Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-13 / 287. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ FINANCIAL TIMES A magyaroknak soha nem ment olyan jól, mint most, ez azonban nemigen hűtötte le a belpolitikai kedélyeket, és a következő választások előtt várt „ronda” kampány károsíthatja az ország külpolitikai és befektetői megítélését - áll a brit üzleti lap Magyarország-mellék- letében. Az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke elérte az EU-átlag 62%-át. A lap által idézett diplomata ugyanakkor azt mondta, hogy a politikai rendszer a jelek szerint nem képes kitömi „belső megszállottságából”, csak éppen Magyarország most már az EU keretein belül működik, és sokkal többen fognak felfigyelni arra, ami itt történik.- Az énférjemnek aztán semmi fantáziája nincs. Biztos megint Mercedest kapok karácsonyra. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Hetvenezernél több független megfigyelőt akkreditáltak, köztük nyolcszáz európai, amerikai és japán van Irak harmadszor választ az idén Immár harmadszor szólítják az irakiakat idén az urnákhoz, ezúttal azért, hogy megválasszák az ország szuverenitásának visszaállítására hivatott állandó parlamentet. A december 15-i voksolást, amelyre feszült légkörben kerül sor, az Irak 2003. márciusi megszállása óta eltelt időszak betetőzésének tekintik. MTI-HÁTTÉR A kórházakban, katonai táborokban és börtönökben már tegnap megkezdődött a szavazás, a külföldön élő mintegy 1,5 millió iraki kedden és szerdán szavazhat tizenöt országban. A tegnapi szavazás idején tizenketten haltak meg és több mint harmincán sebesültek meg Bagdadban különböző támadásokban. Az ország új alkotmányát kidolgozó ideiglenes parlamentet január 30-án választották meg, a szavazást kísérő erőszakos cselekményeknek hivatalos adatok szerint több mint harminc halálos áldozata volt. A szunnita muzulmánok bojkottálták a voksolást, amelyből a lakosság többségét alkotó síiták és a kurdok kerültek ki győztesen. A parlament kidolgozta az alkotmányt, a munkában a szunniták parlamenten kívüli képviselői is részt vettek. Miután nem sikerült engedményt elérniük az általuk elutasított föderalizmus kérdésében, a szunniták lehetőséget kaptak az alkotmány december 15. utáni felülvizsgálatára - ha kellő számú képviselői helyet érnek el az új parlamentben -, ezért tömegesen részt vettek az alkotmányról tartott október 15-i népszavazáson. Ez utóbbin végül elfogadták az ország új alaptörvényét. A mostani választások előtt a radikális elemek és a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban álló fegyveres csoportok újabb emberrablásokkal és merényletekkel igyekeztek zavart kelteni. Rick Lynch tábornok, az iraki többnemzetiségű erők szóvivője egy héttel a szavazás előtt közölte: tudomásuk van arról, hogy az al-Kaidával kapcsolatban álló Abu Muszab az-Zarkávi és a lázadók erőszakos cselekményekre készülnek ezekben a napokban. A 275 képviselői helyért 228 politikai szervezet és 21 pártszövetség mintegy 7000 jelöltje indul. A 21 pártszövetség közül öt nagy, vallási vagy etnikai alapon szerveződött választási koalíció van. A januári választásokon győztes pártszövetséget, az Abdel-Azíz Hakím vezette Egyesült Iraki Szövetséget tizenhét síita mozgalom, közöttük Ibrahim Dzsaafa- ri kormányfő pátija alkotja, és most első ízben támogatja Muktada asz- Szadr radikális hitszónok. Januárban viszont a pártlistát még a síiták legnagyobb iraki vallási tekintélye, Ali asz-Szisztani nagyajatolláh is támogatta. A januári választások második helyezettje, a Kurdisztáni Szövetség a két nagy kurd párt, a Ma- szud Barzani vezette Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és a Talál Dzsalabani államfő vezette Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PÚK) színeiben állít jelölteket. A világi síita Ijád Allávi volt átmeneti kormányfő Iraki Nemzeti Listájához csatlakoztak liberális szunniták és kommunisták is. Az Iraki Nemzeti Kongresszust vezető Ahmed Csalabi miniszterelnök-helyettes, aki a januári választásokon még az Egyesült Iraki Szövetség színeiben indult, ezúttal külön listát állított. A szunniták Iraki Egyetértés Pártja néven, a közösség fő ereje, az Iraki Iszlám Párt köré építették fel pártszövetségüket, amelynek tagja az Irak Népének Konferenciája és a Nemzeti Párbeszéd Tanácsa nevű politikai szervezet is. A keresztény és türk- mén kisebbség, akárcsak a iszlámista kurdok szintén külön listákon indulnak. Az egymást gyilkoló kormányerők és a lázadók összecsapásain túl a vezető jelöltek között is anta- gonisztikus ellentét alakult ki mutatott rá a The Economist című brit gazdasági hetilap. Ijád Allávit, az Egyesült Síita Szövetség egyik legnagyobb riválisát a minap síita radikálisok támadták meg, amikor a síiták szent városában, Nedzsef- ben járt kampánykörúton. Ajanuá- ri választásokon 48 százalékot elért, közkeletű nevén csak „papok listája” néven emlegetett suta szövetség azóta számos világi támogatójától megvált, és radikális erőkkel, így Muktada asz-Szadrral kötött szövetséget. Az új választási rendszer és a szunniták választási mozgósítása révén a síita szövetség várhatóan veszíteni fog a szavazataiból januárhoz képest. Egyes bagdadi amerikai és nyugati hivatalos személyek azt remélik, hogy Allávi- nak sikerül visszatérni a hatalomba, de az Egyesült Suta Szövetség hatalmi bázisa és síita többség fő képviselőjeként öntudata olyan erős, hogy aligha egyezik bele, hogy ne a szövetség adja a kormányfőt. Eleve nem zárható ki, hogy Allá- vinak mégis sikerül szövetséget kötni a kurdokkal, de több más választási koalíció támogatására is szüksége lesz, mivel az új parlament által négyéves megbízatással felállítandó kormányhoz kétharmados többségre van szükség. A 15 544 428 szavazásra jogosult a tartományok számával megegyező, azaz 18 választókerületben adhatja le voksát. 230 képviselőt a tartományokban választanak meg, a fennmaradó 45 országos képviselői helyet azok a pártok kapják meg, amelyeknek tartományi szinten nincs ugyan képviselőjük, de országos szinten jelentős szavazat- arányt érnek el. A több mint 6000 szavazóhelyiség holnap közép-európai idő szerint 5 és 14 óra között tart nyitva. A választási bizottságnál több mint 250 civil szervezet 70 ezernél több független megfigyelőjét akkreditálták. Közöttük mintegy 800 európai, amerikai és japán megfigyelő van, az egyetlen arab küldöttség az egyiptomi bírá- ké. A Bagdadtól északra és nyugatra lévő, forrongó régiókban lévő szavazóhelyiségekbe a külföldi megfigyelők a tervek szerint nem látogatnak el. A külföldi megfigyelők nem keresik fel a forrongó régiókat. Követelik, hogy Románia addig ne legyen az Európai Unió tagja, amíg Székelyföldnek nincs autonómiája Az ENSZ-hez fordul a Székely Nemzeti Tanács MTI-FIGYELÓ Az ENSZ Biztonsági Tanácsához és főtitkárához fordul a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), és azt kéri, kezelje kiemelt kérdésként Székelyföld helyzetének rendezését, és járuljon hozzá, hogy nemzetközi felügyelettel szavatolják a térség autonóm státusát. Az erdélyi Krónika és a bukaresti Új Magyar Szó című lapok beszámoltak arról, hogy a szervezet elnöke, Csapó József Traian Basescu közelmúltban elhangzott megnyilatkozására reagált. A román államfő nemrég kijelentette: a koszovói konfliktus rendezése érdekében általa javasolt autonómia nem alkalmazható Székelyföld esetében. Ezzel szemben Csapó József szerint Székelyföld esetében is kívánatosabb lenne a „megelőzés”, mint az utólagos helyzetrendezés. „Figyelembe kellett volna venni Koszovó kérdésében 1991-ben Lord Carringtonnak, a Hágai Békekonferencia elnökének figyelmeztetését, hogy Jugoszlávia népeinek sorsát meg kell oldani a Vance-Owen- féle javaslat alapján” - mondta Csapó. Az SZNT szorgalmazza, hogy a vüágszervezet tekintse kiemelt fontosságúnak Székelyföld helyzetének rendezését. Felszólította a román parlamentet a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés elfogadására. Ezzel párhuzamosan a hozzászólók kérték az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének visszavonását. Az SZNT azt is követeli, hogy „Románia addig ne legyen az Európai Unió tagja, amíg Székelyföldnek nincs autonómiája”. Frunda György, az RMDSZ szenátora szerint túlzás a Székelyföld összehasonlítása Koszovóval. Szerinte nincs értelme azt kérni, hogy az autonómia a csatlakozás feltétele legyen, miközben az EU-tag Romániában már könnyebb küzdeni az önrendelkezésért. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint az SZNT „olyan személyek tömörülése, akiknek nem volt sikerük az RMDSZ-ben, s most másképp próbálnak érvényesülni”. Éppen ezért Borbély azt tanácsolja a kormánykoalíciós partnereknek, hogy mielőbb fogadják el a kisebbségi törvényt, mintegy bebizonyítva, hogy a kisebbségek legitim kéréseit meg lehet oldani. KOMMENTÁR Magyarok tévedése WKHHRtKHt MOLNÁR NORBERT IHBHMHi Még egyszer, utoljára a szombati választásokról. Óriási hibát követtek el a szlovákiai magyarok, hogy nem mentek el választani. Legalábbis három megyében. Kassán és Pozsonyban ugyanis szinte mindegy volt, a két jelölt közül ki szerzi meg a megyefőnöki posztot, mind a négy jelölt ugyanis körülbelül ugyanazt képviselte, csak más politikai térfélről érkezett. Sokkal problémásabb volt a másik három megye, Nagyszombat, Nyitra és Besztercebánya. Mindhárom megyében ellenzéki jelölt nyert, ám talán nem is ez a fontos a történetben, s Nagyszombat és Besztercebánya esetében még csak az sem, hogy kicsoda, hanem az, hogy hogyan nyerhettek. Tekintsünk most el attól, hogy a pártok semmi stimuláló okot nem adtak a választónak ahhoz, hogy elmenjen voksolni. Az eredményeiket (ha voltak) nem prezentálták, jelöltjeik szürkék, szagtalanok voltak, és a sok primitív vita teljesen elvette a jónép kedvét. így eleve arra voltak ítélve ezek a választások, hogy nevetség tárgyává váljanak. Feltűnő viszont az aránytalanság a szlovák voksolók és a magyarok között. A fáma, hogy a magyarok egyként vonulnak a választási karámba, minimum megdőlt. Ennél egy sokkal rosszabb megállapításra juthatunk, ha megnézzük a szombati voksolás számait: a magyarok csak akkor mennek el választani, ha magyar jelölt is van. Ez a felismerés pedig tragikus. Miért hiszi a szlovákiai magyar, hogy csak a saját fajtája tud neki segíteni, hogy csak a szlovákiai magyar akar és tud tenni a régiójáért? Miközben teljesen evidens volt mindenki számára, hogy az egyik szlovák jelölt sokkal jobb a magyar számára, mint a másik. A déli járások választási részvételi aránya alaposan elmarad a déli megyék szlovák járásaitól. Klasszikus példa Nyitra megye. Aranyos- maróton majdnem 29 százaléknyi választó akadt (kész tömeg), az Érsekújvárt járásban feleannyi választó sem volt. Pedig közvetlenül az első forduló után a szlovák nagykoalíció tagjai máris bejelentették, hogy nem a Párkány melletti Ebeden kell megépülnie az új ipari parknak, hanem Nagysurányban. De az emberek ennek ellenére sem mentek el voksolni. Pedig a nagykoalíció terve nem a már hullára unt nemzetiségi kérdést feszegette, hanem arról szólt, hogy a Párkány környéki óriási munkanélküliség mégsem csökken, inkább a sokkal jobb helyzetben levő Nagysurány kaphat egy újabb lehetőséget. De az emberek nem mentek el Ján Greššót választani, így egy büdös szavuk sem lehet, ha nem lesz munkájuk. A déli járásokat oly nagyon gyűlölő Milan Belicát választották azzal, hogy otthon maradtak. Analóg példákat lehet találni Nagyszombat megyében és Besztercebányán is, de minek. Bosszút állt a választó, de kin? Leginkább önmagán, mert a politikusokon nem. Nekik a kevés szavazat is szavazat. A szlovákiai pártok pedig jobb, ha minél előbb tudatosítják: a politika bukott meg. Na és a politikusok. Irán és a békegalamb ■HMHIMHPJARÁBIK BALÁZS IHMMHi Miközben Mohamed el-Baradej, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezetője csendben átvette Oslóban a Nobel-békedíjat, Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök ismét Izraellel kapcsolatos vágyálmainak adott hangot. Továbbgondolva a legutóbbi, Izraelt a térképről letörölni szándékozó nyilatkozatát az iráni elnök Európában, közelebbről Németországban és Ausztriában vélte felfedezni a zsidó állam helyét. Tessék kérem áthelyezni. Vezető európai politikusok csak hápogni és felháborodni voltak képesek a hír hallatán, bizonyítván, a Nyugat nemigen talál fogást az iráni elnök kissé megkopott zakóján. Nem lévén más módszer, az Egyesült Államok az EU-val együtt szeremé az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vinni az iráni atomprogíam ügyét, mondván, az atombomba gyártására is alkalmas. Ehhez a legfontosabb érveket éppen a friss Nobel-békedíjas IAEA tudja szolgáltatni. Egyszerűen szerették volna feltuningolni a díjjal az intézet presztízsét az iráni konfrontáció előtt. Az pedig külön öröm, hogy a norvégok az utolsó években hathatós diplomáciai eszközzé igyekeznek tenni a Nobel-békedíjat, és felhagytak azzal, hogy kiszuperált államférfiaknak adják. Ahmadinezsád időzítése korántsem véletlen. A szakállas, kissé elhanyagolt külsejű elnök az utolsó évek egyik legnagyobb keleti stratégájává növi ki magát. Irán ugyanis pár napon belül tárgyalóasztalhoz ül az EU-val nukleáris programja végett. Az augusztusban megszakadt tárgyalások óta azonban nagyban változott a helyzet. Az iráni érdekek fő védelmezőjeként legújabban Oroszország lép fel, amely először bejelentette, hogy orosz területen folytatódhat az iráni urándúsítás. Majd a múlt héten 32 TOR-MI védelmi rakétarendszert adott el Iránnak potom egymilliárd dollárért. Az IAEA felügyelőtanácsába pedig Belaruszt is sikerült beválasztani. Biztos véletlenül. Az új szereposztás jelzi, hogy Moszkva úgy gondolja - Irak után, - meghaladta a történelem az USA egyedüli nagyhatalmi státusát. Igaz, ami igaz, az Egyesült Államok - bármennyire is felháborította az iráni fegyverüzlet, nem kockáztathatja az orosz-amerikai kapcsolatokat akkor, amikor Kína és India globális felemelkedése mellett az iraki konfliktusból sem tudott kilábalni. Lavrov orosz külügyminiszter a „Diplomaticheskii ezhegodnik 2005”-nek írt hosszas elemzése szerint az igazság pillanata jött el az amerikai globális hanyatlás és az orosz gazdasági pluszbevételek kombinációjának következtében. Irán pedig az új orosz külpolitika globális tesztje. Izoláció helyett párbeszéd Iránnal, egy kis urándúsítással és fegyverkereskedelemmel megspékelve. Az „igazság pillanatában”, vagyis a többpólusú világ orosz mintára történő visszabillentésében igazán jól jön minden egyéb - civil diplomáciai - kezdeményezés. A dina- mitos béke (díjas) galambot röptét. Majd meglátjuk, milyen sikerrel jár a galamb a friss orosz rakétákkal védett iráni légtérben.
