Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-11 / 261. szám, péntek

12 Gondolat - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 11. A nyolcvan esztendeje elhunyt kassai püspök a magyarországi keresztényszocializmus első képviselői közé tartozott Fischer-Colbrie Ágoston emlékezete FISCHER COLBRIE ÁGOST megyés püspök, a KZ.D.diszelnÖke 1907-1925. (Fotók: Képarchívum) Ebben az évben emléke­zünk Fischer-Colbrie Ágos­ton halálának 80. évfordu­lójára. Érdemes lenne eb­ből az alkalomból szám­adást készítenünk, hogy mennyire ismeijük pálya­futását, könyveit, különbö­ző folyóiratokban megje­lent cikkeit. GAUCSÍK ISTVÁN Úgy tűnik, Fischer-Colbrie Ágos­tont inkább a szlovák egyháztörté­nészek fedezték fel az 1990-es évek közepén, hiszen nem egy könyv­ben, tanulmányban foglalkoztak vele. Eszmei hagyatéka mennyire a mienk? Nem hanyagoltuk el? Elég­nek tűnik az a néhány rövid (ebb), főleg folyóiratban megjelent publi­káció, amely személyével foglalko­zik? Nem kellene feltárni munkás­ságát, közzé tenni írásait, újrakö­zölni cikkeit, beszédeit, könyveit? Nem kellene újra felfedeznünk, hogy jobban megismerjük? Gondo­latai között egy új szlovákiai ma­gyar katolicizmus talán követendő mintát (mintákat) találhatna. Az alábbiakban életrajzának rövid át­tekintésével szeretném felhívni a fi­gyelmet hagyatéka feltérképezésé­nek fontosságára. Fischer-Colbrie Ágoston (ke­resztnevének rövidebb, Ágost vál­tozatát is használta - a szerk. megj.) 1863. október 16-án szüle­tett Zselízen, német és francia ere­detű családban. Apja, Fischer-Colb­rie Antal uradalmi erdőfőtanácsos volt, anyja Kővár Szerafína. Krems­münsterben, Pozsonyban és Eszter­gomban végezte gimnáziumi ta­nulmányait. 1879-ben került az esztergomi szemináriumba papnö­vendéknek. Teológiát a bécsi Páz- máneumban és Augustineumban tanult. Simor János 1886. március 20-án szentelte pappá. A bécsi teo­lógiai tanszéken avatták a hittudo­mányok doktorává 1888. június 25-én, július 9-én pedig Budapest­re került káplánnak. Július végén az esztergomi egyházi levéltárban dolgozott. 1889 és 1890 folyamán érseki titkár és hercegprímási szer­tartó, megkapta az udvari káplán címet. 1890-ben a Monarchia pap­ságának magas fokú képzésével foglalkozó kollégium, az Augusti- neum tanulmányi felügyelőjeként működött. 1892-ben Rudolf trón­örökös lánya, Erzsébet mellé került hitoktatónak, nevelőnek. 1894-ben pápai kamarás, 1899-1901-ben dogmatikát adott elő a Pázmá- neumban, 1902-1924 között pedig az egyetem rektora és a dogmatika professzora. 1900-ban nevezték ki esztergomi kanonokká és protono- táriussá. 1904. december 27-től Bubics Zsigmond kassai püspök mellé rendelték koadjuktomak, teljes utódlási joggal. Rómában a kassai vértanúk 1905. január 15-i boldoggá avatásakor személyesen volt jelen. 1905. március 12-én az olaszországi Dometiopolis (egyko­ri püspökség a mai Törökország te­rületén) címzetes püspöke lett. A kassai szeminárium rektora 1905. április 5-től 1907-ig. Apostoli admi­nisztrátor 1906. február 1-jén lett. Kassai megyéspüspökké 1907. má­jus 30-án szentelték (Nagy Ferenc munkájának adatai alapján - aki a magyar püspökök szentelési leszár­mazási táblázatát áhította össze - Fischer-Colbrie Mariano Rampolla del Tindaro bíboros családjába tar­tozott). Több kitüntetés tulajdono­sa, egyesületek és társaságok tagja. 1916-ban Rozsnyó díszpolgári cím­mel ajándékozta meg. Művelt sze­mélyiség volt, rengeteg nyelven be­szélt és írt (latinul, görögül, hébe­rül, arabul, magyarul, franciául, németül, angolul, olaszul, szlová­kul, oroszul). A „szent életű” püspök 1925. május 17-én hunyt el. Temetésére május 22-én került sor, a kassai Szent Erzsébet-dóm altemplomá­ban helyezték örök nyugalomra. Sírfeliratát az egyik oldalhajóban helyezték el. Sírjánál Takács Menyhért jászói prépost mondott emlékbeszédet. Fischer-Colbrie Ágoston Kassán szociális és kulturális intézménye­ket hozott létre vagy kezdeményez­te ezek alapítását (pl. Szent József Szegénygyermekek Otthona, Kas­sai Patronage, Átmeneti Fiú Ott­hon, Leánymenhely, Katholikus Ta- nonc Otthon, keresztény iparosok és kereskedők fogyasztási szövet­kezete). A Szociális Missziótársulat tevékenységét - amely a nők hely­zeténekjavítását tűzte ki célul - az­zal segítette, hogy első anyaházuk­nak Szikszón ingatlant biztosított. Közreműködött a Szent Erzsébet Nyomda létrehozásánál, amelyik 1907-től adta ki a keresztényszoci­alista szellemben szerkesztett Fel­vidéki Újságot (a lap 1919-1921 között Esti Újság néven jelent meg). Már adminisztrátorként többször látogatta az egyházme­gyét, közeli kapcsolatba került a szlovák és ruszin hívőkkel is. Az el­ső világháború előtt kiállt a türel­metlen nemzetiségi politika követ­keztében üldözötté vált szlovák papjai mellett (Filep Tamás Gusz­táv Jozef Kačkát említi, akit a had­bíróság ítélt halálra; Etatizmus és karitász, Új Szó, 2005. február 4., Gondolat melléklet, 11. oldal). Tu­datában volt az anyanyelvi egyházi hitélet fontosságának, ezért enge­délyezte a szlovák nyelvű egyházi kiadványok tévesztését (ezt a kas­sai szlovákok káplánja, Štefan Onderčov szervezte, őt egyébként Fischer-Colbrie szentelte pappá). Mindegyik nemzetiség és vallásfe­lekezet elismerte és kedvelte. A Bártfa melletti, szlovák katolikusok lakta Ferzsó (Sveržov) templomát 1907-ben szentelte fel. A magyar- országi klérusban elismert szemé­lyiség volt. 1912-ben részt vett Mi­kes János szombathelyi püspöldcé szentelésén a Szent István-bazili­kában. Közreműködött a görög ka­tolikus szertartású Hajdúdorogi Egyházmegye első megyéspüspö­kének, Miklósy Istvánnak a felszen- telési ünnepségén 1913-ban. A magyarországi keresztényszo­cializmus legelső képviselői közé tartozott. Ő fordította le latinból magyarra az 1891-ben XIII. Leó pá­pa által kiadott Rerum Novarum c. körlevelet. A magyar mezőgazda­ság fejlesztési lehetőségeiről is ér­tekezett. 1917-ben egyházi földre­formot javasolt. Az 1918-as állam­fordulat után sorra jelentette meg a különböző társadalmi kérdésekkel (például a nők és a munkásosztály helyzetével) kapcsolatos reformel­képzeléseit taglaló cikkeit. A trianoni határvonal az etnika­ilag vegyes kassai egyházmegyét is megcsonkította, 49 plébánia ke­rült Magyarországra, amelyek irá­nyítására (a szlovák katolikus egy­ház honlapján található adat sze­rint, www.rimkat.sk ) Sátoraljaúj­helyen vikariátust szervezett (1910-ben az egyházmegyében a magyarság kisebbséget alkotott, a 222 ezer hívőből 40 ezer volt ma­gyar; Sebők László: A katolikus egyházszervezet változásai Tria­non óta, Regio, 1991/3). Az új ál­lami keretek között - a szlovákság iránti türelmes 1918 előtti maga­tartása miatt - egyedül ő marad­hatott magyar nemzetiségűként a püspöki székben. 1919-1920-ban, mivel szerte­ágazó politikai és egyházi kapcso­latokkal rendelkezett, fontos sze­repet vállalt az Országos Keresz­tényszocialista Párt kelet-szlová­kiai létrehozásában és a kassai alapszervezet megszilárdításá­ban. A csehszlovák államhatalom, - ahogyan Angyal Béla Érdekvé­delem és önszerveződés című könyvében jelezte - folyamatosan figyeltette és „valószínűleg kísér­letek történtek elmozdítására is” (Filep Tamás Gusztáv). Egyház­megyéjét továbbra is tudatosan fejlesztette. 1921-ben a redemp- toristákat hívta Sztropkóra, akik a volt ferences kolostorban kaptak elhelyezést. A szlovák püspökök 1924. január 24-i memorandumát is aláírta, amelyben az egyes egy­házmegyékben a szaleziánus rend számára intézetek létrehozá­sát javasolták. „A kassai székesegyház magasz­tos, komor falai tövében, a hatal­mas gótívek alatt immár hét éve nyugszik Dr. Fischer Colbrie Ágos­ton püspök. Meghalt, de rokon­szenves alakja, fennkölt szelleme itt él közöttünk - a dóm hatalmas oszlopai között ott látjuk suhanni törékeny, kicsiny alakját, mely mö­gött századunk magyar katoliciz­musának Prohászka Ottokár mel­lett egyik legnagyobb szelleme élt”. Ezekkel a szavakkal kezdte meg­emlékezését Sztankay Szüárd 1932-ben, az Új Életben, a kassai egyházmegye utolsó olyan püspö­kéről, aki - Molnár Imre szavaival élve - „a szlovákiai magyar katoli­kusokat is képviselte”. A fenti idé­zet rövidsége ellenére egy fontos - és talán nem kellőképpen hangsú­lyozott-jelenségre utal. Arra, hogy Fischer-Colbrie szellemi öröksége 1938-ig nem kallódott el (a kom­munista diktatúra idején azonban életművét nem lehetett kutatni). Személyes példája termékeny ta­lajra hullott. Az „ifjú” (csehjszlová- kiai magyar katolicizmus mozgal­maiban (Magyar Akadémikusok Keresztény Köre, Prohászka Otto­kár Körök Szövetsége, Szlovensz- kói Katolikus Ifjúsági Egyesületek magyar szakosztálya és egyéb szer­veződések) elkötelezett személyek szellemi tájékozódására a kassai püspök magatartása, példaadása nagy hatást gyakorolt. Á kortársak az aktív és bátor, szociálisan érzé­keny katolikus közéleti (értelmisé­gi) szerepvállalás megtestesítőjé­nek, a keresztényszocialista gondo- latvüág terjesztőjének tekintették, aki a konkrét gyakorlati tettekben megnyilvánuló szociális tevékeny­ség szükségességét és ezzel a társa­dalmi igazságosság krisztusi esz­ményét hirdette. A két vüágháború közötti korszak szélsőséges eszme- áramlatainak ideológiai „túlkínála­tában” a fiatal katolikus értelmiség számára a Fischer-Colbrie-i üzenet igazi vezérfonál volt. Például a Prohászkások folyóirata, az Új Élet egyes számaiban rövid gondolato­kat közölt tőle, Wick Béla, Kassa művészettörténetének elismert ku­tatója pedig 1928-ban rendezte saj­tó alá irodalmi hagyatékát, és azt egy csokorban tette közzé a nyilvá­nosság számára. Az 1930-as évek végén a Fischer-Colbrie írásművei­ben megjelenő ideák az értelmisé­giek számára „kitörési” lehetőséget és védelmet nyújthattak az irracio­nalitás bűvkörével, a veszélyes, de­magóg elemekkel tarkított népi­nemzeti gondolatiság totalitásának (ki)hangsúlyozásával, a „faji erő” misztifikálásával szemben. Fischer-Colbrie Ágoston újság­cikkeit és kéziratban maradt írása­it alig ismeijük, teológiai és filozó­fiai munkássága feldolgozatlan. Több szlovák szerző (Marián Čiž­már, Mária Mihóková, Peter Zub- | ko) könyvben foglalkozott szemé­lyével, pasztorációs munkájával, ellenben kevés a magyar feldolgo- 1 zás (Vidákovich Aladár, Molnár Imre, Angyal Béla, Füep Tamás Gusztáv), s a szerzők inkább egy- egy részproblémára összpontosí­tanak. Pedig ma is igen fontos len­ne Fischer-Colbrie Ágoston élet­művének alaposabb kutatása, életrajzának elkészítése és köny­veinek újraközlése. LIMITÁLT SZÉRIA Renault Mégane Sport Way c Jü £ K AR: 449 900 koronától (áfával)' a R MEGANE 1 1 A limitált szériájú Renault Mégane Sport Way fel­szereltsége: klímaberendezés, CD-lejátszós rádió, ABS EBV-vel és vészrásegítővel kiegészített fék­rendszerrel, 6 légzsák, kormányrásegítő, fedélzeti számítógép, az elülső ablakokhoz elektromos ab­lakzárok, központi zár, Renault elektronikus kártya. * Érvényes, ha FinPack lízinggel finanszírozza. Akció: amíg a készlet tart. Részletes tájékoztatás: www.renault.sk Renault tvorca automobilov Fogyasztás: 4,6-8,4 1/100 km, COj-kibocsátás: 121 -201 g/km. MEGANE DS - Car, s. r. o. Gaštanový rad 4178/2, 929 01 Dunajská Streda, tel./fax: 031/551 72 32, e-mail: ds-car@partner.renault.sk Fischer-Colbrie Ágoston koporsója a kassai dóm előtt BP-5-15090

Next

/
Oldalképek
Tartalom