Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-21 / 244. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 21. RÖVIDEN Nem mutattak ki fertőzést Brüsszel. Az EU laborató­riumában elvégzett első vizs­gálatok nem mutattak ki ma­dárinfluenzát Inuszisz görög szigeten. Az EB tegnap közöl­te: a H5 vírusváltozat jelen­létének kimutatására irányu­ló tesztek negatívak lettek. Az EB szóvivője szerint to­vábbi vizsgálatokra van szük­ség, és nem zárta ki annak le­hetőségét, hogy a madárinf­luenza jelen van Görögor­szágban. (MTI) Veszélyes kínai atomerő Peking. Úgy tűnik, Kína nö­veli rakétái erejét, amelyek a csendes-óceáni térségen túl a földgolyó számos helyét képe­sek elérni - közölte tegnap Pe- kingben Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. „Az ilyen haladás aggodalom­ra adhat okot, főleg ha az em­ber nem tudja pontosan, mi­vel kapcsolatos” - fogalmazott Rumsfeld kínai látogatása harmadik, egyben utolsó nap­ján, megismételve a kínai had­sereg korszerűsítésével kap­csolatban számos alkalommal kifejtett amerikai aggályokat. Rumsfeld szerdán már meg­kérdőjelezte Kína békés szán­dékait, kollégája, Cao Kang- csüan viszont cáfolta, hogy Peking eltitkolná védelmi ki­adásai növekedését. Ennek el­lenére sikeresnek nevezte teg­nap a kínai külügy a Rums- feld-látogatást. A két kormány megegyezett a katonai kap­csolatok újraélesztésében és kibővítésében. (2001-ben fa­gyasztották be a két ország kö­zötti katonai együttműködést annak nyomán, hogy egy amerikai kémrepülőgép ösz- szeütközött a kínai légtérben egy kínai katonai géppel.) Rumsfeld arra is ösztökélte a kínai vezetőket, hogy tegyék nyíltabbá a kínai katonapoliti­ka céljait. (MTI) Szondával kínzott foglyok San Juan/Puerto Rico. Szennyes szondával táplálják mesterségesen a guantánamói amerikai katonai támaszpont börtönében őrzött, éhség- sztrájkoló foglyokat. Elmon­dásuk szerint a szondát az or­rukon erőszakkal nyomják le és húzzák ki, alaposan megkí­nozva őket - áll védőügyvéde­ik titkosítás alól feloldott nyi­latkozataiban. A szonda ismé­telt eltávolítása, illetve lehe- lyezése miatt a foglyok jelen­tős mennyiségű vért hánytak, és nagy fájdalmat éreztek - tá­jékoztattak az ügyvédek egy szövetségi bírót, miután meg­látogatták védenceiket a bör­tönben. (MTI) Fred Nérac halott lehet Párizs. Fred Nérac francia újságíró, aki még 2003 már­ciusában tűnt el Irakban, fel­tehetően egy iraki járműben vesztette életét, amely iraki­ak és amerikai katonák ke­reszttüzébe került. Erről Phi­lippe Douste-Blazy külügy­miniszter tájékoztatta az új­ságíró családját. Fred Nérac az ITN brit televízió munka­társa volt. (MTI) Nemcsak a legyőzött, hanem a hivatalban lévő zsarnokokat is bűnözőnek kellene tekinteni és nemzetközi körözés alá helyezni őket Irak Nürnbergje vagy a nemzetközi jog megcsúfolása? Hosszú idő után ismét megszólalt Szaddám legidősebb lánya, Raghad. Ő továbbra is hősnek és rendkívül bátor embernek tart­ja a papát. (TASR/AP-jelvételek) ÖSSZEFOGLALÓ London/Párizs/Moszkva. Rendkívül vegyes volt a szerdán megkezdődött, majd november végéig elnapolt Szaddám-per fo­gadtatása a nemzetközi sajtóban. Volt lap, amely Irak Nürnbergjét emlegette, más elemzők a nem­zetközi jog megcsúfolásáról, szörnyű fiaskóról cikkeztek. Na­gyon sok arab államban egyszerű bosszúnak tartják a pert. A brit The Daily Telegraph sze­rint Szaddám Húszéin a Nürn- bergben elítélt náci háborús bű­nösök sorsát érdemli. „Bármilyen jogi kifogások merülnek is fel a volt iraki elnök perének törvé­nyességével kapcsolatban - és ilyenekből sok lesz -, az vitatha­tatlan, hogy Húszéin közönséges bűnöző. A hatalmat erőszakkal és csalással ragadta magához, és ugyanezekkel a módszerekkel tartotta is meg. E hatalmat két agresszív háborúra használta fel, és mindkettőben nagyon sokan meghaltak, különösen az Irán el­len vívott háborúban, amely több százezer fiatal iráni életét oltotta ki.” A kommentár szerint Hitler óta nem látott a világ olyan ál­lamfőt, aki - mint Szaddám Húszéin - a saját népe feletti zsarnoki uralmat a szomszédai elleni agresszióval és a nemzet­közi rend semmibe vételével ele­gyítette. Ebben az értelemben Húszéin a második Hitler, és ugyanazt a sorsot érdemli, ame­lyet a szövetségesek 1945-ben a náci diktátornak is szántak volna, ha az nem előzi meg őket öngyil­kosságával. A cikk szerint akadé­miai képzettségű nemzetközi jo­gászok mindig is megkérdőjelez­ték a nürnbergi per szigorú érte­lemben vett törvényességét. Sze­rencsére azonban az utca embere elfogadja, hogy Hitler csatlósai azt kapták, amit megérdemeltek, és most az a fontos, hogy az utca Szaddámra is ugyanezt az ítéletet mondja ki. Az iraki háborút ellenző és so­káig Szaddám szövetségesének tartott Franciaország egyetért a volt iraki diktátor felelősségre vo­násával, ugyanakkor a tegnapi francia lapok élesen bírálják és politikai pernek minősítik a kü­lönleges iraki bíróság eljárását. A Le Figaro által megkérdezett francia jogi szakértők szerint Szaddám Húszéin pere a nemzet­közi jog megcsúfolása és szörnyű fiaskó. A francia konzervatív új­ság hangsúlyozza, az egész pert az USA szervezte meg. Ugyanak­kor elkerülendő, hogy beavatko­zással vádolják, Washington ma­gára hagyta az iraki bírákat, mi­közben a lázadás hangulata ural­kodik az országban. „A nemzeti megbékélésre nézve pozitív do­Rizkar Mohammed Amin kurd jogász, a törvényszék elnöke. Ő fogja elvinni az összes balhét. log lehetett volna, hogy az irakiak maguk ítéljék el diktátorukat. De ehhez az előzetes politikai vita hiányában nincs meg a megfelelő nyugalom. A kiszabható halálos ítélet azt a benyomást kelti, hogy egyszerű bosszúról van szó. En­nek nagyon rossz az üzenete.” William Bourdon jogi szakértő úgy véli, a nemzetközi bíróság ki­zárásával, az amerikaiak paradox módon saját perüket diszkvalifi­kálták. „A külföldi ügyvédek je­lenlétének megtiltása és az a tény, hogy a védelmet egyetlen ügyvéd képviseli, politikai perré tette a Szaddám Húszéin elleni eljárást.” A Libération szerkesztőségi cikkében kiemeli: még azok is, akik őszintén hisznek a volt dik­tátor elleni per pedagógiai szük­ségességében, nem vitatják, hogy a bíróság az igazságszolgáltatás paródiája, ahol a bírák csak sta­tisztálnak. A baloldali lap első­sorban a szerinte elkerülhetetlen halálbüntetést tartja a legfőbb problémának. A Kommerszant orosz lap vé­leménye: meg kell büntetni a zsarnokokat és népirtókat, de előbb meg kell állapodni olyan törvényekben, amelyeknek a vi­lágközösség valamennyi országa engedelmeskedik. E törvények alapján nemcsak a legyőzött, ha­nem a hivatalban lévő zsarnoko­kat is bűnözőnek kell tekinteni és körözés alá kell helyezni. A náci háborús bűnösök nürnbergi perével ellentétben Joszif Sztá­lin szovjet diktátort sohasem ítélték el, mert a Szovjetuniót senki sem győzte le, amíg ő élt. Amikor egy zsarnok államfő hi­vatalos látogatásra érkezik bár­hová, akkor nyomban a csuklójá­ra kell kattintani a bilincset, amint kiszáll a repülőgépből. Ha pedig egy civilizált ország nem ezt teszi, hanem geopolitikai ér­dekből virágesővel fogadja, és tárgyalásba bocsátkozik vele, hogy borsot törjön valamelyik versenytársának orra alá, akkor ezt az országot szigorúan el kell ítélni bűnpártolásért, (m, t, ú) A külügyminiszter a szenátus előtt vázolta Washington elképzeléseit az iraki lázadók leverésére EU-költségvetés Rice magyarázta a bizonyítványt ■ ™agja Bagdad/Washington. A Szaddám-per utáni napon is folytatódtak Irakban az öngyilkos merényletek és támadások. Rice amerikai külügyminiszter vázolta azokat a washingtoni el­képzeléseket, miként ter­vezik leverni a felkelők mozgalmát Irakban. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Condoleezza Rice a szenátus külügyi bizottsága előtt fejtette ki véleményét. Irakban jelenleg 150 ezer amerikai katona teljesít szol­gálatot, és véres harcaik a felke­lőkkel egyelőre nem azt mutat­ják, hogy közel állnának a győze­lemhez. Ezért a külügyminisztert folyamatosan kérdésiekéi bom­bázzák a törvényhozók arról, mi­lyen tervek születtek a lázadók leverésére s következésképpen az amerikai katonák hazatérésére. Rice elmondta: az elképzelések szerint felszámolnák a legkemé­nyebben ellenálló gócokat, eze­ket a területeket erőszakmentes térségekké alakítanák át, majd ott megteremtenék az iraki intéz­mények tartós berendezkedésé­nek alapjait. „A mi stratégiánk megtisztítani, megtartani és épí­teni. Az ellenségé pedig megfer­tőzni, terrorizálni és rombolni” - fogalmazott. Rice a meghallgatá­son hangsúlyozta, az Afganisz­tánban bevált gyakorlatot kíván­ják követni, vagyis az amerikai katonai és polgári alakulatok egymással együttműködve tevé­kenykednének. Az amerikai közvélemény mindazonáltal egyre kevésbé tá­mogatja az amerikai haderő ira­kijelenlétét. A Bush-kormányzat viszont nem akar csapatkivonási menetrendet meghatározni, s már a republikánus párti kong­resszusi képviselők közül is töb­ben egyre türelmetlenebbek amiatt, hogy továbbra sincs álta­lános kivonulási stratégia. Rice közölte: Washington diplomáci­ai eszközöket is be kíván vetni annak érdekében, hogy felszá­molják a külföldi harcosok beszi­várgását Irakba Szíriából és Iránból. A diplomáciai lépések keretében Washington súlyos aggodalmait fejezi ki, és válasz­út elé állítja a két országot: a bé­ke vagy a háború oldalára áll- nak-e. Tíz iraki meghalt és 26 megse­besült pokolgépes merényletek­ben Baakúbában és egy bagdadi aknavetős támadásban tegnap. Korábban Baladban három ameri­kai katona vesztette életét, egy pedig megsebesült, amikor fel­robbant egy út szélén elhelyezett pokolgép. Az iraki rendőrség Bagdadban elfogta Szaddám Húszéin égjük unokaöccsét, miután Szíria visz- szatoloncolta a férfit Irakba. A ha­tóságok a lázadás pénzelésével gyanúsítják az exdiktátor rokonát. Magas rangú iraki biztonsági illeté­kesek szerint „ő a felkelésben az egyik legveszélyesebb ember, elfo­gása súlyos csapás a terroristák há­lózatára”. Brüsszel. Az EU 2007-2013 kö­zötti keretköltségvetéséről szóló tárgyalásokat szeretné előremoz­dítani az EB elnöke, Jósé Manuel Barroso. A szervezet új tagállamai szempontjából jelenleg ez a leg­fontosabb téma; ezért Barroso többpontos javaslatcsomagot ter­jesztett elér Erről ő maga beszélt tegnap Brüsszelben. Mint el­mondta, tudja és el is fogadja, hogy a jövő heti, informális nagy- britanniai EU-csúcsértekezleten a britek még nem akarnak tárgyalni a keretköltségvetésről. Javaslatait nem is erre a csúcsértekezletre szánta, ám a témát mindenképp napirenden akarja tartani, mert az év végéig meg kellene születnie a megállapodásnak. Az EB-elnök javaslatait megküldte a brit kor- mányfőnek. (MTI) Az emberek életét közvetlen módon befolyásolják a közös tervek - Románia értékeli az uniós csatlakozáshoz nyújtott magyar segítséget Történelmi ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest Megtartották tegnap az első közös magyar-román kor- mánjüilést, mely a felek és nemzet­közi megfigyelők értékelése szerint történelmi premiernek számít a két ország kapcsolatában. Calin Popescu Tariceanu román kormányfő megtisztelőnek nevez­te, hogy Románia lehet a történel­mi premier színtere, szerinte ezzel az üléssel a két ország európai szel­lemű egjüittműködésének alapjait teremtették meg. Románia és Ma­gyarország a gyakorlatba szeremé átültetni az európai értékeket, olyan közös tervekkel, amelyek az emberek életét közvetlen módon befolyásolják, az életszínvonal javí­tását, a munkahelyteremtést és a nyitány Bukarestben modernizációt szolgálják. A román kormányfő hozzáfűzte: a mostani együttműködési megállapodások célja az, hogy biztosítsák a térség gyors gazdasági fejlődését, az inf­rastruktúra korszerűsítését, a hatá­rokon átnyúló együttműködés el­mélyítését. Példaértékűnek nevez­te az RMDSZ kormányzati szerep- vállalását. Gyurcsány Ferenc magyar mi­niszterelnök románul mondta el: a románok és a magyarok sorsa kö­zös, a mi sorsunk az együttműkö­dés. Románok és magyarok az el­múlt évszázadban nem egyszer ke­serűséget okoztak egymásnak, he­lyenként sebeket is. Ugyanakkor ma van kellő akarat, kellő erő és kellő bölcsesség a két ország veze­tésében, hogy megértse: nem tudja megváltoztatni a múltat, s nem is akatja megváltoztatni a múltat, mert ez lehetetlen, viszont van kel­lő tehetsége és bátorsága alakítani a jelent és a jövőt. Gyurcsány sze­rint a közös kormányülésnek na­gyon fontos eredménye az, hogy felgyorsította az együttműködést, amit az bizonyít, hogy tegnap több megállapodásra jutottak, mint az elmúlt öt-hét évben összesen. Az első magyar-román kormányülé­sen 15 dokumentumot írtak alá, egyebek között a konzulátusi háló­zat bővítéséről. Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese azt emelte ki, a két ország közös céljai­nak megvalósításához most egy új, rendkívül ígéretes eszközt terem­tettek meg. (n, m) Calin Popescu Tariceanu és Gyurcsány Ferenc (Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom