Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-22 / 269. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 22. Ariel Sáron azért mondott le és hagyta ott pártját, mert ismét nyerni akar - a Likud keményvonalasai lehetnek a legnagyobb vesztesek Politikai földcsuszamlás Izraelben A Buldózer ezúttal is kockáztat, hatalmas politikai játszmába kezdett (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Bűnrészesség népirtásban Hága. Megkezdődött teg­nap Hágában annak a holland üzletembernek a bírósági tár­gyalása, akit azért vontak bűnvádi eljárás alá, mert a múlt század nyolcvanas évei­ben vegyi fegyver előállításá­ra alkalmas alapanyagokat szállított Szaddám Húszéin akkori iraki diktátor rendsze­rének. Az Amszterdamban ta­valy decemberben elfogott, jelenleg 63 éves Frans van Anraat a vád szerint egyike volt azoknak, akik a legna­gyobb tételben adtak el vegy­szereket Iraknak. Ő több ezer tonna mustár- és ideggáz alapanyagot szállított 1984 és 1988 között az arab ország­nak. A nagykereskedő az első olyan holland állampolgár, akit népirtásban való bűnré­szességgel vádolnak. (MTI) Dzsingisz kán árnyékában Ulánbátor. Köszönetét mondott Mongóliának Geor­ge Bush tegnap Ulánbátorban azért, hogy az ázsiai ország katonákkal vesz részt az iraki rendteremtésben. Az ameri­kai elnök Nambarín Enhbajar államfővel Dzsingisz kán ha­talmas szobra előtt tárgyalt, és szolidaritását hangoztatta a két hatalmas szomszéd, Kí­na és Oroszország által körbe­vett Mongóliával. Egyébként Bush személyében először járt amerikai elnök ebben az országban. (MTI) Tizenegy megállapodás Tokió. A terrorizmus elleni közös harcról írt alá program- nyilatkozatot tegnap Koidzu- mi Dzsunicsiro japán kor­mányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A japán-orosz csúcstalálkozón összesen ti­zenegy kétoldalú megállapo­dás született, főként a gazda­sági, és ezen belül is az ener­getikai területen való együtt­működésről. A két ország vi­szonyát mérgező Kuril-szi- getek kérdésköréről nem foly­tattak lényegi vitát. Putyin mindazonáltal elismerte, a vi­tát lezáró szerződés hiánya lassítja a gazdasági együttmű­ködés fejlesztését. Az aláírt megállapodások között van az is, amely lehetővé teszi Orosz­ország csatlakozását a Keres­kedelmi Világszervezethez (WTO). Oroszországnak még számos országgal, köztük az USA-val és az EU tagállamai­val is alá kell írnia hasonló megállapodást, hogy tagja le­hessen a WTO-nak; Moszkva ezt 2006 második felében sze­retné elérni. (MTI) Kivonnak ezer katonát Szöul. Irakban állomásozó csapatai létszámát 2006 első felében egyharmaddal akarja csökkenteni a dél-koreai kor­mány. Erről tegnap döntöttek Szöulban. A védelmi minisz­térium javaslatát Ri He Csan kormányfő is támogatta. A határozatot legkésőbb hol­nap nyújtják be jóváhagyásra a parlamentnek. A döntés azt jelenti, a 3260 dél-koreai ka­tona közül ezret vonnak majd ki Irakból. (MTI) Jeruzsálem/Tel-Aviv. Meg­figyelők politikai földren­géshez hasonlítják mind­azt, ami tegnap Izraelben történt. Sáron kormányfő bejelentette lemondását, kérte az államfőtől a parla­ment feloszlatását, s máris megalakította új pártját. ÖSSZEFOGLALÓ Móse Kacav elnök, aki tegnap a hivatalában fogadta a miniszterel­nököt, elmondta: Ariel Sáron azt kérte tőle, oszlassa fel a parlamen­tet, szabad utat adva az előrehozott választásoknak. Sáron azután ter­jesztette elő kérését, hogy úgy dön­tött, kilép az általa 1973-ban alapí­tott jobboldali Likud pártból, és új párt élén indul a következő válasz­tásokon. Kacav a találkozó utáni sajtóértekezletén közölte: valószí­nűnek tűnik, hogy előrehozott vá­lasztások lesznek, de még nem döntött a parlament feloszlatásá­ról. Hozzátette: haladéktalanul megkezdi a konzultációkat a jogi szervekkel és a politikai vezetőkkel a választások előrehozásáról, ame­lyeket eredetileg jövő november­ben tartottak volna. Sáron tegnap hivatalosan is beje­lentette kilépését a Likudból, majd az ő elnökletével összeültek az új politikai párt alapítói. Sáron a Likud vezetőségéhez írott levélben tette közzé kilépését e jobboldali pártból. A Sáron irodájában meg­rendezett összejövetelen a leköszö­nő kormány több tagja volt jelen, Brüsszel. Az Európai Bizott­ság tárgyalásokat kezd Bosznia- Hercegovinával egy stabilitási és társulási egyezmény megkötésé­ről. így határoztak tegnap az uniós tagállamok külügyminisz­terei Brüsszelben. A tárgyalások megkezdését az 1995. évi daytoni békeszerződés óta a bal­káni köztársaságban tapasztal­ható jelentős előrelépés tette le­ÖSSZEFOGLALÓ Pristina/Belgrád. Marttá Ahti­saari, az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottja tegnap Pristi- nába érkezett (utána Belgrádot, Podgoricát, Szkopjét és Tiranát is felkeresi). Ezzel tulajdonképpen megkezdődött a Koszovó jövőbeni jogállásának meghatározását cél­zó tárgyalássorozat. Belgrádban a szerb parlament tegnap elfogadta azt a kormányhatározatot, amely elutasítja Koszovó teljes független­ségének megadását. Állítólag a Béke Nobel-díjas volt amerikai külügyminiszterrel, Hen­ry Kissingerrel tárgyal a szerb kor­mány, hogy tanácsadóként kapcso­lódjon be a koszovói státustárgya­lásokba. Erről a rendszerint jól tájé­kozott belgrádi hetilap, a Vreme számolt be legfrissebb számában nem hivatalos forrásokra hivatkoz­va. Kissinger a szerb delegáció ta­nácsadója lenne. Ennek kapcsán a lap emlékeztetett: Kissinger az el­köztük Ehud Óimért pénzügy-, Cipi Livni igazságügy-, Abraham Hirh- son idegenforgalmi és Gideon Ezra közbiztonsági miniszter. Ott volt Omri Sáron képviselő, a miniszter- elnök idősebbik fia is. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy tíz jelenlegi miniszter csatlakozik az új párthoz. A résztvevők elhatározták, az új párt neve Nemzeti Felelősség (Ahrajut Leumit) lesz. Parlamenti források szerint az új párt csatla­hetővé - indokolták a döntést a miniszterek. Az EU-tagállamok védelmi mi­niszterei is Brüsszelben tanács­koztak, s jelentős előrelépést ér­tek el a katonai beszerzések euró­pai piacának megnyitásában. El­fogadták azt a magatartási kóde­xet, amely lehetővé teszi, hogy az EU-tagok cégei a jelenleginél sok­kal nagyobb mértékben verse­nyezhessenek egymással ezen az ultraérzékeny területen. Bár az múlt években mindig is ellenezte Koszovó függetlenségét. Bírálta a korábbi amerikai elnök, Bili Clin­ton külpolitikáját, utalva arra, a ka­tonai beavatkozás nem oldotta meg Koszovó problémáját, továb­bá, hogy a NATO tagállamainak nem szabad támogatniuk a tarto­mány függedenségét. Kissinger, aki Richard Nixon és Gerald Ford el­nöksége alatt nyolc éven keresztül külpolitikai, illetve nemzetbizton­sági tanácsadó és külügyminiszter volt, 1982-ben vonult vissza hivata­losan a politikai életből. Azóta egy külpolitikai konzultációs irodát működtet New York-i székhellyel. Megfigyelők emlékeztettek arra, Nyugaton a többség számára Ko­szovó függedensége az inkább elfo­gadható megoldás. Nyomós érvet látnak abban, hogy a helyi albánok egyként akarják a tartomány önál­lósulását, s hogy Belgrádnak nincs erkölcsi joga megtartani Koszovót a milosevicsi karhatalom ottani brutalitásai után. Kevesen teszik fel kozni fog az USA által támogatott, útiterv néven ismert közel-keleti béketervhez, amelyet Sáron eddig csak azzal a feltétellel volt hajlandó elfogadni, ha a palesztinok teljesen felhagynak Izrael-ellenes támadá­saikkal. Sáron az említett források szerint az ülés folyamán megerősí­tette: ha megválasztják, nem foly­tatja az egyoldalú kivonulást a megszállt palesztin területekről. Az izraeli miniszterelnök kezdemé­nyezte és hajtotta végre 38 évi EU-ban az egyenlő versenyfeltéte­lek megadása alapszabály, védel­mi kérdésekben a tagállamok él­hetnek (s általában élnek is) azzal a lehetőséggel, hogy a versenyki­írásoknál nemzetbiztonsági érde­kekre hivatkozva korlátozzák a konkurenciát. Ennek köszönhető, hogy egyes adatok szerint az új katonai felszerelésekre fordított összegek több mint feléről Euró­pában a szabadpiaci szabályok megkerülésével döntenek. a kérdést: használna-e az örökké háborgó Balkánnak, ha minden az albánok akarata szerint történne? A szerbekre kényszerített terület­csonkítás tovább fokozná a milose­vicsi korszak által kifejlesztett és a NATO-bombázás idején beléjük vé­sődött Nyugat-ellenességet, amely az elmúlt években csak lassan fosz­ladozott. A szerbek szemszögéből az albánoknak adandó függetíen- ség elvszerűden lenne, hiszen ugyanettől a lehetőségtől megfosz­tották a Boszniában élő nemzettár­sakat. Nem elfeledett érvről van szó: közvedeniil tragikus halála előtt a nacionalizmussal semmi­képpen sem vádolható Zoran Djindjics szerb miniszterelnök is ar­ra figyelmeztetett, hogy Koszovó különválása esetén a boszniai szer- bek is jogosan követelhetik köztár­saságuk státusának felülvizsgála­tát. Boszniában a nemzetközi kö­zösség láthatóan mindent megtesz annak érdekében, hogy elmossa a daytoni választóvonalat a két enti­megszállás után a kivonulást a Gá­zai övezetből és négy ciszjordániai zsidó telepről. Az izraeli Munkapárt azt szeret­né, ha az előrehozott választásokat 2006. március 28-án rendeznék meg - közölte Amír Perec, a párt vezetője. Perec szerint a legtöbb parlamenti frakció támogatja ezt az elképzelést. Az izraeli parla­ment, a kneszet négy olvasatban szavaz a parlament feloszlatásáról. (Az államfő bármikor megteheti, MTI-HÍR Ammán/Washington. Feltehe­tőleg meghalt Abu Muszab az- Zarkávi, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet iraki csoportjának vezetője az iraki külügyminiszter szerint, de Amerikában kételked­nek ebben. Hosjar Zebari szerint a terrorista vezér az északi Moszul- ban a hét végén végrehajtott kato­nai akció során életét vesztette. Az iraki hatóságok még ellenőrzik a tás között, Washington és Brüsszel újabban a daytoni egyezményen túllépő alkotmánymódosítást szor­galmaz. Valamivel délebbre, Ko­szovóban éppen az ellenkezője tör­hogy nem vátja meg a parlament döntését, hanem feloszlatja azt, és kitűzi az előrehozott választások időpontját.) A Jediót Ahronót szerint Sáron döntése jelentős mértékben átraj­zolhatja Izrael politikai térképét, a döntés egyfajta politikai földcsu­szamlást okozhat. A lap szerint az új párt az előrehozott választáso­kon 28 mandátumra tehet szert. Ezzel a kneszetben az Izraeli Mun­kapárt mögött a második legna­gyobb frakciót alkothatja majd. A felmérések a Sáron nélküli Likud- nak mindössze 18 képviselői he­lyet jósoltak. Vélemények szerint Sáron új pártjához nagy valószínű­séggel csatlakozik az Izraeli Mun­kapárt volt vezetője, Simon Peresz eddigi miniszterelnök-helyettes is, akit tíz nappal ezelőtt nagy megle­petésre leváltottak pártelnöki funkciójából. Erre utal az is, hogy a koalíciós kormány utolsó, vasárna­pi ülésén Sáron rendkívül meleg szavakkal méltatta Peresz érdeme­it, s egyfajta új együttműködés kezdetéről beszélt. A palesztin politikusok óvatosan és reménykedve figyelik a történé­seket. Abban bíznak, elérhetőbb lesz a békemegállapodás azután, hogy Sáron megszabadult a Likud szélsőségeseitől, akik a gázai kivo­nulást is meg akarták akadályozni. Száeb Erekat palesztin főtárgyaló az izraeli eseményeket egy tűzhá­nyó kitöréséhez hasonlította. „Még nem éltem át ilyen nagyjelentősé­gű eseményt. Remélem, hogy a ke­délyek megnyugvása után Izrael­ben partnerre lelünk a konfliktus befejezéséhez.” (MTI, TASR) támadásban elesett felkelők DNS- mintáit, hogy megállapítsák: Zar- kávi tényleg köztük van-e. Ajordá- niai állami televízió külön sürgős feliraton játszotta be a hírt, ami ar­ra utal, hogy hitelesnek véli. Az amerikai kormány viszont felet­tébb valószínűtlennek tartja. Trent Duffy, a Fehér Ház szóvivője még az iraki külügyminiszter kije­lentései előtt, sajtóértesülésekre reagálva úgy fogalmazott, hogy a történet nem hiteles. ténik: az ENSZ az elmúlt hat évben az államiságra jellemző attribútu­mokkal ruházta fel Szerbia de jure autonóm tartományának hatalmi intézményeit. (MTI, t, ú) A verseny eredményeként csökkenhet majd a katonai beszerzések költsége Tárgyalások kezdődnek Boszniával MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ahtisaari megkezdte az ingadiplomáciát - a szerb honatyák elutasították Koszovó függetlenségét - állítólag Dayton is összeomlana Kissinger a szerbek tanácsadója lehet a státustárgyalásokon Kissingernek még mindig óriási tekintélye van a nemzetközi politi­kában (TASR/AP-jelvétel) Eleshetett a legkeresettebb iraki terrorista vezér Zarkávi halálhírét keltették

Next

/
Oldalképek
Tartalom