Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-07 / 282. szám, szerda
\ 26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 7. Még felsorolni is nehéz, hogy Dénes gróf és neje, az osztrák Hablawetz Franciska mennyit áldozott kultúrára, vallásra, közoktatásra. Számos alapítványt is létrehoztak. Százhetven éve született gróf Andrássy Dénes ,\ csíkszentkirűlyt és krasznahi itkui > GRÓF ANDRÁSSY nemzetség története «fete A kismonográfiát az Andrássy család háziorvosa írta, a gyönyörű képes album a főúri pompa keresztmetszetét adja (Képarchívum) Több mint két emberöltő távlatából Rozsnyón még mindig elevenen él Andrássy Dénes alakja. Nem is csoda, hiszen a városban és a környéken számtalan középület jelzi jótékonykodása nyomait. KOVÁCS ÁGNES Az Andrássy család ősét már 1000-ben megtaláljuk András vagy Andorás levente személyében, akinek nevéből Gyöngyösi István költő szerint az Andrássyak családnevüket vették, s akinek leszármazottai a csíkszentkirályi, később pedig a kettészakadt ág révén a betléri majd a fiatalabb hosszúréti vagy monoki ágat alapították meg. 1800 éven keresztül az Andrássyak famíliájában több neves személy követte egymást, akik fokozatosan a legismertebb és a legvagyonosabb főrangú nemesek közé küzdötték fel magukat. Számos családtag volt közöttük gömöri főispán, kuruc generális, de ott van például Andrássy Pál, akinek testvére, István, Jókai regényében is szerepel, mint Korponayné Géczy Julianna, a lőcsei fehér asszony kedvese. Az Andrássyak közt voltak országgyűlési követek, harcos minorita szerzetes, mint Andrássy II. Miklós, Andrássy Manó pedig a vasgróf volt. A hosszúréti ágban is jeleskedtek az Andrássyak, mert Andrássy Antal püspök lett, Gömör-Kishont és Sáros vármegye főispánja volt Andrássy IV. György, akinek az elsőszülött fia lett Dénes. Regénybe illő élettörténet Gróf Andrássy Dénes a vár- hosszúréti kastélyban született 1835. november 18-án. Bár apja merev arisztokrata volt, fia mindig részt vett az uradalmi tisztek gyerekeinek a játékaiban. Atyja diplomáciai pályára szánta. A művészetek és az irodalom iránt érdeklődő ifjúnak azonban nem tetszett a politika világa. Semmi kedve nem volt külföldön tartózkodni. Vágya az volt, hogy itthon érvényesítse tehetségét. Különösen a gazdasági pálya iránt érzett vonzalmat. így aztán, atyja hiába küldte őt a bécsi Magyar Királyi Udvari Kancelláriájába fogalmazónak. Megismerkedett viszont egy kedves leánykával, aki megértette az elkeseredett ifjút. Nőül vette, és ezzel a lépésével - a korabeli források szerint - a legboldogabb, legideálisabb tűzhelynek vetette meg alapját. Csakhogy a fiúi engedetlenséget atyai szigor követte. Andrássy György a rangon aluli házasság miatt atyai szeretetét megvonta tőle, s vagyonából kitagadta. Helyette a fiatalabb fiúban, V. Györgyben reménykedett még. Azt remélte, ő fogja majd javait örökölni, a család jó hírnevét tovább örökítem. De a gyermekkorától betegeskedő Andrássy V. György atyja halála előtt fél évvel, 35 évesen meghalt. Ezek után már nem lehetett akadálya annak, hogy a hatalmas vagyont mégis Dénes örökölje. Bár nősülése után visszavonult a közélettől, jótékonykodásuk révén mégis nagy megbecsülésben részesültek. Bár itthon nem igen ismerték a grófnét, annál inkább megismerték jótéteményeit és páratlan jóságát. Még felsorolni is nehéz, hogy Dénes gróf és neje, az osztrák Hablawetz Franciska mennyit áldozott kultúrára, vallásra, közoktatásra, számos alapítványt hoztak létre művészeti és irodalmi célokra. Például az MTA-nak 1907-ben 20 ezer koronát adományoztak, 1908-ban monoki birtokukat az Országos Gyermekvédő Ligának ajándékozták. Más birtokaikat, mivel többnyire külföldön tartózkodtak, gazdatisztjeik gondozták vagy részben bérbe adták. Házassága alatt Dénes gróf egyszer volt itthon, Krasz- nahorkaváralján, s magával hozta nejét is, hogy megmutassa neki gyermek- és ifjúkora emlékeit. Majd felesége, Franciska halálát követően, 1903-ban tért ismét visz- sza szülőföldjére, hogy a szeretett hitvese számára mauzóleumot építtessen. Hazahozatta Münchenből több mint száz művészeti alkotásból álló gazdag és értékes képtárát, és Krasznahorkaváralján a felesége emlékére alapított Franciska- ereklyemúzeumban helyezte el. Persze, Dénessel e nagy múltú család históriája nem ér véget. Bár utóda nem volt, a családban voltak más híres személyiségek is. Elég, ha csak megemlítjük gróf Andrássy II. Gyulát, az Osztrák-Magyar Monarchia első magyar miniszterelnökét, vagy ott van a vörös grófnő néven ismert Andrássy Katinka, gróf Károlyi Mihály felesége. A hálátlan rozsnyói örökösök 170 évvel Andrássy Dénes születése után Rozsnyón még mindig nem született határozat arról, hogy a városban legalább egy utcát nevezzenek el e nemes család egyikéről. Pedig a jelenlegi Šafárik utca valaha Andrássy Dénes nevét viselte. A polgárok a képviselőkre várnak, azok meg egy polgári indítványra. Jelenleg a Gömöri Ifjúsági Társaság ápolja Andrássy Franciska grófné emlékét. Szerencsére két kiadvány is napvilágot látott az utóbbi hónapokban az Andrássyakról. Az egyik a Méry Ratio gondozásában megjelent hasonmás kiadás A csíkszentkirályi és krasznahorkai Gróf Andrássy-nemzetség története címmel. A másik kiadvány egészen friss, október végén került ki a budapesti Rubicon Nyomdából Basics Beatrix szerkesztésében a Bet- lér és Krasznahorka, egy arisztokrata család története és hagyatéka címmel. S ha minden igaz, és főleg a pénz is kitart, karácsony környékén a Szlovák Televízió bemutatja az Andrássy Dénes és Franciska életéről szóló történelmi filmjét. Ennyi ösztönzés után remélhetőleg Rozsnyón is születik majd valamilyen kezdeményezés az Andrássyak emlékére. Gróf Andrássy Dénes idős korában Jövőre művészeti osztály nyílik a kassai Márai Sándor Gimnáziumban. Fecsó Szilárd, az iskola magyar-rajz szakos tanára az új képzés egyik ötletgazdája. A diákok megtanulnak vizuálisan kommunikálni a környezetükkel „Egy ország fejlődése szempontjából humán és reál gondolkodású emberekre egyaránt szükség van” (Szűcs Éva felvétele) KOZSÁR ZSUZSANNA A kassai Márai Sándor Gimnázium új képzést indít a jövő iskolai évben, azaz a leendő elsősök a hagyományos osztály mellett művészeti osztályba is jelentkezhetnek. A gimnázium magyar-rajz szakos tanárával, Fecsó Szilárddal beszélgettünk, aki az új képzés egyik ötletgazdája. Honnan származik a művészeti képzés megindításának ötlete? Ez a terv nem új keletű. A Rovás alkotócsoport tagjaival már régóta vágyunk rá, hogy megvalósítsuk ezt az elképzelést, és a Márai Sándor Gimnázium vezetősége is régóta fontolgatja, hogy ebben az irányban lépjen. Most már van rá törvény adta lehetőség is, ugyanis az iskola belső ügye, hogy az alapóraszám mellett még mit tanít diákjainak. Szlovákiában nagyon kevés azoknak az iskoláknak a száma, melyek művészeti képzéssel is foglalkoznak, magyar tanítási nyelvű pedig egy sincs köztük. Magyarországon viszont külön rendszere van ezeknek az iskoláknak, külön is finanszírozzák őket. Ez a két tény önmagáért beszél. A mi szlovák nyelvű művészeti iskoláinkba több százszoros a túljelentkezés. Amióta a határok megnyíltak, és megnőttek a magyarországi továbbtanulás esélyei, nagy volt az elvándorlás is. Feladatunk tehát nemcsak hiányt pótolni a szlovákiai magyar oktatás terén, hanem itt tartani a diákokat is, ebben a közösségben, mert itt van rájuk szükség. Milyen lesz a művészeti osztály végzőseinek profilja? A művészeti osztály továbbra is gimnáziumi osztály marad, tehát a diákok nem kerülnek hátrányba a többi tárgyból sem, minden tantárgyból meglesz a teljes óraszám. Ezért ha valaki úgy dönt az utolsó évben, hogy nem lép művészeti pályára, nyugodtan megteheti. A művészeti képzést a választható tantárgyakon belül oldjuk meg, lesz művészettörténet, rajzmű- hely, számítógépes grafika, ábrázoló mértan, viszont nemcsak a képzőművészetre és iparművészeire fókuszálunk, hanem az építészetre is, ahol szintén van tehetségvizsga az egyetemen. Nem célunk azonban, hogy művészeket képezzünk, olyan ismereteket szeretnénk közölni a diákokkal, melyeknek a későbbiekben hasznát veszik. Megtanulnak képben orientálódni, vizuálisan kommunikálni a környezetükkel, vagyis egy másik logikai minőségben gondolkodni. A képzéssel a diákok egy olyan esztétikai vagy humán minőséget kapnak, amely az ember egészséges fejlődése szempontjából elengedheteüen. Hogyan lehet bekerülni ebbe az osztályba? A hagyományos gimnáziumi felvételi mellett, mely matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, valamint és szlovák nyelvből és irodalomból áll, lesz egy korábbi tehetségvizsga is, ahol ugyanolyan pontszámot lehet elérni, mint a felvételi vizsgán. Három feladatot kell a jelentkezőknek megoldaniuk, egy portré és egy csendélet mellett egy kreativitást felmérő szabad feladat is lesz. Az első kettőnél szénnel kell majd rajzolniuk, a harmadiknál nem szabjuk meg az eszközöket. Az egyes feladatok 4CM5 perc alatt teljesíthetők lesznek. Az elérhető felvételi pontszám egy részét az otthonról hozott munkák teszik majd ki. Az a cél, hogy felmérjük, milyen a fantáziájuk, vizuálisan hogyan gondolkodnak. Nem várunk kész művészeket. Mennyire lesz anyagilag megterhelő a szülők számára, ha gyermekük a művészeti osztályba jár? Igyekszünk, hogy egyáltalán ne legyen megterhelő. Vannak már készleteink, saját kemencénk is van, ahol az agyagból készült termékeket kiégethetjük. Továbbra is részt veszünk a lehetséges pályázatokon, és számítunk a szülők szövetsége segítségére is. Ön szerint mennyire kelendő ma a humán értelmiségi? Országa válogatja. Sok függ az adott társadalomtól, hogy menynyire becsüli a humán szakembereit, a filozófusokat, tanárokat, nyelvészeket, művészeket. Ez mindig az ország gazdasági stratégiájának függvénye. De szerintem egy ország fejlődése szempontjából humán és reál gondolkodású emberekre egyaránt szükség van. Nálunk még nem becsülik meg eléggé a művészeket, és mindig a pénz határozza meg, ki mennyire elismert. Ezen a gondolkodásmódon kell változtatnunk. Az a feladatunk, hogy képezzük magunkat, és olyan emberré váljunk, amilyenné szeretnénk, és másoknak is segítsünk ezen a téren. Mert az a fajta gondolkodásmód, amely egy időben rányomta bélyegét a posztkommunista országok kultúrájára, sajnos rossz felé vezet. Feladatunk, hogy áüássuk a dolgokat, tanuljunk meg gondolkodni, belátni a paraván mögé, és ha van rá lehetőségünk, tegyünk is valamit a változásért. Én úgy látom, az osztály megnyitásának ez az elsődleges célja.
