Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-11 / 261. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 11. RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 45. számában feltett kérdésre Olomoucban a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Hegedűs Éva várkonyi, Lukács Magdaléna bodrogszerdahelyi és Gyönyör Zsuzsanna ipoly- szakállosi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A tolvaj visszaküldte Waltari noteszét Helsinki. Ma is kelendő Mika Waltari finn író (1908-1979) notesze: egy vagy több ismereüen ellopta az emlékkiállításról, de lehet, hogy nem tetszett neki, mert visszaküldte postán. A Szinuhe szerzője egy piros füzetbe jegyzetelt a regény írása idején. A „kis piros könyvecskét” ezért mutatták be a regény megjelenésének 60. évfordulója alkalmából a finn főváros sajtómúzeumában rendezett kiállításon, onnan tűnt el fényes nappal november 4-én. A visszaszolgáltatott irodalomtörténeti relikviát a tolvaj a finn főváros rendőrkapitányságának címezte. (MTI) Kihelyezett Múzeumi Szalon Újváry Lászlóval Egy tevékeny élet ELŐZETES A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma idén már negyedik alkalommal rendez kihelyezett Múzeumi Szalont, amelyre ezúttal Léván kerül sor, hétfőn 16 órai kezdettel a Reviczky-házban. A vendégszékben Újváry László nyugdíjas iskola- igazgató, a kultúra „örökös ápolója” foglal helyet, akit a rendezvény- sorozat házigazdája, Miklósi Péter faggat majd életéről, pályájáról. Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója elmondta: „Ez számomra is egy érdekes és különleges Múzeumi Szalon lesz, hiszen Újváry Lászlóhoz és az esten közreműködő Kabáth Gabriellához régi barátság fűz. Mindkettőjüket lévai diák koromban ismertem meg, és meghatározó személyiségei voltak az életemnek. Ók is azok közé tartoznak, akik beoltottak mind a pedagógia, mind a kultúra iránti elkötelezettséggel. Úgy érzem, Újváry László élete ékes példa, és méltó arra, hogy többen is megismerjék.” Akik közelről ismerik, azok tudják, hogy Léván szinte alig akad kulturális rendezvény, amely mögött ne lenne ott Újváry László. Az eltelt évtizedekben népi együttest irányított, klubokat szervezett, színházat és irodalmi színpadot rendezett, vers- és prózamondókkal foglalkozott. 1995-ben Czabán Samu Pedagógiai Díjjal, 2000-ben a Magyar Köztársaság elnöke által adományozott Aranyéremmel tüntették ki. A 75 esztendős Újváry László ma sem él nyugdíjas életet: dolgozik a Cse- madokban, alelnöke a lévai Reviczky Társulásnak, továbbra is műsorokat készít, szervez, rendez, előadásokat tart. (me) NÉZEM A DOBOZT Kalap, bilincs, nyalóka Z. NÉMETH ISTVÁN Egy nyomozó, egyik kezében szivarral, a másikban jegyzetfüzettel valóban tiszteletet parancsoló látvány. Na de egy kemény zsaru, aki nyalókázik? Egy gyengébb lelkű bűnözőnek az már valóban sokkoló lehet. Meg aztán a többi tartozék se akármi: kopasz fej, elegáns öltöny, fedora kalap, menő napszemüveg, cinikus szöveg és önbizalommal teli cápamosoly. Telly SavaTas 1973 és 1978 között 115 epizódban játszotta el a kőkemény New York-i rendőrt. A cinikus humorral és eredeti problémamegoldó elképzelésekkel rendelkező Telly Savalas mellett feltűnt testvére, George Savalas is, ő Stavros detektívet alakította. Arra is emlékezhetünk, hogy közkívánatra mind Kojak, mind Co- lumbo visszatért a 80-as évek végén, de a régiek fényében igencsak fakó epizódok már nem igazán hozták lázba a tévénézőket. Két éve olvastam először a hírt, hogy új széria készül a Kojak című tévésorozatból, azaz az USA Network csatorna tervbe vette a legendás nyomozó feltámasztását. Azt is tudni lehetett, hogy az őt alakító Telly Savalas helyére egy színes bőrű színészt, a Ponyvaregény egyik sztárját, Ving Rhames-t szerződtetik. „Ving csodálatos színész, erőteljes megjelenéssel, különleges személyiséggel, így tökéletesen alkalmas lesz a szerepre. Telly Savalas teljesen összeforrt Kojak figurájával, ezért van szükségünk egy üyen erős egyéniségre, aki elfogadtatja a nézőkkel az elkerülhetetlen változást” - nyilatkozta Jeff Wachtel, a csatorna munkatársa. Mások persze szkeptikusak voltak, sok tévékritikus és néző szerint pont Savalas népszerű figurája az egyik olyan jellegzetes ikon, amit nehéz pótolni. Megkell-e egyáltalán? A legenda szerint Savalas 1973- ban, a Kojak forgatásakor ideiglenesen beköltözött a Sheraton Universal Hotel harmadik emeleti lakosztályába (200 dollár egy napra). Úgy találta, hogy sok macera a saját lakás fenntartása, a hotelben mindennel ellátják, így húsz évig (!) bérelt itt szobát. Szívesen mászkált papucsban a szálló halijában, a bárt pedig egyenesen róla nevezték el - nyüván jól fogyasztott. 1994. január 22-én népes családja - négy felesége, hat gyermeke és számos oldalági rokon, például bizonyos Jennifer Aniston(opoulos) nevű keresztlánya - társaságában ünnepelt 70. születésnapi partija után a lakosztályában érte a halál. Az új Kojak pedig elég gyorsan elért a mi képernyőnkre is, valóban egy magabiztos, elegáns, stílusos detektívről van szó, természetesen a nyalókája sem hiányzik. A rosszfiúk rettegnek tőle, a jófiúk megpróbálják utánozni, a nők pedig meg akatják szerezni maguknak. Ahogy az a Nagy Könyvben meg van írva. Karizmatikus, laza, éles eszű és ráadásul zenerajongó: a New York-i detektív bűnüldözési szenvedélyéhez csak a dzsessz sze- retete mérhető. Azt pedig mindenki döntse el magának, hogy vajon sikerült-e a bravúr. Mindenesetre én nem tudnám megszokni, ha mondjuk Mr. Beant néhány év múlva más szereplővel játszatnák el, mondván, hogy a régi kiöregedett a szerepből. Joga a folytonos arccseréhez nálam csak James Bondnak van. Illúziók - textilfalak - falfestmények: a Magyar Intézet kiállítása a Trencséni Vár kiállítótermeiben A festészet és a textil nyelvén Simonffy Márta: A várakozás; vászon, festés, ceruzarajz Eredetileg a Szombathelyi Képtárban rendezte meg Simonffy Márta kurátor az Illúziók - textilfalak - falfestmények című kortárs képzőművészeti kiállítást, amely most, a helyszín adottságaihoz alakítva, igazítva a Trencséni Várban látható. A tárlat gondolata - a kurátor szavai szerint - a művészettörténeti múlt és a XV. században népszerűvé vált technika felidézéséből ered. TALLÓSI BÉLA Az épületeken lévő falfestmények analógiájára a belső terek átformálására, elválasztására, átlé- nyegítésére rendkívül nagy szerephez jutottak az olajalapú festékkel vászonra festett textilfalak, a nagyméretű képek, pannók, amelyek különféle építészeti elemek, szerkezetek vagy kertek, tájrészletek, esetleg az égbolt és más természeti elemek megjelenítésével keltettek vizuális illúziót. A barokk építészet nagymértékben használta az illúziót a falakon, a falfestményeken. Olyan elemeket jelenítettek meg, kertrészleteket például, amelyek természetesen nem voltak ott, ám a látvánnyal a textilfalak kinyitották, kitágították a zárt teret - illúziót keltettek. Hogy az illúziókeltés ilyen falfestmény-textilfalak révén ma, a mai technikákkal, a kortárs eljárásokkal hogyan valósítható meg, erre tesz kísérletet és erre ad egy variációt ez a kiállítás, amelynek kiváló megjelenési helye van a Trencséni Vár kiállítótermeiben. Ahol a kiállítóhelyiség térbeosztása, a történelmi múltat őrző atmoszféra, a várhangulat még nagyobb átjárást eredményez az idősíkok között, segítve a képzelet útját, erősítve az illúziót, a művekben felsejlő emocionális vonzalmat a régi korok gondolatai és érzelmei iránt. Említem is Simonffy Mártának (aki a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének az elnöke), hogy jobb helyre nem is kerülhetett volna ez az anyag, amely válogatás a Szombathelyen bemutatott kollekcióból. „Örülök ennek a helyszínnek, mert itt az izgalmas térszerkezetek, a falfülkék vagy az ablakmélyedések olyan műelrendezési lehetőséget kínáltak, amellyel egy »faktúrájában homogén« területen nem élhet a kurátor. Ezért természetesen itt másképp szólnak a művek, ez a tér más fogalmakat emel ki, a kiállítás más erőre kap, itt, ezen a helyszínen egészen más a tárlat dimenziója. A műtárgyak emocionálisan úgy hatnak ebben az izgalmas vári szerkezetben, hogy az illúzió segítségével a vár történelmi idejét tudjuk megidézni a huszadik század nyelvén.” És az üzenetek, annak ellenére, hogy az alkotó művészek között nemcsak festők, hanem grafikusok, textilművészek és szobrászok is vannak, a festmény és a textil nyelvén szólalnak meg. ,Amikor ezt a témát kitaláltam, és felkértem a művészeket, az il- lúzió tartalmi és emocionális ösz- szefüggéseire voltam kíváncsi, s arra, milyen formában vetül a művészek alkotásaiban. Valamint hogy miképpen felelnek műveikkel korunk kihívásaira.” Felelnek és megfelelnek, hiszen természetesen ez a kiállítás - a vár adta pluszillúzióval kiegészülve - nem csupán egy történelmi utazás ülúzióját képes kelteni, ott van benne a jelen is. Égetően mai és igencsak kifejező példája ennek a reklámlogókból alkotott kép, amely azt üzeni, hogy az ember illúziót fogyaszt a reklámmal: elcsábít, csalfa, illuzionisztikus történeteket élünk meg általa nap mint nap. E várbeli kiállítást, mely a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Trencséni Múzeum együttműködésének köszönhetően valósulhatott meg, Simonffy Márta értékelése szerint „a sajátos hozzáállás, az egyéni hangvétel, a különböző technikák és anyagok teszik izgalmassá. Az árnyalt megfogalmazások, az érzelmi kisugárzás, finom, visszafogott verbalizálás, létező elemek, archetipikus terek, szimbólumok megjelenítése, az absztrakció, a fény- és ámyékvetü- lések, a tompa és erőteljes színskálák teszik izgalmassá és sokszínűvé a bemutatott agyagot. A jelenkor magyar művészetének egy olyan szegmensét igyekszik bemutatni ez a tárlat, amely a virtuális illúzió vizuális logikájára épít.” Lovas Ilona: Innocenti; print, marhabéi Kassán is megrendezik a magyar kultúra napjait; négy nap alatt hét rendezvényre kerül sor Magyar kulturális „termékbemutató” JUHÁSZ KATALIN Bár a rendezvénysorozat hivatalosan már elkezdődött Kassán, a nyitóhangverseny és a soron következő program között egy egész hét tátong üresen. November 13- án (vasárnap) azonban kisebb fajta dömping veszi kezdetét: négy nap leforgása alatt hét rendezvény közül lehet majd válogatni. Mivel a korábban nyilvánosságra hozott programhoz képest néhány apró változás történt, az alábbiakban ismertetjük a pontos műsort. Vasárnap délután 16 órától a Sorstalanság című filmet láthatja a közönség a Fő utcai Čas filmszínházban. Kertész Imre Nobel- díjas író regényének filmváltozata máris több rangos fesztiválon nyert díjakat, jövőre pedig az Os- car-díjért is harcba indul a „legjobb idegen nyelvű film” kategóriájában. Aki kíváncsi a 140 perces alkotásra, vélhetően lecsúszik a Dés Szeptett koncertjének elejéről, amely ugyanaznap 18 órakor kezdődik a Thália Színházban. Dés László bő két hét leforgása alatt másodszor érkezik a Tháliába, legutóbb szerzői minőségben a közönség soraiban foglalt helyet A dzsungel könyve bemutatóján. Ezúttal szaxofonját és zenekarát is magával hozza, és londoni élményeit prezentálja. „Négy napon át játszottunk egy patinás piactéren a Covent Gardenen. Vagyis utcazenéltünk, népszerűsítettük a műfajt London kellős közepén, nyílt színen. Zenekarommal olyan jól éreztük magunkat ebben az ihletadó különös »koncertteremben«, hogy új lemezem anyagát erre az élményre építettem” - nyilatkozta Dés az Utcazene című anyagról. November 14-én hétfőn 16 órai kezdettel a Družba moziban vetítik Vranik Roland Fekete kefe című alkotását, amely elnyerte a 36. Magyar Filmszemle fődíját. A műsorfüzetben tartalomismertetés helyett csupán két sejtelmes mondat szerepel a filmről: „Négy álkéményseprő egy elrontott délelőtt után egy kecske gyomrában keresi a megoldást... Megtalálják!” Másnap, azaz november 15-én szintén a Družba moziba kell el- víllamosozni mindazoknak, akik a Ewing család Dallasa helyett egy másik Dallasra kíváncsiak. Pejó Róbert nagy port kavart és kalandos körülmények között forgatott Dallas Pashamende című filmje egy romániai szeméttelepen játszódik, ahol az emberek szürke, arctalan árnyként tengetik életüket, papírt, fémet, üveget gyűjtögetnek, és nemcsak tulajdonuk, hanem magánéletük sincs. A film a régi ideálok szerte- foszlásáról és a közösségből kiszakadt egyén teheteüen magányáról szól. A szervezők mindhárom filmre szlovák érdeklődőket is várnak, számukra szinkrontolmácsolást biztosítanak. Szintén november 15-én érkezik Kassára a nyilvánosság előtt ritkán szereplő Nádas Péter író, a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó alakja. Legújabb, idén ősszel megjelent Párhuzamos történetek című regénye sokak szerint világirodalmi jelentőségű mű. Nádas Péter beszélgetőtársai is neves irodalmárok lesznek: Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó igazgatója, valamint Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója. A műsorsorozat zárónapján, november 16-án Európai Iskola címmel nyílik kiállítás az értékes Nudelman-gyűjteményből, amely a modem magyar művészet, főként a szentendrei örökséghez kapcsolódó alkotások legteljesebb magánkollekciója. Helyszín a Keletszlovákiai Múzeum Fazekas utcai Bástya Galériája, ahol december 11-ig vendégeskedik a tárlat. A kassai magyar kulturális napok záró produkciója Kun Attila koreográfu- si estje (Állami Színház, Új Színpad, november 16., este 19 óra), amely nem mindennapi élményt ígér a kortárs tánc kedvelőinek. A nyilvánosság előtt ritkán szereplő Nádas Péter író 15-én érkezik Kassára.
