Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-24 / 271. szám, csütörtök

Gazdaság és fogyasztók 9 ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 24. Legfőbb ideje, hogy térségünk mezőgazdasága végre függetlenné váljon a mindenkori aktuálpolitikától Az Agrárkifizető Ügynökség postázza az értesítőket Példás északi agrárgazdálkodás Nincs baloldali meg jobboldali káposzta, csak eladható és elad­hatatlan káposzta van. Ezért fontos, hogy minden egyes ter­ményre komplett termelési és értékesítési szisztémát dolgozza­nak ki, magyarán le kell zárni a termelőtől a végfelhasználóig terjedő rendszert. (Somogyi Tibor felvétele) Párkány. Felettébb érdekes és rendhagyó tanácskozás­ra került sor a napokban a Thermál Szálló konferen­ciatermében. A környék mezőgazdasági vállalkozó­ival találkozott Bumbulucz László, a budapesti SCAN- AGRO Kft. igazgatója, amely Közép-Európa leg­nagyobb, Skandináviába mezőgazdasági terménye­ket exportáló cége. BUCHLOVICS PÉTER A Skandináviába mezőgazda- sági terményeket exportáló SCAN-AGRO társaságnak Svédor­szágban, Norvégiában az olajos magvak, termények (napraforgó stb.) piacán 50 százalékos része­sedése van, legfőbb vevőjük az or­szágos hálózattal rendelkező Nor­vég Parasztszövetség. Bumbulucz László 1956-ban emigrált Ma­gyarországról, s egyszerű állat- gondozóként kezdte, ám a nyolc­vanas években már a norvég mezőgazdasági minisztérium főosztályvezetője volt és tanított az oslói egyetemen. Jelenleg a magyar mezőgazdasági miniszter tanácsadója. Bambulucz László bevezetőjé­ben rámutatott: legfőbb ideje, hogy a térség mezőgazdasága a mindenkori aktuálpolitikától függetlenedjen, mert hosszú tá­von rengeteget ront az ágazaton az egyes kormányok kísérletez­getése. Nincs baloldali meg jobb­oldali krumpli, csak eladható és eladhatatlan krumpli van - je­gyezte meg képletesen. Ami Nor­végiában és Magyarországban közös, az a termőföld szeretete és a hagyományok tisztelete. Ugyanakkor a tőkehiány, a ha­gyományos tudás elavultsága, a felelősségvállalás hiánya, a termőföldspekulánsok - ez mind jellemzi a mai napig is a magyar mezőgazdaságot. Bumbulucz László a megoldást többek közt norvég mintára a beszerzés-érté­kesítés intézményesített érdek- védelmét jelölte meg. Lényegé­ben hosszú távú termelői szerződésekkel értékesítési szer­vezeteket szeretnének létrehoz­ni. A skandináv piacon a cég bú­zát, napraforgót, bioproduktu­mokat, kukoricát, étolajat, kemé­nyítőt, szóját forgalmaz, tehát ezekre is szervezik Közép-Euró- pában a beszerzési hálózatot. A termelés az értékesítésnél kezdődik. Mindig és kizárólag csak olyan növényt szabad ter­meszteni, amit már előre eladtak - fogalmazott Bumbulucz László és hozzátette: náluk még soha nem fordult elő az, hogy a ter­melő áruját nem tudták elvinni. Ők már februárban szerződést kötnek a vevővel egy meghatáro­zott mennyiségre. Pontosan tud­ják ugyanis, hogy egy üzletlánc­hálózat vagy egy nagykereskedés hány tonnát adott el az egyes ter­mékekből, s ennek a mennyiség­nek a nyolcvan százalékát a SCAN-AGRO előre megtervezi, s csak erre írnak alá szerződést a termelővel és a vevővel, ugyan­akkor megengedik, hogy 20 szá­zalékot a termelő saját maga ér­tékesítsen. „Téves és káros felfo­gás az, hogy a kereskedő teszi tönkre a mezőgazdaságot. Nor­végiában és a SCAN-AGRO eseté­ben is mi a termelőt tekintjük a legfontosabb tényezőnek, mi pél­dául 8-10,7%-os haszonkulccsal dolgozunk” - fejtette ki az igaz­gató. Ráadásul náluk a vevő bár­mikor megnézheti, mennyiért szerezték be az árut, mibe került a csomagolás, a szállítás, s mi­lyen az eladási ár. Skandináviá­ban negyven éve ugyanazok a vevőik, s Bumbulucz szerint ez annak is köszönhető, hogy sose az árral kezdik a tranzakciókat, a lényeg a megbízhatóságon, a rendszeres minőségen van. A fi­zetőképesség és a pontosság ma­gától értetődő. Norvégián kívül Svédországba, Dániába, Finnor­szágba is szállítanak. Az igazgató tapasztalatai sze­rint Közép-Európában még min­dig nincs szerződési fegyelem, s a termelő gyakran nem kapja meg azt a tisztességes árat, amiből az önköltség levonása után meg tud­na élni. Pedig a termelőt egyszer sem érdemes átvágni, mert hosszú távon a kereskedőnek lesz ebből kára, hiszen például ha ke­vés az áru és egy holland, német kereskedő 5 euróval többet ad ér­te, akkor inkább annak adja el a terményt. A SCAN-AGRO filozófi­ája a földrajzilag összefüggő terü­leteken folyó termelés koordiná­lása, s a külföldi cégek idecsábí- tása, mert szerintük az a legfon­tosabb, hogy ne nyersanyagleadó országok legyünk. Ez ugyanis a leggyengébb üzlet, ezért fizetnek a legkevesebbet. Napraforgóban például ők a terményt eleve itt csomagolják, a vásárló kívánsága szerinti kiszerelésben, és úgy vi­szik ki a megadott forgalmazói helyre, Dániába, Svédországba. Szállításban és az áru kiállításá­ban, csomagolásában még min­dig rendkívül versenyképesek va­gyunk, ugyanis, amíg egy dán ke­reskedő a saját csomagolóüzemé­ben 5976 forintnyi bért fizet egy óra munkáért, Norvégiában pe­dig 3900 forintnyit, addig Ma­gyarországon 676 forint értékű munkával is be lehet csomagolni ugyanazt a terméket, a többletér­téket viszont vissza lehet forgatni a termelő-kereskedői hálózatba - taglalta a SCAN AGRO ügyvezető igazgatója. A cég biotermékeket is nagy mennyiségben exportál Skandi­náviába, s ennek érdekében Ma­gyarországon levédették a ma­gyar nemesített növényeket a nyíregyházi kutatóintézettel, te­hát a nem génmanipulált termé­kek világpiacán is komoly ered­ményeket értek el. Norvégiában, Svédországban például a lazac­tenyésztésben használt ún. fe­hérjében gazdag lazactakar­mányhoz szükséges növényeket biztosítja a SCAN-AGRO, a csil­lagfürtöt, lóbabot stb. Ennek a termelési vonalát Magyarorszá­gon építik ki, de tönkölybúzával is dolgoznak, s ennek is óriási ke­letje van. Mint Bumbulucz László elmondta: már 6 norvég koronát is megadnak a tönkölybúzából készült ún. speltliszt kilójáért. Ezért fontos tehát, hogy szinte minden egyes terményre komp­lett termelési és értékesítési rendszert dolgozzanak ki, mert tarthatatlan az a helyzet, hogy kétes nepperek kapkodva, ötlet­szerűen válogassanak a magyar mezőgazdasági termékekből, magyarán: le kell zárni a ter­melőtől a végfelhasználóig ter­jedő rendszert. Tehát nem a pia­cot, hanem az értékesítési, előál­lítási folyamatot. Mindent el le­het adni a világpiacon, ha azt ki­váló minőségben kínáljuk - fog­lalta össze Bumbulucz László. A SCAN-AGRO jövő tavaszra szlo­vákiai termelőkkel is felveszi a kapcsolatot, már most folynak egyeztetések arról, milyen ter­ményekre lehetne üzletet kötni. Konkrétan Párkányban a régió vállalkozói a nánai volt kaszár­nyát szemelték ki logisztikai, raktározási, csomagolási köz­pontként. Dél-Szlovákiában az országos átlagnál jóval elterjedtebb az interneten keresztül történő árumustra és vásárlás (Forrás: Gratex International) Vásárlás a világhálón bizonyos terméket 31% Csak elvétve 7% Gyakran vásárolt 5% Soha nem vásárolt, és nem bízik benne 9% Még soha nem vásárolt 31% Időnként Vevőcsalogató a világháló ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia egyik vezető szoftvercége, a Csehországban és Ausztráliában is működő Gratex In­ternational www.realshop.sk né­ven 2003-től működteti az interne­tes vásárlást lehetővé tevő portál­ját, amely műszaki, irodatechnikai cikkeket kínál. Bár a portál havi for­galma már rendre meghaladja az 1 millió koronát, és 2005 első felében a növekmény több mint 100%-os volt, még mindig a kezdeteknél tar­tunk. Štefan Dobák, a Gratex érté­kesítési igazgatója szerint nálunk többnyire apróságokat, 2000 koro­na alatti cikkeket vásárolnak a vi­lágháló révén. Bár a világhálós vá­sárlás lényege a gyorsaság és az időmegtakarítás, ennek dacára ná­lunk az ellenkezője az igaz: a vevők 70%-a személyesen veszi át a meg­rendelt árut, ahelyett, hogy ezt a postára szolgálatra bízná. A Gratex saját felmérése szerint az ügyfelek 41%-a pozsonyi, ám meglepően erős Dél-Szlovákia képviselete, hi­szen a 3. helyen máris a Dunaszer- dahelyi járás található 11%-os ré­szesedéssel, emellett Szene, Galán- ta, Komárom és Érsekújvár is súlyá­nál nagyobb szeletet hasít ki a piac­ból. A társaság a pozsonyi középis­kolások körében végzett piackuta­tása azt mutatja, hogy a fiatalok 96%-a volt tisztában az internet nyújtotta lehetőségekkel, 94%-a fo­gadta pozitívan az új divatot, az in­ternetes napló (blog) terjedését, a megkérdezettek 65%-a informáci­óforrásként használja az internetet, az e-mail nyújtotta lehetőséget 58%-uk használja ki. (shz, ű) Utalják az agrártámogatást ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szlovákiai agrárter­melők akár még az idén kézhez kaphatják az agrártámogatáso­kat. Az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) ugyanis december első felé­ben megkezdi a támogatások oda­ítéléséről szóló határozatok pos­tázását azoknak a termelőknek, akik időben és a törvényben meg­szabott kötelezettségeknek eleget téve kérvényezték a kifizetéseket. Tételesen a területalapú támoga­tásokat (SAPS), a hátrányos terü­leteken gazdálkodóknak a kom­penzációs illetéket (LAF), a szán­tóföldi növényekre igényelhető támogatásokat (POP), továbbá a tehenekre, birkákra és kecskékre kérhető támogatásokat fizeti a PPA. Tavaly az ügynökség novem­ber utolsó napján kezdte meg a határozatok postázását, és az ag­rártermelők karácsonyig meg is kaphatták pénzüket, ha a határo­zatot postafordultával aláírva visszajuttatták a PPA-nak. Idén az egy hektárra juttatható területala­pú támogatás összege hozzá­vetőleg 2100 korona lesz, a szán­tóföldi növényekre hektáronként megközelítőleg 2700 koronát fi­zetnek, (tavaly 1764 Sk volt), az LFA esetében a hektárra juttatott összeg 797-4315 korona között lesz majd. A PPA illetékesei közöl­ték: az ügynökségnek van elég pénze a támogatások azonnali fo­lyósítására. Az agrártermelőktől függ tehát, hogy mikor kaphatják meg a beígért pénzüket. (Ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lassan kiürül a lakásalap kasszája Pozsony. Az Állami Lakásfej­lesztési Alap (ŠFRB) a november 21-ig beérkezett 2015 kér­vényből 1588-at elégített ki, ami 3,843 milliárd korona kifizetését jelenti. Mivel a kedvezményes kölcsönt nyújtó alap idei kerete 3,927 milliárd korona, ez azt je­lenti, hogy az állami szervezet kasszájában már csak alig 83 miihó korona maradt. (SITA) Csizmadia Mária az év vállalkozónője Pozsony. A Kis- és Középvál­lalkozásokat Fejlesztő Nemzeti Ügynökség (NARMSP) 6. alka­lommal hirdette meg a legjobb női vállalkozók versenyét. Az idei kiírásban a párkányi Csiz­madia Mária lett a győztes, aki a nemzetközi fuvarozásban te­vékenykedik, cége 14 főt foglal­koztat. Az országos versenybe 70-en neveztek be. (TASR) Gazdasági tárcák csúcstalálkozója Pozsony. Tegnap kezdődött a szlovák fővárosban a Közép­európai Kezdeményezés orszá­gainak gazdasági fóruma, ame­lyen összesen 17 gazdasági mi­niszter vesz részt. A tanácsko­zás fő témái: a reformok mint a versenyképesség kulcsa, ener­getika, infrastruktúra és emberi erőforrások. (SITA) A kormány elfogadta a PPP koncepcióját Pozsony. A kormány tegnapi ülésén elfogadta az állami-ma­gánerős, vegyes pénzügyi forrá­sú projektumok koncepcióját, amelyet az angol Public-Private Partnerships elnevezés után PPP pénzügyi konstrukciónak hív­nak. A PPP-megoldás főleg az autópálya-építés finanszírozá­sán lendíthet jelentősen. A pénz­ügyminisztérium úgy látja: a PPP hatékonyabbá teszi a nagy pro­jektumok pénzelését, emellett csökkenti az állami költségvetés­re nehezedő nyomást. A kabinet egyben jóváhagyta, hogy na­gyobb összeggel támogatja a kezdő vállalkozások közvetett tá­mogatását. (SITA, ú) Végül 9,2 milliárdba kerülhet a KIA Pozsony. A kormány elfogad­ta a Hyundai/KIA zsolnai autó­gyárához nyújtott állami támo­gatásról szóló beszámolót. A Jir- ko Malchárek gazdasági minisz­ter által előterjesztett anyag sze­rint az állami dotáció az eredeti elképzeléshez képest 1,8 milli­árd koronával emelkedett, a gyártás beindítása tehát közel 9,2 milliárdba kerül. Az összeget több évre lebontva kell folyósíta­ni, idén 2,7 milliárdot kifizetett a gazdasági tárca. Ez tartalmazza a gyár felépítéséhez szükséges földterület árát és az elkészült infrastruktúra költségét, (lpj) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______ Ár folyam EMU-euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 38,597 1,323 5,187 27,933 Lengyel zloty Svéd korona 27,645 Svájci frank USA-dollár 9,797 56,554 Magyar forint (100) 15,302 4,066 Szlovén tollár (100) 16,157 24,990 32,710 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,59-39,59 31,90-33,56 1,29-1,35 14,63-15,93 OTP Bank 37,54-39,50 31,73-33,48 1,29-1,35 14,70-15,82 Postabank 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 Szí. Takarékpénztár 37,55-39,48 31,80-33,47 1,28-1,35 14,57-15,95 Tatra banka 37,52-39,52 31,78-33,48 1,29-1,35 14,65-15,85 UniBanka 37,56-39,52 31,80-33,47 1,29-1,35 14,87-15,65 Általános Hitelbank 37,54-39,54 31,84-33,54 1,28-1,36 14,70-15,83 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom