Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-30 / 276. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 30. RÖVIDEN Öngyilkos merényletek Dákká. Számos pokolgép robbant helyi idő szerint teg­nap reggel két bangladesi vá­rosban, a merényletekben nyolc ember életét vesztette, köztük két öngyilkos merénylő és két rendőr, a sebesültek szá­ma hatvanhat. Az ország déli részén fekvő kikötővárosban, Csittagongban három pokol­gép robbant egy bírósági épü­let előtt. A másik robbantás a Dákká közelében fekvő Gázi- purban történt, egy ügyvédi kamaránál. A merényletért hi­vatalosan még egy szervezet sem vállalta a felelősséget, a hatóságok feltételezései sze­rint azonban az a Dzsumatul Mudzsahidín szélsőséges cso­port áll a robbantások mögött, amely az iszlám jog szöveghű értelmezéséért és alkalmazá­sáért küzd, s amelyet már több merénylet végrehajtásával vá­dolnak. (MTI) Tony Blair mindent tagad London. Tony Blair brit kor­mányfő tagadta, hogy bármi­lyen tájékoztatást kapott volna az al-Dzsazíra arab hírtévé központja ellen tervezett ame­rikai támadásról. A Daily Mirror brit tömeglap a múlt héten azt írta, George Bush amerikai elnök tavaly április­ban bombázni akarta az al- Dzsazíra Katarban lévő köz­pontját, és erről csak Tony Blair tudta lebeszélni. Adam Price képviselő írásban inté­zett kérdést a parlamentben a kormányfőhöz arról, milyen tájékoztatást kapott a Fehér Háztól az arab hírtévé elleni akció tervéről. (MTI) Blair egyszavas válaszát ugyancsak írásban adta meg: „Semmilyet!” (TASR/AP) II. Alekszij nem fogadta a bíborost Moszkva. Az orosz ortodox egyházfő lemondta tegnapi találkozóját egy tekintélyes vatikáni küldöttel, akinek moszkvai látogatása a szent­széknek a katolikus-ortodox kapcsolatok javítására irányu­ló törekvésébe illeszkedik. A hivatalos indoklás szerint II. Alekszij és Renato Martino bí­boros találkozója technikai, nem politikai okból maradt el. A pátriárka Giovanni Lajolo érseket, a vatikáni diplomácia irányítóját sem fogadta a múlt hónapban. Hazatérve Lajolo elismerte: a Moszkva és a Szentszék között 1990 óta fennálló diplomáciai viszony egyelőre nem kaphat teljes ér­tékű státust. XVI. Benedek pá­pa alapvető elkötelezettségé­nek nevezte az ortodox egy­házhoz fűződő feszült kapcso­latok javítását. (MTI) Elraboltak egy német származású asszonyt Irakban, a berlini külügyminisztérium mindent megtesz a kiszabadítása érdekében Az első európai öngyilkos merénylőnő Bagdad/Brüsszel/Berlin. Elraboltak egy német nőt Irakban, a berlini külügy­minisztériumban válság­törzs alakult. Első ízben hajtott végre európai nő öngyükos merényletet az arab országban. ÖSSZEFOGLALÓ A tettes Belgiumban született, s miután egy iszlám radikálishoz ment feleségül, áttért a muzulmán hitre - közölte tegnap a Bel-RTL belga rádió. A nő nevét nem hozta nyilvánosságra, a merénylet né­hány hete történt, és az európai tit­kosszolgálatokat már figyelmeztet­ték erre az új fejleményre. Szakér­tők szerint a terroristák között vi­lágszerte egyre több a nő, de az új­donság, hogy közülük immár az európaiak is hajlandóak öngyilkos merényletekre. Az elmúlt 25 évben az összes öngyilkos terrorakció mintegy 10 százalékát hajtották végre a gyengébb nem képviselői, de ők eddig szinte kizárólag közel- keletiek vagy délkelet-ázsiaiak vol­tak. A Bel-RTL szerint Európában egyre nagyobb a nők részvétele az iszlám terrorhálózatokban. Angela Merkel német kancellár tegnap megerősítette: Irakban elra­boltak egy német származású nőt. A német kormány minden tőle tel­hetőt megtesz, hogy sértetlenül ke­rüljön elő az asszony és sofőije. Merkel a foglyok átadására szólítot­ta fel az emberrablókat, akik „szűk időkorlátot” állapítottak meg köve­telésük teljesítésére. Bejelentette: a német külügyminisztériumban vál­ságtörzs alakult. Az emberrablás ál­lítólag pénteken történt. Sajtóhírek szerint egy Susanne Osthoff nevű, 43 éves nőről van szó, aki archeológusnak tanult, szakterülete Elő-Ázsia, de Irakban huzamosabb ideje emberbaráti te­vékenységgel foglalkozik, például gyógyszereket igyekszik beszerezni kórházaknak. Osthoff folyékonyan beszél arabul, férje is arab. Elrablói videofelvételt küldtek az egyik né­met televíziós állomás bagdadi iro­dájának, amelyen két térdeplő, il­letve guggoló, bekötött szemű sze­mély látható, körbevéve három fegyveressel. Berlini beszámolók szerint az emberrablók azt követelik, hogy Németország szüntesse be az iraki újjáépítés támogatását. Németor­szág nem küldött katonákat Irak­ba, de egyesek azt is kifogásolják, hogy németországi repülőterek használatának engedélyezésével támogatta a Szaddám-ellenes szö­vetséget. Merkel a közelmúltban azt mondta, az Irak-politikában nem tervez változtatást. (MTI, t) Az elrabolt Susanne Osthoff tavaly februárban, amikor állampol­gári bátorságért kapott kitüntetést (TASR/AFP-felvétel) A légkör védelmének kiterjesztését tűzte ki célul a 11. klíma-világkonferencia Sikerül-e életre kelteni Kiotót? Hibát hibára halmoztak a biztonsági erők Újabb jelentés Beszlanról MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Montreal. Föld minden orszá­gának, beleértve a legnagyobb széndioxid-kibocsátókat is, részt kell vennie az éghajlat védelméért folytatott küzdelemben - jelentet­te ki megnyitó beszédében a 11. klíma-világkonferencián Montre­alban Gines Gonzales García, az előző, Buenos Aires-i értekezlet el­nöke. Szerinte mostantól az üzleti életet és a társadalmat is be kell vonni a légkör védelmének folya­matába, mert ha nem sikerül meg­fékezni az általános felmelege­dést, számos országban nem lesz semmiféle gazdasági fejlődés. Bár Kiotóban 1997-ben több mint harminc iparosodott ország vállalta, hogy 2012-re csökkenti, de legalábbis korlátozza az üveg­házhatást erősítő gázok kibocsá­tását, a két legnagyobb széndi­oxid-kibocsátó ország, az USA és Kína mindmáig semmilyen konk­rét lépést nem tett az ott elhatáro­zott korlátozások végrehajtásáért. Washington teljességgel hátat for­dított a folyamatnak, Pekingnek pedig - mivel Kínát 1997-ben a Megbukott MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ottawa/Torontó. Bizalmadan- sági indítványt fogadott el helyi idő szerint hétfő este a kanadai parla­ment Paul Martin kisebbségi libe­rális kormánya ellen, így előreho­zott választásokat tartanak az or­szágban. A Kanadai Liberális Párt alkotta kormány elleni bizalmatlansági in­dítványt 171 igen és 133 nem sza­vazattal fogadta el a képviselőház. Paul Martin azután jelenti be a vá­lasztások időpontját, hogy találko­zik Michaelle Jean főkormányzó­val, az államfő, II. Erzsébet király­nő képviselőjével, akitől kérni fogja a képviselőház feloszlatását. Az el­lenzék vezetői a múlt héten nyúj­tottak be bizalmatlansági indít­ványt a kormány ellen, miután Paul Martin elutasította azt a követelé­süket, hogy januárban oszlassa fel a parlamentet és újon ki előreho­zott választásokat februárra. A bizalmatlansági indítványt a fejlődő országok közé sorolták - semmilyen kötelezettséget nem kellett vállalnia. A kanadai nagyvárosban hétfő­től közel tízezer résztvevő tíz na­pon át tanácskozik arról, milyen lépésekkel folytatódjon 2012 után a légkör védelme. A montreali ez­zel az ENSZ legnagyobb klímaér­tekezlete a kiotói óta, s egyúttal az első, amelyet Észak-Ameriká- ban tartanak. A Montrealban el­nöklő Stéphane Dión kanadai környezetvédelmi miniszter jelen­tős környezetvédelmi sikerekre hivatkozhat, mivel itt fogadták el 17 hónapja hivatalban lévő Martin­kormány ellen egy nagyszabású sikkasztási botrány váltotta ki, amelyben a liberális párt több veze­tője is érintett volt, bár a vizsgálat Paul Martint műiden vád alól tisz­tázta. Gomery bírónak a hónap ele­jén közzétett jelentése fegyvert annak idején az ózonpajzs védel­mét célzó montreali jegyzőköny­vet. Dión azt nevezte a tanácsko­zás fő céljának, hogy végre életre keltsék az orosz csatlakozás után idén februárban érvénybe lépett kiotói jegyzőkönyvet, azaz kidol­gozzák megvalósításának részle­tes menetrendjét. Mindemellett Dión szerint ki kell építeni a támo­gatásoknak azt a rendszerét, amellyel a szegény országokat hozzá lehet segíteni a környezet­barát fejlesztésekhez, és kárpótol­ni lehet a globális felmelegedés okozta károkért. adott az ellenzék kezébe, amely ki­használta az alkalmat, hogy kor­rupcióval vádolja meg a kormány­pártot, és hangoztassa: a kabinet elvesztette a kormányzáshoz szük­séges erkölcsi tekintélyt. Jól érte­sült források szerint a választáso­kat várhatóan január 23-án tartják. MTI-HÍR Moszkva. Csaknem 15 hónap­pal a 331 halálos áldozattal járó észak-oszétiai túszdráma után fogyatékosságokat vetett a biz­tonsági erők szemére az oroszorr szági tagköztársaság parlament­je. A vizsgálóbizottság arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a beszlani iskola elfoglalása a rendfenntartó szervek munkájá­nak fogyatékosságai miatt vált lehetővé. Sztanyiszlav Keszajev észak- őszét parlamenti alelnök szerint e fogyatékosságok közé tartozik, hogy nagyszámú fegyveres észre­vétlenül bejuthatott egy olyan vasúti és légi közlekedési köz­pontba, mint Beszlan. A bizott­ság elvetette azokat az állításo­kat, amelyek szerint a rendfenn­tartóknak információjuk lett vol­na a készülő akcióról, de nem re­agáltak. Csecsenbarát gerillák tavaly szeptember elsején ezernél több túszt ejtettek a beszlani iskolá­ban. A túszdráma 3-án, többórás tűzharccal végződött a terroris­ták és a biztonsági erők között. Csak ezalatt 186 gyerek halt meg. Ugyanakkor egy híján az összes terroristát megölték a ha­tóságok szerint. A bizottság meg­állapította: a roham során láng­szórókat, gránátvetőket és tanko­kat vetettek be. A lángszórók al­ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Petíciót akarnak át­adni Szili Katalin házelnöknek a Magyarországon élő kisebbségek képviselői, akik december 2-ra tün­tetést hívtak össze az Országház elé. A demonstrációt szlovák értel­miségiek szervezik, akik főleg a nemzetiségi polgári társulások kép­viselőinek részvételére számítanak. A petíció a nemzetiségek régi és újabb keletű gondjainak megoldá­sát sürgeti: a kisebbségek parla­menti képviseletének biztosítása; az MTV szüntesse be a kisebbségi jogok megsértését; kisebbségi rá­dióadás létrehozása; a kisebbségi intézmények finanszírozásának szavatolása; a nemzetiségi iskolák tankönyvellátása stb. Ján Fűzik, a kalmazását a hatóságok kezdet­ben tagadták, majd elismerték. „A bizottság rendelkezésére bocsátott adatok nem adnak meggyőző magyarázatot a roha­mot kiváltó robbanás okaira” - hangsúlyozta Keszajev. A hivata­los verzió szerint véletlenül rob­bant fel egy bomba a tornaterem­ben, ahol a gerillák túszaik leg­többjét tartották. Mindamellett a bizottság nem vetette el azt a fel- tételezést, amely szerint kívülről leadott lövés is kiválthatta a roha­mot, bár elismerte, hogy a kapott adatok ezt nem támasztják alá. A bizottság végül felrótta a vál­ságstábnak, hogy adagolta az in­formációkat a túszok számáról (kezdetben csak 354 túszról szá­molt be), mert ezzel befolyásolta a döntéseket. A stáb következet­lenségei láttán a szülők és hozzá­tartozók nem hittek a katonai megoldásban, és szeptember 2- án élő gyűrűbe akarták fogni az iskolát, hogy meggátolják a roha­mot. Keszajev óvott attól, hogy az észak-őszét bizottság - jelen­tés közzététele után feloszlott - munkáját szembeállítsák az orosz központi törvényhozás sa­ját vizsgálóbizottságának ered­ményeivel. Ez utóbbi csak de­cember végén készül ismertetni jelentését többszöri halasztás után, s megfigyelők inkább csak a hivatalos változat megerősíté­sét vátják tőle. Szlovák Országos Önkormányzat elnöke azt mondta, ők is támogat­ják a tiltakozó megmozdulás szer­vezőinek követeléseit. Milica Pavlov, a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat el­nöke szerint minden magyarorszá­gi kisebbség vitatja a kisebbségi önkormányzati képviselők válasz­tásáról szóló törvény módosításait, és a jövő őszi helyhatósági válasz­táson a magyarországi szerbek vél­hetően nem kívánják majd alávetni magukat a jogszabály által előírt bonyolult eljárásnak. Pavlov nyi­latkozata a Politika belgrádi napi­lapban jelent meg tegnap. A lap a június 13-án módosított kisebbségi joganyaggal foglalkozik, amely szerinte szűkítette a kisebbségi vá­lasztók körét, (ú, mti) Paul Martin és kormánya a választásokig hivatalban marad (TASR/EPA-felvétel) Súlyosbodik a helyzet Európában Az EUA európai környezetvédelmi ügynökség jelentése szerint öt­ezer év óta a legsúlyosabb klímaváltozás elé néz Európa. A jelentést tegnap hozták nyüvánosságra. A globális átlaghőmérséklet az elmúlt száz évben 0,7 Celsius fokkal emelkedett. Európa átlaghőmérséklete földrajzi elhelyezkedése és viszonylag kicsi talajtömege miatt 0,95 Celsius fokkal emelkedett. A 2003-as kánikulai évben az Alpok glecs- csereinek tíz százaléka olvadt el. A folyamat hatékony, évtizedekre előre tekintő beavatkozások nélkül csak gyorsulhat. A következmény az északi jégtakaró elolvadása és Európa déli területeinek elsivatagosodása lehet. A kontinens népessége egyre inkább a közép­európai területekre koncentrálódik majd. (m) A bizalmatlansági indítványt egy nagyszabású sikkasztási botrány váltotta ki a kanadai kormány Szlovák értelmiségiek szervezik a demonstrációt Tiltakozó kisebbségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom