Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-04 / 229. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 4. Kállai Ferenc, a Nemzet Színésze nyolcvanéves és szól a dal...” címmel rendezték meg a hétvégén a XIII. Párkányi Zenei Napokat Finom iróniája a régi TALLÓSIBÉLA Már négyéves korától színész- kedett családi körben és ismerősök előtt, de a közönséget és a szakmát Rómeóként hódította meg. Huszonegy évesen 1946-ban a Belvárosi Színházban. Olyan sikere volt, hogy egyenes út vezetett számára a Nemzeti Színházba. Két év múlva Kállai Ferenc a nemzeti tagja lett, és maradt ötven évig - 1989-től örökös tag. Nincs is olyan jelentősebb szerep, amit ne formált volna meg - a nagy magyar drámákban és a nagy világklasszikusökban. Voltak olyan művek, amelyekből két figura is megtalálta: a Csongor és Tündében eljátszotta Csongort és a Kalmárt is, a Bánk bánban volt Ottó, Bánk és Petúr, a Lear királyban Edmund és Gloster gróf, az, Othellóban Rodrigo és Cassio. Nem csak Shakespeare-, hanem Moliere-figuraként is emlékezetes A fösvényből vagy a Tartuffe-ből. De hosszan sorolhatnánk a nevével összeforrt drámákat. Említsünk néhányat a legismertebbek közül: Vérnász, Tisztújítás, Vol- pone, Danton halála, A revizor. De vele ismertük meg Illyés Dózsa Györgyét, Fáklyalángját, Gorkij Éjjeli menedékhelyét, Millertől Az ügynök halálát, Sarkadi Elveszett paradicsomát. Gyomán született, s a szülőhely meg is határozta művészi profilját: a kisemberek megformálásában emelkedett tökélyre színészi tehetsége. A kor olyan nagy filmjei voltak már mögötte, mint a Megszállottak, a Katonazene - amelyben Básti Lajos, Őze Lajos, Páger Antal, Bara Margit mellett szerepelhetett -, a Házasságból elégséges, az Iszony, az Ünnepnapok vagy Keleti Márton híres klasszikusa, a Tamburás történe(Képarchívum) tét elmesélő Hattyúdal, amikor Bacsó Pétertől megkapta A tanú című film főszerepét. Az opust a cenzúra dobozba rendelte ugyan egy időre, ám amikor zöld utat kapott, és közönség elé kerülhetett, Kállai Ferencnek hallatlan sikert hozott: fiatalabb-idősebb nemzedék úgy véste őt emlékezetébe, mint a rendszer hányatott sorsú kisemberét, Pelikán József gátőrt. Elkészült aztán az új kor tanúja is, a Megint tanú, s az immár nyugdíjas gátőrnek a rendszerváltás utáni időkben ismét beleszól az életébe a politika. Az idős Kállai Ferenc életébe pedig szerencsére a színház, és a film is bele-beleszólt, így aztán olyan sikerprodukciók stáblistáján is felbukkan a neve, mint A miniszter félrelép, a 6:3 avagy, játszd újra Tutti, az Ámbár tanár úr vagy a Hamvadó cigarettavég. Humora, finom iróniája, amely- lyel a kisemberek figuráit oly közel hozta hozzánk, nem hagyta el nyolcvanéves korára sem. Cséplő Ferenc nyolcvanöt éves Mátyusföld krónikása KULCSÁR FERENC Cséplő Ferenc életéről A cseh/ szlovákiai magyar irodalom lexikona az alábbiakat árulja el: a kereskedelmi akadémiát Pozsonyban és Szencen, közgazdasági tanulmányait Pozsonyban végezte. 1941 és 1944 között Érsekújvárott részt vett a Széchenyi Magyar Közművelődési Egyesület munkájában. A Csemadok alapító tagja, 1988 és 1996 között pedig a Református Egyházi Zsinat elnökségének is tagja volt. Dióhéjban ennyi egy eseményekben és tettekben gazdag életről. Ám Cséplő Ferenc, mindannyiunk Feri bátyja publicistaként és íróként is jelen volt és van nemzetiségünk kulturális életében. Méghozzá nem tegnaptól és nem is tegnapelőttől, hanem immár 63. éve. 1942-től publikál riportokat, tárcákat, kisebbségpolitikai cikkeket - az Érsekújvár és Vidékében, az Új Szóban, a Fáklyában, a Hétben, a Dolgozó Nőben, az Új Nőben, a Napban, a Kálvinista Szemlében, az Ifiben. íróként elsősorban önéletrajzi ihletésű munkák szerzőjeként ismerjük: Rété - Bástya és menedék című könyve mellett két regényt is publikált, a Rosszcsontokat és a Mátyusföldi rosszcsontokat. Az előbbibén egy mátyusföldi kisfiú élményeit rajzolta meg, melyeket egy magas-tátrai szanatóriumban élt át, szlovák és cseh gyerekek között, rámutatva, hogy csak egymást megismerve szűnik meg gyermekekben-felnőttekben az ösztönös ellenérzés a másság: más nemzet, más vallás, más származás iránt. A Mátyusföldi rosszcsontokat pedig egy értő bírálója így jellemezte: „A könyvet haszonnal és élvezettel olvashatja diák, fiatal és felnőtt, az etnográfus, a szociológus és helytörténész is.” Cséplő Ferenc 85 évesen is alkot. Azok a nehéz idők című elbeszéléskötete, mely az 1940-es, 1950-es évekből „mesél” el tanulságos történeteket, megjelenés előtt áll. Erőt, egészséget, alkotókedvet kívánunk neki születésnapján. Isten éltessen, Feri bátyánk! (Prüder László felvétele) Egymásba font melódiák A budapesti Molnár Antal Zeneiskola szaxofonkvintettjének fellépése (A szerző felvétele) Hangversenyek, balett, operaáriák, kórusművek: Párkányban az elmúlt hétvégén rendezték meg a XIII. Párkányi Zenei Napokat. A párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola és a Stilla Pectus kamarakórus szervezésében zajló háromnapos, „... és szól a dal...” című nemzetközi rendezvénysorozat valamennyi programját élénk érdeklődés övezte. CSEPÉCZ SZILVIA Papp Katalin, a Stilla Pectus karnagya és a Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola igazgatónője annak idején esztergomi kollégáival a csonka Mária Valéria híd felújításáért hívta életre a komolyzenei napokat. A híd már újjáépült, s a klasszikus muzsika kedvelőinek örömére az őszi fesztivál programja is egyre színesebbé vált. „Az elmúlt években iskolánk két új testvérkapcsolatra tett szert - mondta az igazgatónő. - Az egyik a budapesti Molnár Antal Zeneiskola, ahol érős hárfatagozat működik. Velük szorosan együttműködünk, és sokéves tapasztalataikat felhasználva mi is indítottunk hárfaoktatást Párkányban. A másik testvérintézmény a Prágai Művészeti Alapiskola, náluk tavaly karácsonykor vendégeskedtünk, és két közös koncertet adtunk. Az idei Zenei Napokon ezért a megszokottól eltérően nem felnőtt vendég- művészek, hanem elsősorban ezeknek az iskoláknak a diákjai szerepeltek, Kiss Tünde (Budapest) és Jana Štiplová (Prága) vezetésével. A pozsonyi Éva Jaczová Tánckonzervatóriummal szintén régóta ápolunk baráti kapcsolatokat, most az ő növendékeik is felléptek. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert így az itteni gyerekek is élményeket szerezhettek. A zenetanulásnak ugyanis csupán az egyik oldala a hangszer vagy az ének kötött óraszámú oktatása, az iskolai koncertek. Nagyon fontos az is, hogy a diákok lássák, hová vezethet a rendszeres gyakorlás, az igyekezet. Meglehet, hogy száz növendékből csupán két kiemelkedő tehetség folytatja majd konzervatóriumban a tanulmányait, de az is hatalmas dolog, hogy a többiekből zeneszerető és -értő felnőtt válik”. Meglehet, hogy már a városszerte különféle hangszertokokkal sétálgató fiatal vendégek látványa is hatásos közönségcsalogatónak bizonyult. Tény, valamennyi zenei program telt ház előtt zajlott. S a szervezők az éppen aktuális párkányi eseményekhez - az új sétálóutca átadásához - igazodva egy plusz-programot, rajzversenyt is beiktattak a helyi képzőművészeti tagozatos diákok számára. A két kategóriában meghirdetett rajzverseny értékelésére, és a kiállítással egybekötött díjátadásra a művelődési házban megtartott szombat esti gálaműsor keretében került sor. (A két első helyezett: Jarka Klí- čová és Halló Dávid lett.) Az első és az utolsó nap estéjén a mintegy száz résztvevő közös koncertet adott a katolikus templomban. A Stilla Pectus női kamarakórus mellett a magyarországi Kun Anikó hárfa- és Oláh Indira csellómuzsikájában, Kovácsné Szél Mária orgonajátékában, valamint Hájas Diána szólóénekében gyönyörködhettek a jelenlévők. A koncert második részében David Nečak hegedűművész vezényelte a prágai vonószenekart, akik Vivaldi- és Dvofák-műveket adtak elő. Szombaton, a gála- hangversenyen zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. A rendkívül gazdag program a Molnár Antal Zeneiskola fúvóskvartettjének és szextettjének produkciójával kezdődött, őket az Éva Jaczová Tánckonzervatórium „meglepetése”, egy moderntáncbemutató követte. A növendékek később természetesen klasszikus- balett-tudásukat is bemutatták, C. Pugni Pás de Quatre című darabjának koreográfiáját Karin Alaverdjan készítette. A budapesti fúvósok szaxofonkvintettje is osztatlan sikert aratott Weiner Rókatáncával, csakúgy, mint a prágai vonószenekar, amelynek ifjú muzsikusai Marie Stadtherrová vezényletével egyebek mellett Bartók Béla Gyermek szvitjét is előadták. A fiatalokon kívül a Stilla Pectus női kamarakórus is fellépett (Erkel, Bartók és Laburda- művekkel), a sztárvendég, Mellen Blanka operaénekesnő pedig csodálatos szopránjával ejtette ámulatba a közönséget. Ő Puccini Gianni Schicchi című operájából Lauretta, Offenbach Hoffmann meséi című művéből pedig Olympia áriáját adta elő Kalinay Zsuzsanna zongorakíséretével. Az est díszvendége Levente Péter előadóművész volt, aki a zene- és dalművek közti szünetekben remek hangulatot teremtett a színpadon, alkalmi „kolléganője”, Papp Katalin alig győzte tolmácsolni szavait a közönség szlovák ajkú hallgatóságának. A Stilla Pectus pedig egy újabb fontos felkérést is kapott a nagy sikerű esten: október második felében egy japán és egy német kórussal közösen léphetnek majd fel az esztergomi Bazilikában, a gödöllői kastélyban és a magyar parlament épületében. A gálahangversenyen zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. OTTHONUNK A NYELV Az učilište szót tartalmazó iskolatípusok magyar nevéről SZABÓMIHÁLY GIZELLA Néhány hete megjelent két írásomban az oktatási intézmények öszszevonásával keletkezett iskolanevekkel foglalkoztam, számos kérdést vetnek fel azonban az egyes típusnevek is, ami elsősorban azzal függ össze, hogy az oktatásügyben aránylag gyakoriak a terminológiai következményekkel járó reformok. Itt van például a szlovák učilište szót tartalmazó közoktatási intézmények magyar megnevezésének a problémája. Az učilište jelentése a szlovák értelmező kéziszótár szerint ’tanintézet, oktatási intézmény; oktatóhely, oktatóközpont’, a szótárban az alábbi példák szerepelnek: stredné odborné učilište, vojenské učilište, univerzitné učilište. A közoktatási törvényben említett učilišté-k esetében viszont e szónak szűkebb a jelentése, hiszen szakmát oktató, szakképesítést nyújtó intézmények neveként használatos: Az učilište olyan diákok számára nyújt szakmai képzést, akik nem fejezték be a kilencéves alapiskolát, az egy vagy két évig tartó képzés nem minősül középfokú képzésnek. Az odborné učilište a speciális alapiskolából kikerülő (mentálisan vagy testüeg sérült) fiatalok számára nyújt egy, két vagy három éves szakmai képzést. A stredné odborné učilište a klasszikus szakmunkásképzőnek megfelelő intézmény. Az említett három intézményben olyan típusú oktatás folyik, amilyen a jelenlegi magyarországi rendszerben a szakiskolák-ra jellemző. Az učilišté-ben folyó oktatás lényegében a szakiskola kilenc- tizedik évfolyamában folyó képzésnek felel meg. A magyarországi közoktatási törvény ezt a fajta képzést nem nevezi meg külön, az ilyen oktatást nyújtó intézmények által kiadott tájékoztatókban efféle megnevezések szerepelnek: szakmunkás alapképzés; 9-10. osztályos orientációs képzés, szakterületre orientáló képzés stb. Néhány helyen továbbá előfordul a szakiskolai képzés megnevezés is (olyan iskolákban, amelyek alapvetően szakközépiskolai képzést nyújtanak). Nincs külön megnevezése az odborné učilište típusú oktatásnak sem. Ami a stredné odborné učilište magyarországi megfelelőjét illeti, jelenleg használatban van még a szakmunkásképző iskola név (bár a törvényben már ilyen iskolatípus nem szerepel), illetve az újabb szakiskola név. Figyelembe véve a fent leírtakat, milyen lehetőségeink vannak az učilište szót tartalmazó intézménynevek magyar megfelelőinek megalkotására? Tekintetbe véve az učilište jelentését, magyar megfelelőjeként választhatnánk a tanintézet szót, illetve ennek valamelyik szinonimáját, pl. a školá-1. E megoldás ellen szól az, hogy egyrészt a magyar hagyomány szerint intézménynevekben a tanintézet szó nem szokott előfordulni (a szaktanintézet csak nálunk kialakult tükörkifejezés); másrészt az učilište mint iskolatípus megnevezésére nem lenne külön szavunk. Tehát vagy külön szót találunk ki az učilište magyar megfelelőjeként, vagy az iskola szót valamilyenjelzővel bővítjük. Ennek alapján járható útnak tűnik, ha a régebbi és a jelenlegi magyarországi megnevezések felhasználásával az eredeti szlovák megnevezés struktúrájának részleges követésével alkotjuk meg a neveket: učilište: szakiskola, odborné učilište: speciális szakiskola (speciális alapiskolához kapcsolódó képzésről van szó), stredné odborné učilište: szakmunkásképző (iskola). Ebben az esetben problémát jelent, hogy itt a szakiskola jelentése szűkebb, mint Magyarországon, továbbá Szlovákiában továbbra is használnánk a jelenlegi magyarországi rendszerben külön iskolatípusként már nem létező szakmunkás- képző (iskola) szót. E megnevezések előnye viszont az, hogy a szlovákiai oktatási rendszeren belül egyértelműek (más intézménytípusok nevével nem azonosak), s a magyarországiak számára is érthetőek.
