Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-02 / 253. szám, szerda
28 Szülőföldünk UJ SZÓ 2005. NOVEMBER 2. Lényegesen nagyobb hatáskörökkel ruházták fel a jegyellenőröket. Ha a potyázáson kapott utas nem hajlandó igazolni magát, rendőri segítséget kérhetnek. Már elkérhetik a személyazonossági igazolványt Ajegyellenőrt már nem is olyan egyszerű dolog lerázni (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Nem érdemes szembeszegülni a tömeg- közlekedési eszközökön munkájukat végző jegyellenőrökkel, ugyanis egyre nagyobb hatáskörrel ruházzák fel őket. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Jogukban áll például igazoltatni a potyautast, s ha valaki nem tesz eleget a felszólításnak, a rendőrséget hívják segítségül az ellenőrök. Aki a rendfenntartóknak sem mutatja fel személyi igazolványát, az ellen kihágás címén eljárást indítanak. „Kérem a jegyeket, bérleteket!” - a felszólítás hallatán sokan összerezzennek, s azon gondolkodnak, vajon érvényes-e még a bérletük, van-e érvényes jegyük. Ha minden rendben, érdeklődve figyelik azokat, akik pórul jártak, és a jegyellenőr igazoltatja őket. Többekben felmerült már a kérdés: ilyenkor elkérhetik-e a személyazonossági igazolványt, illetve milyen jogai is vannak a revizoroknak, valamint mit tehet ilyen helyzetben a potyautas? Ez utóbbi kérdésre látszólag választ ad az az elektronikus körlevél, melyet a napokban egy leleményes, névtelen potyautas szerkesztőségünkbe is postázott. Egyebek mellett azt tanácsolja, az ellenőrrel illedelmesen kell közölni: nincs jegyem, a személyi igazolványomat pedig nem mutatom meg, mert nincs joga megnézni, sőt a rendőrséget sem várom meg, mert az ellenőrnek nincs joga a személyi szabadságomat korlátozni. A revizor a törvény értelmében nem nyúlhat senkihez, nem foghatja meg az utas kezét, és nem is kényszeríthet senkit arra, hogy leszálljon a buszról, vagy menjen el vele a legközelebbi rendőrőrsre. Ezenkívül erőszakkal nem rángathatja elő senkinek a táskájából az iratokat. A legegyszerűbb eljárásnak tehát az tűnik, hogy a lefülelt személy egyszerűen leszáll a buszról, majd szépen elsétál a helyszínről. Bár a vázolt megoldás csábító, ám semmiképpen sem törvényszerű, sőt kockázatos. A 2002. április 1-jétől hatályos, a közúti közlekedésről szóló jogszabály értelmében ugyanis a jegyellenőrt már nem is olyan egyszerű dolog lerázni. Bővült azon személyes adatok köre, melyeket az ellenőrnek jogában áll kikérnie. Ezek közé tartozik a név, az állandó lakcím, a születési dátum és szám, a személyazonossági igazolvány száma, valamint a kiskorúak esetében a törvényes képviselő neve. Ha a rajtakapott feketéző ezt nem hajlandó elárulni, a revizornak kötelessége rendőrt hívni, vagy a potyautast a legközelebbi rendőrőrsre kísérni. Ott kiderítik az illető személyazonosságát, az adatokat a rendfenntartók a közlekedési vállalat rendelkezésére bocsátják, hogy behajthassa az ilyenkor kiszabható 1400 koronás bírságot. „Ha valakinél nincsenek iratok, az ugyan kihágásnak számít, ám nem jár érte büntetés” - árulta el Alena Toševová, a Pozsonyi Kerületi Rendőrparancsnokság munkatársa. Ha az illető nem hajlandó kifizetni a bírságot, a közlekedési vállalat beperelheti, (dem) Dobosy Pál arra fogadott, hogy nincs elég akarat az emberekben. Veszített. A sikeres SAPARD-pályázatnak köszönhetően három új objektumot adtak át A polgármester megette a kalapját Megnyitották a tájházat ÚJ SZÓ-HÍR Felsőszeli. Dobosy Pál, Felsőszeli polgármestere, egyben a Termál Kistérség elnöke kénytelen volt megenni a kalapját. A polgármester egy elvesztett fogadás miatt került ilyen helyzetbe. Másfél évvel ezelőtt Jela Tvrdoňovával, a vidék- fejlesztési stratégiák melodikusával fogadtak abban, hogy a környékbeli falvakban nem akadnak olyan emberek, akik anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgoznának fejlesztési elképzelések összeállításán. Augusztus végére a stratégia elkészült, mégpedig úgy, hogy a kistérség kilencezer-egyszáz lakosa közül közel száznyolcvanán kapcsolódtak be aktívan a munkába, a végső változatot kidolgozó helyi akciócsoportnak pedig csaknem harminc tagja volt. A Termál Kistérség integrált vidékfejlesztési tervét ezekben a hetekben tárgyalják meg a tagközségek önkormányzatai (Felsőszeli, Alsószeli, Tallós, Vezekény és Eperjes). A legtöbb településen ez a helyi fejlesztési tervekkel egyszerre történik. A terv elkészítésével a Termál Kistérség felkészült arra, hogy 2007 után az Eutrópai Unió Leader Programjából olyan fejlesztési alapra pályázzon, amelynek szétosztásáról helyben döntenek. (Kovács) Jela Tvrdoňová nemcsak az elvégzett munkával, hanem a kalap alakú tortával is elégedett volt (Szabados László felvétele) Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter és Nágel Dezső, Szőgyén polgármestere a régészeti múzeum előtt (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ - TUDÓSÍTÁS Szőgyén. Az Érsekújvári járás egyik legszebb tájházát és régészeti múzeumát avatták fel Szőgyén- ben, egy egész napos ünnepség keretében. Október 14-én lényegében három új objektumot nyitottak meg: a tájházat, a régészeti múzeumot és a Szent Mihály-templom- kertet, a benne található régi templom műemlék értékű maradványaival. Az ünnepségen számos közéleti személyiség mellett Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter is részt vett, ugyanis az épület- együttesből két részt a tárca által koordinált SAPARD-programból sikerült megvalósítani. Szőgyén eredetileg 4 millió 100 ezer koronára pályázott, 3 millió 218 ezret sikerült elnyerniük, a többit önerőből teremtette elő a falu. A tájházban és az udvaron a klasszikus háztáji gazdálkodás relikviáit mutatják be, a régi Szőgyén mindennapjait kísérő használati tárgyakat, miként a helyi építkezést, az egykori gazdasági épületek jellegzetességeit és elhelyezkedését is korhűen, szinte élő skanzenként tátják a látogató elé. A tájházzal egy telken található a régészeti múzeum, ahol részben az egykori templomerőd területén folyt ásatások anyagából készítettek tárlatot gazdag érem-, medália- és ékszer- gyűjteménnyel, de az egyik legszebb tárgy egy román kori aranyozott korpusz, Krisztus megfeszített testét ábrázolja. Az érsekújvári Hain János Múzeum a közeljövőben további két állandó tárlatot nyit meg Szőgyénben. Nágel Dezső, Szőgyén polgármestere kezdeményezte a feltárási munkálatokat, a falu biztosította az anyagiakat, s mint azt Drenko Zoltán: A két elpusztult falu Szőgyénben című, a megnyitón bemutatott könyvéből megtudjuk, a muzeológusok 1995 és 2000 között tárták fel a magyarszőgyéni falurészben az elpusztult templomerődöt és a temetőt, 2000-2001-ben pedig a község németszőgyéni részében egy templomot. A munkálatok során a kelta falu, ill. kelta temetkezési hely maradványaira is rábukkantak. Mint azt Czajlik Katalin, a mezőgazdasági tárca szóvivője lapunknak elmondta: a minisztériumban különösen nagyra értékelik, hogy a SAPARD-programban egy olyan speciális pályázatnak is sikerült nyernie, amely nem kimondottan a termeléssel függ össze, ám a mező- gazdaság egykori tárgyi, sőt kulturális, építészeti vonatkozásait is hűen mutatja be, s ezzel a turizmus fellendülését is elősegíti a régióban. (buch) Szükség van egyfajta országos dokumentumellátó-rendszerre, amely segítségével a területi könyvtárak szolgáltatást nyújtanak a kisebb települések intézményeinek A kiskönyvtárak fenntartói új szoftver megvásárlását fontolgatják SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A községi könyvtárak fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak nemrég az Anton Bernolák Könyvtár társalgójában a könyvtárosok, és az intézmények fenntartói. Nagykéren tavaly csaknem háromezer látogatója volt a 12 ezres állományú könyvtárnak. Kotlik László polgármestertől megtudtuk, a kulturális tárca pályázata jóvoltából 20 ezer korona támogatást nyertek a könyvtár felszerelésére. Udvard, Köbölkút, Pózba és Tardoskedd szintén a sikeres pályázók közé tartozik. A kiskönyvtárak fenntartói most az érsekújvári találkozón bemutatott szoftver megvásárlását fontolgatják, amely lehetővé teszi a könyvállomány nyilvántartását és egy központi adatbázishoz való csatlakozását. Molnár Péter, a Nyitrai Kerületi Önkormányzat kulturális osztályának vezetője lapunknak elmondta, Magyarországhoz hasonlóan nálunk is nagy szükség van egyfajta országos dokumentumellátó-rendszerre, amely segítségével a területi könyvtárak szolgáltatást nyújtanak a kisebb települések intézményeinek. „Öt regionális könyvtárunk van, ezek közül egy kerületi. A nagyobb intézmények segítik a kiskönyvtárak munkáját, és a székhelyükön ellátják a városi könyvtár funkcióját. A költségvetés nem elegendő mindkét funkció ellátására, ezért városi könyvtárként működnek, amit a városok természetesnek vesznek” - tájékoztatott Molnár Péter. A megyei önkormányzat nyitni kíván a községek felé, könyvtáraik a metodikai útmutatásban, a katalógusok vezetésében és a pályázati lehetőségek ismertetésében segíthetnek. A találkozó részvevőitől megtudtuk, a megyei könyvtárakat a községi könyvtárakkal öszszekötő rendszer csak formálisan létezik, ezen kell változtatni. „Szeretnénk felrázni a tétlenségből a községi könyvtárakat. Lehetséges, hogy a megye osztozna az önkormányzatokkal a szervizköltségeken, amennyiben a községi könyvtár fenntartója úgy dönt, megveszi a szoftvert a könyvtára számára” - tette hozzá Molnár Péter. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com
