Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-30 / 276. szám, szerda

ÚJ SZÚ 2005. NOVEMBER 30. Digitália 13 Nem kell a szöveg lekopásától tartani CD-címkézés a meghajtón MTI-HÍR Főleg a tárolt adatok elvesztése és a számlázási összeg növekedése tapasztalható Egyre több a mobilvírus A HP egy újfajta CD-íróval felsze­relt notebookokat dobott piacra. A Lightscribe nevű technológiával CD-írók képesek az adathordozó felületére soha el nem kopó grafi­kus jeleket rögzíteni. Amióta feltalálták az írásra alkal­mas CD-t, azóta okoz fejtörést, hogy hogyan lehet a legegyszerűb­ben, a leghatékonyabban és nem utolsó sorban esztétikusán nevesí­teni adathordozóinkat. Sokáig csak a borítókba tűzött cetlik, az alkoho­los filc, majd az előre megírt etiket­tek, végül pedig a házüag is nyom­tatható CD-re ragasztható matricák nyújtottak segítséget. A LightScri- be-bal azonban most úgy nevesít- hetők CD-k, hogy nem kell a szöveg lekopásától vagy elmaszatolódásá- tól, vagy a matrica felpúposodásá- tól tartani. A felirat vagy kép gyári minőségben rögzül a CD-k felüle­tén, így a felhasználók a címkézés­kor kiélhetik a kreativitásukat. A LightScribe-bal ellátott note- bookban egy meghajtó gondosko­dik a CD lemez írásáról és a felület égetéséről is. A LightScribe leme­zekbe azonosító jelet is éget a meg­hajtó, ezáltal az adathordozó azo­nosítható akár a lemez, akár a cím­ke oldaláról. A rendszer beállítható úgy is, hogy csak a speciális lemez­re újon adatot vagy címkét. A Lightscribe rendszer segítsé­gével lehetőség van lógók és sablo­nok körkörös vagy vízszintes nyomtatására, s ezzel az előre el­készített grafikákat is alkalmazni lehet a címkézés során. A meghaj­tó bár kicsi és kompakt, de nyom­tatóként is funkcionál, így hasz­nálatával szükségetlenné válik egy másik nyomtató alkalmazása. Az egyedi technológia másik nagy előnye, hogy a címkézés nem kí­ván tintát vagy festékpatront, ez­által nincs szükség utánrendelés- re és raktározásra, valamint nincs üzemkiesés sem a tinta kifogyása miatt. Bár a mobileszközökre írt és azonosított vírusok szá­ma még alig érte el a szá­zat, a biztonsági cégek máris figyelmeztetnek, hogy az okostelefonokon és más hordozható eszkö­zökön ugyanolyan véde­lemre van szükség, mint a számítógépeken, ha lassí­tani akarjuk a terjedésü­ket. Ezt ugyanis megaka­dályozni aligha lehet. FELDOLGOZÁS Az első valódi mobilkártevőt, a Cabirt 2004 júniusában észlelték a vírusvédelmi cégek. A Cabir 27 va­riánsával azóta a legelterjedtebb mobilvírus családdá nőtt, s a kárte­vő legalább 23 országban terjedt el. A mobüplatformokat tekintve a Symbian rendszert használó készü­lékekre íródott a legtöbb - 95 darab - rosszindulatú kód, Palmtopra há­rom, míg Pocket PC-re mindössze két darab mobilvírus készült. A mo­bilvírusok egyelőre nem okoznak nagy veszteségeket a készülékek használóinak: leginkább a telefo­non tárolt adatok elvesztése és a számlázási összeg növekedése ta­pasztalható. A Bluetooth kapcsolaton vagy mms üzenetekben teijedő rosszin­dulatú kódok megjelenése teljesen általános jelenséggé vált az olyan nagy eseményeken, amelyekre or­szágok tucatjaiból érkeznek. Ez a jelenség volt tapasztalható például a Live 8 koncerten és a Helsinkiben megrendezett adétikai vüágbaj- nokság helyszínén. A mobilvírusok által okozott kár mértéke összességében egyelőre csekély, hiszen a Symbian operáci­ós rendszert használó készülékek aránya is alacsony. Napjainkban mintegy 1,5 milliárd mobiltelefont használnak vüágszerte, a Gartner piackutató cég előrejelzése szerint 2010-re viszont megduplázódik a mobilkészülékek száma. Az Ovum piackutató cég szerint az adott év­ben eladott okostelefonok száma 2007-ben elérheti a 100 mülió da­rabot, míg az IDC piackutató cég adatai szerint 2007-re a mobilkár­okozók által veszélyeztetett okos­telefonok adják majd az intelligens mobileszközök 85 százalékát. „Mivel ebben a pillanatban egy - feltehetőleg hosszú - folyamat ele­jén vagyunk, nem tudni, müyen méretű problémát fognak okozni a mobilkártevők. Összehasonlítás­képpen: 1995-ben mindössze 100 darab új számítógépes vírus ké­szült, míg napjainkban körülbelül naponta jelenik meg ennyi kártevő. Bár a PC vírusokhoz hasonló jár­vány előjelei még nem tapasztalha­tók, de a mobüvilágra leselkedő fe­nyegetések már tisztán láthatók, mivel a kártékony kódok egyre fej­lettebbek” - mondta Antti Vihavai- nen, a finn F-Secure IT-biztonsági cég alelnöke. A legfrissebb mobilvírusok A Cardtrap.F és G Symbian SIS fájl trójai programok, melyek letilt­ják a telefonba épített rendszeral­kalmazások futását, és Windows férgeket, Win32.Rays, Win32.Pa- dobot.Z és Win32.Cydog.B kárte­vőket másolnak a telefon memória- kártyájára. A Cardtrap.F ezenkívül számos Cabir változatot, többek között a Cabir.C férget is telepíti a készülékre. Ha a felhasználó PC se­gítségével próbálja meg leolvasni a memóriakártya tartalmát, véletle- nül aktiválhatja a Win32.Rays fér­get. A Cardtrap.F és G trójaiak Doomboot.A trójai komponenseket is felraknak a telefonra, amelyek megakadályozzák, hogy a telefon tönkremenjen. A Locknut. C egy rosszindulatú SIS fájl trójai, amely Symbian Se­ries 60 mobütelefonokhoz készült javításnak álcázza magát. A Lock- nut.C installálásakor a kártevő egy futtatható fájlt telepít a készülékre, amely tönkreteszi a kritikus rend­szer összetevőt. Ezzel a művelettel minden alkalmazást megbénít a te­lefonon. A Locknut.C egy Cabir.B kártevőt is feltesz a készülékre, de ez nem indul el automatikusan, mi­vel a Locknut.C műiden alkalma­zást hatástalanít a fertőzött telefo­non, így a Cabü.B-t is. A Skulls.S a Skulls.C trójai leg­újabb variánsa, a trójai alkotófájljai szülte teljesen megegyeznek a Skulls.C elemeivel. A legfőbb kü­lönbség, hogy a Skulls. S több alka­lommal Cabü.F-et tesz fel a készü­lékre. Ha Skulls.S-et telepítik, csak a telefon hívó és hívásfogadó funk­ciói működnek, használhatatian lesz minden egyéb funkció - így az sms- vagy mms-használat, böngé­szés, fényképezés. Az elektronikus kártevők elleni védekezésre már több cég dolgo­zott ki tűzfalmegoldásokat és ví­rusirtókat. (hvg.hu) DIGITALIA@UJSZO.COM A szakértők úgy vélik, a lemezipar totális tévúton jár, ha továbbra is ilyen technológiákkal próbálkozik Szigszalaggal lelőhető a Sony CD-k másolásvédelme FELDOLGOZÁS A Gartner elemzői szerint egy darab szigetelőszalaggal ki lehet kapcsolni a Sony legújabb, nagy botrányt kavart másolásvédelmi el­járását. A szakértők úgy vélik, a le­mezipar totális tévúton jár, ha to­vábbra is üyen technológiákkal próbálkozik. Mindössze egy körömnyi szige­telőszalagot kell a Sony CD-leme- zeinek külső peremére ragasztani ahhoz, hogy hatástalanná váljon a rootkit-botrány miatt elhíresült DRM-másolásvédelem: a lejátszók ezek után hagyományos lemez­ként olvassák be a korongot, állít­ják a Gartner csoport elemzői. A tanácsadó cég szakértői emellett megjegyzik, hogy a másoláshoz még ennyi trükközésre sincs szük­ség, mivel hagyományos CD-író programok is boldogulnak a leme­zekkel. Ajapán nagyvállalat DRM- technológiája miatt pár héttel ez­előtt robbant ki botrány, amikor kiderült, hogy a hanghordozókon elhelyezett másolásvédelem egy rejtett programot telepít a PC-fel- használók gépeüe, amelyet nem lehet eltávolítani, és kiszolgálta­tottá teszi a számítógépeket az internetes károkozóknak. A Sony időközben bejelentette, kivonja a forgalomból az érintett CD-ket, az eladott példányokat pedig vissza­cserélik. A másolásvédelemben el­helyezett rootkit miatt Texas ál­lam főügyésze és egy kaliforniai jogvédő szervezet viszont pert in­dított a vállalat ellen, mivel az ott hatályos kémprogramellenes tör­vények ezt lehetővé teszik a fo­gyasztók érdekeinek védelmében. Öt év próbálkozás után a hang­lemezkiadók még mindig képtele­nek előállni egy működő másolás­védelmi megoldással - írják a Gartner elemzői, akik szerint ezt nem is lehet megvalósítani mind­addig, amíg a lemezeknek a ha­gyományos CD-lejátszókban is működniük kell. A tanácsadócég szerint a rootkites próbálkozással ellentétben a Sonynak inkább azt kellene elérnie, hogy az általa ki­fejlesztett DRM-technológia szab­vánnyá váljon a PC-iparban, és azt nem a lemezek duplikálásának el­lehetetlenítésére, hanem a felhasz­nálók nyilvántartására és követé­sére kellene felhasználni. így a le­mezkiadók hardverfüggetlen szol­gáltatásokat indíthatnának, ame­lyek lehetővé teszik a felhaszná­lóknak, hogy a legálisan megvásá­rolt hanghordozó anyagát szaba­dabban kezelhessék, (o) RÖVIDEN Közeleg a Kazaa vége Már csak néhány napja van hátra a Sharman Networks- nek, hogy telepítse fájlcserélő hálózatára a jogvédett tartal­mak másolását megakadályo­zó technikát. Ha ez nem törté­nik meg, egy ausztrál bűósági határozat értelmében a Kazaa hálózatot be kell zárni. De­cember 5-től háromezer kere­sőszót kell kiszűrnie a Shar- mannak. A Sharman egyéb­ként megfellebbezte a döntést, és azt kéri, hogy a kulcsszavas tiltás helyett az Audible által kifejlesztett, úgynevezett au­dio-ujjlenyomaton alapuló technikát használhassa, (i) Kémszoftverellenes hét a McAfee-nál December elején kezdődik a McAfee Stop Spyware Week nevű világméretű kezdemé­nyezés, amelynek célja, hogy tudatosítsák a felhasználók­ban a kémszoftverek és egyéb nem kívánt programok által okozott veszélyeket. Az egy­hetes program keretében a résztvevők megismerhetik a fenyegetéseket, és tippeket kaphatnak, hogyan kerüljék el a potenciális fertőzéseket. A gépük fertőzöttségével kap­csolatban bizonytalan felhasz­nálók letölthetik a McAfee egyik antikémszoftver prog­ramjának ingyenes próbaver­zióját. (i) Jövőre is szárnyal a mobilpiac A világ mobütelefon-piacá- nak bővülése jövőre megha­ladja az üzleti várakozásokat - közölte a Nokia vezérigazgató­ja. Idén a finn társaság eladá­sai meghaladják a 780 millió egységet. Jorma Ollila Peking- ben fejtette ki újságűóknak, hogy a dinamikus piacbővülés folytatódni fog, meghaladja a várakozásokat. A Nokia készü­lékeinek átlagára 102 euróra süllyedt az egy évvel korábbi 108 euróról. (MTI) Elérhetők az egyszavas címek Egy holland vállalat olyan internetcímrendszert dolgo­zott ki, amely lehetővé teszi egyetlen szóból álló, .com vagy más domainvégződést nem tartalmazó online címek használatát, bár ezek ára még meglehetősen borsos, (o) Netezni is lehet az új gitárral Az Intel a Fender céggel kö­zösen fejlesztette ki egy olyan Telecaster márkájú elektro­mos gitár prototípusát, amely­nek hátlapja egy Centrino technológiát használó érintő- képernyős számítógépet rejt. Az Intel Concept Telecaster Guitar nevű modell hátlapjába egy komplett számítógépet in­tegráltak. A gitárba épített PC szívét egy noteszgépekbe szánt Pentium M processzort tartalmaz, emellett Wi-Fi ve­zeték nélküli internet-elérési pontokra is lehet vele csatla­kozni. (o) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom