Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-13 / 287. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 13. RÖVIDEN Groznijban az orosz elnök Moszkva. Váratlanul Groz- nijba érkezett tegnap Vlagyi­mir Putyin, hogy jelen legyen az új csecsen parlament nyitó­ülésén. Az orosz elnök köszö­netét mondott mindazoknak, akik részt vettek a választáso­kon és a békefolyamat egészé­ben. A november utolsó vasár­napján tartott választást a Kreml-hű Egységes Oroszor­szág nyerte, 33 mandátumot szerezve a 40 tagú alsóház­ban. Az ellenzék bojkottálta a választást. (MTI) Karadzsics után kutattak Pale/Szarajevó. NATO-ka- tonák átkutatták tegnap reg­gel a délszláv háborús bűnök miatt körözött Radovan Ka­radzsics egyik gyanított segítő­társának, Drágán Sztajcsics- nak a házát a boszniai Pálé­ban. A katonák remélték, hogy információkat gyűjthetnek a tíz éve szökésben lévő boszniai szerb politikust támogató há­lózatról, és arról, ő maga hol tartózkodhat. Ezt a NATO egyik szarajevói szóvivője kö­zölte. (MTI) Robbantás Athénban Athén. Pokolgép robbant tegnap reggel Athén belvárosi postahivatalában, a görög gaz­dasági és pénzügyminisztéri­um közelében. Két ember könnyebben megsérült. A de­tonáció előtt az ismeretlen tet­tesek felhívták az Elefterotípia napilap szerkesztőségét, hogy figyelmeztessenek a robban­tásra. A rendőrség nem közöl­te, a detonációnak köze van-e a November 17. nevű radikális baloldali csoport tagjainak fel- lebbviteli peréhez. (MTI) Lesz második forduló Santiago. Az egyesült jobb­oldal jelöltjével szemben kell megerősítenie a chüei elnök- választás első fordulójában aratott győzelmét Michelle Bachelet szocialista jelöltnek, aki a vasárnapi voksoláson az első helyen végzett ugyan, de nem érte el a megválasztás­hoz szükséges ötven százalék fölötti szavazatarányt. A hölgy, a már három ciklus óta kormányzó balközép koalíció jelöltje a voksok 45,8 százalé­kát szerezte meg, a 2. helyen a milliárdos Sebastián Púiéra állt 25,7 százalékkal. Ha Mi­chelle Bachelet újból elnyer­né a szavazatok többségét, ő lenne az első női államfő Chi­lében. (MTI) Michelle Bachelet gyerekor­vos, elvált, két apától szüle­tett három gyerekét egyedül neveli (Reuters) Egy Szíria-ellenes keresztény képviselő és újságíró volt a célpontja a négy halottat követelő bejrúti robbantásnak Politikai merénylet ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút. Egy Szíria-ellenes néze­teiről ismert keresztény képviselő, újságíró volt a célpontja és egyik áldozata a tegnap Bejrútban elkö­vetett merényletnek. A 48 éves Dzsebran Tueni belehalt abba a detonációba, amely gépkocsiosz­lopát érte a libanoni, főváros Mkalisz negyedében. A merénylet­ben további három személy életét vesztette, a sérültek száma eléri a tízet, kettejük állapota súlyos. A környéken számos gépkocsi és üz­let kigyulladt, több épületben károk keletkeztek a robbanás kö­vetkeztében. Tueni vasárnap tért vissza Libanonba Párizsból, ahol az elmúlt hónapokban azért tar­tózkodott, mert féltette életét. Libanonban Rafik Hariri volt kormányfő ez év február 14-én történt meggyilkolása óta több po­kolgépes merénylet történt. Bej­rútban sokan úgy vélik, hogy Szí­ria állhat a miniszterelnök elleni támadás, akárcsak az országban elkövetett más támadások mögött, amit Damaszkusz tegnap is cáfolt. Azt állította, azért történt a me­rénylet, hogy lerombolják a tekin­télyét és Szíriára tereljék a gyanút. Valid Dzsumblatt, a libanoni drúz közösség politikai és vallási veze­tője nyíltan Szíriát vádolta a me­rénylet elkövetésével, hogy „el­hallgattassa azt, aki a Haríri- gyükosság bűnöseinek felelősség­re vonását követelte”. Hozzátette, az An-Nahar című újság, amely­nek élén Tueni állt, „továbbra is a szabadság jelzőfénye marad”. A merényletért délután egy eddig is­meretlen iszlám szervezet vállalta a felelősséget. (MTI, TASR) A közlemény szerint a tettesek azért végeztek Dzsebran Tuenivel (a kis képen), mert hazugságokat terjesztett a iszlám harcosokról (Reuters-felvételek) Valószínű, hogy a britek nem akarnak komolyabb engedményeket tenni Holnap lesz új javaslat Még nem tűzték ki a Gotovina-per kezdetét Ártatlannak vallotta magát Brüsszel. Kiszivárogtatá­sok szerint az Európai Unió soros brit elnöksége egy­előre nem terjesztett új ja­vaslatot az EU 2007-2013 közötti keretköltségvetésé­ről a többi tagállam elé, ezt várhatóan csak szerdán te­szi majd meg. ÖSSZEFOGLALÓ A huszonötök tegnap kezdődött kétnapos ülésének egyrészt az volt a feladata, hogy megpróbálják át­hidalni a büdzsé ügyében támadt nézeteltéréseket, másrészt az, hogy előkészítsék az állam- és kor­mányfők csütörtökön kezdődő csúcsértekezletét. Uniós források elmondták, az új javaslat előterjesztésének dátu­mát a britek a tegnapi külügymi­niszteri tanácskozáson közölték. Mivel az EU-csúcsnak a költségve­tés lesz a legfontosabb napirendi pontja, tegnap értelemszerűen er­ről is tanácskozni kellett volna, de új javaslat hiányában a miniszte­rek végül nem mentek bele a kér­dés részleteibe. Mindenesetre Jack Straw brit külügyminiszter tegnap délelőtt figyelmeztette kol­légáit és a közvéleményt: nehéz tárgyalások várhatók, a manőve­rezési lehetőség csekély, s bár mindenki megállapodást szeret­ne, ez nem történhet bármi áron. Magyarán a britek - akik egy hét­tel ezelőtt nyilvánosságra hozott javaslatukban egyebek között a tíz új tagállam felzárkóztatási pénzei­nek lefaragását kezdeményezték - nem fognak jelentős engedménye­ket termi. Egyébként ha London valóban csak holnap teijeszti elő az újabb javaslatot, az azt jelenti, hogy a tagállamoknak mindössze egy napjuk lesz a tanulmányozás­ra, ami várhatóan tovább fokozza majd a feszültséget. Az EU az elmúlt fél évben egy­más után több súlyos kudarcot is elszenvedett: a hollandok és a franciák nemet mondtak az EU új alkotmányára, a júniusi EU-csú- cson elbukott a keretköltségvetés elfogadtatására tett első kísérlet, s egyben jelentősen megromlott több állam- és kormányfő egymás közti viszonya. Októberben csak drámai körülmények között sike­rült elkezdeni a török csatlakozá­si tárgyalásokat, a Kereskedelmi Vüágszervezet (WTO) ma kezdő­dő hongkongi ülése előtt éles el­lentétek keletkeztek az EU- bizottság tárgyalói, illetve a fran­cia kormány között. Egy újabb kudarc nemcsak az unió tekinté­lyét rombolná a külvilág előtt, de a szervezet működését is tovább nehezítené. (MTI, ú) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hága/Belgrád. Ártatlannak vallotta magát mind a hét vád­pontban a háborús bűnökkel vá­dolt Ante Gotovina volt horvát tá­bornok tegnapi, első meghallgatá­sán a hágai törvényszéken (NT). A hazájában sokak által hősként tisztelt Gotovina - akit a spanyol hatóságok a múlt héten vettek őri­zetbe a Kanári-szigeteken - a vád­irat szerint irányítója volt olyan horvát katonai akcióknak az 1991 és 1995 közötti horvát-szerb hábo­rúban, amelyekben horvátországi szerbeket öltek meg, illetve űztek el otthonukból. A Kitin központú közép-horvátországi Krajina visz- szafoglalására indított, Vihar nevű 1995-ös hadművelet után mintegy 150 szerb polgári személyt gyilkol­tak meg az ő vezetése alatt. A vád­irat megállapítja: a tábornok nem hozott meg minden szükséges in­tézkedést a gyilkosságok megelő­zése érdekében, a tetteseket pedig nem vonta felelősségre. Az ellene felhozott hét vád közül három há­borús bűnnek (emberölés, foszto­gatás, garázdaság), négy pedig emberiesség elleni bűnnek minő­sül. Az utóbbiak között sorolták fel az emberek üldözését, deportálá­sát, a velük való kegyetlenkedést. Jim Landale, a törvényszék szóvi­vője elmondta, hogy a Gotovina el­leni per kezdetét még nem tűzték ki, és hogy a vádlottnak lesz ideje felkészülni. A háborús perekben eljáró belg­rádi különbíróság súlyos bünteté­seket hozott tegnap a vukovári vé­rengzés feltételezett tettesei ellen: a 16 vádlott közül nyolcat a kiró­ható legsúlyosabb, 20 évi börtön- büntetésre ítélt a törvényszék. Há­rom vádlottnak 15 évet kell bör­tönben töltenie. Egy vádlottat 12, egyet 5 évi szabadságvesztésre ítélt a különbíróság, és 9 évet ka­pott az egyetlen női vádlott, név szerint Nada Kalaba. Két vádlottat felmentettek. A füstfelhő elérte Bretagne-t és Normandiát, és Spanyolország felé halad Eloltották az égő tartályok felét ÖSSZEFOGLALÓ London/Párizs. Elérte tegnap a franciaországi Bretagne-t és Normandiát az a sűrű, savas füst, amely egy nappal korábban a London közelében lévő Bunce- field olajtároló telepen történt robbanás következtében keletke­zett. A francia meteorológiai szol­gálat szakemberei tegnap dél­után azt közölték, a füstfelhő mintegy 48 órán belül megérke­zik Spanyolország északi légteré­be is. A felhő fokozatosan halad, de közben méregtartalma gyors ütemben csökken. Az olajfüst egy része közvetlenül a földfelszín fö­lött gomolyog kelet felé, míg má­sik része a meleg levegő hatására mintegy ezerméteres magasságra emelkedett. Nagy intenzitással égett még tegnap délután is a dél-angliai Hertfordshire grófságban előző reggel felrobbant olajtároló telep. Kigyulladása szakértők szerint az európai ipar eddigi történetének egyik legsúlyosabb szerencsétlen­sége; a tűzoltóknak azonban sike­rült eloltaniuk az égő tartályok fe­lét. Angliában több helyen pánik­szerű üzemanyag-felvásárlás kez­dődött, jóllehet a hatóságok kö­zölték, hogy a tűzvész nem okoz jelentősebb ellátási kiesést. Tegnap hajnaltól 150 tűzoltó küzdött egymást váltó műszakok­ban a 30-40 méter magasra fel­csapó lángokkal, amelyek sűrű olajfüsttel borították be Délkelet- Anglia jelentős részét. A tűzvész tényleges oltását csak a környék biztosítása és a szükséges, hatal­mas mennyiségű felszerelés és ol­tóanyag helyszínre szállítása után tudták megkezdeni. A telephez 250 ezer liter különleges oltóhab- koncentrátum is érkezett. Az ol­tást késleltette, hogy előzetes szakértői vélemények szerint ek­kora mennyiségű tömény oltóhab esetleg károsíthatja a környék ter­mészetes ivóvízkészletét, de végül arra a következtetésre jutottak, hogy a sűrű, savas olajfüst még nagyobb környezeti károkat okoz­hat. A vizet egy közeli mestersé­ges tóból nyerik, ahonnan percen­ként 32 ezer litert szivattyúznak ki és zúdítanak a lángokra a hab­bal vegyítve. Az ipari katasztrófa okozta kárt előzetes, nem hivatalos becslések 200 millió fontra te­szik. (MTI, TASR) ASEAN-csúcs Utánoznák az uniót Kuala Lumpur. A Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) fel­szólította tegnap Mianmart, gyor­sítsa fel az ország demokratizálásá­ra vonatkozó ígéreteinek teljesíté­sét. A tíz államot tömörítő regioná­lis szervezet 11. csúcsértekezleté­nek dokumentuma arra is felszólít­ja a mianmari katonai kormányza­tot, bocsássa szabadon a politikai foglyokat. Nem említi név szerint a Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyit, a mianmari demokratikus mozgalom házi őrizetben tartott vezetőjét, de megfigyelők szerint elsősorban az ő érdekében emeltek szót az ASEAN-csúcs részvevői. A szervezet ezzel eltért több évtize­des hagyományától, amely szerint eddig nem foglalt állást a tagálla­mok belügyeit érintő kérdésekben. A tömörülés kezdetben hangsúlyo­zottan gazdasági jellegű volt, de az utóbbi másfél évtized folyamán újabb fontos szempontként jelent meg a szervezet munkájában a tér­ség biztonságának erősítése, -és most, ezzel a felhívással immár po­litikai kérdés is terítékre került. A háromnapos csúcs központi témája várhatóan az ázsiai regionális gaz­dasági közösség létrehozása lesz. India már tegnap az Európai Unióé­hoz hasonlatos szoros integrációra tett javaslatot. (MTI) Orosz-ukrán feszültség Elfajuló gázárvita Moszkva. Orosz lapértesülés szerint Ukrajna olyan katonai-poli­tikai válaszlépéseket fontolgat Moszkvával zajló gázárvitájában, mint például amerikai szakértők beengedése a szevasztopoli és munkácsi radarállomásokra. Ezek jelenleg kizárólag orosz biztonsági érdekeket szolgálnak. A Nyezavi- szimaja Gazeta emlékeztetett: Kijev már megpendítette: világpiaci bér­leti díjat kérhet a fekete-tengeri orosz flotta befogadásáért, ha Moszkva már 2006-ban háromszo­rosára emeli ukrajnai gázszállítása- inak árát. Ezenkívül Rice amerikai külügyminiszter és Juscsenko uk­rán elnök találkozóján szó esett a szevasztopoli és a munkácsi radar- rendszerről is. Volter Kraszkovszkij, az orosz rakéta- és űrvédelem volt parancsnoka kijelentette: ha az amerikai szakértőket beengednék e két radarállomásra, az veszélyez­tetheti Oroszország képességét a támadórakéták nyomon követésére délnyugati hadászati irányból az egész közép- és kelet-európai tér­ségben és a Földközi-tenger felett is. A vezérezredes szerint 2-3 évbe telne, amíg Oroszország saját terü­letén hasonló .radarállomásokat épít fel. És annyiba kerülnének, amennyit Moszkva a gázáremelés­sel nyerhet Ukrajnától. (MTI) A kigyulladt húsz, egyenként 14 millió liter kapacitású olaj- és olaj­termék-tároló tartályból tízet sikerült eloltani (SITA/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom