Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-23 / 270. szám, szerda
KARRIER 2005. november 23., szerda 1. évfolyam 10. szám A legtöbb közép-európai alkalmazott örülne, ha csak a tizedét kapná annak, amit a skandináv Telenor cég ad - a függőfotelhez talán nem is ragaszkodna Csodák palotája a munkahely Fornebuban Ez a jövő munkahelye. Ahol mindenkinek van helye, asztala viszont nincs. Ahol az alkalmazott négy vendéglő és kávézó közül választhat, de ha úgy tartja kedve, akkor a tengerparton, napozva is dolgozhat. A norvég távközlési óriás, a Telenor székházában járunk. SZABÓ LÁSZLÓ Ezen a helyen, amelyen most állunk, néhány évvel ezelőtt még repülőgépek szálltak fel-le - avat be bennünket a hely szellemébe Gemel Erika, alkalmi idegenvezetőnk, miután belépünk a Telenor felségterületére, az Oslótól tíz kilométerre lévő Fornebuba. A Telenor (Szlovákiában Nextra néven ismerjük a céget) új székháza 2002. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit. Meglepő, de a megközelítőleg 26 milliárd szlovák korona értékű beruházás elsődleges célja a spórolás volt. A távközlési cégnek ugyanis addig 39 helyen volt irodája, és nagyon sok pénzbe került a kommunikáció a város különböző pontjain lévő irodák között. A cél a takarékosságon túl egy modern irodaház és korszerű munkamódszer létrehozatala volt. Az irodaház kívülről szinte teljesen üvegborítású, és két szárny látszatát kelti. Az udvaron egy francia művész szoborparkja, valamint egy koncertekre és színházi előadásokra is alkalmas színpad. Az udvar részét alkotja a tengerpart is. A két szárny között egy híd, melyen az esősebb, hűvösebb időkben közlekednek a Telenor alkalmazottai a két szárny között. Minden épületrész más-más színvilágot kapott, mindenhol találunk valami különlegeset - az egyik teremben egy kétórás történetet ábrázoló filmet vetítenek öt évig, a másikban több emeletnyi magas szobor fokozza az összhatást, és így tovább. A székház belsejében szinte minden fából van. A cég központjában handsfree-vel telefonáló szakemberek jelzik, most fontos megbeszélések zajlanak. A közeledő roheres úriember a belső postát kézbesíti. A kívülálló számára is egyértelmű: ennél a cégnél minden úgy zajlik, ahogy azt elképzelték. Senkinek sincs saját asztala. A 2002-es nyitásnál a cégnél még 7500 alkalmazott volt, ez a szám most 6000-re csökkent. A 6000 alkalmazottra azonban csak megközelítőleg 5000 asztal jutott úgy, hogy egyetlenegy asztalnak sincs gazdája. Mindenkinek megvan a maga területe - zónája melyben ahhoz az asztalhoz ül, amely éppen szabad. Noha sokkal kevesebb az asztalok száma, a termek nagy része sosincs tele. Ez a vezetők szerint annak a jele, hogy minden úgy működik, ahogy kell, mindenki végzi a munkáját. A főnöknek sincs külön helye, ő is ugyanígy talál magának ülőhelyet - természetesen saját zónájában. Úgy vélik, ez az első lépés a felé, hogy a felmerülő problémákat a lehető leghatékonyabban oldják meg. Minden nap végén le kell takarítani az asztalokat, hogy másnap, ha valakinek megtetszik az a hely, akkor oda ülhessen, és aznap azon a helyen dolgozhasson. Mindennap más hely, más-más kollégák, és naponta más iroda. Persze előfordul, hogy valaki többször ül ugyanarra a helyre, de nem ez a jellemző. A kis szekrényen túl mindenkinek jár egy hordozható számítógép és szükség szerint mobiltelefon. Ez a két munkaeszköz a meghatározó. Nincsenek papírhegyek, hiszen a dokumentáció és az archívum is elektronikus, a cég szerverére pedig bárhonnan rá lehet kapcsolódni. Erika elmondja, hogy Norvégiában közismerten jól működik a szociális rendszer. A Telenornál is meglátszik ez, hiszen a munkamódszer kidolgozói ügyeltek arra, hogy aki ennél a cégnél dolgozik, az mindig, és mindenkor jól érezze magát. S hogy ezt sikerült-e elérni, azt csak sejteni lehet. Valószínűleg a legtöbb közép-európai alkalmazott örülne, ha csak a tizedét kapná annak, amit a skandináv cég ad. Függőfotelban kényelmes a munka. Az épületben mindenhol függőfotelekkel találkozunk. Ezek nemcsak arra szolgálnak, hogy a kíváncsi látogatók egy fénykép erejéig beleüljenek, hanem arra is, hogy az alkalmazottak - ha csendre és nyugalomra vágynak - ezekben a ülőalkalmatosságokban végezzék munkájukat. De akinek még ezek a fotelek is kevésnek bizonyulnak a kényelemhez, azok a már említett tengerpartra is kimehetnek dolgozni, ehhez minden - technikai - feltétel adott. A cég ugyanis az egész tengerparton drótnélküli - Wirre- less LAN - hozzáférést biztosított. De ha úgy van kedve az alkalmazottnak, vagy ha esetleg beteg a gyerek, akkor otthonról is dolgozhat. így nem lehet többé kifogás, hogy beteg a gyerek. Az épületben rengeteg tárgyalóterem van, némelyik,egészen merész, jóformán „törökülés” székekkel van ellátva. Ezeket a kötetlenebb megbeszélésekre használják. Minden egyes tárgyalót a belső hálózaton keresztül lehet lefoglalni. Délben az éhes informatikusok és dolgozók négy étterem közül válogathatnak, műiden egyes étkezdének természetesen más-más a kínálata (van „egészséges” konyha, déleurópai konyha és természetesen norvég konyha). Egy ebédért 17 norvég koronát (egy norvég korona 4,90 szlovák korona) kell fizetniük. De a nap folyamán mindenki kedve szerint és korlátlan mennyiségben fogyaszthat ásványvizet és kávét - ingyenesen. És akinek úgy tartja kedve, beülhet a négy kávézó egyikébe is - itt is, ahogy az egész központ bármely pontján, lehet dolgozni, hiszen minden le van fedve drótnélküli hálózattal. És munka után édes a pihenés. Erre is gondoltak a munkamódszer kidolgozói, hiszen az egyik épületszárnyban egy egész fitness- és wellness-központ működik. Lehet asztaliteniszezni, bi- liárdozni, szaunázni, erősíteni, fallabdázni... Abban egyetértenek a vezetők, hogy az új módszerre nehezen szoktak rá az alkalmazottak, ma már azonban mindenki tudatosítja, hogy ezek a változások a jó úton, a jövő útján megtett első lépések. Az első szakaszban ugyanis furcsa volt megszokni, hogy senkinek sincs saját asztala, nem hevernek papírhegyek sehol, hogy sem a kollégák, sem ők maguk nem telefonálhatnak az irodában - csak a folyosón, vagy az erre a célra kijelölt, úgynevezett csevegőszobákban. A norvég távközlési óriás vezetői szerint az alkalmazottak jól érzik magukat, ezt erősíti a tény, hogy a fővárostól, Oslótól mintegy tíz küométer- re lévő központból csak nagyon kevesen távoznak önként. A munkaidő kevesebb, mint nyolc óra, bár ezt szülte senki sem ellenőrzi, csak az a fontos, hogy a feladatul kapott munkát maradéktalanul elvégezze az alkalmazott. A tengerpart, a függőfotelek, a relaxációs lehetőségek és a sok egyéb juttatás, az évi néhány napos pluszszabadság, valamint a fizetések is mind-mind azt jelzik: ez a jövő munkahelye. Oslo, 2004. szeptember 1000 ÁLLÁSINTERJÚ-KÉRDÉS - EZEKET FELTETTÉK MÁR VALAKINEK 9. Az alábbi kérdéseket felvételi interjúkon tették fel fejvadászok vagy a személyzeti osztályok munkatársai a meghirdetett állásokra jelentkezőknek. A kérdésekből kiderül, hogy a jelöltek megismerése igen sokrétű, s ezért jól fel kell készülnie annak, aki eredményesen akar szerepelni az állás megszerzése szempontjából oly fontos beszélgetésen. ♦ Mondták már önnek, hogy inkább menjen nyugdíjba? ♦ Volt már lefokozva vagy visszaminősítve? ♦ Tagadták már meg öntől az előléptetést? ♦ Rúgták már ki mondvacsinált okokkal? ♦ Volt már kirúgva? ♦ Volt már elbocsátva? ♦ Volt már visszautasítva? ♦ Előfordult már, hogy a biztos előléptetés küszöbén valaki mást helyeztek ön elé? ♦ Nagy lyukak vannak az önéletrajzán. Segítene befoltozni? ♦ Miért hagyta ott a utolsó állását? ♦ Miért akar lelépni üyen gyorsan a jelenlegi munkahelyéről? ♦ Miért nem volt munkája ilyen sokáig? ♦ Miért nem helyezkedett el már régen? ♦ Miért nem alkalmazta önt senki ennyi ideig? ♦ Hogyhogy nem talált munkát eddig ennyi tapasztalattal? ♦ Voltak már valaha kommunikációs nehézségei? ♦ Mesélje el az utolsó esetet, amikor dühös volt a munkahelyén! ♦ Előfordult már, hogy kijött a sodrából? ♦ Előfordult már, hogy nyíltan kritizált másokat? ♦ Dolgozott már együtt olyannal, akit nem szeretett? ♦ Mit kezd azokkal a munkatársaival, akikkel nem ért egyet? ♦ Meséljen arról, amikor valaki kijött a béketűrésből az ön munkahelyi környezetében! ♦ Emlékszik a legutolsó boldogtalan ügyfélre, akivel gondja volt? Mit kezdett vele? ♦ Mi zavarja önt? ♦ Melyek voltak a legerősebb tényezők, amelyek miatt a távozás mellett döntött a legutolsó munkahelyén? ♦ Miért nem jött ki a főnökével? ♦ Miféle emberekkel szokott problémája támadni a munkahelyén?
