Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-21 / 268. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 21. Elutasította az amerikai képviselőház az azonnali iraki csapatkivonást Tárgyalnak a felkelőkkel A bagdadi piacon 13-an haltak meg, 21 -en pedig megsérültek, ami­kor felrobbant egy autóba rejtett pokolgép (SITA/AP-felvétel) Vallásszabadságot követelt a kínai vezetéstől Bush a lámának lobbizott Megkönnyítették az iráni kormány helyzetét Törvény a dúsításról MTI-HÍR na és a Vatikán között nincs hivata­los kapcsolat, és Peking nem isme­ri el a pápa fennhatóságát a kínai katolikusok felett. Bush hivatalos amerikai látoga­tásra hívta meg Hu elnököt. Erre a vizitre egyébként már szeptember­ben sor került volna, azonban a kí­nai elnök elhalasztotta a Katrina hurrikán pusztításai miatt. Tegnap a felek áttekintették az USA és Kína közötti, mintegy 200 müliárd dollá­ros kínai többletben testet öltő ke­reskedelmi háború kérdéskörét. Bejelentették: Kína hetven Boeing 737-es repülőgépet vásárol az USA-tól, mintegy 5 milliárd dollár értékben. A találkozón szó volt Taj­vanról, amellyel kapcsolatban Hu Csin-tao megerősítette az ismert kínai álláspontot, nevezetesen azt, hogy Peking sfluaszáll ugyan a Taj­vani-szoros békéje és stabilitása mellett, nem tűri viszont Tajvan függetlenségét. (MTI, t) előtt, hogy a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) igazga­tó tanácsa dönt az ügyben. Ha nem bizonyosodik be, hogy az iráni atomprogram kizárólag békés cé­lokat szolgál, a BT szankciókat ró­hat ki Teheránra. A törvény akkor lép hatályba, ha az Őrök Tanácsa is jóváhagyja, ami nagyon valószínű. Elfogadásával megszüárdítja a kormány helyzetét a dúsítás végle­ges beszüntetését követelő ameri­kai és európai nyomás ellenében. RÖVIDEN Forró vonalat akarnak Kínával Tokió. Forró vonalat szeret­ne Tokió és Peking között a ja­pán védelmi miniszter azért, hogy meg lehessen előzni a diplomáciai feszültségek át­alakulását katonai fenyegetés­sé. Nukaga Fukusiro ezt teg­nap vetette fel, s az ilyen hely­zetre említette meg példaként: nemrég kínai katonai flottilla vonult fel egy vitatott hovatar- tozású tengeri övezet közelé­ben, ahol gázmezőket sejte­nek. „Nagyon nyugtalanok va­gyunk a kínai katonai kiadá­sok gyors növekedése miatt. Óvatosnak kell lennünk, s el kell mélyítenünk az informá­ciócserét” - tette hozzá. (MTI) Voksolás razziákkal Kairó. Megtartották az egyiptomi parlamenti válasz­tások második szakaszát: teg­nap kilenc kormányzóságban 72 parlamenti mandátum sor­sáról dönthettek a választók. A szavazóhelyiségek megnyi­tása előtt néhány órával a ha­tóságok letartóztatták a Mu­zulmán Testvériség nevű szer­vezet mintegy kétszáz tagját. A politikai iszlámot képviselő, hivatalosan betiltott, ám el­tűrt Muzulmán Testvériség a legfőbb ellenzéki erővé vált a választás első szakasza után. Mohamed Habib, a szervezet egyik vezetője úgy vélte, hogy a rendőri fellépés visz- szalépést jelent a választások első szakaszában tanúsított semleges kormányzati politi­kához képest. (MTI) Hoszni Mubarak elnök po­litikai nyitásra tett ígérete próbakövének tekintik megfigyelők a választáso­kat (Képarchívum) Barroso Budapesten Budapest. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szombaton Budapes­ten találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel, Gyur- csány Ferenc miniszterelnök­kel és Orbán Viktorral, a Fi­desz elnökével, továbbá részt vett a Befogadó Európa? Lá­tóhatár 2020 című nemzetkö­zi kulturális tanácskozáson. Barroso a költségvetés kap­csán sürgette a magyar kor­mányt: tegye meg a szükséges lépéseket a makrogazdasági stabilitás helyreállítása érde­kében. Gyurcsány kijelentet­te, Magyarország megértést kér az EB-től, mert bár tudja: a fejlettebbé válása és igazsá­gosabbá tétele érdekében szükséges változtatások ter­helik a költségvetést, de „nem akarunk Párizst, nem aka­runk éhséglázadást, nem aka­runk fejledenségben hagyott régiókat”. (MTI) Washington/Bagdad. Dzsalal Talabani iraki elnök tegnap nagy meglepetést keltve közölte: a fegyveres felkelőkkel is hajlandó tár­gyalni a béke érdekében. Az amerikai képviselőház nagy többséggel elutasította az Irakban állomásozó ameri­kai csapatok azonnali kivo­nását sürgető javaslatot. Sí ’ÖSSZEFOGLALÓ A képviselők 403 nem, 3 igen és 6 tartózkodás mellett utasították el a javaslatot szombat hajnalban. A republikánus többségű képviselő­ház ezzel csapást mért az kaki há­ború és ezzel együtt George Bush elnök politikájának bírálóira. Más­részt súlyos dilemma elé állította a demokrata párti ellenzéket, amely­nek egyik vezető alakja, John Mur- tha a hét közepén az amerikai csa­patok hazahívását szorgalmazta. A demokratáknak két választásuk volt: vagy csatlakoznak a szakértők által is irreálisnak ítélt azonnali csapatkivonást kezdeményező ja­vaslathoz, vagy elutasítják azt, amivel viszont gyakorlatilag az ira­ki háború támogatását fejezi ki. Előzőleg Bush ismét elutasította, hogy megszabja az amerikai csapa­tok kivonásának dátumát. A dél­koreai Oszan légitámaszponton szolgáló amerikai katonák előtt be­szélve az elnök kijelentette: a csa­patkivonás határidejének megadá­sa biztos katasztrófához vezetne. Irakban rendkívül véres volt ez a hétvége is. A szombati események: Beigi városában öt amerikai katona vesztette életét egy merényletben. Néhány órával korábban legkeve­sebb 35-en haltak meg, amikor Bagdadtól északra egy autós ön­gyilkos merénylő robbantotta fel magát egy temetésen. A gépkocsi a gyászolókkal teli sátrak mellett robbant fel a Baakúba melletti Abu Szaida településen, egy suta sejk temetésén. A 35 halálos áldozat mellett ötvenen megsebesültek. Délelőtt Bagdadban, egy közked­velt piacon robbant autóba rejtett pokolgép: legalább 13 ember vesz­tette életét, 21 pedig megsebesült. Vasárnap harmincegy ember ve­szítette életét az amerikai légierő MTI-ÖSSZEFOGLALÓ gU Párizs. Húsz év után először nagy többséggel megszavazta a párton belüli három fő csoportosu­lás indítványai alapján kidolgozott, egységet hirdető programadó szin­tézist a francia Szocialista Párt (PS) 74. kongresszusa. Francois Hollan­dé országos főtitkár zárszavában kijelentette: „A legrosszabbra szá­mított mindenki, és azt hiszem, a legjobb sikerült”. A párton belüli vi­ták lezárását hirdetve kijelentette: „A szocialisták közti konfrontáció­nak vége. Az összefogásunknak el kell törölnie minden keserűséget, sértődést, felesleges szót az euró­pai alkotmányról szóló május 29-i népszavazáson az igent és a nemet támogatók között.” Az európai alkotmány elutasítá­sa óta belső válsággal küzdő ellen­zéki szocialisták elsődleges célja az egység megtalálása volt három napig tartó kongresszusukon. A május 29-i referendumot megelő­csapásaiban az északnyugat-iraki el-Hadísza városában. Az amerikai parancsnokság korábban azt közöl­te, a Bagdadtól mintegy 220 kilo­méterre északnyugatra fekvő vá­rosban szombaton végrehajtott po­kolgépes merényletben és az azt követő tűzharcban tizenöt iraki ci­vil, nyolc lázadó és egy amerikai tengerészgyalogos halt meg. Az amerikai légierő ezután lépett akci­óba, és az al-Dzsazíra szerint lakó­épületeket bombázott a városban. Az iraki és amerikai erők napok óta jelentős hadműveletet folytatnak ebben a Szíriával határos térség­ben, hogy kiűzzék a lázadókat, és állandó ellenőrzés alá vonják a ha­tárt. Bászra közelében egy brit ka­tona meghalt, négy bajtársa pedig megsebesült, amikor felrobbant mellettük egy út mentén elhelye­zett pokolgép - közölte a brit védel­mi minisztérium szóvivője. Ezzel 98-ra emelkedett az Irak 2003 már­ciusi inváziója óta az országban megölt brit katonák száma. Nagy- Britannia, amely az Egyesült Álla­mok legfőbb szövetségese Irakban, több mint nyolcezer katonát állo- másoztat az országban. Dzsalal Talabani iraki elnök teg­nap közölte, a fegyveres felkelőkkel ző kampányban a párt vezetése hi­vatalosan az alkotmány megsza­vazására buzdította a franciákat, de az azt elutasító Laurent Fabius egykori miniszterelnök a baloldali szavazók többségét maga mögé ál­lította. A Fabius által képviselt al­kotmányellenes belső ellenzék a népszavazás óta több csoportosu­lásra esett szét, amelyből Fabius frakciója mellett az Arnaud Mon- tebourg vezette Új Szocialista Párt Francois Hollandé (SITA/AP) is hajlandó tárgyaim a béke érdeké­ben. Talabani ezt azon a kairói megbékélési találkozón mondta, amelyet az Arab Liga szervezett az iraki politikusoknak. Az Arab Ligá­nak az a szándéka az értekezlettel, hogy a résztvevők igyekezzenek át­hidalni etnikai és vallási ellentétei­ket, és készítsenek elő egy nagyobb megbékélési konferenciát, amelyet az elképzelés szerint Irakban tarta­nak meg, valószínűleg januárban. A kairói tanácskozástól azt vátják elsősorban, hogy segítsen újra be­vonni a szunnitákat az iraki politi­kai életbe. Egyes értesülések sze­rint Talabani máris találkozott az egykori Szaddám-rendszer néhány képviselőjével. A Londonban ki­adott al-Hajat című, arab nyelvű szaúd-arábiai napilap szerint Tala­bani javaslatokat is kapott felkelő csoportoktól, s a feltételeket a Pen­tagon és amerikai tisztségviselők bevonásával megvizsgálják. Tala­bani kezdeményezése meglepetést keltett az iraki kormányzat egyes köreiben. Egy síita politikai vezető szerint ez „egyoldalú lépés volt, amelyet nem egyeztettek velünk”. Az iraki parlamentben és kormány­zatban a síiták vannak többségben, Talabani kurd szunnita. (MTI, t, ű) (NPS) nevű csoportosulás tűnt a legerősebbnek. Sokak számára a kérdés már csak az volt: mikor szakad szét a PS. Hollandé mellett tegnap Laurent Fabius is üdvözölte az egység meg­találását, amelynek célja a válasz­tók bizalmának visszanyerése. Egyedül az NPS-t vezető Monte- bourg nyilatkozott szkeptikusan: szerinte az új program nem eléggé hiteles és dinamikus, a pártnak for­radalmi változásra lenne szüksége. A 2007-es elnökválasztásra való készülődés jegyében zárta beszé­dét Hollandé: „Ájobboldal elleni fő harcnak kell mindannyiunkat moz­gatnia. Itt az idő, hogy a franciák felé forduljunk és visszaadjuk szá­mukra a reményt.” Annak ellenére, hogy a pártvezetés megtiltotta az elnökjelöltségért folyó versengést a kongresszuson, Laurent Fabius és Dominique Strauss-Kahn egykori pénzügyminiszter szombat délután kifejezetten választási beszédet tar­tott a küldötteknek. ÖSSZEFOGLALÓ Peking. George Bush arra kérte tegnap Pekingben a kínai vezető­ket, fogadják a dalai lámát, hogy megértsék, a buddhista vallási ve­zető nem törekszik Tibet függet­lenségének megteremtésére. „Be­széltem a dalai lámával. Úgy gon­dolom, a kínai kormány bölcsen cselekedne, ha meghívná őt, hogy közvedenül elmondhassa (a kínai vezetőknek), egyáltalán nem kí­vánja Tibet függetlenségét” - mondta az amerikai elnök, miután tárgyalt Hu Csin-tao kínai államfő­vel, kommunista pártvezetővel és Ven Csia-pao miniszterelnökkel. Bush azt is sugallta vendéglátó­inak, hívják meg a Vatikán képvi­selőit, és tárgyaljanak velük a val­lásszabadság kérdéséről. Az ameri­kai elnök azt azonban nem árulta el, hogy Hu Csin-tao és Ven Csia- pao miként reagált felvetéseire. Kí­Teherán. Törvényt hagyott jóvá tegnap az iráni parlament arról, hogy a kormánynak ismét hozzá kell fognia az urándúsításhoz, és meg kell tiltania a külföldi ellenőr­zéseket, ha az ENSZ nukleáris ügy­nöksége a BT elé utalja az iráni atomprogramot. A jelenlévő 197 képviselőből 183 megszavazta a törvényt az állami rádióban is köz­vetített ülésen, négy nappal az­Jeruzsálem. Várhatóan szer­dán oszlatja fel magát az izraeli parlament, hogy "megnyissa az utat az előre hozott választások előtt. A korábbi menetrend sze­rint a törvényhozás már ma sza­vazott volna saját feloszlatásáról, de ezt elhalasztották. A voksolás kimenetele aligha kérdéses, ugyanis a két nagy párt, a Likud és HUB Mn-JELENTÉS Belgrád. Marttá Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár koszovói külön- megbízottja ma kétnapos látoga­tásra Pristinába érkezik, utána Belgrádot, Podgoricát, Szkopjét és Tiranát keresi fel. Ezzel a kör­úttal tulajdonképpen megkezdő­dik a Koszovó jövőbeni jogállásá­nak meghatározását célzó tárgya­lássorozat. A státustárgyalások tehát inga­diplomáciával kezdődnek, megfi­gyelők azonban élnek a gyanúper­rel, hogy ez a továbbiakban is így lesz, mivel a koszovói szakadár al­bán vezetés mereven elzárkózik attól, hogy politikai kérdésekről vagy Koszovó jogállásáról közvet­len megbeszélést folytasson a szerbiai vezetőkkel. Pristina felké­szülten várja a finn politikust: két hónapja megalakult a koszovói tárgyalódelegáció, a tartományi parlament csütörtökön elfogadta azt a határozatot, amely feljogosít­ja a küldöttséget, hogy a nép nevé­ben szorgalmazza a tartomány függetlenségének elismerését. Ahtisaari a múlt héten érzékeltet­a Munkapárt vezetője, Ariel Sáron miniszterelnök, illetve Amir Perec munkapárti vezető egyetértett az előre hozott választások megtar­tásában, továbbá ezzel kapcsolat­ban a februári-márciusi időpont­ban. Értesülések szerint Sáron a lehető legkorábban tartaná meg a választásokat, azaz már február­ban. Az erre vonatkozó végső döntés a parlament feloszlatása után születik meg. te: a végtelenségig nem lehet húz­ni a tárgyalásokat, de gyors ered­ményre sem lehet számítani. Az USA, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Németország, Olaszország és Oroszország alkotta balkáni összekötőcsoport tág hatáskörrel ruházta fel a különmegbízottat: kioszthatja a piros lapot, felfüg­gesztheti vagy akár ki is zárhatja a tárgyalásokról azokat, akik hátrál­tatják a folyamatot. Ahtisaari számára irányadó lesz a hatok által meghatározott tár­gyalási keret. Eszerint Koszovó majdani jogállásának teljes mér­tékben összhangban kell lennie az emberi jogok és a demokrácia nemzetközi normáival, a nemzet­közi joggal, elfogadhatatlan lesz minden egyoldalú lépés és erő­szak eredményeképpen létrejövő megoldás, nem lehet szó az 1999. előtti állapothoz való visszatérés­ről, Koszovó jelenlegi területe nem változhat, kizárt a tartomány fel­osztása vagy csadakozása bármi­lyen más országhoz vagy ország­részhez, és maradéktalanul tiszte­letben kell tartani a szomszédos országok területi egységét. Sikerült az egységdemonstráció - sokan nem hiszik, hogy vége a belső válságnak Összekapták magukat a szocialisták Biztosan feloszlatja magát az izraeli kneszet Választások februárban? MTI-HÍR Ingadiplomáciával nyílnak a státustárgyalások Koszovói kérdőjelek

Next

/
Oldalképek
Tartalom