Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-15 / 239. szám, szombat
30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 15. A legtöbben csak 7-8 gramm rostot fogyasztanak Rost-toplista ISMERTETÉS A rostbevitel fokozása az egyik olyan kívánalom, melyet az étkezési szokások pozitív irányba történő megváltoztatásához szükséges megvalósítani. A rostban gazdag élelmiszerek - leginkább a növényi rostok - segítik az emésztést, fokozzák a bélműködést, ezáltal pedig fontos szerepet játszanak a vastagbélrák megelőzésében. A rostdús élelmiszerek és a szükséges, legkevesebb naponta két liter folyadék elfogyasztása együttesen fejtik ki béltisztító hatásukat, elősegítve a salakanyagok távozását, ezáltal pedig fontos szerepet játszanak a vastagbélrák megelőzésében. A rostoknak két fajtája ismert: az egyik a vízben oldódó, a másik a vízben oldhatatlan. Az optimális hatás elérése érdekében szervezetünknek mindkettőre szüksége van. A legtöbben csak 7-8 gramm rostot fogyasztanak napi étkezéseik során. A rákkutatással foglalkozó orvosok azonban 20-35 grammot ajánlanak naponta - a kettő közt a különbség önmagáért beszél. Hogyan juttatható szervezetünk a szükséges rostmennyiséghez? Erre adjuk meg a választ az alábbiakban. Barna kenyér, barna rizs, barna liszt... Az egyik egyszerű megoldás lehet, ha minden „fehéret” lecserélünk „barnára”: ne vásároljunk fehér kenyeret, fehér rizst vagy lisztet, hanem teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret és lisztet, illetőleg kizárólag barna rizst fogyasszunk. A kávéba, teába is barna cukor kerüljön a fehér helyett. Mindennek a jutalma sem marad el. íme a tudnivaló a 10 legfontosabb rostos táplálékról. Ezek szó szerint „megmozgatják” belsőnket, de ne feledkezzünk meg a kellő mennyiségű vízről sem! Toplista 1. A bab. Rendkívül rostdús zöldség: egy csésze feketebab 19 gramm rostot tartalmaz. Aggódik „szélhajtó” hatása miatt? Próbálja ki, hogy egy kis gyömbért tesz a babból készült ételbe - ezzel enyhítheti a szélképződést. 2. A korpa. Új az ön számára? Nem baj, vegyen korpás kenyeret, és minden egyebet, ami korpát tartalmaz. 4 gramm korpa is lehet az e cikk végén szereplő édes korpás süteményben - és nagyon finom! 3. A borsó. Már félcsészényi is 9 gramm rostot tartalmaz. Minden elkészítési formája ajánlott. 4. A kukorica. A csöves kukorica darabja például 5 gramm rostban gazdag. Miért ne enne meg belőle kettőt egy nap? És már meg is van a napi rostadag fele! 5. A bogyós gyümölcsök. Egy csésze eperrel 3 gramm rostot vehet magához, míg egy félcsészényi málnával pedig több mint 4 grammot. ' 6. A burgonya. A „rostversenyben” élen jár. Átlagosan 5 gramm rost nyerhető egy közepesen főtt burgonyaszemből. 7. A füge. A füge és más szárított gyümölcsök magas rosttartalmúak. 3 szárított füge egyenlő 10 gramm rosttal, míg a többi szárított gyümölcs hasonló mennyisége kevesebbel. 8. A brokkoli. Egy csésze főtt brokkoli 7 gramm rostot tartalmaz. Köretnek is kiváló, bár még nem eléggé elterjedt. 9. A zab. Egy adag zabkásában 7 grammnál nagyobb mennyiségű rost található. Ajánlatos reggelire a zabpehely fogyasztása is. 10. Az alma. Egy ádagos nagyságú alma 4 gramm rostot tartalmaz, pektin (nem cukorszerű poli- szacharid) formájában. Fontos, hogy étrendjében többféle rost szerepeljen, így napi egy alma elfogyasztása hozzájárul e cél eléréséhez. (forrás: Galenus) Az onkológusok feltételezik, hogy az új orvosság a mell- és tüdőrákosok életét is meghosszabbítja Megfékezhető a daganat Világviszonylatban évente több mint 950 ezerre tehető a végbél- és vastagbélrákosok száma, a betegség majd félmillió ember halálát okozza. PÉTERFISZONYA Európában évente 340 ezer betegnél diagnosztizálják a végbélés vastagbélrákot, a betegek felénél a kór áttéteket képez, évente 80 ezer esetben a megbetegedés halálos kimenetelű. Szlovákiában évente 2796 (1605 férfi, 1191 nő) felnőttnél fedezik fel a-rákot, s 30 százalékánál már áttéteket képez. Az utóbbi években a végbéí- és vastagbélrák (kolorektális rák) száma egyre emelkedik, mindkét nemben a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák előzi meg. „A számok lesújtóak azért is, mert ez a rákfajta szűréssel felismerhető még megelőző, ületve korai állapotában. A gond az, hogy a rákos elváltozás sokáig nem okoz nehézséget, ám a véres széklet már általában a betegség elhatalmasodását jelenti. Ilyenkor már nem elegendő a sebészeti beavatkozás, kemoterápiával és sugárkezeléssel próbáljuk megmenteni a beteg életét. A műtötték 50 százalékánál az áttétek a tüdőben, illetve a májban fordulnak elő” •=• sorolta a tudnivalókat dr. Jozef Mardiak onkológus. Negyven évnél fiatalabbak esetében nagyon ritka ez a betegség, az esetek 80 százalékában 50 év felettieket sújtja. Mivel a daganatos megbetegedések közül az egyik legjobban és legeredményesebben szűrhető rákról van szó, csak a lakosság hajlandóságán múlik a megelőzés sikere. A szakértők szerint a három évvel ezelőtt meghirdetett és a jelenleg is tartó megelőzési program nem mozgósította eléggé a középkorúakat arra, hogy megvizsgáltassák mágu- kat, holott az időben észlelt és gyógyított elváltozás életet menthet. „A végbélben, vastagbélben előforduló tumorok növekedésükhöz, táplálásukhoz saját érhálózatot hoznak létre, ám ezek az erek különböznek a hagyományosoktól. Noha minden daganat erezetében megtalálható a növekedési faktor, vastagbélrák esetén a tumor „magához csalogatja“ az ereket, s ezáltal biztosítja a sejtburjánzáshoz nélkülözheteden „táplálékod’. Nem csak az 1-2 milliméteres daganat növekedése veszélyes, hanem az is, hogy az érhálózaton keresztül a káros sejtek eljutnak a távolabbi szervekbe, ahol áttéteket képeznek. A vastagbélrák kockázata A vastagbél, amely az emésztőcsatorna utolsó szakaszát képezi, tágabb értelemben magában foglalja a végbelet (rektum) is. A vastagbél kb. 130-150 cm hosszú, átlagos átmérője kb. 6 cm. A vastagbél a hasüregben fordított U-alakban helyezkedik el. A kolorektális rákok kb. 80 százaléka a vastagbél alsó, 60 centiméteres szakaszán (bal al- has) alakul ki, ám a gyakoriság emelkedésével együtt egyre gyakrabban alakul ki a magasabb bélszakaszokon'. A végbél- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát növeli a rostszegény táplálkozás éppúgy, mint a korábban diagnosztizált polip, illetve az 50 év fölötti életkor. Ha a családban, főleg első ági leszármazottnál előfordult vastagbél- vagy vég- bélrák, kialakulásának kockázata kétszer nagyobb. Külön figyelmet igényelnek azok a betegek, akik vastagbélnyálkahártya- gyulladásban, valamint másfajta rákban (méh-, méhnyak- vagy mellrák) szenvednek. Leggyakoribb tünetek ♦ hasmenés és székrekedés váltakozása; ♦ véres széklet, amely lehet élénk színű vagy sötétbarna; ♦ általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök; ♦ tartós fáradtságérzés, indokolatlan testsúlycsökkenés. A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, hanem a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások, így feké- lyes, gyulladásos vastagbélbán- talmak is előidézhetik. Ha a tünetek bármelyikét hosszasan - két hétnél tovább - észleli a beteg, azonnal orvoshoz kell fordulnia. Szűrés A vastagbéldaganatok szűrése során a székletben kimutatható a szemmel nem látható (úgynevezett okkult) vérzés is. Bár nem kizárólag a daganat miatt lehet vér a székletben, pozitív teszt esetén további vizsgálatokra van szükség. Általában gasztroszkópiát (gyomortükrözés, esetleges gyomordaganat kimutatására), illetve kolonoszkópiát (teljes béltükrözés a vastagbél vizsgálatára) végeznek. A kolonoszkópia során láthatóvá válik a teljes vastagbél, a gyanús részekből szövettani minta vehető. Mivel a daganat nem mindig vérzik, a negatív székletteszt nem jelenti egyértelműen, hogy nincs daganat. Kezelés A rák diagnózisának felállítása után a beteg számára a kezelőorvos megtervezi a legmegfelelőbb terápiát, amelyben legnagyobb szerepe a sebészeti beavatkozásoknak van. A műtét típusa nagymértékben függ a daganat nagyságától és elhelyezkedésétől. A szokványos sebészi megoldás az, amikor a daganatot tartalmazó bélszakaszt eltávolítják. Korai stádiumban ez a beavatkozás a gyógyulást jelentheti. A kolorektális rák kezelésében a műtét mellett a sugár- és kemoterápiának is fontos szerepe van. A kemoterápiás kezelés a sugár- kezeléssel ellentétben nem helyi, hanem általános, az egész szervezetre ható gyógymód, amely nemcsak a rákos, hanem sajnos az egészséges sejtekben is kárt tesz. A Roche gyógyszertársaság új gyógyszere, melynek hatóanyagát, a bevacizumabot ez év januárjában törzskönyvezték Európában, és október 1-jétől a hazai onkológusok rendelkezésére áll, fordulatot hoz a gyógyításba. A www.tvojanadej.sk honlap a betegségről, a megelőzésről tájékoztat. MEGKÉRDEZTÜK Miért rendkívüli a bevacizumab hatóanyag? Dr. Jozef Mardiak onkológus: Eddig gyakran nem sikerült a citosztatikumo- kat a daganat belsejébe juttatni, ezért a kemoterápiás kezelés hatástalan maradt. Az új orvosság szabályozza, s végeredményben meggátolja az émövekedést, vagyis elzárja a daganat „táplálásának” útját. A „halálos diéta” elsorvasztja a daganatot, majd utána a tumor maradványait műtéttel eltávolítják a szervezetből. A hatóanyag további rendkívül hasznos tulajdonsága, hogy kizárólag a rákos daganatban állítja le a kaotikus sejtburjánzást, nem károsítja a normális érrendszert, sőt, megakadályozza az esedeges új erek növekedését. Szlovákiában jelenleg Pozsonyban, Kassán és Besztercebányán kezelhetik a betegeket a korszerű orvossággal, s életük (áúagosanj 10,6 hónappal hosszabbítható meg. A kutatók feltételezik, hogy univerzális gyógyszerről van szó, klinikai vizsgálatok igazolják majd, hogy alkalmazható-e más daganatok ellen is. (erf) iT»S _____________________«■ _________8éeL__^ A t umor magához csalogatja az ereket -R Nonvascularized ....»••-■:___äk»______^___jl______________ I» ' I Az új gyógyszer meggátolja a daganat táplálását -RAvastin
