Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-21 / 268. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 21. Régió Érsekújvár főterén tegnap leleplezték a város múltjához kötődő Széchényi György és Anton Bernolák szobrát A magyar-szlovák együttélést szimbolizálja a szoboravatás Széchényi György szobrát (baloldalt) Ďurčo Zoltán esperes plébános szentelte fel. Anton Bernolák szobrát (jobboldalt) Mária Malperová, a Matica slovenská helyi szervezetének elnöke koszorúzta meg. (Csuport István felvételei) Érsekú jvár. Két jeles szemé­lyiség, Széchényi György esztergomi érsek és Anton Bernolák nyelvújító szobrá­ról egyidőben hullott le a le­pel tegnap délben a város főterén. SZÁZ ILDIKÓ A Ferenc-rendi templomban magyar, a római katolikus nagy­templomban szlovák szentmisén részvevő érsekújvári és környék­beli lakosok a város főterén talál­koztak, hogy meghallgassák Gej- za Pischinger polgármester, majd pedig Csáky Pálnak, a kormány miniszterelnök-helyettesének üd­vözlő szavait. „Mint két testvért nézem és látom őket, akik bár nem éltek egy időben, de hasonló eszméik és elgondolásaik voltak. Ezekért az eszmékért harcolni és tenni is tudtak. Szimbolizálják te­hát egymás iránti tiszteletünket, azt, hogy együtt tudunk és aka­runk élni. Együttlétünk, egymás támogatása lehet az az alap, amellyel erősebbek leszünk mind­annyian az elkövetkezendő idő­ben” - hangsúlyozta Csáky Pál. A felszólaló ünnepi beszédében idő­rendbeli sorrendben méltatta előbb Széchényi György esztergo­mi hercegprímás nagyságát, majd Anton Bernolákra, a szlovák nyelv kodifikálásának jeles úttörőjére emlékezett. Gejza Pischinger kö­szönetét mondott a főtéren mind­azoknak, akik hozzájárultak a két szobor elhelyezéséhez a város tör­ténelmi központjában. Széchényi György 1691. október 29-én kiváltságlevéllel városi rang­ra emelte Érsekújvárt. Szilágyi Ti­bor művész alkotásán ezt az iratot tartja a kezében a szoboralak. A la­tinul írt kiváltságlevél így kezdő­dik: „Nos Georgius Szécsény”, ami magyarul annyit jelent, hogy „Mi Szédiény György”. A hiteles kivált­ságlevél szerint a szoborra ez a la­tin névváltozat került. Anton Bernolák szobrát korábban egy ró­la elnevezett parkban helyezték el. Sok érsekújvári polgár régi álma volt, hogy az alkotás a főtérre ke­rüljön, ami ideológiai okokból az elmúlt évtizedekben nem valósul­hatott meg. A két szobrot Ďurčo Zoltán esperes plébános és Gab­riel Prievalský ferenc-rendi pap áldotta meg, majd a város lakosai helyezték el a talapzatnál az em­lékezés virágait. EZ in A KÉRDÉS Részt vesz Ön a hétvégi megyei önkormányzati választásokon? Bemáth Nándor, részlegveze­tő, Párkány: Igen, én elmegyek voksolni, és remélem, velem együtt többen gondolkodnak így. Csak így lehet befolyásolni pozitív irányban a gazdasági, szociális változásokat. Nemcsak az országos választáso­kon, hanem a megyei választáso­kon is fontos a részvétel. Hiszen itt kezdődik az egész, egyáltalán nem mindegy, hogy kik ülnek a megyei önkormányzatokban. Riedly Krisztián, tanító, Kisölved: Elmegyek választani. Közhely­számba megy, de tényleg így van, aki nem szavaz, átad egy szavaza­tot a szlovák jelölteknek. Termé­szetesen nem mindenki szimpati­kus az MKP jelöltlistáján, nagy re­ményeket senkihez sem fűzök, az, hogy szavazok, inkább érzelmi kérdés. Ez nem személy- és párt­függő, egy magyar párt van, én magyarnak érzem magam, ezért rájuk szavazok. A kampányban egyesek sötétebb képet festenek a jövőről, mint ami, véleményem szerint, valóban kialakulna, ha esetleg a magyarok rosszul szere­pelnének. Nem félek ettől a lehe­tőségtől sem, a kisebb települések például kevéssé érzik meg, ma­gyar vagy szlovák képviselők dön- tenek-e. A nagyobb magyarlakta helységek tényleg hangsúlyosab­ban vannak képviselve az MKP politikusai által, mintha szlová­kok ülnének a helyükön. Azt jó öt­letnek tartom, hogy a kis települé­sekről, a régió több pontjáról is varrnak jelöltek, mert az emberek, azt hiszem, könnyebben elmen­nek szavazni akkor, ha a jelöltet közelebbről ismerik. Mindenki azon a vidéken próbál segítem, ahonnan származik, azt a helyet próbálja képviselni, ahová kötő­dik. Mint minden választásoknál, most is bízom abban, az újabb kampánnyal új mondatok, új ötle­tek merülnek fel, és az elkövetke­ző időszak másképp alakul majd, mint eddig. Cs. Renáta, 28 éves, Rima­szombat: Mit tudom én, elmegyek-e? El­sősorban senki nem szólított meg, sem képletesen, sem ténylegesen. Csak fél füllel hallottam a dolog­ról. Nem ismerem a jelölteket sem, meg őszintén szólva, nem is nagyon érdekel az egész. Szerin­tem az emberek java hasonlóan van a megyei választásokkal, mint én, keveset tud róluk, mert aki dolgozik, nem ér rá foglalkozni velük, aki meg nem, annak meg nincs kedve ezzel foglalkozni. Visszakérdeznék: kire és miért ad­jam a szavazatom? Ha én nem tö­rődök magammal, senki nem tö­rődik velem, így aztán nem érde­kel sem a politika, sem a politiku­sok, sem a választás, se a kam­pány. Különben is november 26- án reggeltől késő estig dolgozom. Soltész Veronika, könyvelő, Kassa: Nem túlzottan érdekelnek a megyei a választások, az utóbbi négy évben nem éreztem pozitív változást az életemben, a csalá­domnak se lett könnyebb. A je­löltek közül csak kettőt ismerek, de fogalmam sincs, miben kü­lönbözik egymástól a választási programjuk. Kaptam a postalá­dámba két további jelöltről szóló információkat is, ám azokból nem sok derült ki számomra. Még nem tudom, elmegyek-e szavazni, ilyen dolgokban a fér­jem tájékozottabb, valószínűleg ezúttal is rá bízom a döntést. Szerintem a fontos dolgokról úgyis a fejünk fölött határoznak, tőlünk csak azt várják, hogy al­kalmazkodjunk a körülmények­hez. (buch, fm, szász, juk) 3 A jászói alapiskolában csak roma gyerekek tanulnak Tanári felügyelet hazáig KOZSÁR ZSUZSANNA Jászó. Štefan Mesároš jászói polgármester rendelete szerint a helyi iskola tanárainak egészen hazáig kell kísérniük a gyereke­ket tanítás után. A község szlo­vák nyelvű alapiskoláját csak­nem négyszáz roma gyermek lá­togatja, a falu nem roma cseme­téi viszont a közeli Szepsiben ta­nulnak. „Nálunk az iskolában egyetlen nem roma gyerek sincs - mondta lapunknak Mesároš. - A roma gyerekekre pedig sokat panasz­kodtak az idősebb lakosok. Haza­felé menet ugyanis megdézsmál­ták mások kertjeit, sőt olyan eset is akadt, hogy a nyugdíjasokat al­mával dobálták meg. Ezért ren­deltem el, hogy az utolsó óra után kísérje haza a tanár a rá bízott osztályt egészen a roma telepig.” Mesároš szerint a gyerekek elfo­gadják tanáraikat, mivel azok ve­lük töltik az egész napot. Ezért ha tanári felügyelet mellett járnak haza, nem történnek a faluban ilyen incidensek. Mivel az iskola fenntartója a községi önkormány­zat, a tanároknak ebben a hely­zetben nincs más választásuk, rá­adásul a polgármester vigyázó szeme előtt kell elvonulniuk a ta­nulókkal. Mesároš naponta ellenőrzi a tanári séták teljesíté­sét, és állandó kapcsolatot tart az iskola igazgatónőjével is. A helyi iskolában alkalmaznak roma asszisztenseket is, de a pol­gármester szerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A nyolcadikos-kilencedikes roma lányok ugyanis ahelyett, hogy a tanári magyarázatra figyelnének óra közben, inkább nevetgélnek, és csak zavarják a tanítás mene­tét. „A jelenlegi statisztikák sze­rint ha születések számát vesszük, egy fehér gyerekre nyolc roma jut. Nem nehéz elképzelni, mi lesz en­nek az eredménye néhány év múl­va. A gyerekek jogai mellett a szü­lők jogairól sem szabad megfeled­kezni. Azt tartanám diszkriminá­ciónak, ha olyan gyerekeket ne­velnénk fel, akiktől később a szü­lőknek lesz félnivalójuk” - mond­ta Mesároš. Alsóvályon eltüntették a szeptemberi áradás nyomait Háromból két híd felépült PUSKO GÁBOR Alsóvály. Csaknem teljes egé­szében sikerült a gömöri faluban elhárítani azokat a károkat, ame­lyeket egy őszi esőzést követő áradás okozott. Miko László pol­gármester közölte, szeptember­ben egy húszperces záport köve­tően a megáradt patak három hi­dat sodort el. „Bár a patak medré­nek karbantartása az illetékes ál­lami vállalat feladata lenne, a fa­lu is rendszeresen hozzájárul az árvízvédelemhez, illetve a meg­előzéshez. A vállalat munkatársai pénzhi­ányra hivatkozva csak a legszük­ségesebb feladatokat tudták vol­na elvégezni, ezért a falu is hozzájárult anyagiak­kal, emberi erővel a mun­kálatokhoz, ők pedig a gé­peket biztosították” - mondta a polgármester. Az összefogásnak és a rá­fordított összegnek köszönhetően a patakmeder egy újabb szaka­szát sikerült lebetonozni, s az el­sodort hidak közül kettőt már helyreállítottak. A harmadik híd építésére csak tavasszal kerül sor, de az építkezési anyag már a köz­ség rendelkezésére áll. A polgár- mester elmondása szerint a mun­kák során nagy segítséget jelen­tettek a szociális ösztönző prog­ramba bekapcsolódott helybé­liek. „A munkaképes lakosság 40 százaléka állástalan, ez a helyzet leginkább a romákat sújtja. Meg­látásom szerint a programba be­kapcsolódott emberek a legtöbb esetben kifogástalan munkát vé­geznek, s a hozzáállással sincs baj. Úgy vélem, a programnak kö­szönhetően kedvező fordulat állt be a lakosság szemléletmódjá­ban, aminek köszönhetően újabb és újabb feladatokat tudunk elvé­gezni. Ez, némi büszkeséggel is mondhatom, meg is látszik a fa­lun” - mondta Miko László. Az Alsóvályban található, klasszicista stílusban épült mű­emlék kastély felújítása is újabb szakaszához érkezett. A Beélik- kastélyban egy vihar által kidön- tött fa okozott károkat. Az épüle­tet, melyben a községi hivatal és az óvoda működik, a falu pályáza­ti pénzekből újítja fel. Néhány napja a magyarországi Teleki Ala­pítvány munkatársai jártak Alsó­vályban, és győződtek meg arról, hogy az általuk jóváhagyott 2 mil­lió forintos támogatás a célnak megfelelően lett felhasználva. „December elejére a csatornák is a helyükre kerülnek, ezután a vako­lat és a festés felújítására fogunk összpontosítani” - mondta Miko László polgármester. Segítséget jelentettek a szociális programba be­kapcsolódott helybéliek. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORÚS ÉGBOLT, SZÓRVÁNYOS HAVAZÁS, -3-1 FOK A Hold kel 20.36-kor- nyugszik 12.14-kor Szlovákia felett tegnap 344 Dobson-egységet mértek, vagyis az ózon­réteg vastagsága 19 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot. ELŐREJELZÉS Az éjszakai fagy után az ország nagy részén nap­közben is 0 fok alatt marad a hő­mérő higanyszála, 1500 méter ten­gerszint feletti magasságban -7 fok körüli hideggel számolhatunk. A legmelegebb délnyugati ország­részben is legfeljebb plusz 1 vagy plusz 2 fok várható. Tartósan felhős időre számíthatunk, helyenként szórványos hószállingózással. Hol­nap nem várható változás, marad a hideg, a napközbeni fagy, sőt szer­dán még tovább hűl a levegő. ORVOSMETEOROLÓGIA időjárás hatása, csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképesség, foko­zottan megterheli a szív- és érrend­szert, továbbá a légzőrendszert. Az ország többi részén valamivel jobb lesz a helyzet, a keleti és az északi régiókban viszont mozgásszervi problémák, reumatikus eredetű fáj­dalmak léphetnek fel, a közérzet is romolhat. Holnap némileg enyhül az időjárás kedvezőtlen hatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom