Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-04 / 255. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 4. RÖVIDEN Óriási károkkal számolnak Manila. Az Ázsiai Fejlesztési Bank számításai szerint 3 millió ember eshet egy esetleges madárinfluenza-járvány áldozatául Ázsiában, a gazdasági veszteség pedig 300 milliárd dollár is lehet. Nem kizárt, hogy ez utóbbi globális recesszió elindítójává válik. Ázsia gazdasági növekedése lelassulna vagy leállna, ho'sz- szabb távon ez a szegénység fokozódásával járna. A bank jelentése szerint Kínát, Hongkongot, Szingapúrt, Malaysiát, és Thaiföldet érintheti a legsúlyosabban a járvány. A Világbank is készített egy becslést, ez 800 milliárd dolláros világméretű gazdasági veszteséggel számol, a két évvel ezelőtt kirobbant SARS - járvány hatásának extrapolálása alapján. (MTI) Lőttek a francia tüntetők Párizs. Rálőttek azokra a rendőrökre és tűzoltókra, akik a párizsi elővárosokban napok óta tartó zavargásokat próbálták megfékezni, szerencsére senki sem sérült meg. Ezt tegnap jelentette be Jean-Fran- cois Cordet, a Párizstól északra fekvő Seine-Saint-Denis megye prefektusa. Egyébként négy rendőr, két tűzoltó és három polgári személy könnyebben megsérült az újabb éjszakai zavargások alatt, amelyek során a tüntetők 177 gépkocsit gyújtottak fel. (MTI) Hathatalmi tárgyalások Peking. November 9-én a kínai fővárosban folytatódnak a hathatalmi tárgyalások az észak-koreai atomprogramról. Ezt tegnap közölte Kung Csüan kínai külügyi szóvivő. A tárgyalássorozat szeptember 19-én szakadt meg, miután a dél-koreai, kínai, amerikai, japán és orosz küldöttség nem tudott megállapodni Észak- Korea képviselőivel egy közös közlemény nyilvánosságra hozatalában. Ebben Phenjan kötelezettséget vállalt volna arra, hogy nukleáris fejlesztési programját nem állítja katonai célok szolgálatába. Egyéves szünet után Japán és Észak- Korea képviselői tegnap felújították a két ország diplomáciai kapcsolatainak rendezéséről szóló tárgyalásokat. (MTI) Újabb határozatot akar az USA New York. Az USA szeretné, ha az ENSZ BT újabb határozatban kötelezné Szíriát Libanonban hagyott titkosügynökeinek kivonására. Ezt John Bolton amerikai ENSZ-nagy- követ jelentette be. Szerinte ugyanis nem teljesült az 1559. számú határozat arról, hogy helyre kell állítani Libanon szuverenitását és területi épségét. Andrej Gyenyiszov, Oroszország állandó ENSZ-képvise- lője viszont úgy vélte, egy újabb határozat már túl sok lenne, miután a BT hétfőn felszólította Szíriát: teljes mértékben és feltétel nélkül működjön együtt a Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök meggyilkolását kivizsgáló nemzetközi bizottsággal. (MTI) Lépni fog az Európai Bizottság - a Human Rights Watch emberi jogi szervezet komolyan megvádolta Lengyelországot és Romániát Már Brüsszelt is aggasztja a börtönügy Washington/Brüsszel/Lon- don/Bukarest/Varsó. Az Európai Bizottság tegnap közölte: utánajár azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönöket működtet Kelet-Európábán. ÖSSZEFOGLALÓ Az EB informálisan tudakozódni fog a kérdésről az uniós tagállamok kormányainál - mondta Friso Roscam Abbing bel- és igazságügyi szóvivő. Hozzátette, az uniónak nincs illetékessége a kérdésben, emberi jogi ügyekben kompetenciája csupán arra terjed ki, hogy ellenőrizze, betartják-e a tagországok a vonatkozó nemzetközi jogszabályokat. Ha vannak is ilyen létesítmények, azokról kétoldalú alapon kellett, hogy megállapodás szülessék az érintett állam és az USA között. A szóvivő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, igazak-e az információk, és mely országok érintettek benne. „Ki kell derítenünk, mi is történik valójában, meg kell néznünk, hitelesek-e a híresztelések.” Megjegyezte: a szóban forgó börtönök léte ellentétes lehet az emberi jogokra vonatkozó Európa tanácsi szabályozással. Az EU minden tagállama aláírta a foglyok jogaival kapcsolatos genfi konvenciót, és vállalta, hogy betartja azt. Ha bebizonyosodik, hogy valamelyik tagállamban megsértik azt, az Európa Tanács, illetve a brüsszeli bizottság is meg fogja tenni a szükséges lépéseket. A The Washington Post szerdán azt írta, a CIA a világ számos pontján, egyebek mellett több kelet-európai országban őriz és hallgat ki titkos fegyenctelepeken magas rangú, elfogott al-Kaida-terroristákat. Szlovákia, Magyarország, Oroszország, Bulgária, Csehország és Thaiföld is szinte azonnal cáfolta, hogy a területén ilyen titkos börtön lenne. Tegnap már a lengyel meg román politikusok és biztonsági szolgálatok is tagadták, hogy az amerikaiak által működtetett börtönök lennének országuk területén. Az ügy további fejleménye: a Human Rights Watch emberi jogi szervezet washingtoni igazgatója a tegnapi Financial Times szerint azt mondta: a szervezet „nagy biztonsággal megállapította, hogy legalábbis Lengyelországban és Romániában” léteznek ilyen CIA- táborok. Tom Malinowski a londoni üzleti lapnak kijelentette: erős bizonyítékok, egyebek mellett őrizeteseket szállító CIA-gépek repülési naplói utalnak arra, hogy Lengyelország és Románia szerepel a CIA titkos őrizetesközpontjait üzemeltető országok között. A lap kommentálja szerint ha ez bebizonyosodik, az súlyos aggályokat kelthet az EU-n belül, és a közvélemény tiltakozásához vezethet Lengyelországban és Romániában. A hivatalos Washington egyelőre hallgatásba burkolózik az üggyel kapcsolatban. Nem így Jimmy Carter volt amerikai elnök, aki a CIA-börtönök kapcsán az évtizedek óta az amerikai külpolitika alappillérét jelentő erkölcsi értékrend alá- ásásával vádolta meg George Busht. Nem csak Kelet-Európábán kerültek a figyelem középpontjába a titkos CIA-ügyletek, Dániában ugyancsak belpolitikai vita kerekedett. A dán külügy hivatalos honlapján ( www.denmark.dk ) arról számolt be, Flemming Hansen közlekedési miniszter új információi szerint „a CIA nem tesz eleget annak a kérésnek, hogy ne használja a dán légteret olyan repülésekre, amelyek megsértik a nemzetközi megállapodásokat”. Májusban merültek föl olyan értesülések, amelyek szerint a CIA által titokban bejegyzett civil repülőgépeket figyeltek meg Dánia fölött 2001 óta. Emberi jogi szervezetek azt állítják, a gépeken terroristagyanús személyeket szállítottak olyan helyekre, ahol kínozzák őket. (MTI, ú) Még mindig a guantánamói támaszponton létesített fogolytáborban őrzik a legtöbb elfogott al-Kaida-tagot (Reuters-felvétel) Marcinkiewicz újabb megállapodást ajánlott - a PO vezetői megosztottak A volt MI6-főnök szerint előbb-utóbb megtörténik Nem tudni, kiből lesz ellenzék ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Jan Rokita, a lengyelországi választásokon második helyen végzett liberális Polgári Platform (PO) egyik vezető politikusa, korábbi miniszterelnök-jelöltje szerint a választásokon első helyen végzett nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezetőinek becsületesen meg kell osztaniuk a hatalmat a PO-val. Rokita a Gazeta Wyborczában tegnap azt írta, ez megfelel a nép akaratának, amely a szeptemberi választásokon fejeződött ki. Donald Disk, a PO vezetője és korábbi elnökjelöltje azonban már csak az ellenzékben látja pártja jövőjét. Disk szerdán este bejelentette, az ellenzékbe vonulást és a PiS kisebbségi kormánya elleni szavazást fogja javasolni a PO frakciójának és országos tanácsának. Hangsúlyozta, ez a (nem hivatalos) PiS-Ön- védelem-Lengyel Családok Ligája szélsőségesen jobboldali koalíciójával szembeni ellenzék lesz. Rokita bírálta a Kaczynski fivéreket (Jaroslaw a PiS vezetője, Lech pedig az elnökválasztás győztese), akik választási kampányukban Lengyelország liberális és szolidáris táborra osztását erőltették, előidézve a szakadást a koalíciókötésre készülő két párt között. Véleménye szerint a PiS-nek szüksége lenne egy erős partnerre a kormányzáshoz, és ez lenne a PO. A Polgári Platform - írta - nem lesz hatékony ellenzék. Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnök ugyancsak szerdán este a fő országvezetési kérdésekre vonatkozó politikai megállapodást ajánlott a PO-nak, hogy az így kívülről támogassa kisebbségi kormányát. Marcinkiewicz a 2006-os lengyel költségvetésről és más fontos politikai kérdésekről szóló megállapodási javaslatot küldött Donald Disknak. „Ez a szerződés kötelezné mindkét felet: a kormányt arra, hogy megfelelő törvénytervezeteket teijesz- szen be megfelelő időben, a PO-t pedig arra, hogy megszavazza a költségvetési és más törvényeket” - mondta. A kormányfő a levélben arra kérte Tuskot, hogy a jövő héten tárgyaljanak szerződésükről, még mielőtt a parlament november 10-én szavaz a kormánnyal szembeni bizalomról. Marcinkiewicz a kisebb pártok vezetőivel is akar tárgyalni, (m, ú) Az általános mélyrepülés közepette helyi szinten megvédte a párt pozícióit Kényszerű fiatalítás az SPD-ben MII-JELENTÉS Berlin. Matthias Platzeck jelölése a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöki székébe személycseréket von maga után a párt legfelsőbb vezetésében. A távozó politikusok azzal vigasztalják magukat, hogy a fiatalítást maguk is akarták, a hétfői belső puccs után ez legfeljebb hamarabb következik be. Az 51 éves Platzecket a politikacsináló, befolyásos tartományi vezetők után a párt vezetősége is jelölte szerdán este, miután Franz Müntefering, az SPD eddigi elnöke hétfőn egy személyi kérdésben nem volt képes érvényesíteni akaratát, s ezért kilátásba helyezte visszavonulását. A személyi kérdésekben az SPD tíz nap múlva esedékes karlsruhei kongresszusa mondja ki a végső szót. Platzeck jelölését mindenki üdvözli, integráló, emberközeli személynek tartják a politikust, aki brandenburgi miniszterelnöki posztjától sem akar megválni. Ő az a ritkaságszámba menő szociáldemokrata vezető, aki az általános mélyrepülés közepette helyi szinten is képes volt úgy-ahogy megvédeni a párt pozícióit, győzelemre vezette a szocdemeket Brandenburgban. Megválasztása esetén az a helyzet állna elő, hogy a két nagy német néppárt, a kereszténydemokrata unió (CDU) és a szociáldemokrata párt (SPD) élén két keletnémet állna, Angela Merkel és Platzeck személyében. Mind Pla- tzeck, mind Merkel 51 éves, mindketten természettudományos képzettségűek. Platzeck az NDK végnapjaiban a környezetvédőkhöz csatlakozott, később tagja lett a Szövetség ‘90 keletnémet polgárjogi mozgalomnak, de nem vállalta a tagságot, miután a szervezet összeolvadt a nyugatnémet zöldekkel. Németország legrégibb néppártjának elnökjelöltje mindössze tíz éve tagja a szociáldemokrata pártnak. Ö lenne a tizenegyedik SPD-elnök a háború után. Matthias Platzeck (ČTK/AP) Reális az atomtámadás? MTI-HÍR London. Tömegpusztító fegyverekkel, köztük atomtöltetekkel elkövetett terrortámadásokat sem tart kizártnak a brit külső hírszerzés (MI6) volt főnöke, aki szerint a júliusi londoni merényletsorozat „nem az elképzelhető legrosszabb” terrorcselekményvolt. Tegnapi londoni lapértesülés szerint a nyári merényletek elkövetőit a támadás előtt már egy évvel figyelték. Sir Richard Dearlove - a Daily Telegraph idézete szerint - egy, a terrorizmusról szervezett szemináriumon azt mondta: az 52 halálos áldozattal járó júliusi londoni robbantássorozat jóllehet nagyon sok emberéletet kioltott, nem volt stratégiai méretű terrorista esemény. Ennél rettenetesebb támadások is bekövetkezhetnek, szerinte a terroristák az interneten egészen elrémisztő technológiákhoz juthatnak hozzá. Sir Richard úgy véli, nem kétséges, hogy az al-Kaida terrorhálózat egyes elemei rendkívüli módon érdeklődnek biológiai, vegyi, radiológiai és végső soron nukleáris fegyvertechnológiák iránt. Jóllehet ilyeneket terrorcselekményekhez még nem használtak fel, de ez előbb-utóbb valószínűleg megtörténik - mondta az MI6 volt igazgatója. Öngyilkos merénylő akart az életére törni Berlusconi, a MTI-HÍR Róma. Silvio Berlusconit meg akarták ölni egy futballmérkőzésen. „Közvetlen fenyegetés célpontja voltam. Egy öngyilkos merénylő akart az életemre tömi egy stadionban. De nem rólam van szó. Fél Olaszország ott volt. Vajon az emberek nem aggódnak emiatt?” - tette fel a kérdést az olasz kormányfő a Libero olasz lapnak adott célpont interjújában. Arról nem beszélt, hogy mikor fedezték fel a merénylet tervét, hivatala pedig nem nyilatkozott az ügyben. Berlusconi tulajdonában van az AC Milan fut- ballklub, és időnként megnézi a csapat mérkőzéseit a milánói San Siro stadionban. Olaszország az USA egyik fő szövetségese az iraki koalícióban. Iszlám szélsőségesek több fenyegetésükben a kormányfőt jelölték meg célpontként. Megsebesítettek egy 9 éves palesztin fiút Játékpuska volt nála MTI-HIR Dzsenín. Meglőttek és életveszélyesen megsebesítettek izraeli katonák a ciszjordániai Dzsenín- ben tegnap egy 9 éves palesztin fiút. A gyerek játékpuskát tartott a kezében. Erről palesztin és izraeli illetékesek is beszámoltak. Az izraeli hadsereg közlése szerint palesztinok tüzet nyitottak és köveket dobáltak egy izraeli katonai járőrre. A katonák rálőttek a fiúra, mert úgy gondolták, valódi fegyver van nála. Később derült ki, hogy egy M-16-ost utánzó játékpuskát tartott magánál. Palesztin szemtanúk megerősítették, a gyerek játékfegyvert tartott a kezében. Az eset egy jelentős muzulmán ünnep, az íd al-fitr első napján történt, amelynek alkalmából a palesztin gyerekek gyakran vásárolnak maguknak játékfegyvereket.
