Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-23 / 270. szám, szerda

UJ SZÓ 2005. NOVEMBER 23. Interjú - hirdetés 15 Régiónkban nagy szükség van magyarul kommunikáló szakemberekre; azon vagyunk, hogy mélyítsük a kapcsolatot Győr-Moson-Sopron megyével Ľubo Roman újra megyeielnök-jelölt Multikulturális, toleráns, biztonságos megyéről és emberséges életkörülmé­nyekről álmodik. Az SDKÚ-ANO-MKP-DS-zöl- dek jobboldali koalíció áll mögötte, s bízik benne, folytathatja azt, amit az elmúlt években me­gyefőnökként elkezdett. Ľubo Roman megyeielnök­jelölttel beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Valaha Pozsony háromnyelvű város volt, s eddigi tevékenysége alapján úgy tűnik, mintha ezt a hagyományt szeretné felújítani. Valóban. Tudatosítani kell a tör­ténelmi összefüggéseket. Pozsony a maga kulturális sokszínűségével összekötő híd Bécs és Budapest kö­zött. Budapesti színész kollégáim már 15 évvel ezelőtt mondogatták, hogy Pozsony egyszer kulturális kapoccsá válik. Ahhoz a három város között egy kitűnő közlekedési hálózatot sem árt biztosítani. Ötven évig az állam törődött az utakkal, csak másfél éve tartoznak a megye fennhatósága alá, és nem lehet azonnali eredményt várni. Minden tőlünk telhetőt megte­szünk a biztonságos és jobb közle­kedés biztosítása érdekében. A Po­zsonyból Somotjára vezető úttal is kell valamit csinálni: Csöllénél (Ro­vinka) és Dénesdnél (Dunajská Lužná) például kerülőutat építünk. Mihelyt befejeződik a telkek felvá­sárlása, elkezdődhet a munka. Mi a helyzet a szenei körgyű­rűvel? Az is tervben van. Szencen két probléma van: rosszul lehet meg­közelíteni a tavakat és az Aqua- parkot. Mindenképpen biztosítani kell, hogy e turistacsalogató üdülőközpontba külön úton is el lehessen jutni, s ne a várost terhel­je a forgalom. Jó az együttműkö­dés a város vezetésével, s körvona­lazódik a megoldás. Sokan dolgoznak a főváros­ban, s az esti műszak után vonat­tal járnak haza. Nem lehet mégis megmenteni a Pozsony és Duna- szerdahely közötti éjjeli vonatjá­ratot? A megye vezetése már tárgyalt a nagyszombatiakkal - Dunaszerda- hely ugyanis nem Pozsony megyé­hez tartozik. Támogatjuk a megye területén működtetétt járatokat, ám itt két kerület közötti közleke­désről van szó, s nem logikus, hogy a pozsonyiak fizessék a Nagyszom­bat megyei szakaszt is. Bizonyos já­ratok esetében sikerült megegyez­ni, szerintem még a dunaszerdahe- lyi ügy sincs lezárva; folynak a tár­gyalások. Sok megyefőnökjelölt megva­lósíthatatlan dolgokat, például biztonságosabb várost ígér, noha megyei rendőrség nem létezik. A megyefőnök esetleg úgy érhet el eredményt, ha együttműködik a hatóságokkal, vagy a megelőzés­re összpontosíthat. Mi erről a vé­leménye? A jövő évtől megyei hatáskörbe tartozik majd a megelőzés, s e cél­ból pénzt is kapunk. A me­gyefőnök a kerületi biztonsági ta­nács tagja, vagyis első kézből érte­sülhet a biztonsági helyzetről, s megoldási javaslatokat is tehet. Té­ves nézet az is, hogy a megye nem tehet semmit a panelházak felújí­tása érdekében, s e célra nem lehet pénzt szerezni az európai uniós alapokból. Igenis lehet. A visegrádi megyefőnökök már két éve lobbiz­nak, hogy Kelet-Európábán e célra is fordíthassunk uniós támogatást. Az EU-ból kapunk pénzt a környe­zet emberségessé tételére, s az összeget például a parkokra, a pa­nelházakra, a közvilágításra, par­kolókra, szeparált szemétgyűjtés­re, a panelházak körüli utak felújí­tására lehet fordítani, ami ugyan­csak összefügg a biztonságosabb környezettel. Sikerült elérni, hogy 2007-től Pozsony is ugyanúgy kap­hasson e célra pénzt, mint Szlová­kia bármelyik más régiója. A strukturális alapokból négymilli- árd korona áll rendelkezésre. Ter­mészetesen a támogatásból a főváros környéki községekben megvalósítandó projektekre is fut­ja. Szencen például tervezzük a rendelőintézet bővítését, a tavak tisztítását, a zsinagógában pedig ifjúsági központ jön létre. Felújít­juk a szenckirályfai méhészeti mú­zeumot, mert turisztikai szem­pontból is roppant érdekes. Jut pénz a magyar tannyelvű iskolák fejlesztésére is? A Duna utcai gimnáziummal kapcsolatban a városatyákkal meg­egyeztünk, hogy ugyanabban az épületben vagy a közelében létre­jön egy magyar óvoda is, és akkor egy helyen lesz a felkészítő, az alap- és a középfokú képzés. A jelenlegi óvoda odaköltözik? Nem. Új óvoda jön létre. Minden erőmmel azon leszek, hogy ez megvalósuljon, mert az anyanyelvi képzést fontosnak tartom. Elkép­zelhetőnek tartom, hogy nem csak magyarok járnának oda, mert saj­nos nem valószínű, hogy olyan so­kan lennének. Más nemzetiségűek is látogathatnák, ami csodálatos lenne, mert - bár frázisként hang­zik - őszintén gondolom: ahány nyelvet beszél valaki, annyi ember­nek számít. Régiónkban pedig nagy szükség van olyan szakembe­rekre, akik jól buják a magyar nyel­vet, képesek kommunikálni Ma­gyarországgal. Közös térségben élünk, ezért is igyekeztünk mélyí­teni a kapcsolatot Győr-Moson- Sopron megyével. Vannak diákcse­reprogramjaink, évente szerve­zünk közös kézilabda- és kosárlab­dakupát, nemzetközi diáktáboro­kat. Ezenkívül a sokat emlegetett arany háromszög tagjaként inten­zíven dolgozunk a Centropa nevű társulás létrehozásán. Magyar ba­rátaink sokat segítettek abban, hogy a társulás központja Pozsony­ban legyen. Regionális kórházat szeretne létrehozni. Ez azt jelenti, hogy teljesen új intézményről álmo­dik, vagy a már létezők egyikét akaija megyei tulajdonba meg­szerezni és átalakítani? A kramárei kórházat szeretném átalakítani azzal, hogy képes va­gyok olyan partnert biztosítani, aki a régióval együtt a kórházat is rendbe tudja hozni. Részleteket nem szívesen említenék, több kö­zép-európai érdeklődő is van. Ugyanúgy, ahogyan a malackai kórházat sikerült nyereségessé termi, a kramárei is az lehet. A kórházak hamarosan részvénytár­saságokká alakulnak át, s én nem szeretnék részvényeket több intéz­ményben, hanem azokat elcserél­ném egyeden csomagra, s meg­próbálnánk fellendíteni. Az egész kerületből a fővárosba járnak szül­ni a nők, s nem azért, mert máshol rosszul bánnak velük, hanem azt szeretnék, hogy gyermekük szüle­tési helye Pozsony legyen. Ugyan­ez a helyzet egyébként az autók­kal is, sokan itt jelentik be, csak hogy fővárosi rendszámot kapja­nak. Ezért nekünk szükségünk van egy színvonalas regionális kórházra, s ha a megyének lesz be­leszólása, kik dolgozzanak ott, mely területekre összpontosítsa­nak, eleget tudunk tenni a lakos­ság igényeinek. Sokakat elszomorított az, aho­gyan reagált Dániel Túpy meggyilkolására. Amikor a köz­életi személyiségek az újnád mozgalmak ellen emelték fel a hangjukat, ön a kábítószer­függőségről beszélt. Soha nem áhítottam, hogy az ál­dozat kábítószer-fogyasztó volt, s a gyilkosságot sem helyeslem. Az a (SITA-felvétel) hely, ahol a fiút megölték, nagyon veszélyes, s idő kérdése volt, mikor történik ott valamilyen tragédia. Azon a környéken köztudottan árulnak és fogyasztanak drogokat. Valaha ott állt egy színpad, mellet­te feláhítottak egy büfét. A színpad megszűnt, a büfé megmaradt, és manapság kulturális rendezvények helyett szülte minden este randalí­roznak ott. Sokan felháborodtak, sírtak, de vajon ténylegesen ho­gyan próbálnak javítani a helyze­ten? Egyedül én kínáltam pénzt a gyilkosok kézrekerítőinek. Elszo­morított a diák halála, s az újnád mozgalmakat is elítélem, ám sem­miféle erőszaknak nem örülök, s megyefőnökként mindent el fogok követni annak érdekében, hogy a Duna-part biztonságos legyen. Re­mélhetőleg sikerül létrehozni a nyári színházat és a közvilágítás is javítható. A fiataloknak pedig meg­felelő programokat igyekszünk kí­nálni. Nagyobb hangsúlyt keh fek­tetnünk a megelőzésre. emberközelben Ez a választás! 5* magunkra «ámíthatunk! 1 / www.mkp.sk megyei választások 2005. november 26. MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJA STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE BP-5-13496

Next

/
Oldalképek
Tartalom