Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-02 / 253. szám, szerda

ÚJ SZŐ 2005. NOVEMBER 2. Szülőföldünk 27 A szőlőtermesztésnek évszázados hagyományai vannak a faluban. A domboldalba vájt múzeum váija a vendéget. A bormúzeum látogatói meg is kóstolhatják a helembai hegy levét Helemba. A község jó borá­ról és évszázados, műem­lék jellegű pincéiről híres. Ezt az adottságot szeret­nék kihasználni, a turistá­kat odacsalogatni. Tízmillió korona megyei támogatással néhány nap leforgása alatt felújították a Nyitrai utat Az idei szüreti ünnepség kereté­ben, október 18-án avatták fel a párkányi régió kisközségében a pincemúzeumot. Mint azt lapunk­nak Kosznovszki Henrietta polgár- mester elmondta, a faluban szá­mos műemlék jellegű pince talál­ható, a szőlőtermesztésnek évszá­zados hagyományai vannak. A most átalakított és felújított helyi­ség eredetileg papi pince volt. Az önkormányzat örökölte ezt az épü­letet, és az Orange célpályázatán nyert 60 ezer koronával sikerült új­jávarázsolni. A domboldalba vájt múzeumban a szőlőfeldolgozás és a borkészítés klasszikus, régi esz­közeit tekinthetjük meg, M. Nagy László fotóművész felvételein pe­dig a helembai szőlőtermesztés egyes munkafázisait láthatjuk, de bőséges szakirodalmi, írásbeli tájé­koztatót is olvashatunk a szőlő és a bor gondozásáról, tárolásáról. A megnyitón a falu apraja-nagyja részt vett, vidám hangulatú szüreti felvonülással, kultúrműsorral avatták fel Helemba új turisztikai látványosságát. A tárlatot a tervek szerint tovább bővítik, s az ideláto­gató vendégek számára borkóstoló helyet is kialakítanak, (buch) Az új helembai pincemúzeum (A szerző felvétele) Megújult szakasz a két körforgalom között ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. A járási útkarban­tartó vállalatok utolsók közt kerül­tek át a megyék hatáskörébe, Ér­sekújvárban az MKP-s megyei kép­viselők lobbizásának köszönhetően ez a rossz állagú közutak egy részé­nek gyors ütemű felújítását ered­ményezte. A kórház felé vezető útkereszte­ződésben nemrég adták át a kör­forgalmat, ám a Tesco bevásárló­központ körforgalma felé vezető nyitrai útszakasz továbbra is na­gyon rossz állapotban van. A Gúta irányából Érsekújváron át utazók, és a járási székhely városközpont­ja felé tartók legtöbbször erre utaznak át. „László Vilmossal, a megye közlekedési osztályának vezetőjével folytatott tárgyaláso­kat követően, 10 millió korona tá­mogatással néhány nap leforgása alatt befejeződtek a munkálatok az említett útszakaszon. Még az őszi, csapadékos időjárás előtt, egy vastagabb bevonattal húzták be az utat” - tájékoztatott Forró László megyei képviselő, akinek a javaslata alapján kezdetét vette a felújítás. A vasúti pályaudvar kö­zelében ugyancsak megkezdődött az útkarbantartás. Jövő évben pe­dig, ha a költségvetésen belül sike­rül a szükséges pénzt elkülöníteni, a tejgyár közelében található bal­esetveszélyes kereszteződésig megjavítják az utakat. „Szűkebb területrendezés következtében a Bajcsi és Naszvadi út közti parcel­lákon lehetséges volna egy össze­függő, városi tulajdonban lévő ipari zóna kialakítása. A megyei képviselők többször foglalkoztak a déli gyorsforgalmi út kérdésével, amely az említett ipari park köze­lében vezetne. Továbbra is szorgalmazni fogjuk ezt a magyarlakta falvak többségét érintő megoldást” - tette hozzá Forró László, (száz) Nem fejleszthetnek, kárpótlást nem kapnak Ásványvízadót kérnek az érintett települések UJ SZO-HIR Pozsony. Bírálják a gyógyfürdői kezelésről és az ásványvizekről szóló új törvényt az érintett telepü­lések polgármesterei. Szerintük a jogszabály lényegesen gátolja a to­vábbi fejlesztést, mivel a források környékén lévő védelmi övezetek minden olyan tevékenységet tilta­nak, amely negatív hatással lehet az ásványvíz mikrobiológiai össze­tételére. „A községek ezáltal hátrá­nyos helyzetbe kerülnek, ráadásul az állam nem fizet kárpótlást emi­att. Azt akarjuk elérni, hogy az ás­ványvíz-forgalmazók által fizetett adó 40 százalékát a községek kap­ják, 60 százaléka vándoroljon az államkasszába” - magyarázta ér­deklődésünkre Bazsó Árpád, Sza- latnya polgármestere. Egyébként az adó jelenleg 20 korona egy köb­méter ásványvíz után. Bazsó sze­rint a polgármesterek egyszer már megegyeztek az Ásványvizek és Fürdők Felügyeletének igazgatósá­gával, az ő törvénytervezetük azonban korábban megbukott. „Most mindent elölről kell kezde­ni. Nehéz megmondani, sikeresek leszünk-e, mivel a törvényt túl rö­vid idő alatt fogadták el” - tette hozzá Bazsó. (dem) Négy óra múlva ért a baleset helyszínére a helikopter Az apa a mentőket okolja ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Továbbra is a mentő- szolgálatot tartja felelősnek lánya halála miatt Milan Fürdik. Vanda Furdiková, aki tapasztalt hegymá­szó volt, július 30-án szenvedett balesetet a Magas-Tátrában, lezu­hant a Széles Toronyról, és mint­egy 120-140 méter magasságban fogta meg őt a biztosító kötél. A mentőket azonnal értesítette két másik hegymászó, akik a baleset szemtanúi voltak. A mentőszolgá­lat diszpécsere azt ígérte, hogy 20-25 percen belül helyszínen lesz a mentőhelikopter. „A lányom még ma is élhetne, ha ez valóban így történik!” - véli Milan Fürdik. Vanda Furdiková azonban még to­vábbi négy órán át lógott a mentő­kötélen, ugyanis akkorra érkezett meg a mentőhelikopter. „Egészen addig kommunikált, akkor halt meg, amikor sikerült őt leengedni a földre” - tájékoztatott az apa. A vizsgálat szerint a súlyos belső sé­rülések, és az azok következtében fellépő sok miatt állt be a halál. A szülők az Egészségügyi Felügyele­ti Hivatalhoz fordultak, mivel sze­rintük lányuk halálát a mentőszol­gálat késlekedése okozta. „A men­tőszolgálat szerint azért kellett 4 órát várni a segítségre, mert a leg­közelebbi, poprádi repülőtéren lé­vő mentőhelikopter másik esethez repült - ismertette a mentők állás­pontját Fürdik. - Eközben azon­ban a szliácsi és a zsolnai repülőté­ren is állt készenlétben helikopter, 20-25 percen belül a helyszínen lehettek volna.” A hivatal által vezetett vizsgálat nem talált hibát a mentők eljárásá­ban. „Mivel azonban az édesapa újabb panaszt tett, az ügyet a hiva­tal elnökének tanácsadó bizottsága újra megvizsgálja - mondta la­punknak Radoslava Miklášová, a hivatal szóvivője. - Az újabb vizs­gálat várhatóan a hónap vége felé zárul.” Karol Jarábek mentőorvos szerint a lány halálát egyértelműen a késedelmes segítségnyújtás okoz­ta. , A sérülések utáni sokk kialaku­lásánál fontos szerepet játszik az idő” - állítja a pozsonyi mentőszol­gálat volt főorvosa. Szerinte a hiba a mentőszolgálatról szóló törvény­ben van. „A legtöbb európai ország törvényei megszabják, hogy meny­nyi időn belül kell kiérniük a men­tőknek, Csehországban ez 15 perc, Németországban 10 perc, Angliá­ban 8 perc - állítja Jarábek. - Csak Szlovákiában nincs ilyen rendelke­zés.” Az egészségügyi minisztéri­um szerint addig nincs értelme megszabni a kiszállás maximális idejét, amíg a mentőállomások há­lózata nem teljes. „A rendszer mintegy 250 állomással számol, a teljes kiépítését 2006 végéig kell befejezni” - mondta lapunknak Ka­rol Farkašovský, a minisztérium szóvivője. Az ügyben a rendőrség is nyomoz, de Milan Fürdik a gyor­sabb jogorvoslat érdekében az Eu­rópai Embeijogi Bírósághoz fordul, szerinte ugyanis sérült lányának az élethez való joga. (lpj) Az Általános Egészségbiztosító ad számítógépeket Oktatási program hátrányos helyzetűeknek Félmillió koronát osztottak szét az iskolák között Vita alakult ki az adásvételi szerződésről ÚJ S ZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az egészségkároso­dottak beüleszkedési problémáit részben a társadalom előítéletei, részben az alacsony végzettségük okozza, véli Mária Orgonášová, az egészségkárosodottak szervezeteit tömörítő szövetség elnöke. Ezen a helyzeten segít a DIVES oktatási program, melynek köszönhetően otthon, számítógépük mellett ta­nulhatnak a hátrányos helyzetben lévő emberek. Az oktatást szerve­zését az Európa Ház nonprofit szervezet vállalta magára, a prog­ramot az Európai Szociális Alap fi­nanszírozza. Nem csak egészség- károsodottak jelentkezhettek, más hátrányos helyzetű - például 50 év feletti, vagy a gyes után munkát kereső - munkanélküliek is részt vehetnek a kétszemeszteres kép­zésben. „A képzést akkreditálta az oktatási minisztérium, a résztve­vők több szakon is oklevelet sze­rezhetnek” - mondta Ľubica Gal- lová, az Európa Ház munkatársa. A résztvevők interneten kapják meg a tananyagot, e-mail segítségével konzultálnak a lektorokkal, akik fokozatosan, a képzés tartalma alatt elvégzett feladatok alapján értékelik őket. A programba mint­egy 120 hátrányos helyzetű mun­kanélküli, köztük mintegy 30 egészségkárosodott jelentkezett be. Utóbbiaknak az Általános Egészségbiztosító ad használt, de még jó állapotban lévő számítógé­peket, a szükséges felhasználói programokat a Microsoft Szlová­kia biztosítja. Akinek nincs számí­tógépe, 22 regionális központban csatlakozhat a világhálóhoz. A programról részletes tájékoztatást a www.dives.sk honlapon találnak az érdeklődők. dpj) JÓZAN MÓNIKA Somorja. Az iskoláknak juttatott önkormányzati támogatások és a kiskerttulajdonosok bérleti szerző­désének meghosszabbítása volt a legutóbbi képviselő-testületi ülés leghangsúlyosabb pontja. Legnagyobb támogatásban a Ko­lostor utcai iskola részesült, 135 ezer koronát javasolt számukra az illetékes bizottság. A Halász utcai általános iskolának 72, míg a tejfa- luinak 27 ezer koronát szavaztak meg a képviselők. Összesen 189 ezer koronát osztottak szét a város nyolc óvodája között, egyéb, nem a városhoz tartozó intézményeknek (középiskolák, gyermekotthon, gyógyközpont) pedig 47 ezer koro­nát ítéltek oda. Sólymos Lívia java­solta, emeljék a támogatások össz­értékét 700 ezer koronára, erről azonban nem született határozat, tekintettel arra, hogy a jövő évi költségvetést még nem dolgozták ki. A Pomlé utcai kiskertek bérleti szerződését végül két évre meg­hosszabbították. A javaslat előtt szót kaptak az érintett bérlők is, akik már régóta szeretnék megvá­sárolni az általuk művelt, ám a vá­ros tulajdonában lévő telkeket. A város a telkek tulajdonviszonyának rendezése előtt nem hajlandó elad­ni a területeket, előbb a vasúttársa­ságtól szeretné megvásárolni a sín­pálya alatti földsávot. A bérlők ezt időhúzásnak tartják, és aggodal­mukat fejezték ki az üggyel kapcso­latban. Á telekspekulációkkal kap­csolatos feltevéseket a testület és Domsitz Károly polgármester hatá­rozottan visszautasította, részükről a vasúttal kapcsolatos rendezetlen tulajdonviszony az egyetlen akadá­lya az adás-vételnek. Kikérik a lakosok véleményét is a tervekről Elkészült a falu fejlesztési terve JÓZAN MÓNIKA Pozsonyepeijes. Lakossági fó­rumok, természetes és jogi szemé­lyek véleményei alapján készült el a Termál Kistérség vidékfejlesztési terve, mellyel a Szlovákiában 2007-ben induló Európai Uniós Leader programban pályázhatnak a kitűzött célok finanszírozására. A dunaszerdahelyi járásból egyedül Pozsonyepeijes tartozik a kistér­séghez; az 1423 lakosú községben több kezdeményezés is van a lako­sok életminőségének javítására. A fent említett terv az idegenforgalmi szolgáltatások, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztését, és a környezetvédelem javítását fog­lalja magába. A pályázatot hamaro­san eljuttatják a Régiófejlesztési és Építésügyi Minisztériumba. Pozsonyepetjesen év végéig kez­detét veszi a csatornázás kiépítése uniós, állami és önköltséges finan­szírozásból. A strukturális alapok­nál Dunatőkés községgel közösen pályáztak, a terv zöld utat kapott a környezetvédelmi minisztérium­ban. További, a szeméttelep felszá­molására vonatkozó pályázatuk el­bírálás alatt van. Eddig kétmülió- kétszázezer koronába került a sze­mét likvidálása, decemberig szeret­nék véglegesen lezárni és rekul- tiválni az egykor a Kis-Duna egyik ágában kialakult hulladékgyűjtőt. Népszavazás kiírását is tervezik a faluban. Az iskolába áthelyezett óvoda épülete felszabadult, bérla­kásokat lehetne kialakítani benne, esetleg idősek otthonát, vagy bérbe adnák vállalkozóknak. A kérdést a tervek szerint a falu lakossága döntheti majd el, egyelőre nem tudni, mikor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom