% 1,0303 Sk 97 089 838,55 Sk 0,00% 1,0305 Sk 214865 851,01 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdfjpénztár CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS 1,0278 Sk 119 556 747,78 Sk 0,07% 1,0298 Sk 670 506 449,31 Sk 0,07% 1,0321 Sk 1278669 294,86 Sk 0,07% Magánnyugdíjpénztár 1,0277 Sk 82 258 619,91 Sk 0,08% 1,0285 Sk 638467 979,74 Sk 0,08% 1,0301 Sk 1614 244 831,67 Sk 0,08% ČS0B Magánnyugdfjpénztár 1,0217 Sk 16 062 037,19 Sk 0,00% 1,0341 Sk 143 513 111,50 Sk 0,07% 1,0337 Sk 300 616 335,78 Sk 0,07% Első Magánnyugdfjpénztár 1,0280 Sk 6 968 353,96 Sk 0,08% 1,0290 Sk 88 628 834,37 Sk 0,08% 1,0280 Sk 223 254 692,25 Sk 0,08% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0275 Sk 12 138 811,25 Sk 0,08% 1,0257 Sk 193 076 246,81 Sk 0,08% 1,0277 Sk 474 204 372,32 Sk 0,08% Sympatia - Pohoda Magánnyugdfjpénztár 1,0233 Sk 20 669 832,03 Sk 0,00% 1,0242 Sk 94 451435,26 Sk 0,08% 1,0246 Sk 173 244 920,68 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdfjpénztár 1,0260 Sk 74 539 791,42 Sk 0,08% 1,0299 Sk 510 564 088,12 Sk 0,08% 1,0317 Sk 757 619 696,60 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2005. december 9-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékelt Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustót vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy-például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd. i i < < ( < I I I I I I I I
