Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-17 / 240. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 17. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ HÁÁREC Nyomára bukkantak egy náci orvosnak, aki kísérletei során több száz embert ölt meg a II. világháború idején - írta az izraeli újság. A 91 éves Aribert Heim azóta menekül, hogy 1962-ben Németország­ban vádat emeltek ellene több száz, koncentrációs táborban őrzött fogoly meggyilkolásá­ért, s korábban Németország­ban, Argentínában, Dániában és Brazíliában bujkált. A „ha­láldoktor” azzal vált hírhedt­té, hogy érzéstelenítés nélkül operált, s benzint, mérgeket és egyéb ártalmas vegyi anya­gokat fecskendezett áldozatai testébe, hogy megtudja, szer­vezetük mennyit képes felven­ni belőlük, s mekkora mennyi­ség után áll be a halál.- Megbolondultál? Azért, mert nő lesz a munkaügyi miniszter, ki akarod magadat nevezni házi­munkaügyi miniszternek? (Peter Gossányi karikatúrája) Az orosz hódításig nyúlnak vissza a történelmi sérelmek, Sztálin a csecsenekkel együtt a balkárokat is deportálta A balkárföldi csecsen szál minálására is, valamint arra, hogy Kanokov elődje idején az összes „nem hivatalos” iszlám szerveze­tet elnyomták. Valerij Kokov, aki másfél évtize­den át kormányozta az észak-kau­kázusi tagköztársaságot, radiká­lisnak bélyegzett és üldözött min­den olyan iszlám közösséget, amely kívül állt a hivatalos Orosz- országi Muszlimok Vallási Taná­csának kabard-balkárföldi tago­zatán. Az állandó zaklatás radika- lizálta a Kabard-balkárföldi Dzsa- maatot (iszlám közösséget) is, amelyet 1993-ban még bejegyez­tek (Iszlám Központ né­ven), de 1997-ben már megtagadták bejegyzésé­nek megújítását. így a kö­zösség radikálisai a cse­csen felkelőkhöz csatla­szervesen beilleszkedett a felkelő és terrorista hálózatokba, ame­lyek mindinkább az egész Észak- Kaukázusra kiterjesztették tevé­kenységüket. A Jarmúk fegyveres csapat 2004 augusztusában haj­totta végre első támadását Ka- bard-Balkárföldön, rendőröket csalva tőrbe Csegem körzetben, s decemberben nagyszámú fegy­vert zsákmányolt a szövetségi drogüldöző hatóság nalcsiki részlegéből, négy drogrendőrt megölve. A mostam nagyszabású táma­dás előtt a kabard-balkárföldi bel­A szovjet korszakban úgyszólván kiirtották az iszlám szervezeteket. Kabard-Balkárföld új el­nöke rámutatott a csecsen szálra a Nalcsikban múlt csütörtökön végrehajtott nagyszabású iszlám geril­latámadásban. A támadók zömét kabard-balkárföldi lakosok alkották, de szemlátomást voltak köz­tük csecsenföldiek, ingus- földiek, sőt abháziaiak is - ismerte el Arszen Kanokov. MTI-HÁTTÉR Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter szerint a repülőtér elle­ni rajtaütés visszaverése után nem volt semmilyen külső táma­dás, hanem a Nalcsikban lévő bandatagok vették elő kalasnyi- kovjaikat, és hajtottak Zsigulikon kis csoportokban abba a szom­széd negyedbe, ahová küldték őket. A gerillatámadás mögötti mé­lyebb okok közül Kanokov azt emelte ki, hogy a szegénység és a munkanélküliség megkönnyíti az iszlám szélsőséges szervezetek számára a tagtoborzást a fiatalok körében. Elemzők azonban emel­lett rávilágítottak a kabard nép történelmi sérelmeire és diszkri­koztak a Kreml által 1999- ben beindított második csecsen- földi háborúban. A kabard-balkárföldi iszlám ra­dikálisok, akik közül többen állí­tólag a néhai Ruszlan Gelajev csecsen gerillavezér táborában kaptak kiképzést a grúziai Pan- kiszi-szorosban, 2002-ben létre­hozták a Jarmúk szervezetet, s vi­szonyuk annyira elmélyült Samil Bászájev csecsen szélsőséges ge­rillavezérrel, hogy 2003-ban az ő oltalmuk alatt pihent Bakszán vá­rosában. A Jarmúk gerillacsoportja ügyi erők már-már legyőzöttnek hitték a szervezetet, miután egy nalcsiki lakóház ez év januári megrohamozása során megölték vezetőjét, Muszlim Atajevet, majd áprilisban utóda, Rusztam Beka- nov likvidálásáról adtak számot egy átfésülő akcióban, számos fegyverrejtekhely felderítésével egyetemben. A Jarmúkot zömmel balkárok alkotják, akiknek a XIX. századi orosz hódításra visszanyúló törté­nelmi sérelmeit csak fokozta, hogy a szovjet hatalom betagolta őket az 1922-ben létrehozott ka- bard-balkár köztársaságba, elvá­lasztva őket türk rokonaiktól. Joszif Sztálin szovjet diktátor 1943-ban a balkárokat is Közép- Ázsiába deportálta (a csecse­nekkel és ingusokkal együtt) a ná­ci megszállókkal való kollaborá- lás gyanúja miatt. Nyikita Hrus­csov szovjet vezető 1957-59-ben őket is hazaengedte ugyan, de új­ra kisebbsége kerültek köztársa­ságukban a kabardok, sőt az oro­szok mögött. A 2002-es népszám­lálás szerint a balkárok 12 száza­lékát teszik ki Kabard-Balkárföld 901 ezres lakosságának. A Szovjetunió 1991-es össze­omlása nemcsak a hadiipart sor­vasztotta el, hanem ideológiai űrt is előidézett Kabard-Balkárföldön (ahol a szovjet korszakban úgy­szólván kiirtották az iszlámot). Ezt a vákuumot aztán egyesek az iszlám fundamentalizmus (szala- fizmus, vahhábizmus) radikális formáinak hirdetésével igyekez­tek betölteni. Mindamellett a kabard-balkár­földi belügyminisztérium még 2004-ben is alig kétezer hívét tar­totta számon a „radikális iszlám­nak”. Kanokov beiktatásakor még nyitási szándékukat érzékeltették a (Kokov alatt elnyomott) mérsé­kelt iszlám közösségek, köztük a Kabar-Balkárföldi Dzsamaat irá­nyában. Az új, arab nyelvű tévécsatornát létfontosságúnak tartják ahhoz, hogy versenyezni tudjanak az al-Dzsazírával Megszűnhetnek a BBC kelet-európai adásai MTI-FIGYELŐ Kell a pénz az arab al-Dzsazíra tévé versenytársának szánt új hír­tévére, ezért valószínűleg meg­szűnnek a BBC rádió világszolgá­latának kelet-európai adásai - ír­ta a The Sunday Telegraph. A lap értesülése szerint a brit közszol­gálati műsorszóró, amely 43 nyelven sugároz a világ különbö­ző térségeibe, felülvizsgálja je­lenlegi forráselosztását, hogy elő tudjon teremteni 25 millió fontot (1,5 milliárd korona) saját arab nyelvű hírcsatornájának létreho­zására. Megfigyelők szerint félő, hogy emiatt akár 13 idegen nyelvű adás is megszűnhet; ez a legna­gyobb valószínűséggel a BBC World Service kelet-európai adá­sait érintené. A világszolgálatot, amelyet a BBC működtet, viszont jórészt a brit külügyminisztérium finan­szíroz, 149 millióan hallgatják a világban; sok országban ez az egyetlen hozzáférhető hírszol­gáltatás, vagy legalábbis az egyetlen olyan, amelyben a hall­gatók megbíznak. A World Servi­ce, amely továbbra is elsősorban rádióműsor-szolgáltató, az utób­bi időben jelentős összegeket fektetett új, internetes szolgálta­tásai fejlesztésébe, igyekezve fenntartani hallgatottságát, amely 22 célországban csökke­nésnek indult. A brit külügyminisztérium a cikk szerint jóváhagyta az új, arab nyelvű tévé beindítását, de ragaszkodik ahhoz, hogy a BBC az ehhez szükséges pénzt jelenle­gi forrásaiból teremtse elő. A BBC szerint pedig az arab tévécsator­na elengedhetetlen ahhoz, hogy a cég versenyre tudjon kelni az al- Dzsazírához hasonló külföldi hír­hálózatokkal. A katari székhelyű, 1996 óta működő arab hírtévé éppen most tervezi saját, 24 órás angol nyel­vű hírtévéjének beindítását, és magához csábította a BBC tévé volt első számú poli­tikai hírműsor-vezetőjét, a nyáron leköszönt Sir David Frostot, aki a The Sunday Telegraph szerint heti aktuális politikai hír­magazint fog vezetni az al-Dzsazíránál. A BBC szóvivője a brit lapnak gyakorlatilag megerősítette a vi­lágszolgálat felülvizsgálatának hírét, mondván: a cég létfontos­ságúnak tekinti, hogy lépést tart­son „a folyamatosan változó kö­zönségigénnyel”; sajnálatos ugyanakkor, hogy a brit kormány nem tud pótfinanszírozást bizto­sítani az új csatornához. Ebben a helyzetben nem maradt más vá­lasztás, mint a jelenlegi forrásel­osztás felülvizsgálata - mondta a szóvivő. Az illetékes szerint valószínű­leg még az ősszel döntés születik, és bejelentés akkor várható, ha e döntést a BBC kormányzótanácsa és a brit külügyminisztérium szentesítette. A BBC világszolgálatát 149 millióan hallgatják, de számuk csökken. KOMMENTÁR Magyar skalpra vágynak BARAK LÁSZLÓ Magyar skalpot követel a Smer. A legnagyobb, ám egyelőre viszonylag tehetetlen ellenzéki párt elnökségének tagjai hétvé­gi elnökségi ülésükön sütötték ki, hogy az önkéntesen távozó Ľudovít Kaník szociális és munkaügyi miniszter után Simon Zsolt földművelésügyi minisztert kellene leváltania Mikuláš Dzurinda kormányfőnek. Lám-lám, evés közben jön meg az étvágy... Kaník lemondása egyvalamikori cégének kiutalt állami pályázati támogatás miatt azonban egyáltalán nem Robert Ficóék miatt történt, hanem az SDKÚ kampánystratégiájá­nak része. A kétségkívül komoly konfliktusokkal járó szociális reformok miatt elhíresült miniszter ugyanis egyre nehezebb ballasztként csüngött Dzurindáék jelképes léghajóján. Nem csoda, hogy ő volt az a miniszter, akit az elmúlt három évben a legtöbbször kezdett ki az ellenzék a parlamentben. Ficóék és Mečiarék Kaníkkal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványai azonban sorra elenyésztek, vagyis a kormány­pártok minden esetben megtartották őt. Ezek a műbalhék viszont ráébreszthették Dzuridát arra, hogy a jövő évi par­lamenti választások előtt olyan fegyver lehet Kaník a kor­mánykoalíció miniszterei között, aki épp rizikós tárcája miatt - visszafelé is elsülhet. Nyilván ezért egyezett meg Kaníkkal, hogy húzzon el a kormányból. A távozó minisz­ter skalpját tehát nem az ellenzék szerezte meg, ami kétség­kívül fiaskó. Ez lehet az oka annak, hogy Simon Zsolttal kapcsolatban mostan egy már egyszer odakozmált ételt felmelegítettek. Azt a 2003-ban megítélt, alanyi igénylés - nem pályázató) - alapján járó kb. nyolcmilliós mezőgazdasági támogatást, amelyet Simon egykori mezőgazdasági cége kapott, tegyük hozzá, néhány ezer(!) további mezőgazdasági kis- és nagy­üzemmel együtt. Miután a cég képviselői, annak rendje-mód- ja szerint, igényelték azt az illetékes rimaszombati, azaz regionális hivatalnál. Mivel a szóban forgó cég igénylése is megfelelt a feltételeknek, megkapta a pénzt. Ekkor vették először célkeresztbe Simont az ellenzéki „lövészek”. Ennek folyománya volt aztán, hogy még az Állami Számvevőszék is vizsgálódott az ügyben. Ficóék és Mečarék pechjére, mindent a legnagyobb rendben talált a szupervízió, így hamvába holt a tá­madás terve. Simon tevékenysége ráadásul egyáltalán nem ha­sonlítható Kaníkéhoz, ugyanis egyértelmű, hogy a mezőgazda- sági támogatások mennyiségét és a rugalmasságát tekintve, so­ha még nem álltak ilyen jól a mezőgazdasági üzemek, mint most. Legalább is viszonylag, hiszen a pénzből nyilvánvalóan soha, senkinek, semmi nem elég. Ennek ellenére a földműve­lésügyi minisztériumban termelődött a legkevesebb probléma mostanában... Egy politikai kampány viszont csak részben ésszerű, lévén, nagyrészt az érzelmekre épül és irányul. Érthető hát, hogy egy­szerre csak Simont nézték ki pofozógépnek a hiperaktív Ficóék. Nem számít nekik az sem, hogy egy sikerágazatot vezet. Pláne az előző választási ciklus posztkommunista irányításához ké­pest! Simon ugyanis a Magyar Koalíció Pártja embere, tehát magyar... E tény ebben az országban, különösen, ha megindul választási harc, sajnos még mindig adunak számít - bizonyos politikusok körében! JEGYZET A szalonképes partner BUCHLOVICS PÉTER Robert Fico megkerülhetet­len és nélkülözhetetlen. Leg­alábbis jövőre, kormányalakí­táskor, merthogy a jólértesül­tek szerint kádéhás-emkápés- smeres-dzurindás kormány lesz, s ennek felállítása csak Ficóval megy. Kezdődhet te­hát a közvélemény és a válasz­tó agyának megdolgozása, ha úgy tetszik, az a fajta kétes művelet, amellyel ezt az MKP-s választók torkán is le akarják snyomni. Tartok tőle, nem fog menni. Miként isme­rősöm fogalmazott: ha azt ve­szi észre, hogy Ficót bármi­lyen módon szalonképes, megbízható partnerként pró­bálják beállítani, akkor az MKP máris vesztett öt szava­zatot, az övét és a családjáét. Persze, mi az az öt szavazat? Semmi. Légypiszok. Ám az a baj, hogy túl alacsony a hányingerküszöb. Aki legszí­vesebben úgy szabályozna vi­lágpiaci árakat, mint egykor Sztálin parancsolt rá a folyók- ra, hogy azok visszafelé folyja­nak, de most, azonnal, aki al­kotmányt sutba vágva koto­rászna a mások zsebében, aki egy legitim kormányt bérenc­nek tart, s aki politikájában még mindig Mečiar legjobb ta­nítványának bizonyul, az egyszerűen nem lehet partner. A megyeszinten fabrikált, na­cionalista-populista ellenkoa- líciókban játszott szerepről már nem is beszélve. Majd idomítjuk, lefaragjuk a stílu­sát... Nem megy. Mi lesz a vég­termék: elegáns palackba töl­tött lőre? S egyáltalán, miért kellene odáig alacsonyodni, hogy komolyan vegyük a nép­vezért? Mi éri ezt meg? A bár­mi áron kormányon levés? A maradék hitelünk lerombolása árán is? Merthogy elég legyen már a valaki ellen szavazni játékból, igen ám, de közben olyan embert és pártot fogadni magunk közé, áld a „mindenki ellen” játékban örök ezüstér­mes az SNS mögött? A politi­kában valóban nem számíta­nak az érzelmek. Nekem vi­szont felfordult a gyomrom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom