Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-17 / 240. szám, hétfő

Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 17. 4 RÖVIDEN Irán volt a fő téma Novo-Ogarevo. Irán volt a fő témája Vlagyimir Putyin orosz elnök és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szombati megbeszélésének, s úgy tűnik, hogy nem közele­dett egymáshoz a két fél állás­pontja. Az Iránt nukleáris fegyverkezéssel gyanúsító, s atomprogramja feladását kö­vetelő USA külügyminisztere orosz segítséget akart szerezni ahhoz, hogy Teheránt engedé­kenységre kényszerítse. Szer- gej Lavrov külügyminiszter le­szögezte: orosz vélemény sze­rint az iráni nukleáris prog­ramról folytatott mindenfajta tárgyalásnak megfelelő kere­tet biztosít a Nemzetközi A- tomenergia Ügynökség, s szükségtelen másnak átadni az „Irán-dossziét”. (MTI) Feljelentették a cseh kormányfőt Prága. Feljelentette Jirí Pa- roubek, cseh kormányfőt az el­lenzéki polgári demokrata po­litikusok egy csoportja, mert úgy vélik, az Unipetrol vegy­ipari holding magánosításával kapcsolatban Paroubek vissza­élt hivatali tisztségével és tevé­kenységével mások jogait kor­látozta. (kokes) „Ez csak egy kétségbeesett próbálkozás, hogy a közvé­lemény figyelmét ráirá­nyítsa a mély passzivitás­ban szenvedő ODS-re” - kommentálta a hírt Pa­roubek. (ČTK-felvétel) Függetlenséget követeltek Cetinje. Ezrek tüntettek szombaton Cetinjében, Mon­tenegró történelmi fővárosá­ban a balkáni köztársaság Szerbiától való elszakadását követelve. „Egyesíteni kell erő­inket, hogy elérjük célunkat: kivívjuk államiságunkat” - kö­zölte Ranko Krivokapics, a montenegrói parlament elnö­ke a Cetinjében, az 1918-ig függeden Montenegró egykori fővárosában a kormánypárti Függeden Montenegróért Mozgalom szervezte nagygyű­lésen. A montenegrói lakosság megosztott: a lakosság 41 szá­zaléka szavazna a függeden- ség mellett, míg 34 százaléka ellene. (MTI) Újabb tömegsírt tártak fel Szarajevó. Az 1995-ös sreb- renicai vérengzés újabb 482 muzulmán áldozatának holt­testét hántolták ki a Boszniá­ban eddig talált 3. legnagyobb tömegsírból a kelet-boszniai Lipljében. Az eltűnt személyek felkutatásával foglalkozó bi­zottság vezetője közölte: a tö­megsírban 8 teljes és 474 nem teljes holttestet találtak. (MTI) A marokkói hatóságok légi úton kitoloncoltak az ország déli részéből mintegy 435 illegális bevándor­lót Szenegálba és Maliba. Az afrikai menekülteket azután vették őrizetbe, hogy hiába próbáltak be­jutni spanyol területre, az észak-afrikai Ceuta és Melilla enklávékba. Marokkó hetek óta az illegáli­san Európába vándorolni szándékozó fekete-afrikaiak drámájának színtere. (ČTK/AP-felvétel) Nagyobb támadások nélkül zajlott az alkotmányról szóló referendum Tízmillió iraki szavazott Bagdad. Az iraki népszava­zás több millió szavazócé­duláját számolták össze tegnap kora estig a válasz­tási tisztségviselők, és úgy tűnik, hogy az alkotmány- tervezetet elfogadták, bár a dokumentumot ellenző szunniták meglepően nagy arányban vettek részt a re­ferendumon -jelentette ki tegnap az amerikai külügy­miniszter. ÖSSZEFOGLALÓ Condoleezza Rice Londonban nyilatkozott és állításait az Irakban tartózkodó megfigyelők vélemé­nyére alapozza. Kijelentését állító­lag egy bagdadi választási tisztvise­lő is megerősítette. Az előzetes becslések szerint 10 millió iraki, vagyis a választásra jo­gosultak 65 százaléka adta le vok- sát. A januári parlamenti választá­soktól eltérően, amikor különböző merényletekben 36-an haltak meg és több tucatnyian megsebesültek, a mostam szavazás nagyobb táma­dások nélkül, nyugalomban zajlott. Országszerte 6 embert, közöttük 3 katonát öltek meg szombaton, né- hányan pedig megsebesültek. A vá­lasztási bizottság közölte, hogy a szunniták lakta al-Anbár tarto­mányban 10 munkatársukat elra­bolták. Bagdadban és Bászrában szabotázsakciók következtében áramszünet volt. Moszulban, az északi-iraki szunnita nagyvárosban pedig fegyveresek járták az utcá­kat, felszólítva a lakosokat, ne sza­vazzanak az alkotmányra. Az alkot­mány elfogadását a szunniták el­lenzik, mivel az decentralizálná az államot, szövetségi államformát hozna létre Irakban. A kurdok gya­korlatilag autonóm státust kapná­nak az északi országrészben, a síi­táknak pedig délen teremtene ha­sonló lehetőséget az alkotmány. A szunnitáknak így nem lenne lehe­tőségük arra, hogy az északon és délen még feltáradan olajmezők bevételeiből részesülhessenek. He­vesen ellenzik Szaddám egykori pártja, a Bász párt törvényen kívül helyezését, sok szunnita attól tart, hogy ennek következtében szemé­lyesen vonják felelősségre, mert tagja volt az egykori állampártnak. Carina Perelli, az ENSZ választá­si segítségnyújtással foglalkozó tes­tületének vezetője elmondta: ki­sebb szabálytalanságokat tapasz­taltak ugyan, de a szavazás kielégí­tő módon folyt, (mti, origo) Tintába mártott ujjuk jelezte, ők már szavaztak (Reuters-felvétel) Szigorú madárinfluenza elleni rendeleteket léptettek érvénybe Lengyelországban Szaporodnak az óvintézkedések ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Párizs/Varsó. Romá­niában a törökországi fertőzések­nél már korábban észlelt madárinf- luenza-törzset azonosították az Eu­rópai Bizottság szombati bejelenté­se szerint. Az illetékes EU-biztos szerint a teszteredmények azt erő­sítették meg, hogy a H5N1 jelent meg Romániában. A vírust egy ro­mániai mintában - egy kacsatetem­ben - a brit mezőgazdasági tárca felügyelete alatt működő EU- laboratórium mutatta ki. A román hatóságok továbbra is csak 2 falut tartanak vesztegzár alatt, de a ma­dárinfluenza terjedésének mega­kadályozására különleges intézke­déseket hoztak az ország több me­gyéjében. David Nabarro, a járvány elleni globális készültség ENSZ-koordi- nátora úgy vélekedett: a madárinf- luenza-járvány átterjedése Ázsiáról Európára azt jelend, hogy nagyobb a veszélye az emberről emberre fertőző mutáció megjelenésének. A mind több változat ugyanis mind több mutációt jelent. Mindez azon­ban nem növeli meg lényegesen a világméretű járvány kialakulásá­nak kockázatát - hangsúlyozta. Továbbra is fokozott ellenőrzést tartanak a magyar-román és a magyar-ukrán határszakaszokon. Szigorú madárinfluenza elleni in­tézkedéseket vezettek be azonnali hatállyal szombaton Lengyelor­szágban: Jerzy Pilarczyk mezőgaz­dasági miniszter rendeletben tiltot­ta be a szárnyasok szabad ég alatt tartását, piaci árusítását, galamb- versenyek- és kiállítások rendezé­sét, valamint a szárnyasok vadá­szatát az ország egész területén. A brit tisztifőorvos szerint nem zárható ki, hogy Nagy-Britanniá- ban 750 ezren is meghalnak egy esedeges madárinfluenza-jár- ványban, bár a vezető egészségü­gyi illetékes szerint idén jó eséllyel nem kell ilyen járvánnyal számolni, és ha meg is érkezik a vírus, valószínűleg jóval kisebb lesz a halálesetek száma. Liam Donaldson a BBC tévé Sunday AM című vasárnapi politikai magazin- műsorában azt mondta: egy-egy normál téli influenzajárvány álta­lában 12 ezernél több halálos ál­dozattal jár Nagy-Britanniában. Ha - az oltóanyag kifejlesztése előtt - a madárinfluenza olyan új törzse éri el az országot, amely emberről emberre is könnyen ter­jed, az további 50 ezer ember ha­lálát okozhatja, de nem kizárt 750 ezer haláleset sem. Hozzátette ugyanakkor, ha meg is jelenik a madárinfluenza ilyen új mutáció­ja, nem valószínű, hogy már ezen a télen el is jut Nagy-Britanniába; bármely esedeges nagyobb jár­vány epicentruma jó eséllyel Ke- let-Ázsiában lesz, és mire átterjed Európára, várhatóan ki lehet fej­leszteni az oltóanyagot ellene. Békésen zajlott a szombati szabadkai tiltakozás A magyarverések ellen MTI-JELENTÉS Szabadka. Békésen, incidensek nélkül és viszonylag mérsékelt ér­deklődés mellett zajlott szombaton Szabadkán a vajdasági magyarelle­nes jogsértések miatt rendezett el­ső délvidéki tiltakozás. A Szabadkai Népszínház és a vá­rosháza közötti főtéren tartott kö­zel kétórás megmozduláson felszó­laltak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetői, felvidéki és erdélyi szervezetek képviselői is beszéltek. Felolvasták a Civü Moz­galom (CM) nevű szervezett köve­telését, amely szerint nemzetközi megfigyelők állandó jelenléte szük­séges a tartományban, a hatósá­goknak nem szabad bagatellizálni­uk a jogsértéseket, hatékonyan kell eljárniuk, és példásan meg kell büntetniük a támadások elkövetőit. Felszólalt minden délvidéki ma­gyar párt elnöke, kivéve a legna­gyobb politikai szervezet, a Vajda­sági Magyar Szövetség (VMSZ) ve­zetőjét. A VMSZ előzőleg közle­ményben tudatta, hogy messzeme­nően támogatja a tiltakozást, de nem avatkozik bele a civil szerveze­tek munkájába. Szélsőséges magyarok tiltakozá­sának, új regionális válság nyitá­nyának és „pánmagyar mozgalom” színrelépésének minősítették elíté­lő nyilatkozataikban szerbiai párt­vezetők és kisebbségügyi „szak­értők” a szombati tiltakozást. , Olivért Dulics, a szerbia-mon- tenegrói parlament integrációs bi­zottságának elnöke azt mondta, hogy a megmozdulás nem a vajda­sági magyarok, hanem a „szél­sőségesek” tiltakozása volt. „A szélsőségesség politikája nem ve­tette meg a lábát se Szabadkán, se a Vajdaságban. A legjobb bizonyí­téka ennek, hogy kevesen vettek részt a tüntetésen” - mondta Du­lics, aki a Vajdasági Magyar Szö­vetséggel (VMSZ) partneri vi­szonyt ápoló Demokrata Párt sza­badkai vezetője. Milyen gazdasági modell felelne meg leginkább? Egyetértés a bővítéséről ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. Az egyesülő Európá­nak leginkább megfelelő társa­dalmi-gazdasági modell kérdés­körének megvitatásával folytató­dott szombaton Zágrábban a kö­zép-európai elnökök hagyomá­nyos éves csúcstalálkozója. A két­napos csúcs zárónapján a résztve­vő 16 államfő - köztük Ivan Gaš- parovič elnök - nemzetközi szer­vezetek és horvát gazdasági veze­tők részvételével tekintették át a kérdéskört. A közép-európai elnökök úgy gondolták, folytatni kell az integ­rációt, támogatni kell a nyugat­balkáni országok csatlakozási tö­rekvéseit is, ugyanakkor megosz­lottak a vélemények arról, müyen gazdasági modell felelne meg leginkább az egyesült Európának. A meghívott neves gazdasági szakértők arra figyelmeztettek, hogy Európában több egymással versenyző gazdasági modell mű­ködik, jobban vagy rosszabbul, és hogy a jelenlegi gazdasági prob­lémákért nem a globalizáció hi­báztatható, mert az inkább lehe­tőség, mint a problémák forrása, noha persze vannak veszélyei is, mint például a multinacionális nagyvállalatok tulajdonképp kor­látlan szabadsága, (mti) Mintegy 500 rendőrt vetettek be Kijevben Veteránok csatája MTI-HÍR Kijev. Egykor egymás ellen har­coló világháborús veteránok tűz­tek össze szombaton Kijev köz­pontjában: a náci Németország ol­dalán harcolt Ukrán Felkelő Had­sereg (UPA) megalakulásának év­fordulóján felvonuló egykori felke­lők a Vörös Hadsereg veteránjaival és támogatóikkal tűztek össze. A rohamrendőrségnek csaknem fél­ezer rendőr bevetése nyomán sike­rült szétválasztani a szemben álló feleket. A két csoportnak különbö­ző jogállása van Ukrajnában. A volt szovjet katonákat „háborús veteránokként” kezelik egy 1993- ban elfogadott törvény alapján, így bizonyos szociális kedvezmények­ben részesülnek. Az UPA tagjai kö­zül viszont, akik közül számosán megjárták a szovjet börtönöket, ez a jogállás és a vele járó kedvezmé­nyek csak azokat illetik meg, aki­ket hivatalosan rehabilitáltak. A vitatkozó felek hármas rendőrkordonon keresztül néztek egy­mással farkasszemet (Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom