Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-24 / 271. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 24. Elhunyt Tábori Nóra TALLÓSI BÉLA Hetvenhét éves korában, tegnap elhunyt Tábori Nóra színművész, a magyar színházművészet kiemelkedő alakja. Megragadó volt színpadon, filmben, kabaréjelenetben. Keménységétől sugárzott, hangjától mennydörgőit a tér. Nagy-nagy alakításai voltak a Vígszínházban. Meggyőzően keltett életre klasszikus nagy drámai hősöket: Antigonét, Roxane-t a Cyranóban, Pearce-nét Shaw Pygmalionjában, Kvasnyát Gorkij Éjjeli menedékhelyében. Ragyogó volt komikának: brillírozott Mrs. Clackett szerepében az Ugyanaz hátulról című bohózatban. Elemi erővel formálta meg a mai karaktereket: egyebek közt a Jóccakát anya, a Házmestersirató vagy a Sógornők című darabokban. Felejthetetlen alakítást nyújtott a Mácsai Pál által rendezett Macskajátékban. A „legmodernebb” műfajban is otthon volt: évekig főzte énekes Mamókaként a szilvás gombócot a Padlás című musicalben. Utolsó színpadi szerepét Eszenyi Enikőtől kapta: ő volt Ursula a Sok hűhó semmiért című Shakespeare-vígjátékban. Groteszk karakterével a filmeknek is különös színt és ízt adott. Elég csak az Abigél tornatanárnőjére gondolni, de vége-hossza nincs azon filmek sorának, amelyekben játszott. Az ő fura keverékű komikai-drámai vénájával nem lehetett elkerülni a kabarépódiumot, a kabaréjeleneteket. Rideg-hideg-közö- nyös arccal, ha van ilyen - de esetében volt -, „érzéketlen érzésekkel” tudott megnyilvánulni a legkomikusabb helyzetben is; nem ő vidult, hanem minket vidított, ettől lett ő olyan „táborinórás”. Évekig nem létezett olyan kabaréműsor a tévében, amelyben ne lett volna egy jelenet a két zsörtölődő asszonysággal, Máthé Erzsivel és Tábori Nórával. Humora itt maradt. Őrzik a felvételek. Azt hiszem, sokáig fog még bennünket nevettetni. 1928-2005 (Képarchívum) RÖVIDEN Könyvbemutató a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. Ma 18 órakor lesz a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Szőke József Csatangoló című könyvének bemutatója. A Történelmi séták Szlovákia legszebb tájain alcímmel megjelent kötet nem szokványos útikalauz. A magyar múlt emlékeire, valamint a magyar-szlovák évszázados együttélés közös történelmi emlékeire összpontosít. A könyvet Tóth Elemér író, költő mutatja be. Az est védnöke Krasztev Péter, a Magyar Intézet igazgatója, (ú) Lázadás az elüzletiesedés ellen Kassa. A hatalom játékai címmel nyílik kiállítás ma délután a kassai Löffler Múzeumban a Mauksmax egyesület szervezésében. A társadalom kommercializálása ellen „harcoló” csoport vezetője, Peter Maukš Voda festményekkel és installációkkal igyekszik felhívni a figyelmet az egyénre leselkedő civilizációs veszélyekre és tévutakra, a folyamatos manipuláció következményeire. Maukš annak idején azzal keltett feltűnést, hogy a szupermarketek szóróanyagait kifigurázandó, saját alkotásait „árazta be” és prezentálta a nagy áruházláncok módszereivel. Az érdekesnek ígérkező tárlat ma 16 órakor nyűik és január 15-ig tekinthető meg. (juk) A NAGY KÖNYV Eredményhirdetés JÁTÉK Tisztelt Olvasóink! A Magyar Televízió olvasást népszerűsítő sorozata, A Nagy Könyv középdöntőjébe bejutott művek közül levélben péntek éjféüg, e-ma- ilben tegnap délig küldhették el szavazatukat kedvenc olvasmányukra szerkesztőségünk címére. Nagy örömünkre szolgál, hogy nagyon sokan kapcsolódtak be a játékba, és adták le voksukat kedvenc könyvükre. A szavazásnak természetesen tétje is volt, hiszen a szavazók közül kisorsoltunk egy szerencsés nyertest, aki családjával (max. 3 fő) a Magyar Televízió vendége lesz a december 15-ei Döntőn. A család 2. osztályú vasúti útiköltségét és szállását a Magyar Televízió fedezi. Az Új Szó Nagy Könyv-szavazásának nyertese Bokros Renáta bősi olvasónk lett. Gratulálunk! Olvasóink szavazatai alapján összeállítottuk A Nagy Könyv középdöntőjébe bejuttatott hat mű „új szós listáját”: 1. Jókai Mór: Az arany ember - 281 szavazat 2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk -177 szavazat 3. Szabó Magda: Abigél - 135 szavazat 4. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg - 128 szavazat 5. A. A. Milne: Micimackó - 89 szavazat 6. George Orwell: 1984 - 61 szavazat Nehéz helyzetben volt a zsűri, hiszen minden előadás egyedi és magas színvonalú volt Idén is nyílt bíborpiros, szép rózsa „A magyar népre ezer éve mindig felülről és kívülről akarták a kultúrát rátukmálni, amennyiben egyáltalán akarták - írta a múlt század első felében Kodály Zoltán. - Nem volna természetesebb egyszer figyelemre méltatni, mi terem a saját talajában?” Megtörtént; és kinyílott a bíborpiros szép rózsa... LŐRINCZ ADRIÁN „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is” - olvasható ugyancsak Kodálynál, és hogy ez mennyire igaz, tanúsítja a tájainkon egyre erőteljesebbé váló népzenei-hagyományőrző mozgalom, melyet gyakran a nem épp ide illő „amatőr” jelzővel is szeretnek ellátni. Pedig népzene csak egy van: a „nép ajkán” termett, az eredeti. A Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő Dunaszerdahelyen megrendezett országos döntőjének felhozatalára „eredetiség” szempontjából nem is lehetett panasz, hiszen az egész Felvidékről összesereglett szólisták és csoportok valóban az adott tájegység népzenei hagyományainak javát mutatták be. „A zsűrik a járási és területi fordulók lebonyolítása során összesen kétszázhuszonkét produkciót hallgattak meg, ennek közel felét a népdalkörök és citerazenekarok előadásai tették ki - tudtam meg Huszár László szervezőtől, a Népzenei Adattár vezetőjétől. - Dunaszerdahelyen, az országos döntőben hatvanhárom produkciót mutattak be, majd az értékelést követően a szakmai zsűri harminc- kettőt sorolt be a gálaműsorba. Meg kell jegyeznem: a Bíborpiros szép rózsa immár harmadik ízben a Vass Lajos Népzenei Verseny válogatója is, a kiválasztott szólisták és csoportok ennek Kárpát-medencei döntőjében vesznek részt.” A zsűri társelnökei Ág Tibor népzenekutató, valamint Olsvay A Berkő, azaz Berzéte-Kőrösi Népdalkor fellépése (A szerző felvétele) Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének főmunkatársa voltak, de helyet kaptak benne népzenészek, énektanárok is. Figyelembe véve, hogy a két nap alatt szakmai megbeszélések is zajlottak, biztos vagyok benne, hogy a megmérettetésen kívül a csoportok és egyéni előadók a lehetőségnél jóval többet kaptak. Nehéz helyzetben van e sorok írója, amikor arra vállalkozik, hogy a színvonalas előadások sorából akár egyet is kiemeljen. Mégis: az Écsi Gyöngyi népdalénekes vezette Berkő, azaz Berzéte-Kőrösi Népdalkor, mely felső-gömöri lakodalmas szokásokat mutatott be, üde színfoltja volt a rendezvénynek. A nevezett falvak - azaz Berzé- te és Kőrös - Felső-Gömör legészakabbra, a nyelvhatár peremén fekvő települései közé tartoznak. Ott, ahol három évtizede nincs magyar tannyelvű alapiskola, és a Berkő az egyetlen magyar intézmény, nincs könnyű dolguk azoknak, akik a több évszázados hagyományok ápolását felvállalják. A népdalkor mégis működik - huszonnyolc állandó taggal, több „szimpatizánssal”, évi kétháromtucatnyi fellépést vállalva. Az énekkar aranysávos minősítést nyert, és mint Szendi Erzsébet, a Berkő Polgári Társulás (mert üyen is van!) elnöke elmondta, Erdélyben csakúgy ismerik őket, mint az anyaországban. A csoport tagjai által felgyűj- tött és előadott népzenei anyagot 2000-ben hangkazettán, a további gyűjtés eredményeit pedig idén CD-n is megjelentették. Még egy fontos, bár hihetetlennek tűnő momentum: az anyagiakban nem bővelkedő Berzéte önkormányzata évente mintegy hatvanezer koronával támogatja a csoportot. Merthogy a jó szándék önmagában kevés. Az országos népzenei vetélkedő szakmai zsűrije három kategóriában osztott ki díjakat. A csoportok és a szólisták kategóriájában Rézműves Róbert (Síd), Paksi Szilvia (Nagymegyer), Bencz Gabriella (Kolon), Jámbor Mónika (Ipolyság) és Száraz Márk (Nagykér) szólisták, illetve a Téliződ Női Eneklőcsoport (Nyitrageszte), a Kolonyi Gyöngykoszoró (Kolon), a Gímesi Hagyományőrző Csoport, a Szepsi Asszonykórus, a Százdi Cite- razenekar és a Péderi Vegyes Kar bizonyultak legjobbaknak. A színvonalas előadásért nívódíjjal tüntette ki a zsűri Renczés Dóra (Felsőszeli), Csámpai Péter (Gí- mes) és Tóth Zsuzsanna (Pográny) népdalénekeseket, Mézes Mátyás zseh'zi hegedűst, valamint a Roz- • maringsaij Népdalkört (Szína), a Csitári Menyecskekórust, a Felsőszeli Leánykart, a naszvadi Búzavirág Vegyes Éneklőcsoportot, a Nagykéri Női Éneklőcsoportot, a jánoki Napsugár Női Éneklőcsoportot, a nagycétényi Kútyika Női Éneklőcsoportot, illetve a Cimbora Férfi Daloskört Békéről. A Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjében Felvidéket Rézműves Róbert, Paksi Szüvia, Bencz Gabriella, a Téliződ Női Éneklőcsoport, a Kolonyi Gyöngykoszoró, Jámbor Mónika, Száraz Márk, a Gímesi Hagyományőrző Csoport, a Szepsi Asszonykórus, a Százdi Citeraze- nekar, illetve Mézes Mátyás képviselik majd. Remélhetőleg onnan sem térnek haza díjak nélkül, bár a hagyományok és népi kultúránk megőrzése előbbre való minden vetélkedésnél. „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is”. A december 2-án kezdődő VII. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál szárvendége Vanessa Redgrave Clooney rendezői munkáját is vetítik TALLÓSI BÉLA Pozsony. Szlovákia téli filmszemléje december 2-án kezdődik az Auparkban lévő Palace Cine- masban. A fesztivál fő szekcióját, az első- és másodfilmes rendezők mozgóképeinek versenyét némileg módosították, eddigi kínálata egy alkotással bővült. Vagyis nem tizenhét, hanem tizennyolc munkát fog elbírálni a nemzetközi szakmai zsűri. Sikerült ugyanis megszerezni és versenybe állítani George Clooney második rendezői mozgóképét, a Good Night and Good Luck című 93 perces fekete-fehér amerikai politikai drámát. E produkció nagy sikert aratott a idei, szeptemberi velencei filmfesztiválon, Clooney egyrészt megkapta a FIPRESCI-díjat, másrészt Grant Heslowal együtt a legjobb forgató- könyvért jutalmazták Arany Osel- la-díjjal. És még egy elismerés a filmnek: a legjobb színésznek járó Volpi-kupát a film főszereplőjének, David Strathainnek ítélték. Egy Velencét megjárt másik mozgókép is szerepel majd a pozsonyi mustrán. Azt is amerikai színész, Liev Schreiber rendezte, címe: Everything Is Illuminated. Ez Schreiber (akit például a Sikoly mindhárom részében láthattunk) első rendezői filmje, és soha rosszabb debütálást, hiszen a Lí- dón megkapta a Laterna Magicadíjat. A főszerepet Elijah Wood játssza, aki A Gyűrűk Ura-filmtri- lógiával lett világhírű. A Pozsonyi Nemzetközi Film- fesztivál sztárvendége az Oscar-dí- jas, valamint két Arany Glóbusszal kitüntetett angol színésznő, Vanessa Redgrave lesz. Ót a legtöbben az Antonioni-klasszikus, a Nagyítás titokzatos hölgyeként ismertük meg, de láthattuk olyan ismert filmekben, mint a Szellem a házban, A kí- sértetház, a Mission Impossible, az Oscar Wüde szerelmei, a Bella maffia, vagy a Byron. Pozsonyba két filmjét kíséri el, A láz című, 2004- ben forgatott amerikai-angol drámát, amelyet versenyprogramban vetítenek, valamint egy dokumentumfilmet, amelynek producere volt. Mindkét alkotást a fia, Carlo Gabriel Nero rendezte. A láz egy lázbeteg angol hölgyről szól, s ahogy értékelői a filmmel kapcsolatban írják: „Nem csupán hitelesen tolmácsolja a fogyasztói társadalom és értékrendjének kritikáját, de az egyénre alkalmazza azt, akinek lehetősége van arra, hogy válasszon a fizikai javak puszta élvezete, illetve a mások javát (is) szolgáló élet között. A láz gondolatébresztő kaland, amely a néző saját lelkiismeretét sem hagyja érintetlenül.” A pozsonyi fümfesztivál december 10-éig tart. Vanessa Redgrave A láz című filmben (Képarchívum)
