Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-23 / 270. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 23. RÖVIDEN Grúzia kilépne a FÁK-ból Tbiliszi. A grúz parlament megkezdi annak vizsgálatát, célszerű-e az országnak a Független Államok Közösségében (FÁK) maradnia. Erről tegnap fogadtak el egyhangúlag határozatot a törvényhozók. Nino Burdzsanadze házelnök szerint ez még nem jelenti Grúzia kiválásának kezdetét a (volt Szovjetunió utódállamaiból megalakult) államközösségből. , .Amikor Grúzia (1993 végén) belépett a FÁK-ba, sok grúz politikus és közéleti személyiség a tagság ellen foglalt állást. Az elmúlt évek megmutatták, a FÁK-tagság semmit sem adott és ad Grúziának. Mi több, ellentétben áll fő célunkkal, a NATO- és az EU-csatlakozással” - hangsúlyozta egy ellenzéki vezető. (MTI) Vegyi támadást készítenek elő Fokváros. Csak idő kérdése, hogy az al-Kaida vegyi vagy biológiai fegyverrel támadást hajtson végre több millió ember legyilkolása céljából. Erre figyelmeztetett Fokvárosban Ronald Noble tábornok, az Interpol nemzetközi rendőrszervezet főtitkára. ,A világ fájdalmasan felkészületlen arra, hogy megbirkózzon egy Uyen támadás következményeivel, és a rendőrség, illetve a közegészségügyi hatóságok között túl csekély az együttműködés ezen a területen.” Noble figyelmeztetett: Az al- Kaida nyíltan jogot formált 4 millió ember megölésére. Az interneten megtalálhatók az útmutatók, hogyan lehet biológiai és vegyi fegyvereket készíteni. (MTI) Noble szerint lehangolóak az USA-béli és európai terrorelhárító gyakorlatok eredményei (Képarchívum) Phenjani kardcsörtetés Szöul. Nukleáris elrettentő erejének „megezerszerezésé- vel” fenyegetőzött Észak-Ko- rea, mivel az ENSZ nemrégiben súlyos aggodalmát fejezte ki, amiért a külvilágtól hermetikusan elzárt országban megsértik az emberi jogokat. Az erről szóló phenjani külügyi nyüatkozat a lépést Washington abszurd próbálkozásának tartja, amelynek az a célja, hogy megdöntsék az ázsiai országban fennálló rendszert. Az Európai Unió kezdeményezésére az ENSZ közgyűlése 88 igen szavazattal 22 ellenében marasztalta el az emberi jogok Észak-Koreában „elteijedté vált, tömeges és súlyos megsértését”. (MTI) A vártnál kevesebben szavaztak igennel - a külügyet a nagyközönség előtt ismeretlen Frank-Walter Steinmeier irányítja Angela Merkelt Németország kancellárjává választották Német kancellárok 1949-től Felső sor (balról jobbra): Konrad Adenauer, Ludwig Erhard, KurtGeorg Kiesinger, Willy Brandt. Alsó sor: Helmut Schmidt, Helmut Kohl, Gerhard Schröder és Angela Merkel. ( ČTK/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Angela Merkelt, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét tegnap kényelmes, de a vártnál kisebb többséggel kancellárrá választották Berlinben, s Horst Köhler államfő ki is nevezte a politikust. Merkel a második világháború utáni nyolcadik kancellár a Német Szövetségi Köztársaságban, s az első nő a kancellári poszton. Merkel, akinek elsőként Gerhard Schröder volt szociáldemokrata kancellár gratulált, a német alkotmányra felesküdve az eskü szövegéhez tartozó, de nem kötelező Isten engem úgy segéljen mondatot is elmondta. Schröder 1998-as és 2002-es eskütételekor ezt a szövegrészt elhagyta. A kancellár megválasztásához elegendő lett volna 308 szavazat is a 614 tagú Bundestagban. Merkelre 397 igenlő szavazatot adtak le, nemmel szavazott 202 képviselő, tizenketten tartózkodtak. A leadott 612 szavazatból 611 volt érvényes. A 397 igenlő szavazat vagy a tartózkodók tábora némi csalódást jelenthet Merkel számára, hiszen az egymással nagykoalícióra lépett konzervatív uniópártok (CDU, CSU) és a szociáldemokraták (SPD) együtt 448 képviselőt küldhették a Bundestagba. Merkel megválasztásánál számítottak ugyan ellenszavazatokra a nagykoalíciós pártok táborából, de ennyire" valószínűleg nem. Peter Struck, az SPD parlamenti frakciójának új elnöke nem drámainak, egészen tisztességes kezdetnek nevezte az eredményt. Merkel előző este első ízben felkereste a szociáldemokrata frakciót is. Merkellel együtt 16 tagú az új német kormány, nyolcán képviselik a választásokon győztes konzervatív uniópártokat (CDU, CSU), nyolcán a szociáldemokratákat (SPD). A kormány tagjai: munkaügy (alkancellár) Franz Müntefering (SPD), belügyminiszter Wolfgang Schäuble (CDU); védelmi miniszter Franz Josef Jung (CDU); képzés és kutatás Annette Schavan (CDU); család-, ifjúsági- és nőpolitika Ursula von der Leyen (CDU); gazdaság és technológia Michael Glos (CSU); mezőgazdaság és fogyasztóvédelem Horst Seehofer (CSU); külügyek Frank-Walter Steinmeier (SPD); pénzügyek Peer Steinbrück (SPD); egészségügy Ulla Schmidt (SPD); igazságügy Brigitte Zypries (SPD); közlekedés- és építésügy Wolfgang Tiefensee (SPD); környezetvédelem Siegmar Gabriel (SPD); fejlesztési segélyek Heidemarie Wieczorek-Zeul (SPD); a kancellári hivatal vezetője Thomas de Maiziere (CDU) és kulturális államminiszter Bernd Neumann (CDU). A mostani kormánytagok közül Ulla Schmidt, Brigitte Zypries és Heidemarie Wieczorek-Zeul ugyanebben a beosztásban a Schröder vezette szociáldemokrata-zöld kormánynak is tagja volt már. Felmérik, milyen hatással van a nyelvi készségek hiánya az uniós gazdaságra Fontos a soknyelvűség Brüsszel. Az EU tegnap fogadta el az első olyan közleményét, amely a soknyelvűségről szól. Az EB felszólította az unió tagállamait, tegyenek meg mindent a nyelvtanítás, nyelvtanulás és a nyelvek tényleges használata érdekében. ÖSSZEFOGLALÓ A brüsszeli testület bejelentette azt is, új, a nyelv témájának szentelt - mind a 20 hivatalos nyelven letölthető - internetes portált nyit az uniós intézmények közös címén ( http://europa.eu . int/languages). Ján Figel oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvűségért felelős biztos az alkalomból tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az unió nyelvi sokfélesége az európai identitás központi eleme. Egy nemrégiben készült felmérés szerint az EU polgárainak fele nyilatkozott úgy, hogy anyanyelve mellett egy másik nyelven is el tud beszélgetni. A bizottság közleménye szerint a nyelvtudás minden európai polgár számára kívánatos, a mindennapi életben való boldoguláshoz nélkülözheteüen készség. Az EB jövőre tanulmányt tesz közzé arról, müyen hatással van a nyelvi készségek hiánya az uniós gazdaságra. Á tagállamoktól a bizottság a többnyelvűséget elősegítő nemzeti cselekvési terv kidolgozását, a nyelvtanárképzés további javítását, a korai nyelvtanulás területén megfelelő kínálat biztosítását, valamint több tantárgy idegen nyelven történő oktatását javasolja. Egy, a többnyelvűséggel foglalkozó, független szakértőkből álló magas szintű munkacsoport felállítását is javasolták annak elemzésére, hogy müyen előrelépés történik a tagállamokban, illetve hogy ötletekkel, segítséggel és tanáccsal szolgáljon új kezdeményezések terén. Az unió külügy- és védelmi miniszterei brüsszeli tanácskozásukon megállapították: az EU egyre komolyabb szerepet játszik a polgári válságkezelésben, azaz a különböző krízishelyzetek nem katonai úton történő megoldásában. „Egy évvel ezelőtt az EU-nak négy Uyen missziója volt. A mostam, soros brit EU-elnökség végén tíz lesz” - állapította meg elégedetten Jack Straw brit külügyminiszter. Per Stig MoUer dán külügyminiszter elmondta, az EU magyarázatot kér az amerikai kormánytól azokkal az értesülésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a CIA repülőgépei titkos leszállásokat hajtanak végre különböző európai repülőtereken. Az erre vonatkozó kérést az EU soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia külügyminisztere terjeszti majd a washingtoni kormány elé. Moller szerint az unió tagállamai egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy tisztázni keü az ügyet. Utalt ugyanakkor arra, hogy a CIA-gépek landolásaival kapcsolatban egyelőre csupán híresztelések vannak. A CIA elutasított mindenfajta kommentárt az üggyel kapcsolatban. Az EU tagországai figyelemmel kísérik majd Peter Mandelsont a Vüágkereskedelmi Szervezet (WTO) decemberi tárgyalásán, hogy a kereskedelmi biztos nem tesz-e túlságosan nagyvonalú ajánlatot az agrárszubvenciók leépítése ügyében. Az uniós külügyminiszterek szokaüan hétfői nyüat- kozatukban közölték, a hongkongi WTO-tanácskozás idején „különleges értekezletet tartanak, és ellátják majd a szükséges irányelvekkel” Mandelsont. (MTI, TASR) Állítólag Tony Blair beszélte le szándékáról George Bush amerikai elnököt Majdnem bombázták az al-Dzsazírát . MTI-JELENTÉS London. Bombázni akarta az amerikai elnök az al-Dzsazíra arab hírtévé központját az USA-val szövetséges Katarban - írta a tegnap a Daüy Mirror. Az iraki háborút erősen ellenző baloldali brit lap a londoni miniszterelnöki hivatal egy belső dokumentumából vette értesülését. A szigorúan titkos megjelölésű összefoglaló szerint - amely a két vezető egyik megbeszélésének ötoldalas leirata - Bush katonai akciót akart az al-Dzsazíra ellen, amelyet az USA az iraki felkelés szításával vádol, és Oszama bin Laden szócsövének tart. Blair azonban azt mondta neki, ez komoly problémákat okozna. Egy kormányületékes szerint a fenyegetés inkább humoros, semmint komoly formában hangzott el, a Daily Mirror egy másik forrása ugyanakkor halálosan komolynak nevezte Bush szándékát. A lap szerint a londoni miniszterelnöki hivatal idézett átirata megkérdőjelezi azokat az amerikai közléseket, hogy az al- Dzsazíra emberei elleni korábbi támadások katonai tévedés következményei voltak. A cikk felidézi: 2001-ben a társaság kabuli irodáját rombolta le két bomba, 2003- ban pedig az al-Dzsazíra bagdadi posztjának egyik riportere halt meg amerikai rakétatámadásban. A Mirror azt írta, a titkos leiratot kiszivárogtató kormányhivatali alkalmazott ellen államtitoksértés címén bírósági eljárás indult. Ki akarják jelölni Izrael állandó határait Sáron új pártja tarolna ÖSSZEFOGLALÓ Tel-Aviv/Jeruzsálem/New York. Izrael új pártja, amelynek megalapítását hétfőn jelentette be Ariel Sáron távozó kormányfő, súlyos vereséget mérne a jelenleg (még) kormányzó jobboldali Likud pártra. Ez derült ki három izraeli napüap felmérésből is. A tegnap ismertetett adatok szerint Sáron új pártja 30-33 mandátumhoz jutna a 120 tagú kne- szetben. Á szintén új vezetővel felálló Munkapárt (Amír Perecet néhány napja választották meg elnökké) 26 helyre számíthatna a jelenlegi 22 helyett. A jelenlegi koalíció legnagyobbüt pátijának számító Likud viszont a mostani 40 helyett csupán 12-15 mandátumra számíthatna. Arra a kérdésre, vajon Sáron helyesen cselekedett-e, amikor hátat fordított a Likudnak, a megkérdezett izraeliek 55 százaléka igennel válaszolt. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök, aki a Likud elnöki posztjára pályázik, tegnap diktátornak nevezte Saront. ,A diktatúra felé vezet bennünket, veszélybe sodoija a nemzetbiztonságot. Sáron családja viseli a felelősséget azért, hogy a pártban az elmúlt években elbuijánzott a korrupció.” Netanjahu szerint a Likud széthasítására vonatkozó döntés nem most vasárnap este született meg, mint azt Sáron állítja, hanem hónapok óta készült rá a veterán politikus. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára úgy véli, az előrehozott izraeli parlamenti választások ideiglenesen befagyaszthatják a közel-keleti békefolyamatot. „A választási időszakban bizonyos javaslatok, ületve bizonyos kérdések nem vitathatók meg, ezért a dolgok megbénulhatnak egy időre.” Sáron - aki még kormányfő - kész a palesztinokkal folytatott tárgyalásokon kijelölni Izrael határait, és tárgyaim a végleges közel-keleti rendezésről - jelentette ki Ehud Óimért miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, miután tegnap tárgyalásokat folytatott Szalám Fajjád palesztin pénzügyminiszterrel. (Óimért hétfőn az elsők között lépett át a Likudból az új pártba.) Mint Sáron közölte, az új párt támogatja az USA támogatásával kidolgozott, útitervként ismertté vált közel-keleti rendezési tervet, amely szerint tárgyalásos úton hozzák létre az önáüó palesztin áüamot. Sáron kizárta, hogy a gázai övezeti kivonulás után Izrael további területekről vonulna ki egyoldalúan. Óimért tegnap azt mondta, olyan politikát kívánnak folytatni, amely biztosítja az áüandó izraeli határokat. „Tárgyalunk arról az óhajunkról, hogy az útiterv alapján egy megállapodás keretében meghatározzuk az állandó izraeli határokat. Ez megszabja a megállapodás szakaszait, először a terrorizmust keü megállítani, azután következnek a tárgyalások.” (MTI, t, ú) Diplomaták a teheráni atomprogram ügyéről Nem viszik a MTI-HÍR Bécs/Washington. Az EU és az USA egyelőre eláüt attól, hogy az iráni atomprogram ügyét az ENSZ BT elé utalja. Ezt hétfőn késő este közölték Bécsben uniós, illetve amerikai diplomáciai források. A halasztással több időt kívánnak adni annak az orosz kezdeményezésnek, amelynek célja egyfajta BT elé kompromisszum elérése Iránnal. Oroszország arra akarja rábírni Iránt, hogy mondjon le az urándúsításról. A Nyugat attól tart, Teherán olyan urándúsító tevékenységet folytat, ami lehetővé teszi nukleáris fegyverek előállítását. Bécsben egyébként holnap ül össze a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa, hogy foglalkozzon a kérdéssel.
