Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-19 / 242. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 19. Régió 5 Ahídőr svájci művész határon átívelő akciója Kenyérposta Párkány és Esztergom között Teljesen leégett egy műhely, a fiatal asztalosok évtizedes munkája veszett kárba Óriási tűz Ipolyszalkán ÚJ SZÓ-HÍR Párkány. A maga nemében egyedülálló akciót szervez az idei nemzetközi Hídőr-pályázat vendége, Max Bottini svájci művész. Az embereket leginkább összekötő jelképpel, a legalapvetőbb élelmiszerrel, a friss kenyérrel kívánja összehozni a párkányiakat és az esztergomiakat. E hét szombatjáig több alkalommal is találkozhatunk vele mindkét városban - a séták során szelvényeket oszt szét az érdeklődők között. Aki ezen a szokadan módon, kenyéren keresztül szeretne ismerkedni, Párkányban a Molnár testvérek francia pékségében (Hársfa utca 3), Esztergomban pedig Nick Mátyás sváb pékségében (Hősök tere 7) adhatja le a kitöltött cetli- ket. A szelvényeket tartalmazó kenyereket október 22-én sütik ki, és a párkányi kenyereket ugyanazon a napon Esztergomban a Széchenyi téren, az esztergomi vekniket pedig a párkányi Fő utcán árusítják majd. Szombaton délután öt órakor pedig a párkányi Hídőr-házban fogadja Max Bottini az akció címzettjeit és feladóit, ahol összeismerteti őket egymással. A svájci művész szülőhazájában is meghökkentő, interaktív projektjeiről híres: például, amikor különböző helyszíneken, pályaudvarokon, templomtereken egy komplett kis konyhát állított fel, remek ételt főzött, és az asztalához invitált érdeklődővel egy órán keresztül beszélgetett. Max Bottini lapunknak kifejtette: ez a mostani akció ugyan más jellegű, ám ennek is ugyanaz az alapfilozófiája: a kommunikációs deficit csökkentése (akár egymásnak teljesen idegen emberek között is), valamint a nyíltság és az egymásra figyelés, az empátia készségének fejlesztése. De hallatlanul izgalmas is, mert a kenyérpostán keresztül akár még barátságok, sőt szerelmek is születhetnek. Márpedig a művészet valódi értelme az, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző kultúrájú, szemléletű embereket - vallja a svájci művész, (buch) Kenyérposta. Max Bottini cipóit Esztergomban és Párkányban is árusítják majd a Simon-Júda vásár idején. (A szerző felvétele) Ipolyszalka/Párkány. Üszkös romokat, pernyét és komor arccal takarító két fiatalembert találtunk a hétfői ipolyszalkai tűzeset helyszínén. BUCHLOV1CS PÉTER Ott, ahol a lángok megfékezésére még a határ túloldaláról, a magyarországi Vámosmikoláról is kihívták a tűzoltókat. Bagala István és Nagy László, a több mint tíz éve együtt dolgozó két fiatal asztalos bizonyára nem felejti el a napot. Mint ahogyan az ipolyszalkaiak sem, hiszen ekkora tűz már régen volt a faluban: időnként 40-50 méter magasra is felcsaptak a lángok. Lászlóék felújítás alatt álló házának hátsó részében, az asztalosműhelyben csaptak fel a lángok déli tizenkét óra után néhány perccel. „Mielőtt enni mentünk volna, megraktuk a fakazánt a műhelyben, hogy a lefestett ablakok gyorsabban száradjanak. Rá két percre jött a kolléga, hogy ég a műhely. Azonnal, többen is hívták a tűzoltókat. Mire visszaértem, a tető teljesen leégett, s mire a tűzoltók kiértek, bent is pusztított a tűz” - mondja Pista. A házigazda, Nagy László otthon volt, ebédelt. „Hirtelen mintha óriási árnyék takarta volna el a Napot - fekete, fojtogató füst volt. Azonnal kikapcsoltam minden villamos vezetéket, és megpróbáltam a kazán környékét locsolni. A lakóházban és a környező házakban nem esett komolyabb kár. A műhelyben minden tönkrement. Sajnos, a géA műhelyben minden tönkrement pekre sem volt biztosításunk” - mondja László. „A csődből kell újrakezdenünk, mert még az öntvényből készített gépek is eltorzultak az óriási hő hatására. A már legyártott, éppen elszállításra váró euroablakok értékéről nem is beszélve” - teszi hozzá István. „Párkányból négy tűzoltóautó jött, és egy óra körül a vámos- mikolai rohamkocsi is megérkezett, külön köszönet érte Simon Krisztián parancsnoknak, mert - határ ide vagy oda - rohantak segíteni. A fél falu ott volt, mindenki mentett, amit tudott. A házból és a szomszédoktól elsősorban a gázpalackokat és a gyúlékony anyagokat hordták ki, kézzel tolták ki az udvarból az autót. Sajnos, a széljárás és a száraz idő kedvezett a tűznek, ezért a szomszéd házakat, tetőket is egyfolytában locsolni kellett. Szerencsére a központi vízcsapra is rá tudtunk kapcsolódni. Mindenkinek köszönöm, hogy nem történt nagyobb tragédia. Úgy próbálunk meg segítem, hogy gyűjtést szervezünk a károsultaknak” - taglalja Valašek Árpád polgármester. A fiatalemberek alig két hete állították be a fatüzelésű, légbefú- vós új kazánt a műhelybe, István szerint az okozhatta a tüzet; a kátránypapírral burkolt, fa tetőszer- kezet nem bírta ki az elvezető cső hőmérsékletét. A műhelyben egyébként kimondottan gyúlékony anyag, festék, lakk nem volt, s ezt Bréda Tivadar párkányi tűzoltóparancsnok is igazolta. Elmondta, fél egy körül kapták a riasztást, s negyed órán belül a helyszínre értek. A tűzfészket 10-12 perc alatt sikerült lokalizálni, további fél órába került az eloltás. Nevizánszky Gábor: a lelet bizonyítja, hogy már a 10. században e tájon volt az etnikai határ, s ez mostantól megkerülhetetlen tény Honfoglalás kori sírokat találtak a Lévához tartozó Gényén A gényei temető a leggazdagabb a vidéken Nyitra. Nevizánszky Gábor régész szerint a gényei lelet standardnak számít, de e területen mindeddig csak köznépi sírokat tártak fel. A gényei a legpompásabb, leggazdagabb temető az Alsó- Garam mentén. Nagypeszeken lehetett ehhez hasonló nagycsaládi temető, de az a földmunkák következtében tönkrement. Nevizánszky ott 1989-ben már mindössze csak egy varkocskorongra talált. Ez arra utal, hogy a nagypeszeki temető gazdagságban akár a gényeivel is vetekedhetett volna, ám ez már sohasem derül ki. Köznépi temetőket találtak a Kéménd melletti Garampáldon, Sárón (a tizedik század második feléből) és Barsváradon is. Zsitvabesenyőn egy 130 sírból álló temetőt tártak fel 1973-ban, amit Nevizánszky Gábor publikált, továbbá Naszvadon és Geszten is előkerültek köznépi honfoglaláskori sírok, (fin) FORGÁCS MIKLÓS Léva/Génye/Nyitra. Tizenhárom honfoglalás kori sírból álló, úgynevezett nagycsaládi temetőt tártak fel a régészek a szeptember 19-től október 10-ig tartó leletmentő ásatásokon a közigazgatásilag Lévához tartozó Gényén. A Nevizánszky Gábor régész vezetésével zajló feltárást az ipari park számára kijelölt területen, a várostól körülbelül négy kilométerre, az osztrák-szlovák Globo Eastern Slovakia Kft. megbízásából végezte a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete (Nyitra). „A sírok két sorban húzódtak, észak-déli irányban, egymástól három-négy méterre. A leggazdagabb sírokat a sor közepén találtuk, a sorok szélén pedig a legszegényebbeket. Egy női és egy férfisírban a csontvázak mellett lócsontokat is találtunk. A sírba a halott felszer- számozott hátaslova került, de a kor szokásai szerint a halotti toron elfogyasztották a ló húsát, így a test mellé a ló megnyúzott bőrében maradt koponya és a végtagcsontok kerültek. Ezt a temetkezési formát részleges lovas temetkezésnek nevezzük - közölte Nevizánszky, s hozzátette. - Az egyik lovas sírban egy nyereg fa- és bőrmaradványait is megtaláltuk, sőt arra a nyerget díszítő négy átfúrt ezüst pénzérmére is rábukkantuk, amelyek elég jól keltezik a sírokat. írásos forrásokból tudjuk, hogy 947-ben Taksony vezér hadjáratot vezetett Olaszországba, és a megtalált pénzérméket - amelyek Provancei Hugo és II. Lothár dénárjai - 945-50 között Verték. Az üyen típusú temetők 960-70 táján megszűntek, tehát kimondhatjuk, hogy a honfoglaló magyarság másodüt generációjának tagjai temetkeztek ide, méghozzá - a leletek gazdagsága alapján - a középréteghez tartozó család. Ez a réteg kalandozott, ez adta a fejedelem vagy a törzsfők fegyveres kíséretét”. Az ásatással az eredeti feltételezés szerint egy késő bronzkori települést kellett volna feltárni. Négy gabonatároló vermet találtak; három üres volt, egyben kerámiát leltek. Egy tehéncsontokkal teli gödröt is átkutattak a régészek, amely - mivel a 11-12. századra tehető - valószínűleg inkább hulladékgödör lehetett, mint kultikus, áldozati hely. Egyébként ebből a későbbi időszakból is kerültek elő cserepek. Végül egy csontvázlelet vezetett el a nagycsaládi temetőhöz, amely mintegy melléktermékként bukkant föl. Nevizánszky Gábor elmondta, az Archeológiái Értesítő 1898. számában Lehóczky Tivadar említ Gényén előkerült honfoglaláskori leleteket (egy kardpengét, amely az évek során elkallódott és egy kengyelvasat, amely ma is megvan). „Sajnos, az írás pontosan nem határozza meg az előkerülés helyét, így nem tudjuk, vajon ebből a temetőből származik-e a lelet” - panaszolta a régész. A most feltárt, körülbelül hatszáz négyzetméteren elterülő temető egyharmadában nem volt melléklet, de a többi sírból értékes leletek kerültek elő. A női lovas sír volt a leggazdagabb. Abból nyolc darab négyszirmú, préselt ruhadísz, továbbá két, növényi mintával díszített karperec, fülesgombok, négyszögletes nyereglyuk- védők és a nyereg kápájának ezüst lemezdíszei, valamint szegecselt vasak alkották a mellékletet; a kengyelvasak nem kerültek elő. Más sírokban üvegpaszta gyöngyöket, a Fekete-tenger vidékéről származó kauricsigákat (mind nyakékként szolgált), taplót, kovakövet és csiholóvasat, valamint - a férfi lovas sírban - nyílhegyeket is találtak. Előkerült egy gyereksír is. A leletek folyamatosan elemzik, értékelik. „Az i betűre a pont ezzel a klasszikus temetővel került föl. A köznépi temetők néhány száz sírból álltak, és egy két gazdagabb sír előfordulhatott itt is. A középréteg temetőiben tíztől legfeljebb harmincig terjedhet a sírok száma, hiszen a család élén álló apa, anya, a gyermekeik, unokáik és a szolgák kerültek ezekbe a sírokba. Harminchét éve vagyok régész, de üyen jellegű leletet még nem találtam. Az is az érdekessége, hogy a nyelvhatáron terül el, tehát azt bizonyítja, hogy már a tizedik században itt volt az etnikai határ. Ezentúl, ha valaki meg akarja írni Léva történetét, ezt a leletet nem lehet kihagyni” - jegyezte meg Nevizánszky. A Greenpeace intése Változatlan vegyszerügy Ipolybélen Pozsony/Ipolybél. Egy évvel ezelőtt a Greenpeace aktivistái Ipolybélen (Lévai járás) felfedeztek egy régi szövetkezeti vegyi- anyag-lerakatot, és saját költségükön állították meg a mérgek környezetbejutását, szivárgását. Az állam kifizette a veszély elhárításának költségeit, de a további intézkedésekhez hiányzik az anyagi fedezet - áll a Greenpeace tegnap kiadott felhívásában. A Szlovák Természetvédelmi Hivatal elemzése szerint kiegészítő talajvíz-mintavételre van szükség, és meg kell oldani a fertőzött épület és a kémiai anyagokkal szeny- nyezett talaj szanálását. A helyzetet nehezíti, hogy a politikusok ígéretei ellenére máig hiányzó a természeti terheléssel kapcsolatos törvény. Az állami szervek az ipolybéli raktár felszámolására eddig több mint egymülió koronát költöttek. A szervezet aktivistái szerint az illetékes hivatalok vizsgálatai igazolták a Greenpeace szakértőinek gyanúját, miszerint a talaj az épület alatt és a környékén veszélyes vegyi anyagokkal fertőzött. A talajmintában a következő peszticidek (Atrazin, Simazin, Propachlór, Forát, Prometryn, Bitertanol, Karbofurán és Lindán) jelenlétét mutatták ki a vizsgálatok. A klór tartalmú vegyszerek aránya közvetlenül az épület alatti talajban a megengedett érték 6,5-szöröse volt, a többi szer esetében pedig ez a megengedett érték 7,8-szorosa. A Greenpeace közleménye szerint hasonlóképpen riasztóak a talajvizek szen- nyezettségi értékei is, például az Atrazin nevű növényvédőszer jelenléte 1,5-ször nagyobb a megengedettnél. Katarína Véntušová, a mérgek elleni kampány koordinátora megállapította: bár 1998- tól beszédtéma a nagypolitikában a helyzet megoldáshoz szükséges törvény, még mindig nem készült el, miközben az államnak egyre nagyobb pénzt kell majd fordítania a kárelhárításra. Ipolybél polgármesterét, Skladan Irént tegnap lapzártáig nem sikerült elérni, (fm) AJÁNLÓ Október 20-21. (csütörtök és péntek) Érsekújvár - a Czuczor Gergely Alapiskola fennállásának 80. és a magyar oktatás újraindításának 55. évfordulójára emlékezik. Csütörtök - 9.00: jubileumi kiállítás nyílik az alapiskolában, Dráfi Mátyás színművész és Szombatit Károly közreműködésével. Péntek - 9.00: megkoszorúzzák Czuczor Gergely szobrát; 10.00: az elhunyt pedagógusokra emlékeznek a temetőben; 14.00: fogadják az iskolában a vendégeket, akik megtekintik a kiállításokat; 15.00: ökumenikus istentiszteletet tartanak a plébániatemplomban, fellép Szabó Imre orgonaművész és Sztreda Krisztina operaénekes; 17.00: ünnepi gála lesz a Béke moziban (változik a helyszín, a meghívókban még a főtéri művelődési központ szerepelt). A Czuczor Gergely Alapiskolában ezt követően ünnepi fogadás lesz a vendégek részére, (száz) (A szerzőfelvétele j Nevizánszky Gábor a feltárás helyszínén Az egyik lovas sírja
