Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-01 / 227. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 1. Az al-Kaida vállalta a 99 halálos áldozatot követelő baladi robbantásos merényleteket - javulásra a tábornokok sem számítanak Megállíthatatlannak tűnik az Irakban tomboló A baladi zöldségpiac egy nappal a merénylet után (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Terrorveszély Kínában Peking. Az USA figyelmez­tette tegnap Kínába utazó ál­lampolgárait, legyenek óvato­sak, mert fennáll egy terrortá­madás veszélye az ország északnyugati részén fekvő Hszincsiang-Ujgur autonóm területen. Erre a helyi rendőr­ség is figyelmeztetett. A felhí­vást a terület autonóm státu­sa elnyerésének 50. évfordu­lója előtti napon tették közzé. A muzulmán ujgur szakadá- rok évtizedek óta harcolnak azért, hogy a tartomány, amely 1955. október 1-jén ka­pott autonómiát, független állammá váljon Kelet-Tur- kesztán néven. (MTI) Kínai-japán konzultációk Tokió. Japán felszólította Kínát, hagyjon fel a földgázki­termeléssel a vitatott tengeri vizeken, és a természeti erő­források közös kiaknázását ja­vasolta a konfliktus rendezé­sére hivatott kétnapos tárgya­lások első napján. A Kelet- kínai-tenger földgázkincsének feltárásáról évek óta vitázik a két ország. (MTI) Kiengedték Judith Millert Washington. Csaknem há­rom hónapos fogva tartás után az amerikai hatóságok kiengedték a börtönből Ju­dith Millert, a The New York Times tekintélyes riportemő- jét. A rendkívül heves ameri­kai és európai bírálatok elle­nére az újságírónő annak ide­jén azért került a börtönbe, mert nem volt hajlandó meg­nevezni egy értesülésének forrását. Az értesülés a CIA egyik titkos ügynökére vonat­kozott. Judith Miller annak ellenére került börtönbe, hogy cikkében nem is tárta fel a szóban forgó CIA-ügynök nevét, akiről azután kiderült: a Bush-kormány iraki hábo­rús programját élesen bíráló exnagykövet feleségéről, Valerie Plame ügynökről van szó. A bíróság azt akarta meg­tudni a Pulitzer-díjas Miller­től, hogy kormányhivatalnok árulta -e el neki a nevet, s ha igen, név szerint ki. (MTI) Miller most mégis megjele­nik a bíróság előtt, és állí­tólag elárulja a hírforrást is (SITA/AP) Súlyos baleset Lengyelországban Varsó. Lengyelországban legalább 13 ember meghalt és 20 megsérült, amikor teherau­tóval ütközött, majd kigyul­ladt egy busz. Az áldozatok - köztük tizenegy középiskolás - zarándokok, akik Bialystokból Czestochowa zarándokhelyre tartottak, (mr) ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. Az al­Kaida vállalta az iraki Baladban történt robbantásos merénylete­ket, amelyeknek legkevesebb 99 halálos áldozatuk és 124 sebesült­jük van. A bejelentés hitelességét más források nem erősítették meg, de a honlapot gyakran használják közleményeik ismertetésére az Abu Muszab az-Zarkávi által irá­nyított iraki al-Kaida-csoportok. A Bagdadtól 80 kilométerre északra fekvő, túlnyomórész síiták lakta városban csütörtökön este szinte egyidejűleg robbant fel három po­kolgép, ami nyilvánvalóvá teszi, összehangolt akciókról volt szó. Mindhárom esetben öngyilkos me­rénylő követte el a véres tettet, s mindegyik esetben autóba rejtett robbanószerkezet okozta a pusztí­tást. Az egyik pokolgépet egy for­galmas piactéren, a belvárosi zöld­ségpiacon hozták működésbe, a másik kettőt egy bankfiók előtt és egy rendőrőrs közelében robban­tották fel. Az amerikai hadsereg tegnapi közleménye szerint a me­rényletek után kihallgattak egy személyt, akinek testén és ruháza­tán robbanóanyag-maradványo­kat találtak. Baladban számos ha­Wisla. Az Európai Uniónak szüksége van a változásra, s a négy visegrádi ország­nak közösen, egymást tá­mogatva arra kell töreked­nie, hogy leküzdjék a jelen­legi korlátozásokat, és az unió egyenjogú tagjaivá váljanak. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt állapították meg a visegrádi országok elnökei a dél-lengyelor­szági Wislában tegnap tartott talál­kozójukon. Ivan Gašparovič szlo­vák, Sólyom László magyar, Václav Klaus cseh és Aleksander Kwas­niewski lengyel államfő elsősorban az EU-tagság első évének tapaszta­latait, az unió fejlődésének irányát vitatta meg. Különösen nagy figyel­met szenteltek a tíz új tagállamot érintő korlátozásoknak, például az egyik uniós szabadságjogot, a sza­Párizs. Korzika energiaellátása veszélybe került, miután az SNCM komptársaság tizedik napja tartó sztrájkja miatt teljesen leállt a szi­get és a kontinens közti tengeri for­galom. A helyzetet elmérgesítve tegnapra virradóra ismereden tet­tesek rakétát lőttek ki a sziget Ajaccióban található prefektúrájá- ra, de személyi sérülés nem történt. Marseille kikötője az elmúlt na­pokban teljesen lebénult, miután az SNCM állami komptársaság szakszervezeti dolgozói munka­helyük tervezett privatizációja el­len tiltakozó akciókba kezdtek. En­nek egyik látványos eleme volt a Pascal-Paoli névre keresztelt komphajó utasok nélküli elfoglalá­sa. A több mint félszáz matrózt he­sonló merényletet követtek már el, a város jelentős amerikai légitá-. maszpontnak ad otthont. Tegnap reggel is követtek el ön­gyilkos merényletet, a Bagdadtól mintegy száz kilométerre délre fek­vő Hilla településen, egy zöldségpi­acon. Itt legkevesebb tizenegy em­ber vesztette életét. Rendőrségi és bad munkavállalást illetően. Gaš­parovič a sajtótájékoztatón kijelen­tette, egyetértettek abban, nem célszerű tovább szélesíteni a viseg­rádi csoportot, az a jelenlegi for­májában a legelőnyösebb. Nyil­vánvalóan szükség van az együtt­működésre más országokkal, de nem új tagként. Az új EU-tagokat érintő átmeneti korlátozások kap­csán ő volt a legkategorikusabb: diszkriminációnak minősítette ezeket. Egy kérdésre válaszolva ki­fejtette, papíron teljes jogú a tag­ság, a valóságban azonban még­sem, ezért követelni kell a régi tag­államokkal azonos jogokat. Sólyom László azt mondta, a V4- nek három aktuális feladata van az EU-n belül. Csomópontként szol­gálhat a további EU-bővítés számá­ra, képes fenntartani az emberi jo­gok iránti érzékenységet, valamint képes megértetni az unió más ré­szeiben, főleg a nyugat-európai or­szágokban a kisebbségi jogok kér­dését és történelmi körülményeit. likopterekről leereszkedő tucatnyi kommandós tette ártalmaúanná szerdán a korzikai partoknál. Dominique de Villepin kormányfő csütörtöki bejelentése - amely sze­rint az állam visszavonja száz szá­zalékos eladási szándékát és leg­alább 25 százaléknyi tulajdont megtart magának a hajótársaság­ban - sem csillapította a kedélye­ket. A javaslatot a szakszervezetek visszautasították, és bejelentették: folytatják sztrájkjukat. Eközben a konkurens, magánkézben levő Corsica Ferries korzikai hajótársa­ság vezetése úgy döntött, biztonsá­gi okok miatt felfüggeszti a Korzi­ka és a kontinens között közlekedő járatait. így jelenleg egyetlen hajó sem közlekedik a „Szépség szigete” hányába. A kikötők forgalma így teljesen kórházi források szerint harmincán sebesültek meg. George Casey, az Irakban állo­másozó amerikai katonák parancs­noka elismerte, a közel-keleti or­szágban akkor is romolhat a hely­zet, ha az október 15-i népszavazá­son az ország lakosai elfogadják az alkotmánytervezetet. A tábornok a Egyetértett kollégáival abban is, hogy nagyon fontos a visegrádi or­szágok közötti együttműködést a politikai elit, az államfők, minisz­terelnökök, miniszterek szintjéről a társadalomra kiterjeszteni. A viseg­rádi csoport soros elnökségét jelen­leg betöltő Magyarország egyik pri­oritásáról van itt szó, arról, hogy erősítem kell a visegrádi identitást, polgárközeibe kell hozni a régiós együttműködést, ki kell azt teijesz- teni a civil társadalomra, az önkor­mányzatokra, helyi közösségekre. Kwasniewski elnök rámutatott: a visegrádi együttműködés jól vizs­gázott, elérte alapvető céljait, mind a négy ország az EU és a NATO tag­jává vált. Szerinte az uniós tagság első éve pozitív egyenlegű. Klaus is az értékes együttműkö­dés és párbeszéd fórumának ne­vezte a visegrádi csoportot. Azt mondta, soha nem ellenezte a V4- et, az ellen viszont mindig is tilta­kozott, hogy pótcselekvéssé váljon ez a regionális szervezet. leállt, ami a sziget ellátását veszé­lyezteti. A tüntetők elfoglalták Kor­zika két benzinraktárát, s a még néhány nyitva tartó töltőállomá­son kígyózó sorokban próbálnak a szigetlakok üzemanyaghoz jutni. A sztrájkoló tengerészekhez a korzikai szeparatista mozgalom hívei is csatlakoztak, s a rendfenn­tartó erőkkel több százan csaptak össze, Molotov-koktélokkal, utca­kövekkel támadták a kivezényelt erőket. A Marseille-ben fogva tartott, a kompot elkötő tengerészekre akár húsz év börtönt is kiszabhat a bí­róság; a francia törvények a komp­eltérítést a repülőgép-eltérítéssel egy kategóriába sorolják, de rend­őrségi közlés szerint egyelőre csak kihallgatás céljából vették őket őrizetbe. szenátus katonai bizottságának meghallgatásán úgy fogalmazott, hírszerzési jelentéseken alapuló becslése szerint a szunnita kisebb­ség valószínűleg nemet mond az alaptörvényre, ami a helyzet rom­lását vonja maga után. Türelemre és elszántságra van szükség, az el­következő hónapok keménynek MTI-HÍR Zágráb. Csalódottságának adott hangot a hágai törvényszék (NT) főügyésze tegnap Horvátor­szágnak a testülettel folytatott, szerinte nem kellő mértékű együttműködése miatt, bár meg­jegyezte, az elmúlt hónapokban pozitív fejlemények is történtek. Carla Del Ponte mindazonáltal nem árulta el, hivatalosan milyen értékelést ad majd ennek a - bal­káni ország uniós csatlakozási tár­gyalásainak megkezdését is erő­sen befolyásoló - folyamatnak. Egyébként a főügyész asszony Algír. Az algériai népszavazás résztvevőinek 97,36 százaléka tá­mogatta Abdel-Azíz Buteflika el­nök nemzeti megbékélési chartá­ját, amely részleges amnesztiát biz­tosít elsősorban iszlám lázadók szá­mára. A nemmel szavazók aránya 2,64 százalék volt. A csütörtöki re­ferendumon meglepően magas, 79,76 százalékos volt a részvétel. Egyébként nem véletlen: azokban a körzetekben csaknem küencven százalékos volt a részvétel, ame­lyekben az elmúlt években legin­kább elharapódzott a terror. Az elnöki kezdeményezés értel­mében beszüntetnék az igazság­szolgáltatási eljárást mindazokkal szemben, akik véget vernek fegyve­res tevékenységüknek, és beszol­gáltatják fegyverüket, kivéve, ha tö­meges öldöklésben vettek részt. A charta másfelől kizárná a politikai életből az erőszakhullámot elindító Iszlám Üdvfront (FIS) volt vezetőit. Az elnöki charta segélyeket helyez küátásba az eltűntek családjai és a terrorizmus áldozatainak hozzá­tartozói számára. Tizenhárom éve kezdődtek a 150 ezer áldozatot kö­vetelő muzulmán erőszakcselek­mények, miután a hadsereg törölte az 1992-es választások első fbrdu­erőszak ígérkeznek. A decemberi választá­son szerinte már 100 ezres iraki biztonsági erőt tudnak mozgósíta­ni, ezért csak kétezer fős amerikai katonai erősítésre lesz szükség, jó­val kevesebbre, mint a januári vá­lasztásokon, amikor 12 ezer fővel növelték a létszámot. Casey kitért az Irakban szolgáló amerikai kato­nák számának jövő évi csökkenté­sét firtató kérdések elől. Úgy fogal­mazott, a csökkentés a politikai helyzettől, vagyis a népszavazás és a decemberi választások sikerétől függ, és hangoztatta, az elkövetke­ző 74 nap döntő fontosságú lesz a dolgok további alakulása szem­pontjából. Szavai visszakozásnak tűnnek, nemrég még azt mondta, a jövő év tavaszán vagy nyarán jelen­tős mértékű csapatkivonás kezdőd­het, ha a politikai folyamat sínen marad. John Abizaid tábornok, az Irakét is magában foglaló térségért felelős amerikai középső parancsnokság (CENTCOM) vezetője a meghall­gatáson az al-Kaidát nevezte az USA-ra leselkedő legnagyobb ve­szélynek, a közel-keleti béke és sta- büitás fő ellenségének. Azt hangoz­tatta, a nemzetközi terrorhálózat tömegpusztító fegyverek beszerzé­sére törekszik, (m, t, ú) Carla Del Ponte a csalódottságát hangoztatta Bírálat csak Zágrábnak Buteflika a hadsereget akarta tisztára mosni? Igen a megbékélésre MTI-HÍR előzőleg a Hágával való együtt­működés ügyében a szerb és a montenegrói kormányt megdi­csérte. Del Ponte az Ivó Sanader kor­mányfővel Zágrábban folytatott megbeszéléseit követő sajtóérte­kezletén emlékeztetett arra, Sanader korábban teljes körű együttműködést ígért számára, de mégis fennmaradt a régi problé­ma: továbbra is szökésben van a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornok. A törvényszék Gotovina felkutatását és őrizetbe vételét a horvát együttműködés sarokkövének tekinti. lójának eredményét, amelynek alapján a FIS állt nyerésre. Franciaországban, ahol a csak­nem negyvenezer algériai már az elmúlt napokban szavazhatott, saj­tójelentések szerint a nagy többség az amnesztia mellett tette le voksát. Az algériai ellenzéki pártok ezzel szemben azt állították: a referen­dum kísérletet jelentett arra, hogy a hadsereget tisztára mossák koráb­ban elkövetett háborús bűncselek­ményeitől. Emberjogi szervezetek szerint az amnesztia valójában büntetlenséget biztosít azok szá­mára, akik felelősek a polgárhábo­rú kirobbantásáért. Abdel-Azíz Buteflika (SITA/AP) A visegrádiaknak egymást támogatva kell a korlátozások leküzdésére törekedniük Egyenjogúságot sürgetnek Teljes egészében leállt a kikötők forgalma, ami a sziget ellátását veszélyezteti Korzikát blokád fenyegeti MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom