Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-26 / 248. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 26. RÖVIDEN Bush: előnyben a diplomácia Dubaj. Az amerikai elnök bízik abban, hogy Szíria haj­landó lesz együttműködni a volt libanoni miniszterelnök meggyilkolásával kapcsola­tos vizsgálatban. „A katonai megoldás mindig csak az utolsó lehetőség egy elnök számára” - jelentette ki Geor­ge Bush az al-Arabíja hírtele­víziónak. A riporter arról az ENSZ-jelentésről kérdezte őt, amely szerint Rafik Hariri lik­vidálásának terve nem szü­lethetett volna meg a szíriai titkosszolgálat magas rangú illetékeseinek beleegyezése nélkül. (MTI) Menekültek befogadása Washington. A következő pénzügyi évre 70 ezer mene­kült befogadását engedélyezte az amerikai elnök. A menekült státust az USA-ban általában a politikai üldöztetés elől mene­külő személyek kapják meg. Az idei, szeptember 30-án zá­rult pénzügyi évre ugyancsak 70 ezres kvóta volt érvényes, ám anyagi források hiányában csak nem egész 54 ezer ember kapta meg a státust és a vele járó ellátást. (MTI) Ismét találtak tömegsírt Szarajevó. Feltehetően a srebrenicai vérengzés újabb áldozatainak maradványait tartalmazza a Bosznia észak­keleti részén most fölfedezett tömegsír. Murat Hurtic halott­kém tegnapi közlése szerint a sírra az 1995júliusában végre­hajtott srebrenicai mészárlás túlélőinek segítségével talál­tak rá. A Snagovo falu közelé­ben lévő tömegsír több tucat halottat rejthet magában. Snagovóban ez már a második tömegsír. Az elsőben kb. száz áldozat földi maradványaira bukkantak. (MTI) Nem megy a pápa Oroszországba Róma. A Vatikán a jövő év­ben se lát lehetőséget a pápa és az orosz ortodox egyház feje közti találkozóra. Walter Kasper szentszéki bíboros kö­zölte: áz orosz ortodox egy­házhoz fűződő kapcsolatok­ban olvadás tapasztalható, en­nek ellenére XVI. Benedek nem tud rövid időn belül Moszkvába látogatni. Ahhoz, hogy a történelmi találkozó létrejöjjön, előbb fontos kérdé­seket kell megoldani. A leglé­nyegesebb az orosz ortodoxok vádja: a római katolikus egy­ház áttérőkre vadászik a ha­gyományosan ortodox terüle­teken, amit a Vatikán határo­zottanvisszautasít. (MTI) Újabb tálib rakétatámadás Kabul. Hat halálos áldoza­tot követelt egy tálibok által végrehajtott rakétatámadás az afgán főváros közelében. A ka- buli belügyi közlés szerint a célpont az amerikaiak vezette koalíció katonai konvoja volt, de a rakéták célt tévesztettek, és afgán civilek gépkocsijait ta­lálták el. Az elmúlt fél évben 1400 embert öltek meg a tálibok. (MTI) Elérhetik a 2007-es uniós tagságot, de a halasztás sem zárható ki - fél év múlva újabb jelentés készül Lebegtetik Bukarestet és Szófiát Kelet-Európából kivonul Arab nyelvű BBC-hírtéve Strasbourg/Brüsszel. Az Eu­rópai Bizottság figyelmez­tette Romániát és Bulgáriát, fokozniuk kell erőfeszítései­ket a feltételek teljesítése érdekében, ha 2007. január elsejével az unió tagjaivá akarnak válni. ÖSSZEFOGLALÓ Erről Olli Rehn bővítési biztos tá­jékoztatta tegnap az Európai Parla­ment képviselőit, amikor ismertet­te velük a Romániáról és Bulgáriá­ról szóló, az EB által kiadott országjelentéseket. A testület meg­erősítette, jövő májusban még ké­szít egy helyzetjelentést a felkészü­lésről, és annak alapján - ha úgy ítéli meg, hogy valamely ország esetében a legfontosabb területek némelyikén fennáll a belépéskori felkészületlenség veszélye - ajánl­hatja a csatlakozás egyéves elha­lasztását. Bizonyos területeken azonnali intézkedésekre van szük­ség, hogy akár Bulgária, akár Ro­mánia határidőre teljesítse kötele­zettségeit - áll a dokumentumban. Rehn a jelentéshez fűzött kommen­tárjában méltatta a két ország fejlő­dését, de jelezte: „a kocka még nincs elvetve, a következő hóna­pokban a reformok végrehajtásá­nak kell a figyelem középpontjá­ban állnia”. A most felvetett problé­mákat nagyon komolyan kell ven­ni, és a reformok gyorsítására kell felhasználni, ha a két ország át kí­ván lépni a célvonalon 2007 első napján. Összefoglaló kiadványaiban a bi­zottság ezúttal következetesen együtt kezelte a két országot. Meg­nyilatkozásai azt sugallták, hogy szűkült a rés a két balkáni ország felkészültségi állapota között. Ko­rábban az EU általában Bulgáriát emelte ki jobban haladóként, s Ro­mániát élesebben bírálta a refor­mok lassúsága miatt, most viszont az országjelentések úgy foglaltak állást, hogy Románia az elmúlt egy évben jelentős előrelépést muta­tott. A jelentésben Rehnék azt is megállapították, a magyar kisebb­ség helyzete tovább javult, az RMDSZ tagja a kormánykoalíció­nak. A magyarok szempontjából el­sősorban a rendőri eljárások és az adminisztráció terén lát még tenni­valót a bizottság. Az Európai Parlamentben az országjelentésekről szóló vitában felszólalt Duka Zólyomi Árpád (MKP) is, figyelmeztetve: a kisebb­ségek védelme terén az utóbbi években tapasztalható előrelépés ellenére sincs minden rendben, s példaként hozta fel, hogy a román szenátus épp hétfőn utasította el a kormány által beterjesztett kisebb­ségi törvényt, (m, t, ú) London. Megszűnik a BBC rá­dió legtöbb kelet-európai adása, köztük a magyar és a szlovák is, ugyanakkor létrejön egy arab nyel­vű hírtévé. Ezt tegnap jelentette be a brit közszolgálati tévé- és rádió­társaság Világszolgálata. Az utób­bi 70 év legnagyobb átalakításá­nak indoklása szerint a bezárásra szánt adások olyan európai orszá­gokba irányulnak, amelyek már az EU tagjai vagy csatlakozásra ké­szülnek, illetve olyan országokba, amelyekben az adások csekély ha­tást váltottak ki. Összesen tíz ide­gen nyelvű adás szűnik meg, ebből nyolc kelet-európai. Az új, arab nyelvű BBC-hírtévé elindítását 2007-től tervezik. (MTI) Elérte a kétezret 2003 márciusa óta elesett amerikai katonák száma az iraki alkotmányt így nézett ki tegnap a bagdadi Palestine Hotel, az irakban dolgo­zó külföldiek - újságírók - egyik bázisa. A szállodakomplexum elleni hétfő esti három robbantásos merénylet áldozatainak szá­ma tegnap húszra emelkedett. (TASR/EPA-felvétel) Elfogadták ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az október 15-i iraki népszavazáson a lakosság a voksok 78 százalékával 21 százalék ellené­ben jóváhagyta az új alkotmányt. Ezt tegnap jelentette be az országos választási bizottság. Irak 18 tarto­mánya közül csupán kettőnek a la­kosai szavaztak több mint kéthar­mados arányban az alaptörvény el­len. A tervezet elutasításához leg­alább három tartományban lett vol­na szükség kétharmadnál nagyobb arányú nemleges szavazatra. A népszavazáson a részvételi arány 63 százalék volt. A legtöbb nemle­ges szavazatot a felkelők fő fészké­nek számító el-Anbár tartomány­ban (96 százalékos elutasítás) ad­ták le. Az alkotmányt elutasítók má­sik bázisa Szaláheddín tartomány (Szaddám Húszéin szűkebb pátriá­ja): ott 81 százalékot tettek ki a nemleges szavazatok. A mérleg nyelvét képező harmadik régióban, Ninivében - ahol a megfigyelők szintén nagyarányú elutasítástól tartottak - viszont a nemmel vokso­lók aránya csupán 55 százalékot ért el. Az összes többi tartományban többségben voltak az igen szavaza­tok. Az új alkotmány demokratikus iszlám államként határozza meg Irakot. Azután lép majd hatályba, hogy a december 15-én megrende­zendő parlamenti választások nyo­mán megalakul az új iraki kormány. Tegnap is több tucat súlyos me­rényletet, támadást követtek el Irakban. Az északi Szuleimání- jában legkevesebb kilenc halálos áldozatot követelt egy pokolgépes merénylet. A kurd városban elköve­tett terrorakciót egy regionális hi­vatal ellen intézték. Bagdadban há­rom merényletben hárman vesztet­ték életüket, több tucatnyian meg­sérültek. Baakúbában ketten meg­haltak, amikor gépkocsijuk felrob­bant a hadsereg helyi főhadiszállá­sa előtt. A CNN két amerikai kato­na haláláról is beszámolt, hangsú­lyozva: ezzel elérte a 2000-et a 2003 márciusa óta meghalt ameri­kai katonák száma. (MTI, SITA) Tariceanu miniszterelnök ígérete a romániai kisebbségi törvény elfogadására Elsimulhat a koalíciós válság MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Calin Popescu Tari­ceanu román miniszterelnök teg­nap biztosította Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt arról, hogy a képviselőházban a koalíció pártjai készek megszavazni a kisebbségi törvényjavaslatot. Ez garantálná a kulturális autonómiát az erdélyi magyarság számára - közölte László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke. Hétfőn a román par­lament felsőháza - miután kiiktat­ta a romániai kisebbségek jogállá­sáról szóló előterjesztésből a kul­turális autonómiára vonatkozó fe­jezetet - elutasította a román koa­líciós kormány által az RMDSZ kezdeményezésére benyújtott egész törvényjavaslatot. Tütako- zásul az RMDSZ szenátorai el­hagyták a szenátus ülését. László Boglár elmondta: a román szená­tus határozata kapcsán Gyurcsány Ferenc hívta fel tegnap Markó Bé­lát, az RMDSZ elnökét és a román miniszterelnököt. Utóbbi biztosí­totta őt arról, hogy a képviselő­házban, amely a végső döntést meghozza, a koalíció valamennyi pártja kész megszavazni a kor­mányjavaslatot. Puskaporos hordóhoz hasonlí­totta a tegnapi román sajtó a kor­mánykoalíciót, amelyet a Konzer­vatív Párt (PC) aknázott alá, mert az RMDSZ nem tudta elfogadni a székelyföldi „román kisebbség vé­delmére” irányuló elképzelését. A román kormánykoalíciót alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL), a De­mokrata Párt (PD), a PC és az RMDSZ vezetőinek hétfő éjszakai megbeszélésén áthidaló megoldás született a kisebbségi törvényterve­zet szenátusi elutasítása által kivál­tott koalíciós válságra. Az Eveni- mentul Züei szerint abban állapod­tak meg, hogy a képviselőházban megszavazzák a kisebbségek jogál­lásáról szóló törvénytervezetet. Ez­zel párhuzamosan indítványozzák a választási törvény olyan értelmű módosítását, hogy azokban a hely­ségekben, ahol a román pártok nem tudják elérni a választási kü­szöböt, mégis kapjanak egy mini­mális képviseletet a helyi önkor­mányzatokban. Pristinában öröm, Belgrádban leplezett csalódás Lehet-e kompromisszum? MTI-HÍR tők is hangsúlyozták: ezzel Koszo­vó belép a függetlenné válás folya­Belgrád. Pristinában kitörő örömmel, Belgrádban beletörődve és leplezett csalódással fogadták azt, hogy az ENSZ BT hétfőn dön­tött a Koszovó jövendő jogállásá­ról szóló tárgyalások megkezdésé­ről. Bajram Kosumi koszovói mi­niszterelnök tegnap közleményé­ben üdvözölte a BT-határozatot, amely szerinte hozzájárul a biza­lom légkörének megteremtéséhez Belgrád és Pristina között. „A füg­getlen Koszovó példája lesz a pol­gári demokráciának, az együtt­élésnek és az emberi értékek tisz­teletben tartásának. Hozzájárul a térség fenntartható biztonságának és gazdasági fejlődésének megte­remtéséhez” - idézte őt a belgrádi média. Más koszovói albán veze­matának utolsó szakaszába. A belgrádi vezetők nyilatkozata­iból inkább a leplezett csalódott­ság és beletörődés hallatszott. Vojiszlav Kostunica szerb kor­mányfő a BT előtt elmondott be­szédében óva intett a rossz dönté­sektől, amelyeknek hosszú távú következményei lehetnek a Bal­kánra és az egész világra nézve. Úgy vélte, meg kell őrizni Szerbia és Montenegró területi egységét és szuverenitását Koszovó jogállásá­nak kialakításánál. Egyúttal hang­súlyozta: Szerbia kész a tarto­mánynak nagyfokú autonómiát biztosító kompromisszumos meg­oldásra. Elutasította az olyan megoldást, amely elcsatolná Szer­bia területének egy részét. Elakadtak a lengyel koalíciós tárgyalások Birkózás a hatalomért MTI-HÍR Varsó. Elakadtak, sőt az egyik fél szerint válságba jutottak teg­nap a koalíciós tárgyalások a len­gyel választást megnyerő két jobboldali párt között. A kisebbik koalíciós partner, a liberális Pol­gári Platform (PO) második szá­mú vezetője, Jan Rokita szerint a válság oka az, hogy a nagyobbik partner, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) túl sok hatalmat szeretne fenntartani magának a leendő koalíciós kor­mányban. A kijelölt miniszterel­nök, Kazimierz Marcinkiewicz szerint viszont a PO-ban nincs meg a kellő elhatározottság a kor­mányhoz való csatlakozásra. A li­berális gazdasági elképzeléseket valló PO biztosítékokat szeretne arra nézve, hogy a leendő kor­mány csökkenti a költségvetési hi­ányt, és szabadpiaci reformokat hajt végre. Bírálta ugyanakkor a PiS-t, mert az egyszerre akarja kézben tartani az igazságügyi és a belügyi tárcát, s emellett a titkos- szolgálatok vezetését. Ő indította el a polgári engedetlenségi mozgalmat Meghalt Rosa Parks MTI-HÍR Detroit. Kilencvenkét éves korá­ban Detroitban hétfőn meghalt Rosa Parks, az afro-amerikai pol­gárjogi mozgalom hőse. Rosa Parks neve 1955 decemberében vált is­mertté: az Alabama állambeli Montgomeryben nem volt hajlan­dó átadni a helyét egy autóbuszon egy fehér embernek, szembeszáll- va a tömegközlekedési eszközökön is érvényes faji elkülönítésnek. Le­tartóztatták, mindössze 14 dolláros pénzbüntetésre ítélték, esete azon­ban elindított egy polgári engedet­lenségi mozgalmat. A helyi feketék 381 napon át bojkottálták az autó­busz-hálózatot. Ez volt az első, Amerika-szerte nagy visszhangot keltett erőszakmentes polgárjogi mozgalom, amelyet a későbbi No- bel-békedíjas lelkész, Martin Lu­ther King vezetett. Az ő harcuk nyo­mán végül két, 1964-ben, illetve 1968-ban hozott törvényben bizto­sították az amerikai feketék teljes körű jogi egyenjogúságát. Rosa Parks (CTKZAP)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom