Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-25 / 247. szám, kedd

10 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 25. A Szlovák Takarékpénztár új székházat építtet Minden egyetlen helyen ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Takarék- pénztár adminisztratív és döntés­hozó központjai jelenleg 11 épület­ben találhatók, ezt a szétforgácsolt- ságot megszüntetendő, az ország vezető bankja 2006 nyarától Po­zsonyban a Rožňavská és a To- mášiková utca térségében új szék­ház építésébe kezd - közölte tegnap Regina Ovesny-Straka, a takarék- pénztár vezérigazgatója. A nemzet­közi pályázat során kiválasztott 6 emeletes, szinte teljesen áttetsző, átriumos épület összterülete 24 ezer négyzetméter lesz, mintegy 1300 főnek nyújt majd munkahe­lyet, és az ügyfél mindent egy he­lyen megtalál: a takarékpénztár központját és fiókját, a bankhoz tar­tozó lízingtársaságot, a biztosítót és a befektetési alapot is. A 2008 má­sodik felében befejeződő építkezés várhatóan mintegy 2 milliárd koro­nát emészt fel. (só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Devin Bank: hitelező fizet az adósnak Pozsony. Az államnak 1,6 mil­liárd koronát kell kifizetnie az évekkel korábban csődbement Devín Banknak - hozta meg dön­tését a Pozsonyi I. számú Járásbí­róság, ami ellen a pénzügymi­nisztérium fellebbezett. Az állam a Devín Banknak még az orosz adósság visszafizetéséért játszott szerepéért tartozik 600 millió koronával, míg a késedelmi díj 1 milliárd koronát tesz ki. Az összegből a bank tartozásait fi­zetnék ki. A fő hitelezőnek azon­ban az állam számít, hiszen a csődbement bank ügyfeleinek a Betétvédelmi Alap 11,5 milliárd koronát fizetett ki. (hn) Több pénzt költöttek a turisták Pozsony. A külföldi és hazai turisták az év első nyolc hónapjá­ban 23,97 milliárd koronát fizet­tek Szlovákiában, ami 40%-kal haladja meg az elmúlt év azonos időszakának a kiadásait. Ugya­nekkor csaknem 8%-kal nőttek a szlovák turisták külföldi kiadásai is, elérve a 17,6 milliárd koronát. A gazdasági tárca elemzése sze­rint az egyéni utak a szlovákiai bevételek 94,5%-át tették ki, vagyis a külföldi és hazai turisták nagy része Szlovákiában nem utazási irodák által szervezett utakon költötte el a pénzét. Más a helyzet a szlovák állampolgá­rok külföldi utazásaival. Ugyan ezek esetében is a legtöbb pénzt az egyéni utakon költik el, az összes kiadás 83%-át, a szerve­zett utak aránya ez esetben azonban eléri a 15%-ot. (TASR) Kivásárolnák az EBRD-t a ČSOB-ból Prága. A belga KBC bank sze­retné kivásárolni az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) részesedését a Csehszlo­vák Kereskedelmi Bankból (ČSOB). Az EBRD-nek 7,5 száza­léka van a ČSOB-ban, ennek ér­tékét 300 millió dollárra becsük. A KBC szóvivője úgy nyilatko­zott, hogy Közép-Európában a kisebbségi részvényeseket ki akaiják vásárolni. (MTI) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 38,940 Lengyel zloty 57,627 1,306 5,220 27,441 Svéd korona 28,188 Svájci frank USA-dollár 9,961 Magyar forint (100) 15,321 4,084 Szlovén tollár (100) 16,256 25,195 32,601 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,89-39,89 31,71-33,37 1,28-1,34 14,69-15,99 OTP Bank 37,89-39,87 31,61-33,37 1,28-1,34 14,77-15,91 Postabank 37,97-39,91 31,83-33,37 1,28-1,34 13,52-17,12 SzL Takarékpénztár 37,89-39,83 31,61-33,27 1,27-1,34 14,64-16,02 Tatra banka 37,88-39,90 31,67-33,37 1,28-1,34 14,71-15,93 Uni Banka 37,91-39,89 31,69-33,35 1,27-1,34 14,94-15,72 Általános Hitelbank 37,90-39,92 31,63-33,32 1,27-1,35 14,76-15,90 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A gútai Vitaflóra társaság tiltakozik a magyar tömegtájékoztatásban ellene felhozott vádak hallatán Nem kell Pestnek a csallóközi liszt s Vajon mekkora a sikértartalma? (Ján Krošlák felvétele) Budapest/Gúta. Rossz mi­nőségű, Szlovákiából szár­mazó lisztre bukkant a ma­gyar Penny Market élelmi­szerláncban a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élel­miszer-ellenőrző Állomás. Az érintett gútai Vitaflóra társaság viszont cáfolja az ellene felhozott vádakat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Virsinger György, a Pest me­gyei élelmiszer-állomás igazga­tójának tájékoztatása szerint a megvizsgált nyolc mintából öt­nél bizonyosodott be, hogy a lisztek sikértartalma alacso­nyabb az előírtnál. Az állomás a minőségi hiba miatt eljárást in­dított a szlovákiai gyártó ellen. A magyar hatóság az ügyben azért léphet fel, mert az uniós szabá­lyozás szerint a vétkes szlovák cég tulajdonképpen „belföldi vállalkozásnak” minősül. Mire a vizsgálatok befejeződtek, a kifo­gásolt olcsóbb árfekvésű liszt el­fogyott az üzletekből - közölte az igazgató. A rossz minőségű termék nem okozhatott humán­egészségügyi gondokat, de az alacsony sikértartalom a liszt felhasználási értékét jelentősen csökkenthétté. Makay György, a Magyar Gabonaszövetség főtit­kára által végeztetett laboratóri­umi vizsgálatok azt támasztot­ták alá, hogy a liszt sikértartal­ma 5-10 százalékkal volt alacso­nyabb a minimálisan megszabott 27 százalékos mértéknél. Ma­gyar szakmai vélemények sze­rint valójában technológiai trük­kel előállított, selejtes liszt jelent meg a magyar pultokon. Vajon mit szól ehhez a másik fél, a Vitaflóra társaság, amely­nek gútai malmában őrölték a kifogásolt lisztet? Varga Tibor, a cég tulajdonosa lapunknak eljut­tatta a társaságnak az üggyel kapcsolatos hivatalos állásfogla­lását, amelyben többek között ez áll: „Minket nem szólítottak meg ez ügyben, még az objektivitás lehetőségét is kizárva ezzel. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy hibátlanok és tökéletesek vagyunk, de a védekezés le­hetősége talán nekünk is kijár­na. Elsősorban ezért visszautasí­tunk minden rosszindulatú, a nevünket és üzleti hírnevünket beszennyező cikket vagy műsort, amelyben cégünk bármelyik ter­mékéről, a tényekkel ténylege­sen nem alátámasztott vélemé­nyezést közöltek, közölnek. Jel­lemző, hogy a „technológiai trükkel előállított”, „rossz minő­ségű”, „hibás termék”, „a sikér­tartalom 5-10 százalékkal volt alacsonyabb”, „selejtes liszt”, „ismeretlen eredetű” minősíté­sek milyen nagymértékű tájéko­zatlanság szüleményei.” A Vitaf­lóra egyebek mellett leszögezi, hogy termékeinek gyártására a svájci székhelyű Bühler cég tech­nológiáját használják, amelyek a világ legismertebb malomipari gépei; 2002 óta üzemük az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszerben dolgozik; 2005 má­jusa óta a HACCP rendszerre is minősítést kaptak; gyártási fo­lyamatuk mindenben megfelel a szlovák élelmiszer-ipari kódex előírásainak, amelyek harmoni­zált összhangban vannak az EÚ élelmiszeripari követelmény- rendszerével; cégük az első, és a mai napig az egyetlen szlovákiai malom, amely 2003-ban teljesí­tette az EÚ és az SZK Földműve­lési Minisztériuma által előírt feltételeket és megkapta a Značka kvality/Quality Food ki­váló termékeket minősítő tanú­sítványt; termékeinek minőségét öt különböző mutató alapján ha­tározzák meg, tehát csak egy mutató (sikértatalom) figyelem- bevétele alapján pontatlannak tartják a minőség megítélését. A Vitaflóra nem tartja kizártnak, hogy bizonyos minták esetében lisztük sikértartalma nem éri el a magyar finomliszt normája által előírt 27-es értéket, de az EU-val összhangban lévő szlovák élel­miszerkódex - amely szerint dol­goznak - a liszt minimális sikér­tartalmát 24-es értékben hatá­rozza meg. Ráadásul a cég 2005- ben egyedülálló módon külföldi malomként kapta meg az ma­gyarországi Országos Molnárna­pok társszervezői jogát és kivív­ta a magyar molnárszakma elis­merését. Az ügy további pikantériája, hogy a Magyarországra szállított liszt egy részét magyarországi búzából szerette volna a Vitafló­ra gyártani, ám éppen minőségi okok miatt a búza importja a mai napig akadozik. Ezért a gútai társaság szerint az ellenük felho­zott rosszindulatú minősítések és vádaskodások túlnyomó része teljesen megalapozatlan és felü­letes információkon nyugszik. (VG, ú, shz) Idén kétszer annyi cukrot fogyasztottunk, mint tavaly A legnagyobb érvágást a gázolaj árugrása jelentette Édesszájú lett Szlovákia Veszteséges őstermelők ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre édesszájúabbak vagyunk - derül ki a földművelésü­gyi tárca legfrissebb elemzéséből. Idén az év első küenc hónapjában 58,4 ezer tonnányi cukrot fogyasz­tottunk el, ami az elmúlt év azonos időszakához képest 50 százalékos növekedésnek számít. Nem pa­naszkodhatnak a hazai cukorgyár­tók azonban a külföldi keresletre sem, hiszen az említett időszakban 31,6 ezer tonnányi cukrot vittünk ki az Európai Unión kívüli orszá­gokba, míg az elmúlt év első kilenc hónapjának az exportja ezekbe az országokba alig haladta meg a 6 ezer tonnát. Idén csak az Európai Unió országaiból hoztunk be cuk­rot, és onnan is csupán 2,9 ezer tonnát, ezzel szemben az EU-or­szágokba 63 ezer tonnányit expor­táltunk. Az uniós országokba irá­nyuló kivitelünk így a duplájára nőtt. Jelenleg az Európai Unió cu­korárai a vüágpiaci árak három­szorosának felelnek meg, az elkö­vetkező időszakban azonban foko­zatos áresésre számíthatunk. Míg jelenleg tonnánként 632 eurót ad­nak a cukorért, 2009/2010-re ez 385 euróra csökkenhet. Ezzel pár­huzamosan csökkenhet az Európai Unió cukortermelése is, miközben a kiesést az európai piacokon a fejlődő országok termelésével fe­deznének. Szlovákiában szeptem­berben indult be a cukorrépa fel­dolgozása. Az elmúlt hónap végéig 220,8 ezer tonnányi cukorrépát dolgoztak fel, ami 65,4 ezer tonná­val kevesebb, mint tavaly szeptem­ber végéig, (mi, t, s) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra sem számít kifizetődő vállalkozásnak a me­zőgazdasági termelés - nyilatkoz­ta Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipa­ri Kamara szóvivője. A hazai őstermelők az első félévben 4,1 milliárd koronás veszteséget könyvelhettek el, ami elsősorban az energiaárak folyamatos drágu­lásának a számlájára írható. Az ágazat számára a legnagyobb ér­vágást a gázolaj árugrása jelen­tette. Mindez negatívan érintette az ágazatban dolgozókat is, hi­szen bérük a második negyedév­ben átlagosan csaknem fél száza­lékkal csökkent. A hagyományos hazai termények árának csökke­nése miatt az őstermelők bevéte­lei idén 3,6-3,7 milliárd koronára csökkenhetnek. Ha figyelembe vesszük, hogy a kormány az uniós támogatások 54 százalékának megfelelő összeget juttatná csak közvetlen támogatások formájá­ban a hazai termelőknek, az ág­azat konkurenciaképessége je­lentős mértékben visszaeshet. Mindez a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara sze­rint növelné az agrárpiaci termé­kek behozatalát, megugrana az ágazatban az állástalanok száma, és jelentős mértékben nőnének a szlovákiai régiók közötti különb­ségek is. Lemaradnánk azonban a környező, volt szocialista orszá­gokhoz képest is, hiszen ezek az EU 15-ök közvetlen támogatásai­nak a 60-65 százalékát fizetnék a termelőiknek, (mi, s) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2005. okt. 23-tól) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 0,90 1,00­1,00­­0,10 Banka Slovakia 1,15 1,25­1,35­1,50 0,20 OTP Bank 1,20 1,30 1,30 1,45­1,40 0,55 Istrobanka 1,20 1,30 1,30 1,50­1,55 0,50 Ľudová banka 0,80 0,90­0,90­1,45 0,40 UniBanka­1,10­1,20 1,20 1,20 0,30 Poštová banka 1,00 1,10­1,20­1,30 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­0,50 Slovenská sporitelňa 0,80-1,20 1,00-1,40­1,10-1,40­1,65 0,10 Všeobecná úverová banka 1,05 1,15­1,20­0,95 0,10 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2005. okt. 23-tól) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČS0B 0,10-0,40 0,30-0,90 0,40-1,00 0,40-1,00 0,60-1,10 0,75-1,35 0,10 Banka Slovakia 0,60 1,00 1,40 1,60 1,80­0,10-0,50 HVB Bank Slovakia 0,65-0,85 1,05-1,45 1,50-1,70 1,50-1,70 1,50-1,70 1,40-1,60 0,10 OTP Bank 0,50 0,50 1,10-1,30 1,10-1,40 1,25-1,50 1,25-1,50 0,00-0,75 Istrobanka 0,50-0,70 0,80-1,10 1,25-1,55 1,20-1,50 1,20-1,50 1,20-1,50 0,15 Ľudová banka 0,45 0,50-1,00 0,60-1,10 0,70-1,20 0,80-1,30 1,10-1,60 0,20-0,70 UniBanka 0,70-0,80 0,90-1,05 1,10-1,25 1,15-1,30 1,20-1,35 individuális 0,15 Dexia banka­0,80-1,10 1,00-1,20 1,00-1,40 1,00-1,40 1,00-1,60 0,10 Tatra banka 0,30 0,30-0,70 0,30-0,90 0,30-1,00 0,30-1,00­0,30 Slovenská sporitelüa­0,70-1,10 0,80-1,20 1,00-1,40 1,10-1,40 1,65 0,10-0,30 Všeobecná úverová banka­0,25-0,90 0,40-0,95 0,45-1,05 0,50-1,10 1,75 0,10-1,00 Poštová banka 0,80 0,80-1,10 0,90-1,20 1,00-1,30 1,10-1,40 1,20-1,50 0,10-0,60

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom