Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-30 / 276. szám, szerda

14 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 30. Többen túlzásnak tartják a brüsszeli beavatkozást Büntetőjogi szigorítás Szlovákia nem ért egyet az EB-vel, amely csökkentené a számunkra megállapított kvótát Kereskedés a gázkibocsátással Az 1990-es szinthez viszonyítva 2003-ban az üvegházhatást ki­váltó gázok kibocsátása 5,9 százalékkal volt alacsonyabb (ČTK-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Szigorítani akarja a büntetőjogi szankciókat az Európai Bizottság: a jövőben legalább tízé­ves szabadságvesztést kockáztat­nak mindazok, akiket korrupcióért, embercsempészetért, euróhamisí- tásért vagy számítógépes kalózko­dásért ítélnek el. Az EU vezetése nem szeretné ugyan kriminalizálni a közösségi törvényt, de bizonyos területeken szigorítani kíván a szankciókon. Hét létező törvény módosítására készül, ezek a pénzmosásra, a ma­gánszféra korrupciós ügyeire, az embercsempészetre, a tengervíz szennyezésére, a számítógépes ka­lózkodásra és vírustámadásokra, a pénz- és bankkártya-hami­sításra vonatkoznak. Ezen kívül módosítják a szellemi tulajdon védelmének sza­vatolásáról szóló terveze­tet, s újragondolásra visszavonják a sokat vita­tott környezetvédelmi jogszabály tervezetét. A keményebben szankcionálan­dó cselekmények körének egy ré­sze egyértelműen bűncselekmény (például a bankkártyákkal való visszaélés és az euróhamisítás), azonban vannak vitatható terüle­tek. Egyes tagországokban a szel­lemi tulajdonjog védelme inkább polgári jogi kérdés, mintsem bün­tetőjogi, így az új helyzet ezekben az országokban jelentős módosí­tást kíván a törvényhozástól. Meg kell változnia a polgárok szemlé­letének is. Várhatóan igen kényes lesz a faji diszkrimináció témája, ez ügyben az EU meghatározott büntetőjogi intézkedéseket vezet­het be. A tervezett uniós kodifikáció eredményeként olyan büntetőjogi intézkedések születnek, amelyeket a tagországokban kötelező módon érvényesíteni kell, ellenkező eset­ben az engededen ország az Euró­pai Bíróság elé kerül. A bizottság tüzetesen megvizsgálja, egy adott törvénysértést polgári jogi, köz- igazgatási kihágásként vagy bűncselekményként soroljon-e be, és azért pénzbírságot vagy a sze­mélyes szabadságot korlátozó bün­tetést rójanak-e ki a bíróságok. Börtönbüntetés esetében a jog­szabály előkészítői az EU igazság­ügy-miniszterei által 2002 áprilisá­ban jóváhagyott jegyzéket veszik alapul, amely a minimális bün­tetőintézkedéseket tartalmazza. A börtönbüntetések legenyhébb ka­tegóriája az egytől három évig ter­jedő szabadságvesztés, a követ­kező a 2-5 év, a legszigorúbb az 5-15 év közötti szabadságvesztés. A legsúlyosabb törvénysértések esetében a bizottság a jövőben mi­nimálisan tízéves szabadságvesz­tést ír majd elő. A bűnözők elítélé­se továbbra is a tagországok bíró­ságainak feladata lesz. A folyamat nem ígérkezik zökkenőmentes­nek, néhány tagország úgy véli, az EU-direktíváknak nem kellene konkrét büntetési tételeket is meg­szabniuk. (eurohirek.hu) Pozsony/Brüsszel. Nem ki­zárt, hogy Szlovákia peres­kedni fog az Európai Bizott­sággal a gázkibocsátási kvó­ták miatt. És valószínű: az unión belül a nagyvállala­tok hamarosan csencselhet- nek a kvótákkal: amelyik­nek van pénze, több üveg­házhatást kiváltó gázzal szennyezheti környezetét. ÖSSZEFOGLALÓ A múlt hét végén Bruno Tob- back belga környezetvédelmi mi­niszter indította útjára az üveg­házhatást kiváltó gázok nemzeti regisztert rendszerét, amelyben a magas energiaszükségletű vállal­kozások gázkibocsátási jogokat vásárolhatnak. A rendszer célja az energiafogyasztás mérséklése, il­letve az üvegházhatást kiváltó gá­zok kibocsátásának csökkentése. A kormány gázkibocsátási jogo­kat ad a vállalkozásoknak, ame­lyeknek az év végén a kvótájuk alapján el kell számolniuk, s túllé­pés esetén komoly büntetés vár rájuk. Kvótájukat gázkibocsátási jog vásárlásával növelhetik: a jo­got a nemzeti regiszteren keresz­tül vehetik át azoktól a vállalkozá­soktól, amelyek nem merítik ki az államtól kapott kvótát. A tervek szerint minden EU- tagállamban hasonló rendszert állítanak fel, a regisztereket egy­mással összekapcsolják, így a ki­bocsátási jogokat európai szin­ten lehet majd megvásárolni vagy eladni. Az egyes tagorszá­gok általában a szükségesnél ke­vesebb gázkibocsátási jogot ad­nak a vállalkozásoknak, így kényszerítve őket a kibocsátás csökkentésére. A regiszter beve­zetése segíti a kiotói protokoll­ban vállalt célok elérését. Ami bennünket illet: Pozsony nem akar engedni az EB-nek, amely a 2005-2007 közötti idő­szakra számunkra meghatározott gázkibocsátási kvótát utólagosan 1,5 millió tonnával szeretné csök­kenteni. A Hospodárske noviny úgy tudja, a környezetvédelmi tárca olyan esettanulmány kidol­gozására adott megbízást, amely­nek arra is választ kell adnia, mi­lyen eséllyel támadhatnánk meg ezt a követelést az Európai Bíró­ságon. Az Európai Bizottság érve: a nemzeti alokációs terv 2004 ok­tóberében történt jóváhagyása után több, üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó üzem szűnt meg, s ezért akarja csökkenteni a Szlovákia számára meghatáro­zott 91,5 millió tonnás kvótát 90 millióra. Holott a tárca szerint már az eredeti kvóta is 14 száza­lékkal kevesebb volt, mint amennyit ők kértek. A minisztéri­um álláspontja: már épp elég en­gedményt tettünk, a további meg­hátrálás lehetetlen helyzetbe hoz­ná vállalatainkat. A széndioxid-li­mitek csökkentésére az EB-nek nincs semmi oka, Szlovákia ugyanis teljesíti a kiotói jegyző­könyvben foglaltakat a gázkibo­csátás csökkentéséről. A tárca szerint Szlovákia ragaszkodik a 2004-es döntéshez, s az inkább jogi kérdés, hogy a bizottság kö- vetelheti-e a nemzeti kvóta utóla­gos módosítását. Az ügyben felet­tébb érdekelt kassai U.S Steel tár­saság jogi képviselői szerint az EU jogrendje nem teszi lehetővé az utólagos módosításokat. Egyébként a pillanatnyi hely­zet nem felel meg sem a bizott­ságnak, sem Szlovákiának. A gázkibocsátási kvóta nagysága hatással van GDP-re, ha a kvóta- rendszer problémáit nem oldják meg, a vállalatok nem tudnak ke­reskedni a kvótákkal, márpedig - mint már utaltunk rá - az EB ép­pen ettől várja a gázkibocsátás csökkenését, (euroinfo.gov.sk, eurohirek.hu) Kötelező módon érvényesíteni kell majd a tagországokban. NYUGDÍJTANÁCSADÓ Mit tehetek, ha 2006. június 30-ig munkanélküli vagy diák vagyok? Azok is beléphetnek a nyugdíj- rendszer második pillérébe, akik a szerződéskötésre megszabott időszakban végig munkanélküli­ek vagy diákok voltak, vagyis nem volt rendszeres jövedelmük. Mindkét esetben két lehetőség áll a rendelkezésükre. 1. Önkéntes biztosítottként kapcsolódhatnak be a rendszer­be, először a Szociális Biztosító­ban jelentik be ezt az igényüket, majd szerződést köthetnek vala­melyik magánnyugdíjpénztárral. Ebben az esetben maguknak kell fizetniük a nyugdíjjárulékot. 2. A második lehetőséget a nyugdíjtörvény szabályozza: az a személy, aki már elmúlt 16 éves, és aki a megszabott időszakban - tehát 2005. január 1. és 2006. jú­nius 30-a között - nyilvántartott munkanélküli vagy középiskolá­ban illetve egyetemen tanul, vá­laszthatja a kétpilléres rendszert 2006 június 30-a után is. A ma­gánnyugdíjpénztár kiválasztására 30 nap áll a rendelkezésére a munkába lépést, vagyis a biztosí­tottá válást követően. Ennek felté­tele az is, hogy a választásra meg­szabott másfél évben rövid időre sem kapcsolódott be a nyugdíjbiz­tosítási rendszerbe, vagyis nem volt állása, és egyéni vállalkozó­ként sem volt biztosított. Példa: Az a diák, aki 2006. jú­nius 30-ig folyamatosan tanult, később is bekapcsolódhat a máso­dik pillérbe. Ha tanulmányait pél­dául 2009. június 30-án fejezi be, és már 2009. július 1-jén munká­ba áll, akkor a hónap végéig kell eldöntenie, hogy melyik nyugdíj- pénztárt választja. Válaszolt Igor Hvojník, a VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár szakértője Felfüggesztenék a CIA-börtönt működtetett tagállamok szavazati jogát Keményen szankcionálna az unió MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Szavazati jogának felfüg­gesztésével fenyegette meg az Eu­rópai Unió bel- és igazságügyi biz­tosa hétfőn az unió minden olyan tagállamát, amelyről kiderül, hogy titkos CIA-börtönt működtetett. Franco Frattini kijelentése az­után hangzott el, hogy az Európa Tanács (ET) hozzákezdett azoknak a jelentéseknek a kivizsgálásához, amelyek szerint a CIA titkos börtö­nöket létesített egyes európai or­szágokban, és titkosított repülőjá­ratokon foglyokat szállított a konti­nensen keresztül. Az ET egyúttal felszólította az uniós kormányokat, hogy adjanak tájékoztatást az ügy­ben való érintettségükről. „Kényte­len leszek a (miniszteri) tanácsban súlyos következményeket javasol­ni, beleértve a szavazati jogok ta­nácsbeli felfüggesztését” - jelentet­te ki Frattini Berlinben egy uniós védelmi szakértőknek rendezett konferencián. Az olasz biztos, aki az EU legfőbb igazságügyi tisztségviselője, azt mondta: a szavazati jogok felfüg­gesztése az unió szerződése alap­ján rendelhető el. Az kimondja, hogy a tömb a szabadság és a de­mokrácia elvein, továbbá az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben tartá­sán alapul, s ezen elvek ismételt megsértése büntetést vonhat maga után. Titkos fogolytáborok működ­tetése sértené az emberi jogok eu­rópai egyezményét, amelynek be­tartása kötelező minden európai országra nézve. Franco Frattini (Képarchívum) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdijpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap Anetté vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap Anetté vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap Anetté vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdijpénztár 1,0287 Sk 16 520 615,51 Sk 0,00% 1,0293 Sk 88 019 452,64 Sk 0,00% 1,0296 Sk 194 762 024,95 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdijpénztár CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS 1,0268 Sk 109 632 631,27 Sk 0,07% 1,0279 Sk 613 510 900,78 Sk 0,07% 1,0299 Sk 1 169 489 051,59 Sk 0,07% Magánnyugdijpénztár 1,0267 Sk 74 732 714,73 Sk 0,08% 1,0270 Sk 581 099 959,55 Sk 0,08% 1,0282 Sk 1 471 372 043,46 Sk 0,08% ČS0B Magánnyugdijpénztár 1,0207 Sk 14 582 856,18 Sk 0,00% 1,0322 Sk 130 385 694,63 Sk 0,00% 1,0312 Sk 274 066 645,64 Sk 0,00% Első Magánnyugdijpénztár 1,0262 Sk 6 201 054,92 Sk 0,08% 1,0274 Sk 79 883 189,75 Sk 0,08% 1,0251 Sk 202 364 759,24 Sk 0,08% ING Magánnyugdijpénztár 1,0272 Sk 11 087 341,57 Sk 0,08% 1,0270 Sk 176 143 440,88 Sk 0,08% 1,0291 Sk 432 232 511,63 Sk 0,08% Sympatia - Pohoda Magánnyugdijpénztár 1,0219 Sk 18 809 627,73 Sk 0,00% 1,0228 Sk 86 137 374,03 Sk 0,08% 1,0232 Sk 159 020 641,76 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdijpénztár 1,0250 Sk 68 319 078,02 Sk 0,08% 1,0277 Sk 464 499 807,74 Sk 0,08% 1,0291 Sk 689 786 161,31 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2005. november 25-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékelt Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy-például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom