Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-19 / 242. szám, szerda

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 19. RÖVIDEN A rettegés háza 1974. november 13-án egy magánkívüli állapotban lévő te­lefonálótól szörnyű hír érkezett a Suffolk megyei rendőrségre. Azonnal kiszálltak a megadott címre, a long islandi Amityville- be, az Ocean Avenue 112. szám alatti házhoz. A nagy, holland gyarmati stílusban épült házban szörnyű bűntény helyszínére ér­keztek: az egész családot meg­gyilkolták. Néhány nap múlva aztán az ifj. Ronald DeFeo beval­lotta, ő volt az, aki egy vadász­puskával sorra lelőtte alvó szüle­it és négy testvérét, azt állítva, hogy valahonnan a házból hall­ható „hangok” sarkallták arra, hogy elkövesse a szörnyű gyil­kosságokat. Rendezte: Andrew Douglas (Amerikai) Magyar sikerek az aubagne-i filmfesztiválon Bogdán Zsolt, a Dallas Pashamende főszereplője a legjobb férfi alakítás díját, M. Tóth Géza Maestro című munkája az animációs kategória fődíját és a közönségdíjat is elnyerte Franciaországban, az Aubagne-i Nemzetközi Filmfesztiválon. A Maestro című alkotás Arthur de Pins francia rajzfilmjével megosztva kapta a legjobb animációs film díját. M. Tóth Géza ötperces, háromdimenziós rajzfilmje október első hetében a belgrádi Balkanima fesztiválon különdíjat nyert. (MTI) Éjszakai járat Lisa Reisert ki nem állhatja a repülőket, de a Miamiba tartó éjszakai járaton rá váró rette­gésnek semmi köze a repüléstől való félelemhez. A felszállás után néhány perccel a Lisa mel­lett ülő Jackson felfedi utazásá­nak vészjósló okát: részt vesz egy összeesküvésben, melynek célja a belbiztonsági miniszter- helyettes meggyilkolása... és az akció sikerének titka maga Lisa. Ha nem hajlandó együtt­működni, megöli az apját egy bérgyilkos, aki csak Jackson hí­vására vár. A10 000 méter ma­gasan szálló repülő fogságában Lisa sehová sem menekülhet, és sehonnét sem hívhat segítsé­get anélkül, hogy ne veszélyez­tetné az apját, az utastársait és a saját életét. Rendezte: Wes Craven (Amerikai) Olasz mozikban a Kontroll Antal Nimród Kontroll című alkotását október 21-től vetítik az olasz mozikban. A sajtóvetítést pénteken tartják a Római Magyar Akadémián. A metró világában játszódó filmet megtekintheti az aka­démián működő magyar filmklub közönsége is. A két vetítés között a főszereplő, Csányi Sándor válaszol az újságírók és a nézők kérdéseire. Az esemény azért is jelentős, mert Olaszországban nagyon ritkán for­galmaznak magyar gyártású filmet. Az elmúlt tizenöt évben csupán öt alkotás jutott el a mozilátogatókhoz: Szabó István Édes Emma, drága Böbe; Enyedi Ildikó Az én 20. századom; Tímár Péter Mielőtt befejezi röptét a denevér; Mészáros Márta Napló apámnak és anyám­nak, valamint Sopsits Árpád Céllövölde című filmje. (MTI) á fc SS SS r­Adérces látomások és kísér­teties hangok jelzik a rettegés íázban ólálkodó Gonosz je- énlétét A magyar kultúra napjai Pozsonyban rendezvénysorozat kereté­ben vetítik holnap a Mladosť moziban Koltai Lajos Sorstalanság című filmjét. Képünkön az alkotás ifjú hőse, Köves Gyuri (Nagy Marcell). A vetítés kezdete: 15.30 (Képarchívum) Holnaptól vasárnapig a pozsonyi Mladosť és a Tatra moziban a kisebbségben élők problémáiról szólnak a filmek III. Minority Film Festival Javier Bardem és Belén Rueda A belső tenger című filmben (Képarchívum) Pozsony. Éves rendszeres­séggel immár harmadszor rendezik meg a Minority Film Festivalt, amely a ki­sebbségekkel foglalkozó mozgóképek nem verseny- szerű szemléje. A tavalyi és az azt megelőző évfo­lyam is rendkívül sikeres volt, nagy látogatottság­nak örvendett. TALLÓSIBÉLA A fesztivál célja, hogy a közönsé­get a mozgókép eszközeivel köze­lebb hozza a kisebbségek életéhez, problémáihoz, és a toleráns együtt­élésre ösztönözzön, valamint pár­beszédre késztessen. Az idei szem­le holnaptól október 23-áig tart a Mladosť és a Tatra moziban. A vetí­tés minden érdeklődő számára in­gyenes. Az ez évi Minority Film Festival programjába egész estés játék- és dokumentumfilmeket válogattak be, ezúttal különböző tematikával, bár jó néhány alkotás foglalkozik az egészségkárosultak problémái­val. Az alkotásokat két ciklusba so­rolták be: az egyik a kisebbségek a világjátékfilmjeiben, a másik a ki­sebbségek a szlovák játék­filmekben. Ezt egészíti ki az ABC amerikai televízió dokumentumfilmjeinek so­ra, amelyek alkotói annak jártak utána, milyen segít­séget képesek nyújtani az állatok egészségkárosult emberek­nek. Már rögtön a szemle nyitófilmje, Marek Piwowski lengyel rendező 2005-ös alkotása, az Öskar is na­gyon szomorú területről merít: a rákbeteg gyerekek helyzetével fog­lalkozik. Zárófilmként Jaroslav Vojtek új dokumentumfilmjét mutatják be, címe: My Zdes. A rendező egy szlo­vák család történetét követi nyo­mon, akik a második világháború után elhagyták az országot, és éve­kig a Szovjetunióban éltek. A for­dulat után úgy döntöttek, visszate­lepednek Szlovákiába, de azt ta­pasztalják, hogy itt sem könnyű ér­vényesülni, alig találnak munkát. A visszatérés a témája Tony Gatlif Exils című francia filmjének is, amelynek ifjú hősei, Zano és Naime elindulnak Franciaország­ból, és felkeresik azt a földet, Algé­riát, ahonnan évekkel ezelőtt szüle­ik kivándoroltak. Visszafelé teszik meg azt az utat, amelyet korábban szüleik. Tony Gatlif a filmért meg­kapta a legjobb rendezés díját. A Kaukázusba, egy kurd kisfalu­ba kalauzol el Hiner Saleem filmje, a Vodka Lemon: egy özvegy férfi mindennapjaiba tekinthetünk be, aki egy nap levelet kap Párizsban élő fiától... Érdemes kihasználni az alkal­mat, és megnézni Emir Kusturica Az élet egy csoda című új filmjét. Luka, a Belgrádban élő szerb mér­nök operaénekes feleségével, Jad- rankával és tehetséges focista fiá­val, Milossal elmenekül a világ zaja elől, s letelepednek egy kis faluban. Azt hiszik, hogy ott majd megte­remtik a paradicsomot, de a hábo­rú közbeszól. Ismét lehetőség adódik elláto­gatni Alejandro Amenábar spa- nyol-írancia-olasz drámájára, A belső tenger című opusra, amely a csaknem harminc éve ágyhoz kö­tötten élő Ramon Sampedro min­dennapjait mutatja be. A küzdel­mét, ahogy a kegyes halálért har­col. Érzékeny a téma, ám Ame­nábar kitűnően egyensúlyoz, nem ragad le az érzelgősségnél. Javier Bardem pedig tökéletes alakítással küldi a halálba az általa játszott fi­gurát, vagyis megrázóan játssza el, „éli át” színészi eszközökkel az el­múlást. Nem véletlen, hogy Bar­dem ezért az alakításáért a velen­cei filmfesztiválon megkapta a zsű­ri nagydíját. Egy egészségkárosult lány beil­leszkedési gondjairól szól Peter Solan És elfutok a világ végére cí­mű 1979-es filmjének lírai törté­nete. Ennyit csemegéztünk, de sokkal nagyobb a kínálat. Érdekes sorsok, érdekes élettörténetek, megéri ellátogatni a moziba, s megismerni őket. Jó néhány alkotás fog­lalkozik az egészségká­rosultak problémáival. Az Üstökösben is elindult énekes 1981-ben született Tatán, négygyermekes család második fiúgyermekeként Pápai Joci: Vigaszdíj - vesztesből győztes PUHA JÓZSEF „A Megasztár második szériájá­nak legnagyobb vesztese lett a ver­seny nagy nyertese” - a minap ez a kacifántos mondat volt olvasható egy internetes portálon. Hát igen, a szokatlan egybeesést nehéz egy­szerűbben megfogalmazni. Pápai József sikertörténete valóban nem mindennapi, már-már mesébe il­lő. A tehetségkutató verseny első akadályát simán vette, az ötven között azonban a zsűri megálljt parancsolt neki: Carlos Santana 2000- es Maria Maria című világ­slágerének átdolgozása ugyan meggyőzte őket, de nem eléggé. Alaposan elkeseredett. Ekkor jött az első csoda: az egyik napilap ol­vasói bejuttathattak egy verseny­zőt az úgynevezett vigaszági dön­tőbe, és Jódnak szavaztak bizal­mat, ám profitálni nem tudott be­lőle, megint elvérzett, nem kapott elegendő számú SMS-t, így lema­radt a döntőről. (Szerintem, ha az itt előadott Adj erőt! című saját szerzeményét énekelte volna az előző fordulóbem, tuti, a zsűri zöld utat ad neki.) Hősünk végleg kiáb­rándult a tehetségkutatókból, 2001- ben az Üstökös címűben is közvetlenül a cél előtt bukott el. Aztán jött a második csoda: a Magneoton-Warner hosszú távú szerződést kötött vele. Sok szak­mabeli megmosolyogta a multina­cionális lemezkiadó lépését, nem értették, miért vesz a szárnyai alá olyan fiatalt, aki a verseny döntő­seinek árnyékában gyorsan fele­désbe merül. De nem így történt. Való igaz, kis időre eltűnt a reflek­torfényből, addig, amíg a lemezét készítette. A társai versenyeztek, SMS-eket gyűjtöttek, izgultak, mi­kor esnek ki, ő közben teher nél­kül dolgozhatott. A maga nemében hibátlan vég­eredmény hallatán bizonyára le­esett az álluk még a cég döntését megkérdője zett „szakemt reknek” is. Az bum az átdolgozás, Maria mellett tizenké új vonultat napjaink diva­tos amerika stílusirányza taira építve: a slágeres pop­zene a hip- hop, az r&b és a soul ele­meivel keve­redik, melyre Joci hangja teszi fel a koronát. A kiadó semmit sem bízott a vé­letlenre, maradéktalanul „kiszol­gálta” az énekest, a szakma krém­jét kérte fel a közös munkára. A le­mez egyik szerzője és zenei produ­cere napjaink legkeresettebb szak­embere: Szabó Zé. Szerzőként közreműködik többek között Rakonczai Viktor, Valla Attila, Vár­szegi Ákos is, szóval a legjobbak, és persze Joci is kivette a részét a komponálásból. A dalok közül em­lítést érdemel az Egy új világ című, amely duett Dukai Reginával, a másik csúcsszám, a Nélküled pe­dig Majka és Tyson rapjével egé­szül ki. Tyson az első slágerben, a Ne nézz így rám címűben is hallható - a felvétel nagy rádi­ós kedvenc, egyre na­gyobb rotációban játsszák. Az album ismeretében egyértel­mű, a zsűri rosszul döntött, ami­kor Jódnak nem juttatott helyet a döntőben, bár ezen utólag felesle­ges rágódni. Ha a lemezcég sem karolja fel, eltűnt volna a süllyesz­tőben, ahol jóformán már mozdul­ni sem lehet, tele van jobb sorsra érdemes potenciális sztárjelöltek­kel. Joci szerencsére megúszta a süllyesztőt, és a Megasztár legna­gyobb veszteséből mára kétségkí­vül igazi nyertes lett. A kiadótól kapott „vigaszdíj”, a le­mezszerződés felér egy győzelemmel, napról napra sikeresebb, karri­erje biztos alapokon nyugszik, építheti to­vább, mi, a közönség meg kaptunk egy kitű­nő albumot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom