Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-19 / 267. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 19. RÖVIDEN Újabb titkos CIA-hálózat Washington. Közös műveleti központokat hozott létre az amerikai CIA terroristagyanús személyek felkutatására több mint két tucat országban, külföldi hírszerző szolgálatokkal együttműködve. Ezt tegnap írta a The Washington Post. Ilyen titkos terroristaellenes hírszerző központ (CTIC) működik Európa, Ázsia és a Közel-Kelet több országában - állította a tekintélyes lap jelenlegi és volt amerikai és külföldi titkosszolgálati illetékesekre hivatkozva. Ezek a központok nem azonosak a „fekete telepek” néven emlegetett titkos CIA-börtö- nökkel. A lap szerint a CIA nem kívánt állást foglalni a cikkel kapcsolatban. (MTI) Nagyobb védelem á mecseteknek Bécs. A bécsi rendőrség megerősítette az osztrák fővárosban található mintegy 60 muzulmán imaház őrzését. Az intézkedésre azután került sor, hogy szerdára virradóra pokolgép robbant egy olyan bécsi épületnél, amelyben főképpen külföldiek laknak, mellette pedig egy muzulmán imaház, valamint egy török zöldségbolt található. A rendőrség továbbra sem tudja, rasszista indíttatású támadásról, vagy alvilági körök egymás közötti leszámolásáról van-e szó. (MTI) Castro tagadja a Parkinsont Havanna. Koholmánynak minősítette Fidel Castro kubai elnök tegnapi, ötórás beszédében azokat a CIA- jelentéseket, miszerint Par- kinson-kórban szenvedne. A CIA szerint e betegsége miatt Castro elveszítheti az irányítást az ország felett. (MTI) Időzített letartóztatások Vatikánváros. Őrizetbe vették a földalatti katolikus egyház egy papját és tíz papnövendékét Kína északi részén, Hopej tartományban, néhány nappal George Bush amerikai elnök kínai látogatása előtt. Az őrizetbe vételek, amelyek még november 12-én történtek, a nem hivatalos kínai egyházat érintő zaklatások és letartóztatások sorába illeszkednek - írta tegnap az Asianews vatikáni hírügynökség. Busht ma vátják Pekingbe. (MTI) Megsérült a csecsen kormányfő Moszkva. Súlyos sérüléseket szenvedett Szergej Abramov Kreml-barát csecsenföldi miniszterelnök egy moszkvai balesetben, jó egy héttel az észak-kaukázusi tagköztársaságban esedékes parlamenti választás előtt. Abramovot, akinek gépkocsija éjszaka belerohant egy Kamaz teherautóba, megoperálták a moszkvai központi klinikán, s az intenzív osztályon ápolják. A kormányfő túl van az életveszélyen, miután jobb veséjét összevarrták. Az orvosok mellkasi sérülésről és bordatörésekről is beszámoltak. (MTI) A Washington által támogatott bagdadi kormányzat eddigi legkínosabb botránya - az iraki hatóságok komoly vizsgálatot ígértek Az Abu Graibban ezúttal gyógyítottak Bagdad/Washington. Míg az iraki kormány csökkenteni igyekezett a belügyminisztérium épületében működtetett titkos börtönben történt fogolykínzások súlyát, amerikai illetékesek határozottan elítélték a fogolykínzásokat. Az ENSZ emberjogi főbiztosa tegnap nemzetközi vizsgálatot követelt az ügyben. ÖSSZEFOGLALÓ Baján Báker Szulág iraki belügyminiszter sajtótájékoztatóján kijelentette: a kínzással kapcsolatos információk eltúlzottak. Annyit ismert el, hogy hét esetben megkínoztak foglyokat a börtönben. ,A 170-176 fogoly közül hét viseli ütések nyomait.” Hozzátette: mindenkit, aki a kegyedenkedésekért felelős, a törvény szerint felelősségre vonnak. Elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint a foglyokat szinte titkokban tartották fogva, s hogy főként szunniták lennének. Hangsúlyozta, különböző eredetű bűnözőkről és terroristákról van szó, akiket a jogi eljárások tiszteletben tartásával vettek őrizetbe. „Közöttük a legveszélyesebbek az al-Kaida külföldi harcosai” - közölte a rendőrtábornokok által körülvett miniszter, kezében egy csomag személyazonossági igazolványt és útlevelet lobogtatva. Röviddel ezután James Bullock, a bagdadi amerikai nagykövetség szóvivője azt hangsúlyozta, egyetlen fogolykínzás is túl sok. Kiemelte: az USA együttműködik az iraki hatóságokkal abban, hogy elszámoltassák a felelősöket, és olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek megakadályozzák az üyen esetek ismédődését. Rick Lynch tábornok, az baki többnemzetiségű erők szóvivője ugyanezen a sajtótájékoztatón elmondta, amikor az amerikai katonák - még vasárnap - behatoltak a belügyminisztérium ellenőrzése alatt lévő börtönbe, 169 foglyot találtak ott, akik közül egyesek szemmel láthatóan éheztek, és bántalmazás nyomai látszottak rajtuk. A tábornok elmondta, a börtön felfedezése után amerikai katonák vették ellenőrzés alá a létesítményt, és a foglyokat átszállították a Bagdadtól nyugatra fekvő Abu Graibba, ahol megkapták a szükséges orvosi ellátást. Mint ismeretes, amerikai katonák Abu Graibban kínoztak iraki foglyokat 2003 végén. A bagdadi amerikai nagykövetség közleményben ítélte el a fogolykínzásokat, bárhol történjenek is, és figyelmeztette az iraki kormányt, nehogy müicisták tegyék rá kezüket a biztonsági szolgálatokra, a minisztériumokra vagy más intézményekre. A figyelmeztetés nyilt utalás volt azokra az értesülésekre, amelyek szerint a választásokon győztes síita párt- szövetség fegyveres szárnyának tartott Badr brigádok beszivárogtak az iraki központi biztonsági szolgálatokba. (MTI, t) Nem megy az ENSZ Guantánamóra Bécs/Genf. Az ENSZ letett arról, hogy vizsgálatot folytasson a guantánamói amerikai katonai bázison. Washington ugyanis nem engedi, hogy a világszervezet raportőrei négyszemközt beszélhessenek az ott fogva tartott, terrorizmussal gyanúsított rabokkal. Ezt tegnap közölte Manfred Nowak, a vüágszervezet kínzásokban ületékes jelentéstevője. Az ENSZ december 6-ra tervezte a vizsgálatot. (MTI) Az iraki Iszlám Párt csütörtökön hozta nyilvánosságra a kínzásokról készült fotókat (CTK/AP-felvétel) Egyetlen nap mérlege: száznál több halott Véres péntek Irakban Aláírták a német nagykoalíciós megállapodást Kedden lesz új kancellár ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Ramádi/Kairó. Hetvennégy halottja van a két suta mecset elleni tegnapi öngyilkos merényleteknek az iraki Hanákín városában. Bagdadban pedig két öngyilkos autórobbantásban nyolcán vesztették életüket. Hanákínban a halottakon kívül mintegy 80 sebesültje is van a két öngyilkos robbantásnak - mondták el a helyi rendőrségen. A merénylők testükre erősítették a pokolgépeket, s úgy hatoltak be a süta kur- dok által látogatott imaházakba. A mecsetek zsúfolásig tele voltak a pénteki ájtatosság alkalmából, amikor a robbanások bekövetkeztek. Nem sokkal e detonációk előtt autóba rejtett pokolgép robbant a Puszan. Megnyüt az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 13. csúcsértekezlete tegnap a dél-koreai Puszan- ban. Az ülés kezdete előtt George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú találkozót tartott, amelynek fő témája amerikai források szerint Irán és Észak- Koreavolt. Busht kettős cél vezérelte: elnyerni Putyin támogatását ahhoz, hogy Teherán ne tehessen szert atomfegyverekre, és közösen győzzék meg Észak-Koreát arról, mondjon le atomfegyverkezési programjáról. Egyúttal aggodalmának adott hangot az oroszországi politikai hatalom központosítása és Moszkva szándéka miatt, hogy felszámolja a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek tevékenységét. Bush ugyanakkor nagyon fontosnak nevezte a két ország viszonyát, hozzátéve, Washington nagyra becsüli Moszkva hanákíni bank közelében is. A Bagdadtól 140 kilométernyire északkeletre, az iráni határ mellett fekvő várost főként síiták és kurdok lakják. Bagdad központjában is két pokolgép robbant. Nyolc iraki meghalt, negyvennél többen megsebesültek. Rendőrségi források szerint autós öngyilkos merényletek történtek. A gépkocsik a külföldiek, köztük tudósítók által lakott Hantra szálloda, illetve a titkos börtöne miatt hírhedtté vált belügyi bunkerépület közelében robbantak fel. Nyugat-Irakban 32 lázadó esett el abban az offenzívában, amelyet a felkelő fegyveresek tegnapra virradóra indítottak az amerikai egységek és iraki kormányerők ellen el-Anbár tartomány fővárosa, Ra- mádi körzetében. (MTI, t) tanácsait és a közösen kiépített stratégiai kapcsolatot. Putyin válaszában kiemelte, a két ország gyakorlatilag minden kétoldalú és nemzetközi kérdésben folyamatosan kapcsolatban áll egymással. Az amerikai elnök találkozott a tíz államot tömörítő Délkelet-ázsiai MTI-HÍR Berlin. Rövid ceremónia keretében aláírták tegnap Berlinben a német nagykoalíciós megállapodást. Ezzel formailag is megnyílt Angela Merkel, a kereszténydemokraták (CDU) vezetője előtt a kancellári hivatalba vezető út. Személyében először foglalná el ezt a posztot Németországban nő. A kancellár megválasztására ugyanis kedden kerül sor a Bundestagban, a német parlament képviselőházában. Az eddig egymással szemben álló konzervatív uniópártok (CDU, CSU) és a szociáldemokraták (SPD) közel 40 év után vállalkoznak ismét közös kormányzásra. A német történelem háború Országok Szövetségének (ASEAN) hét tagállamának vezetőivel is. Őket arra szólította fel, követeljék nagyobb határozottsággal az emberi jogok tiszteletben tartását a szövetséghez tartozó Mianmarban, amelyet Bush néhány napja a brutalitás előretolt állásának nevezett. utáni első nagykoalíciója 1966-tól 1969-ig tartott. Mindkét tábor számára kényes feladat, hogy miközben együtt kormányoznak, egyéni arculatukat és politikájukat is megőrizzék, hiszen például a márciusi tartományi választásokon már ismét egymás ellenében indulnak. Merkel első külföldi útja kancellárként Párizsba és Brüsszelbe vezetne a tervek szerint, ezzel is jelezve: az új kormány is kiemelt jelentőséget tulajdonít a németfrancia kapcsolatnak, s elkötelezett az Európai Unió mellett. Merkel, az új német kormány prioritásainak további jelzéseiként, kancellárságának legelején el akar látogatni Londonba, Washingtonba, Varsóba és Moszkvába is. Az APEC kétnapos csúcstalálkozóján Bush mindenekelőtt a vüág- kereskedelem liberalizálása ügyének próbálja megnyerni az ázsiai államokat, ami ellen tüntetők ezrei tiltakoztak tegnap a puszani tanácskozás helyszínének közelében. A békés megmozdulást mezőgazdasági termelők vezették, akik a hazai rizspiac megnyitásától megélhetésüket féltik, miután a liberalizáció négyről nyolc százalékra emelné az USA-ból érkező import rizs arányát Dél-Koreában. A rizskereskedelem tervezett liberalizációja ellen tiltakozva előző nap megölte magát egy parasztasszony Dél-Koreában. Az APEC 21 tagállama - Ausztrália, Brunei, Chile, Dél-Korea, USA, Fülöp-szigetek, Hongkong, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Malajzia, Mexikó, Oroszország, Pápua Új-Guinea, Peru, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Új-Zéland és Vietnam - a vüág lakosságának 45 százalékát és a világgazdaság 57 százalékát képviseli. Az EU kérésére vár Montenegró engedne Belgrád. A montenegrói kormány hajlandó lenne az EU kérésére fontolóra venni, hogy 2006. június végéig elhalássza a függetlenség kikiáltását. A közlemény szerint a szóban forgó időpont Koszovó státusának meghatározására szabott határidő, és „feltehetően fontos leheti’, hogy Podgorica addig ne szerezzen érvényt a népszavazás eredményének. Azt nem tudni, ki szabott ilyen határidőt Koszovó státusának meghatározására. Marni Ahtisaari, a státustárgyalások vezetésével megbízott finn politikus soha nem említett határidőt. A montenegrói népszavazásra vonatkozó 3 éves tilalom 2006. február 4-én jár le. Podgorica korábban az EU tudomására hozta, a moratórium lejárta után megtartja a népszavazást, még akkor is, ha ez hátráltatná a köztársaság európai integrációját. (MTI) Izraelt fenyegetik Iráni rakéták a Hezbollahnak Washington. Irán több mint tízezer kis hatótávolságú, de Izrael számára súlyos fenyegetést jelentő rakétával látta el a Hezbollah libanoni szervezetet, amely a zsidó állam közvetlen közelében telepítette a fegyvereket. Ezt egy izraeli diplomata közölte egy washingtoni tanácskozáson. Jeremy Issacha- roff szerint a rakéták, amelyek egy része Szíriából származik, 110 kilométer hatótávolságúak, vagyis izraeli szempontból „nehézsúlyú- ak”. Irán az Izraelt fegyveresen támadó Hezbollahon kívül palesztin terrorszervezeteket is rendszeresen segít. Issacharoff szerint Izrael nagyon komolyan veszi Mahmud Ahmadinezsád iráni államfőnek azt a kijelentését, hogy Izrael szégyenfolt, amelyet le kell törölni a térképről. (MTI) Minden nemzetközi kérdésben egyeztetnek (CTK/AP-felvétel) Megnyílt az APEC puszani csúcsértekezlete, Bush és Putyin Iránról meg Észak-Koreáról tárgyalt Megölte magát egy parasztasszony MTI-ÖSSZEFOGLALÓ
